Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-22 / 94. szám
1060. április 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Minél több árut a népgazdaságnak! Balogh István jól kihasználja háztáji gazdaságának árutermelési lehetőségeit A termelőszövetkezeti tagoknak, ha ügyesen gazdálkodnak, a háztáji gazdaságukban korlátolt mértékben ugyan, de lehetőségük nyílik az árutermelésre. Sok olyan terület, tartalék van a háztáji gazdaságban, amire edd'g nem figyeltünk fel eléggé, s amit nem is használtunk ki úgy, ahogy lehetett volna. A háztáji gazdaságban folytatott árutermelésből kettős haszon származhat. Egyrészt hasznos a tsz-tagnak, mert az árutermelés bevételei jó kiegészítő jövedelmet jelentenek a közösből származó bevételek mellett. Másrészt az egész nép jól jár ezzel, mert növekszik a kereskedelembe került élelmiszerek választéka. A tsz-tag által élvezett előnyben volt része Balogh Istvánnak, aki feleségével együtt a szekszárdi Béke Tsz tagja Háztáji gazdaságából tavaly 12 hízott disznót, „Úgy éreztem magam, mint amikor a szegényember egy gazdag ember portájára került” — mondotta a nagydorogi Uj Barázda Tsz tagjai közül az egyik látogató, amikor az iránt érdeklődtünk, mi a véleménye a bátaszéki Búzaka lász Tsz-ben látottakról. A nagydarogi tsz-tagok az elmúlt napokban tsz-látogatáson vettek részt, s végigjárták a Búzakalász Tsz gazdaságát. Megnézték a korszerű istállókat, a szép állatállományt, a gyönyörű vetéseket, a 80 holdas gyümölcsöst, a 140 holdas kertészetet, amelyek láttán az egyik látogatóban az optimizmus, a jövőbe vetett hit, a másikon bizonyos fokú irigység lét- szolt. Csoportokba verődve beszélgettek. „fiikor lesz nekünk, a nagydorogi Uj Barázda Tsz tagságának ilyen szép és korszerű gazdasága” — mondogatták egymásnak. A látogatás nagy hatással volt mind a férfiakra, mind az asszonyokra. Arról vitatkoztak maguk között, mit lehet megvalósítani a látottakból Nagydorogon, az Uj Barázda Tsz-ben. Ezek utón nézzük meg, túlzott volt-e Kiss Gvura József állattenyésztési brigádvezetö és a köréje csoportosultak optimizmusa, vagy azoknak volt-e igazuk, akik a látottak alapján összehasonlítást tettek a saját és a Búzakalász Tsz gazdasága között és a saját gazdaságukkal kapcsolatban elégedetlenségüknek adtak kifejezést. Mindkét csoportnak igazat kell adnunk. Egészséges volt Kiss Gyu- ra József és csoportjának bizakodó derűlátása a jövőt illetően. A nagydorogi tsz-tagokban ugyanis megvan az a munkakedv, amellyel az idei év gazdasági terveit meg is tudják valósítani. Az idén ugyanis több mint másfél millió forint értékű árut termelnek a nagydorogi tsz-tagok. Eszerint értékesítésre kerül 2903 mázsa burgonya, 550 mázsa cukorrépa, 240 mázsa dohány, 200 mázsa borsó, 900 mázsa kender, 800 mázsa dinnye —, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. Nem lebecsülendők az állattenyésztésből betervezett jövedelmek számadatai sem Száznegyven Meghűltek a televíziós „quiz“ sztárok Gino Prato New_ York-i cipész, aki néhány évvel ezelőtt híressé vált, mert a televízió quiz műsorában minden operával kapcsolatos kérdésre válaszolni tudott, most visszatért „a kaptafához”. Amióta kiderült, hogy a quiz műsorokat csalással folytatták, a néhai sztárok csillaga lehanyatlott. 20 hízott kacsát, 100 csirkét adott el szerződésre. Ezenkívül 190 csir két értékesített szabadpiacon. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem tipikus példa és nem minden tsz- tag követheti mindenben Balogh István tavalyi példáját. Ugyanis 12 disznót csak úgy tudott meghizlalni Balogh István is, hogy 1958. évről visszamaradt kukoricáját, ezen kívül a tsz-ben keresett pénzen vásárolt abraktakarmányt is etetett a disznókkal. Ezt minden évben nem tudja megcsinálni. Idén már csak négy sertés hizlalására kötött szerződést és tovább fejleszti a háztáji baromfitenyésztést. A sertések meghiz- lalását és a szerződött baromfiak felnevelését idén a háztáji gazdaságban termelt és a termelőszövetkezettől kapott termékek teljes egészében biztosítják. Jelenleg Baloghék óljában 190 csirke vár májusi értékesítésre. marha és 500 sertés hizlalását tervezik. Eddig 70 marha és a 200 sertés hizlalását már meg is kezdték. Ezek a nagyobb mutatók, amelyekből megállapítható, hogy a tervek teljesítésének megvannak a reális feltételei. Ezután vizsgáljuk meg miért volt egészséges a másik csoport elégedetlensége. Azért, mert ez az elégedetlenség nem párosult lemondással és megnyugvással, hanem szinte egyöntetű fogadkozással mondták „majd mi is megmutatjuk, hogy mit tudunk, jól lehet nem tíz év múlva, hanem hamarabb”. Kétségtelen, hogy a bátaszéki Búzakalász Tsz tagjai előbb — már tíz évvel ezelőtt — megértették a párt hívó szavát és közösségbe tömörültek. A megalakulás óta nagy utat tettek meg, tehát óriási helyzeti előnyük van az újonnan alakult tsz-ekkel szemben. De a nagydorogi Uj Barázda Tsz tagságának is éppen úgy, mint megyénk bármelyik termelőszövetkezetének adva vannak a közös gazdaság adta lehetőségek, adva vannak a feltételei annak is, hogy jóval rövidebb idő alatt érjék el azt a színvonalat, amelyre a bátaszéki Búzakalász Tsz tagságának tíz évre volt szüksége. (90) A Hitler-féle birodalmi kancellária kolosszális betonfalai jobban ellenállottak a bombáknak. Végigmentünk a túdimenzionált termek kiégett folyosóin. Két évvel ezelőtt még teljes pompájukban büszkélkedtek a márványbo- rításos falak. S mégis, ezeréves távolság érzése fogott el ezeken a bolthajtásos folyosókon, mintha Knossos vagy Mykénai omladékái közt barangoltam volna. A Voss-strassén egy csapat szovjet katonával találkoztunk, ők is a birodalmi kancellária romjait akarták megtekinteni. — Még csak egy pillantást sem vetettek felénk. Pár lépés még s szerencsésen visszaérkeztünk az angol szektorba, anélkül hogy »•rajtaütésszerűen elhurcoltak volna Szibériába«. Az amerikai külügyminisztériumot Berlinben régi barátom, Donald Heath képviselte, aki az amerikai konzulátust vezette Hai- tiban 1931-ben, amikor én ugyanott német ügyvivőként működA csirkék értékesítésére a földművesszövetkezettel kötöttek szerződést, a kiscsibéket is a földművesszövetkezettől kapták előlegbe. Az idén még a csirkenevelésen kívül libatenyésztéssel is akarnak foglalkozni, elgondolásuk szerint ez jobban megéri, mint a kacsatenyésztés. Baloghék szerződésre tenyésztik a baromfiakat és a jelenleg fennálló szerződéses rendszerrel meg vannak elégedve. A múlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabadpiacon értékesített baromfiakból sem származott több jövedelem, mint a szerződött baromfiakból. A piacon értékesített csirkék árából ugyanis le kell vonni az odaszállítási költségeket, a helypánzt, az értékesítéssel járó időtöltést, fáradságot és figyelembe kell venni a piaci áringadozásokat. Balogh Istvánék tehát meggyőződtek arról, hogy érdemes a háztáji gazdaságban árut termelni, érdemes szerződést kötni az áru értékesítésére. Emellett persze nem hanyagolták el és nem is hanyagolják el a termelőszövetkezetben végzett közös munkát. Tapasztalták a múlt évben is, hogy csak úgy tudnak a háztáji gazdaságban árut termelni, ha a tsz-ben végzett közös munkájuk után kapott pénzt és terméket használják fel otthoni gazdálkodásukban. Csalt úgy tud- ; tak Baloghék oly sok árut előállí- , tani a múlt évben, hogy Balogh ‘ István G13, a felesége 360 munka- ; egységet teljesített a közösben. ! Minden évben nem lehet ennyi j árut adni a háztáji gazdaságnak, j ez Baloghék véleménye is. Azonban 2—3 disznót, 300—400 csirkét, 30—40 libát és kacsát, ezen kívül 3000—5000 tojást lehet értékesíteni egy háztáji gazdaságban. És ez is nagy szó! Az ebből származó bevételek sokat jelentenek évközben a termelőszövetkezeti tagnak. A háztáji gazdaságban — főleg a baromfitenyésztésben — foglalkoztatni lehet azokat a családtagokat is, akik egyébként ; nem tudnak részt venni a közös munkában. í Jó lenne, ha Balogh Istvánék t tanasztalatain sok tsz-tag elgondolkodna és már az idén kihasználná azokat a lehetőségeket, amelyek a háztáji gazdaságok árutermelésében rejlenek. Jól járnának a tsz-tagok is, meg hasznára válna eeész népünknek is. tern. Heath Londonban hagyta feleségét és gyermekeit, s most agglegónyéletet élt Berlinben. Megörült a találkozásunknak. — Soha jobbkor nem jöhettél volna, Wolfgang. Éppen most nyomozok olyan volt német diplomaták után, akiknek személyében a négy szövetséges megegyezhetne. A tárgyalások még meglehetősen kezdetleges stádium ban vannak, de arról van szó, hogy Berlinben felállítanának egy német konzulátusi hivatalt, melynek hatásköre mind a négy övezetre kiterjedne. Vezetőnek Nadolny nagykövet van tervbe v.ve, de még néhány munkatárs is kell. Arra gondoltam, hogy felveszlek erre a listára. Az angoloknak és a franciáknak biztosan nem lenne ellened kifogásuk, s valószínűleg a szovjetek is beleegyeznének. Csakhogy nem tudtam, hol találhatlak meg. — Nyugodtan felvehettél volna a listára, Donald, az én megkérdezésem nélkül is. Hiszen csak arra várok, hogy újra az egész I nagydorogi Új Barázda Tsz terveikül P-né PUTLITZ: Nem etországból—^ C Németországba Erről is beszélni kell Javaslat, amely meghallgatásra talált A javaslat, amely egy termelőszövetkezeti közgyűlésen elhangzik, sokféle ellenállásba ütközhet. Egyesek elszomorodnak, ha a javaslataikat kifogásolják és lemondanak róla, mások, ha kifogásba ütköznek, még nagyobb lendülettel küzdenek igazukért. A legkézzelfoghatóbb, legésszerűbb javaslatokat is „körül kell magyarázni”, minden oldalról meg kell védeni, ha a kezdeményező azt akarja, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Példa erre a tolnanémedi Győri János esete. Az említett, hosszú ideig kertészkedett a faluban. Kiemelkedő terméseredményeket ért el kertészetében. Amikor Tolnanémedi átalakult szövetkezeti községgé, javasolta, hogy létesítsenek kertészetet. Kevesen értettek vele egyet. Jó- néhányan attól tartottak, hogy az értékesítéssel sok baj lfesz, mások azzal érveltek a javaslat ellen, hogy a kertészet túlságosan sok munkaerőt von el a szántóföldi növényápolástól. Voltak olyanok is, akik azt állították, hogy Győri János csupán azért javasolta a kertészet létrehozását, mert kertészeti brigádvezetö szeretne lenni. A kétkedés és a különféle ellenvetések, vitát eredményeztek, amelyek során minden tisztázódott, s egyre többen Győri János mellé álltak. Végül is a többség a kertészet létesítése mellett szavazott. A budapesti patronáló üzem is segített. A „szaporító ház” vasvázának munkálatait budapesti munkások végezték, társadalmi munkával. Ma már az „alj dűlőben” jól működő kertészetet találhat az ember. Amikor útoljára jártam ott s beszéltem a brigád tagjaival, akiknek nagy része öregekből áll, mindenki megelégedéssel beszélt a kertészetről, amelyben 40 000 korai káposzta, 80 000 paradicsom és 50 000 paprikapalántát neveltek fel a tavasz folyamán. Megelégedettek Győri Jánossal, a brigádvezetővel is, akinek eszébe jutott az „alj dűlő” nyújtotta lehetőségek ésszerű kihasználása. Javaslata, amelyért a közgyűlésen kiállt, s végül is meghallgatásra talált, bizonyíték arra, hogy érdemes kezdeményezni, s ha igazunk van, megéri védelmezni álláspontunkat. (H) Kiváló kendergyári dolgozók A „Könnyűipar kiváló dolgozója” jelvénnyel tüntették ki a közelmúltban a Bunaföldvári Kendergyár kőckikcszítő részlegének két dolgozóját, Nagy Józsefnét és Hári Ilonát. Nagyné brigádvezető, Hári Ilona pedig tagja a kóckikészítő brigádnak. Mindketten nemcsak mennyiségileg teljesítik túl állandóan a normát, hanem minőségileg is jó munkát végeznek, példát mutatnak a brigád többi tagjának a munkában és a munkafegyelem betartásában. Németországot érintő területen dolgozhassák. — Hogyan maradhatunk kapcsolatban egymással? Hirtelen magam előtt láttam az utat, amelyen — úgy láttam — kivergődhetek ebből a kiéli zsákutcából. — Megpróbálok Londonba visz- szamenni. Ott a feleséged révén bármikor kapcsolatba léphetsz velem. Családom is kitűnőneü találta a tervet. Kívánhattam volna magamnak valami jobbat, mint állást Berlinben egy olyan hivatalnál, amely az alapköve lenne az újonnan megalakítandó német külügyi szolgálatnak? Jelenlegi állásom Kiéiben úgyis értelmetlen és teljesen kilátástalan volt. Álomszerűén múltak el ezek a berlini napok. Anyám elválásunk után Bad Saarowba szándékozott utazni, hogy meglátogassa ott élő hetvenöt éves nővérét, akit a háború befejezése óta nem látott. Az ő vonatja pár órával az enyém előtt indult. Mindannyian kikí- séru*.i. a Zoo pályaudvarra. Peronjegyet nem adtak ki, lent a peronbejáratnál kellett elbúcsúznunk. Fájt a szívem, amikor anyám után néztem, és láttam, hogy hátán a piszkos vászon málhazsákkal milyen nehezen vonszolja fel magát .fájós lábával a peronra. Donald Heath-szel folytatott megbeszélésünk után még Berlinből azonnal írtam Londonba. Amikor Angliában a német fogolytáborokat látogattam, személyes kapcsolatba kerültem a központi oktatási tanfolyamok vezetőjével. Ezeket a tanfolyamokat az angol hadügyminis: írium rendezte német hadifogyek részére a London melletti Wilton Parkban, s a vezetőjük ál’r.nc'.óan meg akart nyerni ide előadónak. Ha vállalnám, most is bizonyára kikérne — gondoltam. Ezzel meggyőzően indokolhatom angliai utazásomat, de ugyanúgy Kiéiben a szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelmemet is. Körülbelül két hónapot vett igénybe, míg angol részről elintéződött az ügy, és csak akkor kértem Steltzertől szabadságot Wilton Park-i tevékeny zésem tartamára. A szabadságot minden további nélkül megkaptam. Elutazásom előtt Steltzer átnyújtott egy hivatalos okmányt, melyen sajátkezű aláírásával és Schleswig-Holstein címeres pecsétjével okiratilag megerősítette, hogy Wolfgang Gans Edler Herr zu Putlitz kormányfőtanácsos tisztviselői kinevezése életfogy- iiglanra szól. Hollandián keresztül kellett utaznom, egy legénységi szabad- ságos vonatban. Nem vek. olyan kényelmes az utam, mint rmikos a katonai kormányzóság hála*