Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

o TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1SC0 április 20. Ki mitől félt ? Benjamin Disraeli, a nagy an­gol államférfi, a brit imperializ­mus egyik megtestesítője egész éleiében attól félt, hogy élve el­temetik. Ugyanilyen kényszer- képzetei voltak még Ander­sen dán meseköltőnek és Herbert Spencer német filozófusnak is. Jonathan Swift, a legnagyobb európai íróik eayike félt az em­berektől és irántuk, érzett ellen­szenvét nyíltan kifejezte Gulli­verről szóló halhatatlan könyvé­ben is. Charles Baudelaire, a franciák egyik legnagyobb köl­tője irtózott attól, hogy magára- hagyják. Percekig sem tudott egyedül lenni egy szobában. Goethe fiatalkorában szédiilékevy volt és ezért — hogy gyengesé­gét leküzdje. a strassburgi szé­kesegyház tornyán edzette ma­gát. Richard Wagner görcsösen félt a 13-as számtól és mindenki­nek arról panaszkodott, hogy ne­vének összesen 13 betűje van, születésének évszáma 1313 és a Tannhdusert április 13-án fejez­te be. Egész pályájának hatalmas sikere sem tudta meggyőzni a babona alaptalanságáról. — Egy évvel ezelőtt vitatta meg és fogadta el a Dombóvári Járási Pártbizottság a járás hároméves művelődési programját. Most, egy év után a járási kulturális opera­tív bizottság megvizsgálta ugyan­ezt a problémát és május 19-én a párt végrehajtó bizottsága elé ter­jeszti jelentését a program vég­rehajtásáról. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy a prog­ram végrehajtása terén a TIT te­vékenykedett legjobban. — Nagy mesterek partitúrái. Mozart egyik zongoraversenyénél egyetlen lcottalapjáért egy heidel bergi árverésen 8000 márkát fizet­tek. Egy Schubert-kézirat 4500 márkáért, Wagnernek egy rövid levele pedig 050 márkáért kelt el. Az árverésen 500 márka kikiáltási ára volt Goethe egyik levelének, amelyet Friderike Unzellmannhoz intézett. A levél 2500 márkáért cse rélt gazdát. — Névadó ünnepséget rendez a Tolnai Állami Általános Gimná­zium április 24-én. Az ünnepség keretében az iskola Földvári Mi­hály nevét veszi fel. Az ünnepsé­gen beszédet mond dr. Benczédy József, a Művelődésügyi Minisz­térium főosztályvezetője. Az ün­nepség után sportműsort rendez­nek és kiállítás nyílik a politech­nikai oktatásban részt vevő tanu­lók munkáiból. Délután 6 órakot a gimnázium rádiósszakköre táv- irányítású hajót bocsát vízre a Dunán, este 8 órakor pedig a gimnázium növendékei kultúrmű­sort rendeznek a textiles kultúr­otthon nagytermében. — Lengyel bölények Finnország­nak. Kelet-Lengyelország Európa egyetlen területe, ahol máig is él­nek európai bölények. A lengyel kormány nemrégiben egy bölény­párt ajándékozott Finnországnak, ahol ugyancsak igyekeznek meg­honosítani a bölényeket. Lengyel- ország védett területein mintegy 1.10 bölény él; a lengyel kormány eddig 59 bölényt küldött különbö­ző európai védett területeknek és adatkerteknek. — Páríház épül Dalmandon, amelyet a nyár folyamán át is ad­nak rendeltetésének. Az új épü­letben kap helyet a KlSZ-szerve- zet, s itt tartják rendezvényeiket a tömegszervezetek is. A pártház­ban televíziót szerelnek fel, az ud­varon pedig röplabda-pályát léte­sítenek. — Ember az embertelenségben című műsorát Pakson mutatja be április 23-án a szekszárdi gimná­zium irodalmi szakköre. — Mintegy 180-an teszik le a Kilián-próbát ebben a hónapban Dombóvár két középiskolájának tanulói közül. — Jegyzőkönyvi dicséretben részesítette a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Neográdi Jolán, Lázár Pái, Merő László ős Wallacher László tanárokat a szekszárdi gimnáziumban rende­zett .,Középiskoláink 15 éve” című kiállítás megszervezésért. A kiál­lítás többek között szemléltette a megye középiskoláinak benépesü­lését, a munkás—paraszt tanulók számarányának fejlődését, a tan­anyag. új tartalommal való meg­töltését és a politechnikai oktatás fejlődését! — Svéd diákok a Szovjetunió­ban. A stockholmi műszaki főis­kola száztagú diákcsoportja ápri­lis eleje óta a Szovjetunióban tar­tózkodik. A svéd diákok többe!; között megtekintik Moszkvát és Leningrádot és megismerkednek a szovjet diákokkal. — Másodszor fizetettt munka­egység-előleget a télen alakult döb röközi Zöld Mező Termelőszövet­kezet. Mindkét alkalommal 15—15 forintot kaptak munkaegységen­ként a tagok. Ugyanakkor meg­kezdték a felértékelt és a közös­ben dolgoztatott lovak kifizetéséi is. — Rendszeresen rendez a jövő­ben irodalmi esteket a Paksi Já­rási Művelődési Ház irodalmi kö­re. A kör tagjai úgy tervezik, hogy havonként megvitatják — önkép­zésük érdekében — a Tolna me­gyei Népújság irodalmi mellékle­tét és irodalmi műsorukhoz az itt megjelent művekből is használ­nak fel anyagot. — Elkészült május 1-e ünnep­ségének programja Dombóvárolt. A járási székhely ünnepségén részt vesznek a budapesti patro­náló üzemek küldöttségei. Emel­lett a járás minden községe is kül- döttségileg képviselteti magát, — A televízió műsora: 18.15: Egy óra az ifjúságnak. 1. Száz kérdés, száz felelet. Főszerkeszető: Öveges József. 2. Felvétel! In­díts! A filmkészítés rejtelmei. 19.00: Közvetítés a Nemzeti Szín­házból: Shakespeare: Sok hűhó semmiért. IDEGENFORGALMI TÁJÉKOZTATÓ ITT \ NY uCSifK Xl> \W o LT-UHQMJ i A ft&r Bajvívás a templomban — Legenda három fejeseiben — i. A falu katolikus papja fia­talember, délceg a termete, erős, izmos és vérmes. Nem vé­gez sem megerőltető fizikai, sem idegeket tépő szellemi munkát. A falu kicsi, a nyáj is hol itt, hol ott maradozik el. Szíve gyakran öászeszorul, ha vásár­naponként a misén szétnéz a foghíjas padokon, s még a pré- dikálástól is elmegyen a ked­ve. Aztán nehéz, nagyon nehéz ez a magános élet is. Kong a parókia az ürességtől és ilyen­kor, ha jön a tavasz, szűk a ház, a vastagfalú, ódon épület börtönnek tűnik. Odakint pattog a rügy és hi­valkodva sárgul a kikerics, a vadgesztenyefa bimbózó ágán gerlepár búg szépen, szerelme­sen Csőr a csőrbe mélyed, hos-- szú szerelmes csókba feledkezik a madár. Kandúr ad szívhez- szólóan szerenádot éjjel és az ezüstös tioldfény becsorog az ablakon. Minden és mindenki él vígan és szerelmesen, csak a tiszte­lendő úr ül búsan a házban. És egy szép napon délben, amikor meghozta a soros Mo- roczná, a kacér, könnyűvérű, szemrevaló menyecske az ebé­det, rajta feledkezett a tiszte­lendő úr mámorban égő szeme. Elnézte hófehér kötényét, mirt feszül a mellén, fórmás csípő­jét, kecses lábát, telthúsú. széo karját... Az asszony! ösztön felfogta a nézést és vadul, sze­mérmetlenül szembekacagott a tisztelendő úrral..; II. így kezdődött talán, ki tud­hatja, hogyan csak azt vették észre a faluban, hogy Moroez- né mindjobban magába szállni látszott. Templomba járt gyak­ran és a gyóntatószék térdeplő­jét is koptatta rendre. Senki az Isten teremtményei közül nem tudott olyan átszellemült arccal az oltárra nézni, s prédikációt hallgatni, mint Moroczné, szü­letett Soós Juliánná. No és hát persze a falusi néo_ nek van szeme is, meg nyelve is, suttogtak hát erről a nagy ájtatosságról sokfélét. Főleg az­után, hogy többször látták, m'nt oson ki és be Juliánná a plé­bánia kertajta.ián. A buzgóbb katolikusok eme felbuzdult áhítatot különös is­teni kegyelemnek vélték, s há­lát is rebegtek ezért az Urnák: — Hála néked Uram, hogy eme könnyűvérű némber szemér. metlen nyakát igádba haj- tád ... Mások — sokan a református egyházhoz tartozók is — felis­merték a helyzetet, s megértőén rxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: csak ennyit mondtak: — Szép ember . a fiatal plébános, erős, izmos, délceg, pihent és jószagú. Isten teremtménye ő is csak, mint mink is, így hát neki' is van vére. S volt egy öregedő, elözve- gyült asszony, Kókás Boldizsár, né; hívő katolikus — jóeszű, jószemű fehérnép, akinek a nyakán ráncos volt ihár a bőr —, s kéjei szerelem lobbant benne lelki atv.ia, pásztora iránt. Tudta ő jól, mi lehet emögött, a Juliánna-fáie nagy áhitat mögött, s nagy haragra gerjedt. Haragra? Még töobre: félté­keny gyűlöletre. Ezért rczegteti az első padban hangját minden nagyobb misén, s ezért gyónik mjnden első pénteken, hogy az az istentelen Juliánná nyerje el a papot? A papot, akit neki minden buzgalma ellenére sem sikerül elnyernie. — No, megállj, te ringyó, ör­döggel e:mbor'áló Juliánná, te­szek majd róla. hogy szemér­metlen tested elvessze varázsát — így dörgött ő lelkében Kó- kas Boldizsárné és eme tervé­hez kért segítséget a fenséges mennybéliektől. III. Húsvét táján úgy illik, széo legyen a templom. Meszet vett hát a pap, kihirdette a misén: két hívő asszonyra lenne mos­tan szükség, aki kimeszeli szé­pen a templomot. Isten majd megfizet ért.e, ha itt e földön nem is, de a túlvilágon minden bizonnyal. Alig lett vége a misének, Ju­liánná a sekrestye felé iramo­dott, elsőnek akart jelentkezni. Amint ezt észrevette Kókásné, utána vágtatott, sőt elébe ke­rült a jelentkezésben. Minden esetre a pap áldását adta a két jámbor asszony buzgalmára és megbízá őket, hogy hétfőn a kismise után álljanak szolgá­latba. Hétfőn reggel munkába is ál­lottak, meszeltek, meszelte’;... Délelőtt derekán bejött a tisz­telendő úr is, megnézni, hogyan haladnak. Ahogy Julianna fenn állott a létrán, elővillant a térde, s hullámzott a csípője. A pap szeme fennakadt rajta. Itta az asszony .báját, itta a szemével, mint a száraz fal a frissen rákent meszet. A Kókasné — jő szeme és jó esze lévén — észrevette ezt is és megdühödött. Gyűlölet forrt asszony! lelkében és mennybéli — vagy Ördögi — sugallatra rettenetes gondolat fogant elméjében. Nem sokkal azután, hogy a pan elment, le­szállt Kókasné a létráról, hoey mészért menjen, s »véletlenül* ÉM Komlói Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre keres több éves gyakorlattal rendelkező elektrotechnikus és villanyszerelő műveseíőket Fizetés kollektív u- 13. szerint. Jelentkezés: OGOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOC belebotlott a Juliánná létrájá­ba, de úgy, hogy a létra men­ten felborult. Juliánná vödre, mésszel együtt, csörömpölve aláhullott és terrhéfeetesen a vödör után Juliánná is. A terv azonban nem sikerült. Juliánná »Szűz Mária kötényé­be« esett. Nem törött se keze, se lába, orra, feje, mindene ép­ségben maradt olyannyira, hogy felugrott, s mint a nősténytig­ris támadt özvegy Kókasnéra. Rátámadt, mert átlátta rögtön a való helyzetet. S persze nem a haját cibálta meg, hanem a meszelő nyelével jól fejbekólin. tóttá Kókasnét, az meg, monda, ni se kell, vissza. Úgy elverték egymást az Isten házában, meszelő nyelével, hogy végben úszott arcuk. Amikor aztán abbahagyták egymás ütlegelését, a féltékeny­ség! bajvívást, ijedten néztek egymásra így véresen mégsem léphetnek a falu színe elé, ezért egyik a szenteltvíz-tartó, a má­sik a keresztkút megszentelt vi. zében tisztára mosta az orcáját. A pao is meg a hívők is na­gyon elcsodálkoztak volna, hogy vérré vált a víz a templomban, ha az öreg harangozó — aki ép. pen delet harangozni jött a to­ronyba — nem lett volna szem. és fültanúja az eseményeknek. Dehát szem- és fültanúja volt az izgalmas bajvívó snak és a végén mosolyogva vonta le a tanulságot: — Ez a Juliánná itt is erő­sebb volt. Mindenesetre jól helybenhagyták egymást. Lesz mit meggyóniuk ..; —IS—09 Szép ajándék — a kSnyv A húsvét előtti napokban igen megnőtt a boltok forgalma, hi­szen ilyenkor mindenki ajándé­kot vásárol hozzátartozóinak, jó ismerőseinek. Különösképpen so­kan tolongtak a ruhásboltok, ajándékkereskedések pultjai mel­lett. De nemcsak itt... A dolgozók kulturális igényeinek rohamos növekedésére vall, hogy a köny­vesboltok forgalma is megnőtt ezekben a napokban. Az ajándé­kozott tárgyak között éppen úgy ott találhatók a könyvek is, mint a cipők, kardigánok. A szekszárdi könyvesboltban volt olyan nap a húsvéí előtti héten, amikor a forgalom elérte a 6600 forintot, de a többi na­pok forgalma is 3—4000 forint volt. Ez pedig jóval nagyobb, mint a nem közvetlenül ünnep előtti napok forgalma. Igen sok mesekönyvet vásároltak. Főként az Andersen mesék iránt volt nagy a kereslet. Vevőre talált több olyan értékes, az igényesebb köhyvvásárlók számára kiadott könyv, amelynek az ára száz fo­rinton felül van. Egy napon, szombaton például három Szob­rászat és festészet az építőművé­szetben című kötetet adtak el, éra 110 forint. A Magyar festészet a XX. században című műből — 145 forint az ára — is többet megvásároltak. Igen keresett volt többek között a Lányok év­könyve, Szergejenko: Pompeji cí­mű műve, ezenkívül Móricz, Jó­kai és Gorkij művei. TOLNA MEGVEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi. postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Apróhirdetések Felhívás Elvesztettem f. hó 18-án Szck- szárdon a Széchenyi utca és B. Ba­logh Ádém utcai útszakaszon drapp színű levéltárcámat. Benne volt SB—I. 219.401 sorszámú sze­mélyi igazolványom és más sze­mélyi iratok, több fénykép és 80 Ft. Kcrem a becsületes megtalálót, hogy a megtalált tárgyakat a szekszárdi rendőrkapitányságon, vagy Szekszárd, Hunyadi u. 3. II. emelet 2. szám alatti lakásomon, vagy pedig a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál lévő munkahelyemen adja le. A pénzre nem tarlók igényt. (87) Szekszárd, Vak Bottyán u. 1. sz. alatti ház eladó. (77) Eladó Tolnán Bocskai utca 8 számú ház fizetési kedvezménnyel, ____________________________(79) Mindenféle nyersbőrt, legmaga­sabb úron vásárol a Nyersbőrfor­galmi Vállalat telepe Táncsics M. u. 3. szánj. Átvétel hétköznap a délelőtti órákban. (7aj

Next

/
Oldalképek
Tartalom