Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

4 TOIXA MEGYE! YEPÜJSÁG i960 május 24. Mióta a szakszervezet élére állt a kultúrmunkának Hogyan valósítják meg a párt művelődési politikáját a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál ••• „A dolgozó művelődésének londó folyamaiéban nagy szerepe van a különböző tö­megszervezetek vi­lágnézeti, politikai, tudományos, mű veszeti és szakmai ismeretterjesztő tevékenységének... Részlet az MSZMP művelődési poli­tikájának irányel­veiből." 1957-ben, az ellenforradalom Utáni helyzetben változás követ­kezett a Dombóvári Fatelitő Vál­lalatnál is. A vezetők közelebb kerültek a dolgozókhoz, figyelem­be vették javaslataikat a terme­lés javítását illetően, s ennek ered menyeként évről évre a tervtúl­teljesítés kísérte a dolgozók mun­káját. Ez végül azt eredményez­te, többet kerestek a munkások és több jutott fizetésen felül kul­túrában, művelődésben, szociális juttatásban... A termelési sikereket nyomon követte a közel ötszáz főt foglal­koztató üzemben a tömegszerve­zetek egyre javuló munkája is. Mind többet kértek a dolgozók, és a tömegszervezetek tőlük telhető­én adtak is, ismeretterjesztő elő­adás, különböző kulturális ren­dezvények formájában igényt elégítő kultúrát. Két éve, mióta a szakszervezet élére állt a kultúrcsoportnak, egy re-másra érik el sikereiket a válla lat lelkes, fáradságot nem ismerő tagjai. Népes minden nap munka idő után a kultúrterem, de nem­csak a szerepekre készülő dolgo­zóktól, haném egyre több érdek­lődő kapcsolódik az aktív kultu­rális munkába, segítve a köz és az egyén művelődési igényének kielégítését. A pártszervezet hathatós támo­gatója, segítője a kultúrcsoport­nak, a párt művelődési politiká­ját. valósítják meg kicsiben, helyi­leg, a lehetőségek szerint. Amit eddig nyújtottak a munká soknak a művelődés terén, azt a fenti idézet igazolja. Rendszeres­sé tették például a természettu­dományi előadásokat. A gimná­zium tanárai járnak rendszeresen előadást tartani, hol a végtelen­ség »titkaiba«, hol pedig a föld­rajztudományokba, a technikába vezetik be népszerű előadásaikkal nep zelőket, lakatosokat, vagonkirakó- - kát férfiakat, nőket. — Nálunk a diafilmeket cserél­getik leggyakrabban. Különösen ez év első negyedében nőtt meg a’forgalom. Úgy látszik sok kis­gyermek kapott karácsonykor és újévkor vetítőgépet ajándékba — jegyzi meg a Dombóvári Járási Könyvtár fiatal vezetőnője be­szélgetés közben; — Számokkal kifejezve, milyen a növekedés aránya? — Az elmúlt év első negyedé­ben 537 diafilmet kölcsönöztünk, ez év hasonló időszakában pedig 1580-at. — Tudna olyan családot mon­dani, ahol mostanában vettek dia­vetítő gépet?- Igen. Németh Béláné terme­lőszövetkezeti tag nemrégiben vett a fiának- a Babist Mihály ut- i cában lakik Ujdombóváron. a vállalat dolgozóit, fűrészgépke- I Alig télik el néhány perc és a Az ismeretterjesztő előadások annyira sikeresek, hogy már szin- I te a dolgozók állítják össze az egy-egy havi programot. A párt- szervezet és a szakszervezet ak­tivistái beszélgetnek a munkások­kal arról, mit szeretnének halla­ni,- mi érdekli őket. És az érdek­lődési körbe vágó előadás meg­tartására kérnek fel hozzértő em­bereket. A nevelés egyik formája ez. A világnézeti kérdésekben való tá­jékozottság növelését segítik elő ezek az élőadások. De ez csak í gy része a vállalatoknál a kul turális munkának. A dolgozók igénylik a könnyebb műfajt is. Operettet, zenés vígjátékot kér­nek a „kulturosoktól.” Farkas: Zeng az erdő című daljátékát pél­dául háromszor játszották az üzemben telt ház előtt. Dalman- don, Kocsolán és vasárnap Szak­oson vendégszerepeitek a fatelítői kulturosok nagy sikerrel az elő­adással. Sikerrel adták elő a Nászutazás című zenés vígjátékot is. az üzemben és a környező köz­ségekben. Agócs Istvánná, Fodor Béla és a többi lelkes aktíva fáradságot nem ismerve munkál­kodik a köz érdekében. És mind többen követik őket. Amikor hí­re ment a műhelyekben, hogy a kultúrosok Farkas: Csínom Pal­kójának előadását vették tervbe, több mint húszán jelentkeztek egy nap. hogy részt vesznek az előadás szervezésében, bemuta­tásában ... És terveznek, a jövő év prog­ramját állítják már össze. Mun­kás dalárdát hoznak létre az üzem dolgozóiból. Már két ének­karra elegendő munkás jelentke­zett. És a mostani lelkesedés a biztosíték a későbbi sikerre. Úgy tervezik, hogy már az ősszel be­mutatkoznak a munkásoknak, a maguk építette szabadtéri színpa­don a Csínom Palkóval és az új dalárda műsorával. i -. A pártszervezet, a szakszerve­zet és a KISZ vezetőinek irányí­tása mellett valósul meg a párt művelődési politikája. A művé­szeti és ismeretterjesző tevékeny­ség a munkásoktól indult el; a munkások ismereteinek bővítése, szórakozása, tanulása érdekében... Három asszony . . . Kisszékely termelőszövetkezeti községben a közös gazdaságon be­lül sajátos helyzet van. Míg a környező falukban — Simontor nyán, Pálján és Tolnanémediben — munkahiányra panaszkodnak a szövetkezeti parasztok, addig a kisszékelyi Április 4 Tsz-ben hiány mutatkozik munkáskézből Nagyon kevés itt a férfi. A szö­vetkezeti tagok SO százaléka női és csak 20 százaléka férfi munka­erő. így aztán érthető, hogy a fér­fiakat a fogatokhoz és a trakto Tokhoz osztotta be a vezetőség. Az állattenyésztésben csaknem mindenütt nők dolgoznak. Ház man: Handa Józsefné, Szabó Jó- zsefné és Lack Cyörgyné a sertéstenyésztésben és a baromfi- telepen előforduló munkákat vég zik el. A három asszony 150 ser­tést és 900 kiskacsát etet, gon­doz naponta. A közelmúltban fel­kerestük őket. Korán érkeztünk. A három asszonyt azonban már hajnali 5 órakor a telepen talál­tuk. Vizet hordtak éppen az álla tok reggeli takarmányozásához. Új filmek a mai kínai életről Csangcsun: a csangcsuni film­stúdióban három új filmet készí­tettek a munkások és parasztok mai életéről. A csangcsuni stú­dió az ország egyik legnagyobb fiimműhelye. ..A nap éppen most kelt fel” című film a népi kommunák kol­lektív erejét tükrözi vissza. A film hasonló című regényből vet­te tárnáját. A másik film egy postásasszony életéről szól; a hős önzetlen szol­gálatával érdemelte ki a nép sze retetét. A harmadik film egy fiatal me zőgazdasági munkásleány életét dolgozza fel. A csangcsuni filmstúdió a múlt évben 25 nagy filmet készített a mai kínai életről. Ezidén húsz filmben fogja a munka különbö ző területein elért eredményeket és sikereket visszatükrözni. Filmeket készítenek a kínai for radalmi harcok egyes mozzanatai ról is. ff Mozi" a családban Babits Mihály utcai újonnan épült ház előtt állunk. Hatalmas far­kaskutya őrzi a bejáratot Az ut­cai ajtó zárva van. A fiatalasszony, Németh Béiá- né a szomszédból kerül elő. Nem­rég jött meg a határból. Amikor megtudja mi járatban vagyok, előkeresi a gépet és megmutatja a hozzávaló filmeket is. Az egyik a „Tamás bátya kunyhója” című film, a másik pedig a „Gábot diák". — Mikor kapta a kisfiú az aján­dékot? — Kárácsonyra. — És hány filmet vetítettek már vele? — Azt nem tudnám megmon­dani. A filmezés Béluska legked­vesebb szórakozása és a filmköl­csönzés mindössze egy forintba kerül. — Mennyi idős a kisfiú? — Kilenc éves, a kislány pedig hat. ő a történelmi filmek selyett inkább a ..Bátorszívű nyulacskát' nézi. A „Láthatatlan ember ’-t mi. a csalód felnőtt tagjai is szívesen megnéztük. Miközben beszélgetünk, megér­kezik a nagymama is özv. Németh Károlyné. — Maga is ilyen gépet akar venni? — kérdi, amikor meglátja a diavetítőt az asztalon. — Na­gyon szép dolgokat lehet ebből tanulni. Én is megnézem, de rnsz- szak a szemeim. Az unokám Bé­luska sokat mesél a filmekről. Az­előtt amíg a vetítőgép nem volt. mindig én tartottam el őt mesé­vel. Amióta megvan a gép, ő me­sél nekem. Amikor a „Tamás bátya kunyhóját” mesélte, még meg is könnyeztem ... Hiába, nagy dolog az kedvesem, ha mozi van a háznál. Sokat okosodnak az unokáim általa. — Hajnali 4 óra óta itt va­gyunk. Muszáj, mert a disznók éhesek, várják a takarmányt. Meg aztán az ólakat is ki kell tisztí­tani — mondja Handa Józsefné. — Amint látják, nehéz mun­kát végzünk mi itt. Nagyon mész- sziről kell hordanunk a vizet, — kapcsolódik be a beszélgetésbe Szabó Józsefné is, aki éppen a disznóóltól 50 méterre levő ge- meskúthoz indul, kezében két vö­dörrel. Lack Györgyné pedig a kacsa­ólhoz készülődik, hogy rakjon a tűzre. — Egy hetesek a kiskacsák. Ilyenkor reggel még egy kicsit fáznak. Begyújtunk hát a kály­hába. s amikor felmelegszik az idő, kiengedjük őket a napra, — magyarázza, de már indul is. Tüzetesen megnéztünk mindent a három asszony rezidenciájában, Rendet, tisztaságot láttunk min­denütt. Szépek a kocák, mintasze­rű rend van az ólakban, a takar­mányelőkészítőben és az etetőben. Ez pedig a három asszony lelki- ismeretes munkáját dicséri. Egy valami azonban nem tet­szett. Az, hogy a három asszony közül egyik sem volt tisztában azzal, hogy mennyi munkaegysé­get kap a naponta elvégzett mun­káért. — Eddig még nem tájékoz­tatott bennünket a vezetőség — kaptuk az egybehangzó választ. Ajánljuk ezért a kisszékelyi Áp­rilis 4 Tsz vezetőinek, pótolják ebbeli mulasztásulcat. Ismertessék a három derék asszonnyal, hogy mennyi munkaegységet írnak ré­szükre jóvá a naponta elvégzett munkáért. UJ KÖNYVEK Szabó Magda: DISZNÓTOR (Regény) Szabó Magda legújabb regénye egy volt földbirtokos úrilány és egy szegény származású tanító szerencsétlen házasságának kö­nyörtelen élességű rajza. A re­gény élesen veti fel egy tragikus sorsú házasság kérdéseit, S mire választ kapunk a sok, egymással szervesen Összefüggő kérdésre, mire minden megvilágosodik előt­tünk, az ítélet is készen áll és végrehajtása sem késik. A sem­mibevett, a lenézett, a százszor megalázott férj megöli az asz- szonyt, élete tönkretevőjét. S bár tudjuk, hogy ezért bűnhődnie kell, ítélkezése mégsem háborít fel, hiszen elviselhetetlenül el­lenszenvesnek tartjuk a feleséget, elavult légkörével, életformájá­val, ellenséges világnézetével, ön­ző kíméletlenségével, egész osz­tályával együtt. ÖSSZEFOGTUK, SZORGOSKODNAK Györkönyi riport Róluk még nem szólt a kró­nika. Nevük nem ismerős az újságok hasábjairól, mint né­melyik ugyancsak fiatal ter­melőszövetkezeté. Megjegyzem, én is csak véletlenül jutottam el a györkönyi Uj Élet Termelő- szövetkezetbe, amely tavaly alakult. Mindenekelőtt arról győződtem meg, hogy eddig méltatlanul hallgatott róluk a sajtó, hiba volt nem észrevenni őket, mert lelkesebben, szor­galmasabban dolgoztak, mint sok másik hasonló korú tsz. Szorgalom és érvényesülni- akarás — ez az, ami mindenek­előtt jellemzi a tagságot. A szö­vetkezet két ácsa, — mesterle­vele csak egyiknek van, de a belépés előtt az sem. a szakmá­ban dolgozott — éppen egy ka­rámot épített az állatállomány számára. Az egyik Brum János, a másik Köhler János. — Amit tudunk, azt elvégez­zük saját erőből — mondták. — Mi nem azt várjuk, hogy majd a járástól kijönnek és el­végzik helyettünk a teendőket, hanem meg akarjuk mutatni, hogy saját erőből is tudunk boldogulni.-- Hitelt sem vesznek igény­be?. — De igen. Az kell. Csak mi nem arra számítunk, mint né­hol egyik-másik tsz-tag, hogy az állam tartson el bennünket, hanem dolgozunk és abból vár­juk a hasznot. Megtudtam tőlük, hogy náluk nem voltak olyan problémák a vetőmag összegyűjtésénél, mint másutt. Volt aki még többet is adott annál, mint amennyit a földterülete után adnia kellett. Nagyon egyetértő a tagság. Megkérdeztem Brum Jánostól, szoktak-e veszekedni? Ezt fe­lelte: — Ha szóváltás van, az leg­többször abból adódik, hogy va­laki miért nem dolgozik jobban. De erre is ritkán kerül sor, mert kivétel nélkül mindenki szorgalmasan dolgozik. Időközben megérkezett a ha­tárból az elnök Remler János Az állatvásárlások után járó pénzkifizetések ügyében jött egy kiküldött és azért hivatták be. Kardos János mezőőr is be­tér egy kis délközi pihenőre az irodába. — Kár, hogy nem jött pár perccel előbb, éppen most me­séltem el az elnöknek, hogy mi van a határban. Nq, de mind­egy, magának is elmondom. Úgy ismerem a határt, mint a tenye­remet. Amikor még »maszekok« voltunk, sosem volt ilyen jó ga­bonánk, mint most. Gyönyörű a krumpli is, a korait már két­szer megkapáltuk. A borsóföl­dön pedig már olyan hosszú hü­velyeket találtam, mint az uj­jam. Pár nap múlva megkezd­hetjük a szedését. A répát má­sodszor kapáljuk. Mire maga megírja a cikket, már be is fe­jezzük. Csakhamar kiderül, hogy van egy dolog, amire különösképpen büszkék az Uj Élet Tsz tagjai. Hozzátehetem — jogosan. — A mi szövetkezetünkből egyetlen egy fiatal sem ment el máshova dolgozni — mind a szövetkezetben maradt és dol­gozik. A másik megtoldja: — Ha minden számításunk sikerül, különbül élünk majd, mintha az országot járnánk. Nem is csoda, hogy mindenki inkább az itthont, a szövetke­zetét választotta. — De ne csak a fiatalokat ír­ja meg... Nálunk még a legöre­gebbek is dolgoznak. Van egy öreg ember, a 81 éves Krémer Gáspár bácsi. Nem tagja a tsz- nek, csak a család fiatalabb! ai, de mégis majdnem minden nap kint található a határban és dolgozik. Szösz Mátyásné is már 80 körül van. ha jól tu­dom, ma éppen a répaföldön dolgozik. Most fáradoznak a közös ál­latállomány kialakításán. Első­sorban ebből akarnak majd pénzelni. Meg kell említeni, hogy • a szövetkezet minden egyes tagja németajkú. Termé­szetesen számukra is nehéz volt az elhatározás, de végül is szövetkezetei alakítottak és szorgalmasan, eredményesen dolgoznak a jövedelmező kö­zös gazdaság kialakításán. B. F. A regény írója, Szabó Magda a könyvhéti rendezvényekre Szekszárdra is ellátogat, részt vesz a könyvheti megnyitón és dedikálja műveit. * Siklós János: MEGTALÁLT ÜT A Tiszatáj Irodalmi Kiskönyv­tár 1960. évi sorozatának első kö­teteként jelent meg Siklós János »Megtalált út« című elbeszélés­gyűjteménye. A szerzővel új munkás-író jelentkezik irodal­munkban. olyan ember, aki vé­gigpróbálta a múlt minden szen­vedését, s akinek a népi demok­rácia adott emberi rangot, biz­tonságot és megbecsülést. A mi rendünk nevelte íróvá is és lát­tatta meg vele korunk nagy kér­déseit. Siklós kommunista író. A szo­cialista ember szemével szemléli a világot, a múltat is, a jelent is. Ezért van ereje leleplezni az úri Magyarország aljasságait, ezért látja meg mai életünk bontakozó szépségeit, s innen ered a jelen hibái, fogyatékosságai elleni küz­delmének bátorsága, harcos kiál­lása is. Kötete komoly értéke szocialis­ta irodalmunknak és igényt tari­hat az olvasóközönség széles réte­geinek érdeklődésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom