Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

i

\ S í ' n '

i960, április 7.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG

A megyei lan ács vb. jegyzőkönyvi dicsérete

A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén szóbeli előterjesztés alapján jegyzőkönyvi dicséretben részesítette Horvay Árpádot, a szekszárdi gimnázium igazgatóját és Bársony Kóbertnét, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának középiskolai előadóját. A felszabadulás tiszteletére a szekszárdi gimnáziumban igen érdekes kiállítást rendeztek a középiskolák 15 éves fejlődéséről, s ezért kapták a dicséretet. Ugyancsak jegyző- könyvi dicséretben részesítették a szekszárdi irodalmi színpad valamennyi tagját és két vezetőjét, Kaszás Imre és Szalai Tibor tanárokat. Az irodalmi színpad igen színvonalas április 4-i műsort adott szombaton este a városi művelődési otthonban és a végrehajtó bizottság ezért részesítette dicséretben a színpad vezetőit és tagjait.

Az őszi-téli szpartakiád országos döntőjében Tolna megye sportolói az első helyre kerültek az összetett pontversenyben. E kimagasló eredmény elérésében nagy szerepe volt Lépő Lászlónak, a TST elnökének és tagjainak. — Éppen ezért a végrehajtó bizottság a TST elnökét és valamennyi tagját jegyzőkönyvi dicséretben részesítette.

*

A 3004,2-es kormányrendelet alapján újabb szakemberek mentek megyénk területén a tsz-ekbe, hoev munkájukkal segítsék a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A megyei tanács vb. a legutóbbi ülésén tizennégy szakember termelőszövetkezetbe való kihelyezését hagyta jóvá. Ezek mint elnökök, mezőgazdászok és főkönyvelők segítik majd a tsz-eket.

Ötvenkilenc hízott sertés 120 000 forintot jövedelmezett

A mórágyi Április 4 Tsz az elmúlt év augusztusában vásárolt 59 három hónapos süldőt. A kocák rekordidő alatt híztak meg a szövetkezetben. 8 hónapos korban ugyanis 160 kilós átlagsúllyal a

sövetkezet nemrég értékesítette a hízókat. A nagyüzemi felárral együtt az 59 sertésért 120 000 forintot kapott á közös gazdaság. Az idén újabb 80 hízott sertést akar értékesíteni a tsz.

Iíisgyülés a tanyán

• • •

Bonyhád, 1960. március 30. Lützenberger Antal bácsi, a 73 esztendős szövetkezeti paraszt most is — mint mindig — pontosan megjelenik a Petőfi Termelőszövetkezet központi tanyáján munlcaelosztás végett. De ezen a napon különösnek látszott az öreg. Amíg a napi munkaprogram megbeszélése tartott, a többiektől félrehúzódott, hátratett kézzel járt fel s alá. Hanem mikor alkalmasnak látta a pillanatot, a porondra lépett, mint egy gyakorlott szónok elkezdte a mondókáját.

— Tudjátok meg, nagy dolog történt velem, amit őszintén bevallva eddig magam sem hittem el. Nyugdíjas lettem! Értitek? Nyugdíjas lettem, én aki alig egy éve dolgozom közietek, itt a szövetkezetben. Havi 260 forint nyugdíjat kapok, amit január elsejéig visszamenőleg a tegnapi napon kézhezvettem. — Igaz a havi 260 forint maga nem sok. De hozzáveszem, hogy az évente teljesített 120 munkaegységemért mit kapok, meg a háztáji nazda- ságom jövedelmiét is ide számítom, akkor mégiscsak kiderül, hogy havi átlanjövedelmem eléri a 800 forintot. Ez pedig nagy do- loo, amit nem mertem volna remélni, — kezdte mondókáját.

Az egybegyült szövetkezeti parasztok legnagyobb meglepetésére ezután olyan talpraesett kis előadást tartott az öregek megbecsüléséről, hogy érdemes lett volna megörökíteni. Érdemes lett volna, hadd tudják meg az unokák is, hogy a magyarság történetében 1960-ban fordult elő először, hogy állami nyugdíjat leap 'egy földművelő paraszt, aki 50 esztendeig magángazdálkodó volt. A maga egyszerű kifejezéseivel elmondta az öreg, amit érzett, hogy a mi

Minél több árut a népgazdaságnak

Hogyan állítunk elő négy kiló takarmányból egy kiló hízott sertést ?

kormányynlc egytöl-egylg beváltja ígéreteit.

Mielőtt mondókáját befejezte volna, az elnökhöz lépett:

— Gyerekeim, én annyit kérek még tőletek, hogy a háztáji krumplim és kukoricám betakarításához adjatok majd egy fogatot. Nem kérek többet. Higyjé- tek el nekem, hogy nem leszek hálátlan. Kaszálni, zsákot hordani sajnos már nem tudok. De azért minden nap eljövök ide közétek, ami erőmből telik, azt megteszem. Nagyon szeretném meghálálni, amit öregségemre kaptam.

Háner József, az elnök, ott a rögtönzött kisgyülésen valameny- nyi tag nevében megígérte az öregnek, hogy az állami nyugdíj mellé ezután is megkapja a szövetkezettől azokat a szociális juttatásokat, amit eddig kapott. — Megkapja, mert a bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet nyugdíjasait is a nagy család egyenrangú tagjának tartja.

A kisgyűlés ezzel be is fejeződött. A napi program szerint vetőburgonyát válogattak a növény- termelők. Velük tartott Lützenberger A.ntal bácsi, a szövetkezet újdonsült nyugdíjasa is.

DOROGI ERZSÉBET

32 liter tej naponta!

A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet egyik tehene, a 83-as törzskönyvi számmal ellátott . Szekfű friss fejős. Napi tejtermelése 32 liter, ami rekordnak számít nemcsak a szövetkezetben, hanem a bonyhádi járásban is. A tehén kifogástalan tenyészkondí- cióban van, amelyet két leszármazottjával együtt be akarnak mutatni az idei országos mező- gazdasági kiállításon is.

A mi szövetkezetünk legtöbbet jövedelmező üzemága a sertéstenyésztés. 3500 hold szántóföldünk van_ amihez az elmúlt évben 80, az idén pedig már 120 anyakocát tartunk. Az anyakocák szaporulatait egytől-egyig felneveljük, meghizlaljuk. Terveink szerint ebben a gazdasági évben összesen 1400 száz-száztíz kilós bacon-sertést kell értékesítenünk.

Az 1400 hízott sertés egy év alatt soknak tűnik. Mi viszont kevésnek tartjuk, szeretnénk, még terven felül Is legalább 100 hízott disznót adni a népgazdaságnak. így aztán érthető, hogy a mi közös gazdaságunkon belül az árutermelés egyharmadát sertéshúsban teljesítjük, s ez ebben az évben 2 400 000 forintot jövedelmez a közösnek.

A környező termelőszövetkezeti vezetők gyakran megkérdezik, milyen hizlalás1 módszerrel érjük el, hogy héthónapos süldőt 100—110 kilós súlyban értékesíteni tudunk. Elmondom ezt is.

Több éves gyakorlati tapasztalatunk alapján, a fehér hússertést tenyésztjük, rrert nálunk ez biztosít legtöbb jövedelmet. Igaz, hogy a fehér hússertés igényesebb, mint a cornwald, vagy n mangalica, de még így is megéri. Ha a fehér hússertést szakszerűen gondozzák, takarmányozzák akkor gyorsan gyarapszik, nagyon szapora fajta. Nálunk nem ritka, hogy előhasi süldő 12—13, sőt 15 malacot is ellik. Tehát szapora fajta. A szakszerű gondozás és ésszerű takarmányozás alatt a következőket értem:

Sertéstelepünkön a követelményeknek megfelelően rend van állandóan. Az ólakat rendszeresen fertőtlenítjük és nagyon lelkiismeretes gondozókra bíztuk a sertéstenyésztést. A sertéseket úgy takarmányozzuk, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A kismalacok kéthetes korukban már napi 30 deka fehérje hús abraktakarmányt is kapnak. Amikor elválasztjuk őket az anyatejtől, akkor átlagban 30 kilósait és ettől kezdve hízóba fogjuk őket. Naponta négyszer takarmányozzuk a fölözött tejtől a főtt babon keresztül a vöröshagymáig mindent kapnak a hízóba fogott süldők. A napi abrakadagot 10 naponként 10 dekával emeljük. Amikor a süldő 5 hónapos, akkor már naponta ötször adunk neki enni.

S így elérjük, hogy amikorra héthónaposak a hízóba fogott sertések, akkor átlagban elérik a 100—110 kilót.

Ekkor értékesítjük is őket. Ez a gyors hizlalás titka.

Szintén gyakorlati tapasztalatokra alapozva mondom, hogy a sertéshizlalás csakis akkor kifizetődő, ha 7 hónapnál tovább nem kell hizlalni. Nálunk ez a helyzet. A leadott hízott disznók között 7 hónaposnál idősebb tavaly sem volt, ebben az fvben sem lesz. Az értékesítési szerződést úgy kötöttük meg. hogy negyedévenként 400-at adunk le rendszeresen. A négyszázat már ebben az esztendőben is leadtuk. Egy íalkában 52-nél kevesebbet sohasem adunk át az Állatforgalminak. Nem, mert ez a feltétele annak, hogy nagyüzemi felár címén megkapjuk minden kiló után a két forintot.

Ezek alapján egy héthónapos hízott sertés 1800 forintot jelent a szövetkezetnek. Azért ennyit, mert a nagyüzemi felárral együtt egy kiló élő sertéshúsért 17.50 forintot fizet az Állatforgalmi.

Többször végeztünk már számításokat és kiderült, hogy sajátos módszereinkkel olcsóbban hizlalunk, mint az állami hizlaldák. Míg ott általában öt kiló abrakból állítanak elő egy kiló hízottsertést. addig nálunk 4 kilóból. Eredményeinkkel meg is vagyunk elégedve. Ha a növénytermelők az eddigieknél több takarmányt tud nak termelni, akkor fokozatosan növeljük az anyakocák számát és szeretnénk még több sertést meghizlalni. Ezt ajánlom a többi szövetkezeteknek is. A sertéstenyésztés ugyanis az az üzemág, ahol 7 hónap alatt megtérül a befektetett abrak és munkadíj. S amint a mi példánk is bizonyítja, a jövedelem nem megvetendő.

Akinek ezek után is kételyei vannak a nagyüzemi sertéstenyész tés jövedelmezőségét illetően, látogasson el hozzánk, szívesen megmutatjuk az anyakocáinkat, megmutatjuk az 500 férőhelyes hizlaldát, ahol állandóan gyarapodnak a süldők. Munkamódszereinket szíves-örömest átadjuk bármelyik termelőszövetkezetnék.

Elmondotta: Geiger Illés, a tenge- lici Petőfi Tsz I. üzemegység vezetője.

Közel másfélmillió forintot fordítottak eddig a förpevízmíi építésére özorán

Az elmúlt évben 10 százalék községfejlesztési hozzájárulást fizettek az ozoraiak, erre az évre azonban a tanácsülés 20 százalék hozzájárulást szavazott meg. A községfejlesztési alapra befizetett pénzen a tanács törpevízművet építtet. A vízmű építésére eddig több mint 1 400 000 forintot költöttek. Ezenfelül a lakosság mintegy 80 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, a vízvezeték árok kiásásával.

A községben két és fél kilométer hosszúságban fektették le a csöveket. Vissza van még a csapok felszerelése, a , szennyvízle- vezető csatorna elkészítése, a gépek, kompresszorok felszerelése.

PUTLITZ s

Nem etorsz ágból—)

C Németországba

Szakállas nő mint bandavezér

Egyiptomban Zein Khattab -Ghazala volt a Behaira tartomány rettegett bandafőnöke. Társaival együtt sok gazdag egyiptomit elrabolt és óriási váltságdíjat követelt értük. Zeinnek eddig minden alkalommal sikerült meg menekülnie, de a múlt héten az egyiptomi rendőrség munkája sikerrel járt: egész bandájával együtt elfogták

A vezért azonnal börtönbe vetették. A jól megtermett, szúrós

tekintetű fickó, amikor felszólították, hogy a zuhanyozóban vetkőzzék le, zavarba jött- Elvörösödött, dadogott valamit és végül — sírvafakadt. -A börtön orvosa általános meglepetésre megállapította, hogy Behaira réme — egy szakállas nő. - Zein elmondotta, hogy 14 éves korában kezdett nőni a szakálla és minthogy az emberek gúnyolták érte, elhatározta, hogy bosz- szút áll rajtuk,.

(78)

Hamar kiderült, hogy Levine úr engem is bábfigurának akar felhasználni: én lettem volna az a romantikus központi figura, aki köré a fantáziájában megszületett szenzációs eseményeket csoportosította volna. Bármilyen szívesen kerestem is volna százezer dollárt, ebbe nem mehettem bele. A valódi események, amelyekről én beszámolhattam volna, Levine urat nagyon kevéssé1 érdekelték. Azok nem voltak neki eléggé izgalmasak. Amikor aztán látta, hogy velem nem lehet üzletet csinálni, barátsága egyszerre elpárolgott. Kivitt a pályaudvarra, és elbúcsúztunk egymástól a soha viszont nem látásra.

Személyesen soha többé nem is láttam Levine urat, a nevével azonban még gyakran találkoztam. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót — ez nem sokkal connecticuti látogatásom után történt — több nagy New York-i újságban cikkeket olvastam Levine úr tollából, melyek behatóan vitatták azt a kérdést, hogy a Szovjetunió két hét vagy csak két hónap alatt fog-e össreomla- ni. A háború után ő is egyik szellemi atyja volt a hírhedi amerikai »A szabadságot választottam« propaganda-nagyágyúnak, mely állítólag a szökevény szovjet Kravcsenko agyában fogamzott meg. Később, Eisenhower elnöksége alatt Levine úr a kulisszák mögött megbújva egyik legbefolyásosabb irányítója lett az Egyesült Államokban és Nyugat-Euró- pában működő számos szovjetellenes szervezetnek.

Bevallom, kissé letört, hogy olyan hamar szétfoszlottak a reményeim, pedig szinte már a zsebemben éreztem a százezer dol- . lárt. Pozitívumként mindenesetre elkönyvelhettem, hogy Levine úr segítségével mégis kiszabadultam jamaikai kalitkámból, és most szabadon mozoghattam az Egyesült Államokban.

A »SZABADSÁG« ÁRNYOLDALAI

A New York-i Lexington Avenue egy kis szállodájában a Hotel Sheltonban beállíttattunk Willi szobájába egy pótágyat, és megtanácskoztuk, hogyan legyen hát tovább.

Először életemben értettem meg világosan, milyen óriási különbséget jelent az ember tudatában, magatartásában, egész életfelfogásában, hogy szegényebb vagy gazdagabb társadalmi rétegből származik-e.

Eddig még sohasem kerültem olyan helyzetbe, hogy megélhetési gondjaim lettek volna. Úgy tűnt, feneketlen szakadék tátong köztem és jövőm között, ha arra gondoltam, hogy már csak négyszáz dollárból áll minden földi vagyo- nom. Még csak elképzelni sem tudtam, mi lesz akkor, ha ezt' is feléltük.

Willi alig tudta megérteni aggodalmamat, vigasztalni próbált:

— Hiszen a legtöbb ember így van vele egész életében. Hányán lennének boldogok, ha még négyszáz dollár tartalékuk lenne. Egyszerűen ki kell találni valamilyen kereseti lehetőséget, mielőtt teljesen elfogy ez a kis pénz.

Willi szerint a tényállás egyszerű és világos volt. Saját személyével kapcsolatban nem látott semmilyen nehézséget. Elvégre ő gyakorlati szakmát tanult, s egy percig sem kételkedett benne, hogy saját szakmájában itt is el tud helyezkedni.

De mihez kezdjek én, aki még egy inget is képtelen voltam magamnak kimosni vagy egy nadrágot kivasalni? V^illi azonban, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, kijelentette:

— Azt is meg fogod majd tanulni. Addig persze az én gondom lesz, hogy miből élünk.

Úgy éreztem, mintha Gebhard öcsém lenne mellettem. Ö is hasonlóképpen beszélt volna.

Egy korábbi hölgyismerősöm közvetítésével Willi már pár nap múlva viszonylag jól fizetett állást kapott egy washingtoni kluj*

i.