Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! Szombat 1960. február 6. V. évfolyam J Közös nyilatkozatot adtak ki a varsói szerződés országainak moszkvai értekezletéről A varsói szerződésben részi vevő A varsói szerződésben részt vevő államok megelégedéssel állapítják meg, hogy a varsói szerződés szer­vezete politikai tanácskozó bi­zottságának 1358 májusában meg­tartott előző értekezlete óta a nemzetközi helyzetben határozott javulás tapasztalható. A liideghá. ború sok éve után először törté­nik, hogy az egymással szemben álló csoportosulások államai kö­zött békeidőiben normális viszo­nyok kezdenek megteremtődni, észrevehetően enyhült a feszült­ség, utak nyílnak a kölcsönös bi­zalom megszilárdulására. A világ jelenleg az alapvető vitás nemzet­közi problémák rendezésére irá­nyuló tárgyalások szakaszába lé­pett a tartós béke megteremtése céljából; a hidegháború hívei ve­reséget szenvednek. A nemzetközi helyzet e javulá­sának alapját azok a fontos válto­zások alkotják, amelyek az utób­bi években mentek végbe az erő­viszonyokban a világ küzdőterén. társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztár­saság és a varsói szerződésben részt vevő más államok vezetőinek baráti találkozói és tárgyalásai India, Indonézia, Burma, Kam­bodzsa, Afganisztán, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Gui­nea és más országok vezetőivel, a gyakorlatban mozdítják elő a bé­kés együttélés sikeres fejlődéséi a világ kiterjedt körzeteiben. Az é". tekezlet valamennyi résivcvjjje azon szándékát fejezi ki. hogyn jövőben is erősítse és fe ijessze a barátságot a békeszerető ázsiai afrikai és latin-anierika? állam ok­kal az egyenjogúság és kölcsönös tisztelet alapján, a béke érdeké­ben. A nemsetkösi helyzet javulása A nemzetközi helyzet javu’á-a már kezdi meghozni gyümölcse" t a nemzetközi kapcsolatok szájfnos területén. J 1959 végén tizenkét állam, töb­bek között a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország fontos egyézményt kötött az Antarktisz békés fel- használásáról. Ennek értemében ez a hatalmas, bár még lakatlan világrész teljesen kikerül bármi­féle katonai előkészületek szférá­jából — beleértve a nukleáris kí­sérletek végrehajtását is — és a békés kutatások s az államok tu­dományos együttműködése öveze­tének nyilvánul. Helyes irányban tett hasznos lépést jelent az 1959 decemberében az ENSZ közgyűlé­sén elfogadott határozat is, amely­nek értelmében állandó ENSZ- bizottságot hoznak létre a koz­mosz békés kutatására. E bizott­ság tagjai között a varsói szerző­dés szervezetének hét tagállama foglal helyet: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia és a Szov­jetunió. Az értekezlet részvevői ugyan­akkor megállapítják, hogy a béke megszilárdulásával továbbra is konokul szembeszállnak a nyugati országok bizonyos befolyásos erői. Ezek az erők vagy olyan körök, amelyek a fegyvergyártásból szár­mazó nyereségeiktől nem látják. m'Iyen halálos veszély fenyegeti őket háború kitörése esetén, vagy olyan politikusok, akik olyannyi­ra befagytak a hidegháború jegé­be, hogy nem tudnak normális, békés viszonyt elképzelni az ál­lamok között. A NATO-tagálIamok nemcsak hogy továbbra is fenntartják fel- duzzasztott hadseregüket, hanem még inkább növelik létszámát, miközben különös figyelmet for­dítanak a volt hitlerista táborno­kok és tisztek parancsnoksága alatt állá nyugatnémet Bundes- vvehrre. A Bundcswehrt rakéta­fegyverre! látták el, a Német Szö­vetségi Köztársaságnak utat nyi­tottak e fegyver gyártására 1 mi több. további intézkedéseket tesz­nek a Bundeswehr atomíeifegy- re—ésére. tlk-en tA*v, hogy a NAT"> tanácsának 1399 íes”mbt- rőb-n r>’Op;t"rfQ‘t iiló'-s-aka e tömb tagállamai fegyveres erői­Rohamosan növekedett a szocialista országok gazdasági ereje Ezekben az években rohamosan növekedett a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a többi szocialista ország gazdasági ereje és ezek az országok még inkább tömörüllek az egységes szocialis­ta táboron belül. Olyan évek vo'- tak ezek, amelyeket a Szovjetunió legnagyobb tudományos és tech­nikai eredményei tettek neveze­tessé. Az első szputnyik fellövése röppályájára, rakéta fellövése a Hold felületére és behatolás a Hold túlsó, a Föld felé sohasem forduló oldalának titkaiba — íme, ilyen nagyszerű eredményeket ví­vott ki a világ első szocialista ál­lama, amely új foltra emelte a: emberiséget a természet erőinek megismeréséért és meghódításáért vívott harcában. Végül jellemezte ezeket az éve­ket az, hogy új fellendülés mutat­kozott a szocialista táborhoz tar­tozó valamennyi országnak a bé­ke megszilárdítására irányuló te­vékenységében, valamint a gyar­mati és félgyarmati függőségtől megszabadult békeszerető ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nemzetközi szerepe tovább növe­kedett. Ennek eredményeként a világ erőviszonyai mindinkább azok ja­vára változnak meg. akik síkra- szállnak a rakéta-, nukleáris és más fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a hidegháború fel­számolásáért, a valamennyi állam közötti békés együttélésért — füg­getlenül társadalmi rendjüktől cs ideológiájuktól. Olyan helyzet ala­kult ki, amikor bármely agresz- szív állam részéről jövő bármiféle olyan kísérlet, hogy fegyvert al­kalmazzon a vitás nemzetközi kérdések megoldására, hogy a há­ború útjára lépjen, a békebontö azonnali és teljes szétzúzását idézné elő. A békés együttélés A népek tudatában, számos po­litikai és állami személyiség gon­dolkodásában, többek között Nyu­gaton is, egyre inkább tért hódít az a vélemény, hogy azon a szín­vonalon, amelyet jelenleg a tö­megpusztító fegyver és e fegyvert pillanatok alatt a földgolyó bár­mely pontjára szállító eszközök fejlődése elért, a háború egyálta­lán nem lehet többé a nemzetközi viták megoldásának módszere, és így az egyetlen gyakorlatilag le­hetséges ít-a a békés együttél's alapjára építeni az államok kap­csolatát Az értekezlet részvevőiben mély megelégedést kelt az a körül­mény, hogy egyre nagyobb jelen­tőséget ölt az államok közötti kapcsolatok olyan formája, miut a különböző keleti és nyugati or­szágok vezető államférftainak ta­lálkozói él tárgyalásai. Ezek a kapcsolatok, amelyeknek fejődé- séért a varsói szerződésben részt vevő államok mindig síkra száll­tak, mint a tapasztalat mutatja, nagy. pozitív jelentőségűek. E tekintetben különösen kima­gasló szerepet játszott N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének az Egye­sült Államokban tett történelmi jelentőségű utazása és Eisen- howerral, az Egyesült Államok el­nökével folytatott tárgyalása. E látogatás eredményeként megtört a hidegháború jege a világ két legerősebb hatalma — a Szovjet­unió és az Egyesült Államok — viszonyában és új szakasz nyílt a nemzetközi kapcsolatok fejlőd é-é- ben egészben véve. A nemzetközi légkör egészségesebbé tételében — mint ismeretes — nagy jelentősé­gük volt azoknak a tárgyalások­nak is, amelyeket a szovjet és az angol kormány vezetői folytattak Macmillannek, Nagy-Britannia miniszterelnökének moszkvai lá­togatása idején. Az értekezlet részvevői azon re­ményüket fejezik ki, hogy N, Sz. Hruscsov elvtárs közelgő francia­országi látogatása, valamint az Olasz Köztársaság elnökének, Gronchinak utazása a Szovjet­unióba, az államok közötti, első­sorban az európai államok közöt­ti kölcsönös megértés további megszilárdulásához vezet és elő­mozdítja majd a világbéke meg­erősítését. Az értekezlet részvevőinek álta­lános és egyöntetű kívánsága, hogy Eisenhower amerikai elnök idén nyáron sorra kerülő szovjet­unióbeli látogatása a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyá­nak további fejlődéséhez vezessen a barátság és az együtl működés útján, ez fontos biztosítéka lenne a világbéke megbonthatatlansá- gának. Az államférfiaknak az utóbbi időben bővülő látogatáseseréje a szocialista tábor államai és a bé- kcszereiő független ázsiai, afriké", latin-amerikai országok között létrejövő közeledés szilárd ténye­zőié lett. A Szovjetunió, a Len"”«! N'o- köztársaság, a Csehszlovák Köz­államok nyilatkozata nek további növelésére irányuló tervek megvizsgálásával foglalko­zott. A nyugatnémet militarizmn- e ősödésével párhuzamosan megv végbe a japán militarista erő": nyilvánvaló újjáéledése és Japán Invábbi bevonása a háborús ké­szülődésekbe. Erről tanúskodik a Japán és az Egyesült Államok kö­zött nemrégiben aláírt új katonai szerződés. A NATO-tagok, valamint o SEATO, a CENTO és ezek szövet­ségeseinek fegyverkezési hajszá­ját semmiképpen sem lehet vé­delmi célokkal igazolni és magya­rázni. A fegyverkezési hajsza folytatása arról tanúskodik, hogy a békés együttélés ellenfelei még nem tették le a fegyvert. Ezt megerősíti az is, hogy a nyugati hatalmak befolyásos po­litikai éí katonai személyiségei é; a sajtó egy része továbbra is rend­szeresen terjesztik a különböző társadalmi rendszerű államok kö- zöjái bizalmatlanságot és az eii-n- ségcskedést. A béke megszilárdu­lásának ellenfelei nem akarnak tárgyalásokat a vitás nemzetközi kérdések rendezéséről és igyekez­nek megakadályozni megállapo­dás elérését, még ott is, ahol már határozottan kirajzolódott a meg­egyezés lehetősége. De a hidegháború híveinek semmiféle kísérlete sem képes megváltoztatni azt, hogy a békés együttélés szükségességének tuda­ta ne váljék napjainkban a nem- ze'közl viszonyok fejlődésének döntő tényezőjévé. Az erők megoszlása a nemzet­közi küzdőtéren biztosítja a béke- szerető államok túlsúlyát és a bé. ke erői a jövőben is felülmúlják a háború erőit. Ez kedvező feltéte­leket teremt azoknak a céloknak az elérésére, amelyekért a varsói' szerződésben részt vevő államok következetésen és változatlanul harcolnak: a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért és valamennyi ország baráti együttműködésének fejlesztéséért. A szovjet leszerelési Az ENSZ-ben a szovjet kor­mány által előterjesztett leszere­lési javaslat visszatükrözi a var­sói szerződésben részt vevő álla­mok, valamennyi szocialista or­szág közös álláspontját. A varsói szerződésben részt vevő vala­mennyi állam kifejezi azon tö­rekvését, hogy részese akar lenni az általános és teljes leszerelése ről kötendő egyezménynek.. Az értekezleten képviselt álla­mok megelégedéssel állapítják meg, hogy az első állam, amely gyakorlati lépéseket tett az emlí­tett ENSZ-határozst megvalósít '- sárnak irányába, a varsói szerző­dés szervezetének részvevője — a Szovjetunió —, amely határozatot hozott, hogy egyoldalúan 1 3C0 000 fővel csökkenti fegyveres erőit. A Szovjetunió fegyveres erőinek lét­száma most alacsonyabb lesz an5- nál a színvoro'ná*, amelyet maguk a nyugati hatalmak ja- vg"oU?V. 1950 bei a Szovjet­unió, illetve az Egyesült ÁUa­Az első helyen természetesen a leszerelés problémája szerepel. Napjainkban ez a nemzetközi étet fő kérdése. F. kérdés megoldásá­tól függ, vajon sikcvül-e teljesen kizárni az új háború lene.őségét, amely a jelenlegi viszonyok között az emberek százmillióinak pusztu­lásához cs egész államok szél rom­bolásához vezetne. Az emberiség érdeke megköve­teli: gátolják meg azt. hogy vala­ha is működésbe hozzák a hallat­lan pusztító erejű nukleáris raké- taf egy vert. S e cél eléréséhez a legbiztosabb út valamennyi fegy- verfaita, valamennyi hadviselési eszköz megscmmisité'e. vagyis minden egyes állam általános és teljes leszerelése. Éppen ezért az ilyen leszerel írről szóló javaslat, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, megfelel az emberiség legéletilevágóbb érdekeinek. Ej magyarázza, miért iiat a Szovjet­unió ezen javaslata óriási erővel a népekre. Nagy jelentőségű az az egyetértés, amellyel az ENSZ tag. államai helyeselték a közgyűlés lezajlott 14. ülésszakán az általá­nos és Íelje3 leszerelés eszméjét- Örvendetes az a tény is, hogy ezl a döntést azon határozati javaslal alapján hozták, amelyet két olyat; hatalom dolgozott ki közösen mint a Szovjetunió és az Egyesüli Államok. Hogy a történelem folvamán először valóra váljék az államok leszerelési egyezménye, minde­nekelőtt át kell tárni a szavakró.1 a gyakorlati tettekre. Ez a mai nemzedék legfontosabb történelmi feladata. A varsói szerződésben részt vevő államok, miután a je- len.értekezlcten eszmecseréi foly­tattak a megtartandó leszerelési tárgyalások távlatairól, arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogv jelen­leg" — jobban, mint bármikor — megvannak a kedvező előfeltéte­lek a Kelet és a Nyugat államai között a gyümölcsöző leszerelési tárgyalások számára. javaslat jelentősége mok számára, továbbá alacso» nyabb az amerikai fegyveres erők tényleges létszámánál, noha az Egyesüli Államoknak jelentősen kisebb a területe és határainak bosszúsága, mint a Szovjetunióé.- A Szovjetunió fegyveres erőinek csökkentése az állomány egy har­madával olyan viszonyok köze­pette, amikor a nyugati hatalmak katonai tömbjei fegyverkezési bajszát folytatnak — ez a jóaka­rat kinyílván'tása, amelynek arra kell buzdítania más államokat, hogy lépéseket tegyenek a lesze­relés felé, hogy a bizalomra biza­lommal válaszoljanak. Nyugaton egyesei: készek a nemzetközi ügyekben tel* bármi­lyen helyes cselekedetet, bármi­lyen jó kezdeményezést hamisan magyarázni, eltorzítva feltüntetni. Éppen így tesznek most a lecseré­lés ellenfelei, amikor rv í állítják, hogy a Szovjetunió fegyveres (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom