Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-18 / 66. szám
I960, március 18. TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄG 3 A kislétszámú pártszervezet is leltet a termelés hajtóereje Az ősz folyamán számos község termelőszövetkezeti községgé alakult át. Az új életforma, a közösségi gondolat megértésre talált. A közös gazdasági alap megteremtése után, amely a kommunisták aktív részvételével ment végbe, megalakultak a termelő- szövetkezetek pártszervezetei, amelyek ha helyenként kislét- számúak is, betöltik feladatukat. Ez pedig nem más, mint a politikai munka fellendítése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Az alábbiakban három újonnan alakult termelőszövetkezeti község pártszervezetének munkájáról számolunk be. A pártszervezet javaslatára A pincehelyi Vörösmarty Tsz- ben néhány héttel ezelőtt alakult meg a 14 tagú pártszervezet, amely e rövid idő alatt is bebizonyította életképességét, mert helyes irányban politizál a tsz- tagok között. A pártszervezet tagjai — bár létszámuk nem nagy — kezdeményezők voltak. Javaslatukra két héttel ezelőtt a kedvező időjárás kihasználásával hozzáfogtak a földek letakarításához, a vetéshez. Elvetették 20 holdon a cukorborsót, 15 holdon a zabot, megkezdték az őszi kalászosok fej trágyázását. A tsz nőtagjainak javaslatára baromfifarmot létesítenek, amelynek alapját a tagok által beadott egy-egy tyúk képezz. így kezdetnek 800 tojótyúkjuk lesz, ezen kívül saját erőből ezer darab előnevelt csirkét vásárolnak. Már az idei évben jelentős területen — 145 holdon kertészkednek —, amelyből 20 hold öntözéses kertészet lesz. Ahogy a gyánti és a Károly-majori istállókat rendbehozzák, összehordják a szarvas- marhákat is. A pártszervezet mindenben segíti és hathatósan támogatja a gazdaságvezetés munkáját. A párttitkár brigádvezető Györkönyben a szövetkezeti község párttitkárát, Seres András elvtársat brigádvezetőnek választották meg a Szabadság Tsz-ben a legutóbbi taggyűlésen. Azóta fellendült a munka, s a tagok közül azok is, akik korábban vonakodtak és nem vettek részt a munkában, most mór rendszeresen dolgoznak. A párttitkár brigádvezető ahogy mondani szokták »nyughatatlan« ember. És ha nem elég egyszer- kétszer, cikkor többször is meglátogatja azokat a tsz-tagokat, akik nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy dolgozzanak. A beszélgetések során sok minden tisztázódik, s napról napra szaporodik azoknak a száma, akik rendszeresen dolgoznak. Jelenleg a tavaszi munkák végzése mellett építkeznek: egy 26 férőhelyes ser- tésfiaztatón, egy 2500-as baromfi- nevelőn és egy 50 férőhelyes istállón folyik az építkezés. A szabadság Tsz-ben ugyanis szépen fejlődik az állatállomány és az Készülnek a moszkvai világkiállításra a Decsi Háziipari Szövetkezetben A múlt évben 260 ügyeskezű asszony szorgoskodott a Decsi Háziipari Szövetkezetben. Ezek az asszonyok, lányok nem kizárólag decsiek, hanem a Sárköz különböző községekből tevődnek össze. Csütörtökön délután került sor a szövetkezet évvégi mérlegének ismertetésére. Közgyűlésre jött ösz- sze a sok asszony, leány, s ott voltak a szövetkezet felettes szerveinek képviselői is. Vincze Jó- zsefné. ä szövetkezet elnöke mondott beszámolót, majd pedig dr. Lipovszky Imre főkönyvelő ismertette az évvégi mérleget. Sor került a nyereségrészesedés kiosztására is. Ugyanis a szövetkezet alapszabálya szerint a tagok végzett munkájuk után havonta megkapják a munkadíjat, de év végén az elszámolás után nyereségrészesedést is fizetnek. Volt olyan tag, aki ezer forinton felül részesedett a nyereségből. A szövetkezet tagjai úgynevezett bedolgozók. Hazaviszik az anyagot és az otthoni munkájuk mellett szövik a világhírű sárközi mintás térítőkét, párnákat, kendőket. A múlt évben 3 millió forint volt a tiszta termelési érték s az idei évben 4 millió forint értékű áru termelését tervezik. A szövetkezet munkája a hagyományos sárközi népművészeten alap szik, a szövőnők a különböző motívumokat az idősebb korosztálybéli asszonyoktól vették át. Némelyik motívum eredetét több évszázados múltra tudják vissza vezetni. Természetesen sok tekintetben tovább fejlesztették az ősi sárközi szövést. Az a céljuk, hogy olyan szőtteseket készítsenek, amelyek még jobban kiemelik, vonzóbbá, barátságosabbá teszik a modem bútorokat. Harmincöt igazolvánnyal rendelkező népi iparművésze van a szövetkezetnek s a szövetkezet tagjai közül hárman rendelkeznek a »Népművészet mestere- címmel. Ezek a végzett munkájuk után megkapják az előírás szerinti munkadíjat, de keresetüktől függetlenül még 150—200 forint alkotói díjat is kapnak. Ezek a számok azonban nem tükrözik eléggé a szövetkezet egész tagságának ügyességét, szorgalmát. Ugyanis több hozzáértő szakember tett már olyan nyilatkozatot, hogy megérdemelné az egész szövetkezeti tagság a népművésszé nyilvánítást. A Népi Iparművészeti Tanács és a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége pályázatot hirdetett felszabadulásunk 15. évfordulójára. A pályázat eredményeit elbírálták. A Decsi Háziipari Szövetkezet tagjai közül is többen küldtek be pályamunkát. Az országban 11 szövetkezetben végeznek hasonló iparművészeti munkát, így a pályadíjakon is ezeknek a szövetkezeteknek a tagjai osztoztak. A 22 pályadíjból nyolcat a Decsi Háziipari Szövetkezet tagjai nyertek el. A Decsi Háziipari Szövetkezel készítményei »utaznak« a világ minden tájára. Nagyon gyakran fordulnak meg Decsen külföldi üzletemberek, vendégek, akik nagy előszeretettel vásárolnak a híres szőttesekből. A nagy megrendelő természetesen az illetékes külkereskedelmi vállalat s rajta keresztül jut el az áru külföldre. A decsi — sárközi — szőttesekből már szállítottak Ceylonba, Franciaországba, Nyugat-Német- országba, Burmába, az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztráliába, Finnországba, Csehszlovákiába és még egy sor más országba. Az idén világkiállítás lesz Moszkvában. A magyar ipar. különböző termékei között kiállítják a sárközi szőtteseket is. Úgy értesültek a decsi szövetkezet vezetői, hogy külön vitrint kapnak majd a magyar pavilonban s most egyebek között arra készülnek, hogy merrfelelő árukat tudjanak majd ’ i 'dítani s tovább öregbítsék a ' r'.cözi szőttesek világhírnevét. B. F. őszre már elérik azt, hogy minden négy holdra meglesz az egy számosállat. Jó egyetértésben Petőfi, vagy Uj Élet legyen a tsz neve — tanakodtak a pálfaiak akkor, amikor egyesült a két termelőszövetkezet és Pálfa termelőszövetkezeti községgé alakult át Miután nem tudtak megegyezni, úgy döntöttek, ne legyen sem az egyik, sem a másik, hanem egy harmadik. így vették fel az Egyetértés nevet. Nevükhöz méltóan valóban megvan az egyetértés a pálfai tsz- ben. Legalábbis ezt igazolják azok a példák, amelyeket Lakos Gyula elvtárs, a pártszervezet titkára elmondott. — Az őszi kalászosok fejtrágyázását, amely 750 hold, már jórészben elvégeztük. Ka csak erről beszélünk, már ez s igen jelentős, de emellett elvetettük a borsót és a napraforgót is, amely több mint 90 holdat tesz ki. A tsz tagsága lelkesen és szorgalmasan dolgozik. Utcánként alakítottuk ki a brigádokat, s így elértük azt, hogy adott esetben gyorsan tudunk egy-egy utcában a munkára mozgósítani. Meghatároztuk azt is, hogy minden férfi tagunknak legalább 180, a nőknek pedig 120 munkaegységet kell ledolgozniok a közösben, — mondotta. A termelőszövetkezetben igen előrelátóan megteremtették a lehetőségét is annak, hogy a nők, az asszonyok, rendszeresen dolgozhassanak. A községfejlesztési hozzájárulásból 60 000 forinttal 60 személyesre bővítik a jelenleg 25 férőhelyes napközi otthont. A községben általában jó a hangulat, s egyértelműen azon a véleményen vannak, azt szeretnék ha a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetet a legjobbak között emlegetnék megyei viszonylatban. Néhány szemelvény három termelőszövetkezet- életéből, amelyek azt bizonyítják, hogy napjainkban nem kis felelősség hárul a termelőszövetkezetek pártszervezeteire, a falusi kommunistákra, akik át is érzik a felelősséget és igyekeznek megoldani feladataikat. P-né Erről is beszélni kell A tízperces mozgalom Valamennyien emlékezünk még a tízperces mozgalomra. Néhány évvel ezelőtt nem volt olyan hivatal, gyár, üzem, ahol ne vezették volna be. A mozgalom eredményes volt, a késések száma jelentősen csökkent és olyan hangulat volt, hogy a munkából elkésett dolgozót többször nem kellett társainak figyelmeztetni. A tízperces mozgalom jutott eszembe a napokban, amikor több gyár jelentését olvastam. A jelentések a nyereségrészesedés felosztásáról, a csökkentő és növelő tényezőkről szóltak. Számos munkást a saját hanyagsága miatt kár ért. Az üzemekben rendszeresen feljegyzik a későn jövő dolgozókat, figyelmeztetik, majd pedig ha a szép szó sem használ, az üzemi tanács határoz, ami szerint csökkentik a nyereségrészesedését a dolgozónak. Tehát anyagi kár éri a dolgozót, jogosan vonnak le részesedéséből, amit más, szorgalmas dolgozónak juttatnak. Hasonló intézkedés bizonyára a Simontornyai Bőrgyárban is hozzájárulna a késések számának csökkentéséhez. Havonta hatvannyolcvan dolgozó késik el a munkából, A késések többsége 5—10 perces, de nem ritka a 25 perces késés sem. Március 15-ig csak nyolc dolgozó késett közel egy órát. 1958 hasonló időszakában tíz dolgozó több mint nyolcvan percet késett. A késések többségét a notórius későnjárók teszik ki. Ács Miklós például január tizenötödikéig négyszer késett, összesen 23 percet... , Havonta — nemcsak Simontor- nyán — több száz órát késnek, becslések szerint megyénkben a gyárakból, hivatalokból a dolgozók. Több száz óra esik ki a termelésből, kár éri a dolgozót, a gyárat is és a munkatársakat is. A későn járó dolgozó miatt műszakkezdéskor akadozva indul a munka, a késő dolgozó helyett társai végzik a munkát. A tízperces mozgalom felújítása tehát indokolt. Tudják ezt a gyárakban is. Adminisztratív intézkedésekkel — ez könnyebb — hatnak a későn jövőkre, e helyett — igaz több munkát kíván —■ hasznosabb volna, ha a bizalmiak, a munkások nevelnék társaikat, a későnjövőket pontos, szorgalmas munkásokká. A tízperces mozgalom felújítása, a késések számának csökkenését eredményezné, és ennek hatása a termelésben, a dolgozó fizetésében is jelentkezne. Jól sikerült gyermekműsor Szekszárdon Tegnapelőtt ismét iskolások — vidám, örvendező gyermeksereg — voltak főhősei a Városi Művelődési Háznak Szekszárdon. A Garay téri I. számú Általános Iskola tanulói tartottak itt jólsikerült műsort, a pedagógusok és szülők munkaközössége rendezésében. Az első részben Tavasz a művészetben, a második részben a Krajcáros királyfi címmel adtak műsort. A termet megtöltő,., érdeklődők tapsai egyaránt szóltak a kedvesen ügyes gyermekszereplőknek és az őket betanító pedagógusoknak. A szép siker követeli meg, hogy az egyes műsorokat betanító pedagógusok neveit is megemlítsük. Rendezték László Istvánná és dr. Wallr.cher Laiosné. A táncokat Tancz Józsefné és Kovács Antal- né, a színdarabokat pedig Botos Jánosné és Kertai Józsefné tanították be. Munka után a férj — dolgozzék ! Dr. Paul Dudley White, Eisenhower elnök egyik háziorvosa szerint a feleségek jól tennék, ha a. munkából hazatérő férjeik számára minőig gondoskodnának fizikai munkáról. Szerinte az olyan asszony, aki hosszú és egészséges életet akar biztosítani férjének, ne engedje, hogy esténként fotelban pihenve a televíziót nézze, hanem küldje ki a ház elé havat lapátolni, füvet nyírni, fát vágni, vagy hasonló munkát végezni. PUTLITZ: Nem etországból ZD C Németországba (63) Áthajóztam Kréta-szigetére, megnéztem Minos király palotájának feltárt romjait, az állítólagos labirintust, melyben Thé- seus csak Ariadné fonalával tudott eligazodni; megálltam Theba falai előtt, és emlékezetembe idéztem iskolai éveimből Sophok- lés »Antigoné«-jának feledhetetlen szavait: »Sok hatalmas dolog van a világon de nincs hatalmasabb az embernél...« Még egy mai mérnököt is ámulatba ejthetnek azok a roppant nagy, faragott kőkockák, melyeket a homérosi hősök Mykénei archaikus várában egymásra raktak. — Láttam ott azt a régi fürdőmedencét is, amelyben Agamemnónt a hagyomány szerint meggyilkolták, és azt a kaput, amelyen át az Erinnysektől üldözött Orestés elmenekült atyái házából. A legmélyebb benyomást azonban egy jelentéktelen kis falu körül elterülő pusztaság gyakorolta rám, s aggodalommal eltelve gondoltam a jövőre, mely a hatalom jelenlegi birtokosainak tevékenysége folytán német hazánkra várhat. A kis falu neve ma is Spárta. De hol ”an már a nyoma is annak az eeykor rettegett államnak, mely a legnagyobb és egyedüli erénynek csakis a katonai fegyelmet, a katonai erőt. ismerte el; amely a gyenge testalkatú csecsemőket ledobatta a magas Tayge- tos szikláról, hogy ott halálra zúzódjanak; s amelyben az emberi mivoltukból kivetkőzött anyák legnemesebb földi célúknak azt tartották, hogy fiaik a csatatéren essenek el förtelmes hazájukért. Egyetlen kulturális értéket sem hagyoit Spárta az utókorra, egyetlen kő nem mutatja ma, hol és merre feküdt valaha. Spárta emberhez, nem méltó kultúrálatlanságát senki nyomatékosabban nem tárta az emberiség elé, mint a mi Friedrich Scnillerünk. A Spárta fölött emelkedő hegyekben fekszik a ma már kihalt bizánci császári székhely, Mistra. Mistra városkapuja előtt egy —s kávéház teraszán, ahonnan az egész lakedaimoni síkságot át lehet tekinteni, elejétől végig elolvastam Schiller »Lykur- gos törvényhozása Spártában« című művét. Teljesen hatalmukba kerítettek a schilleri gondolatok, melyek csaknem szóról szóra a Harmadik Birodalom kultúrát romboló állapotára is ráillettek volna. Már éppen menni készülődtem, amikor elém tették a vendégkönyvet, hogy írjak bele valamit. Semmivel nem tudatosodhatott volna bennem jobban ennek az ősrégi emberi problémának az aktualitása. mint azzal, hogy a kávés büszkén mutatott a vendégkönyv egyix oldalára, melyen dr. Joseph Goebbels aláírása vigyorgott rám. Előző évi látogatása alkalmával állítólag Goebbels is ugyanannál az asztalnál ült1 Misinában, mint én most. Nem örökítettem meg nevemet a vendégkönyvben. Pontosan, ahogy megállapodtunk, Willi autóval várt rám a schipholi repülőtéren, ö is teljes mértékben kiélvezte utolsó béke vakációját. UTOLSÓ TALÁLKOZÁSOK Az európai háborús veszély fokozódó kiéleződésével egyidejűleg a Harmadik Birodalom vezető boncai különös előszeretetet tanúsí tottak külföldi utazások iránt. A Németországgal szomszédos Hollandiát 1939 nyarán több ízben is szerencséltették látogatásukkal. Némi izgalmat keltett júliusban az a jelentés, hogy vastag Hermann, aki »Karin II« nevű luxusjachtján a Rajnán kószált, kis kiruccanást szándékozik tenni a hollandiai határvizekre. Pontosabb adatokat terveiről senkivel sem közölt. Még a berlini külügyminisztériummal szemben is hallgatásba burkolódzott, pedig annak kellett volna elintéznie a holland hatóságokkal a szükséges alakiságokat. Attól kellett tartani — és joggal —, hogy nehézségek merülnének fel, ha a dagadt váratlanul felbukkanna hajójával a határon és'fennhéjázó modorával átbocsátást követelne a holland tisztviselőktől. Ezért megbízták a hágai követséget, hogy lépjen vele összeköttetésbe. Könnyebb