Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-28 / 50. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 1930. február 28. A méwph-kireqnzdász Elfoglalt ember Oravecz István elvtárs, a Simont ornyai Bőrgyár főmechanikusa. Munkája nagyon szerteágazó, az ö feladata, hogy gondoskodjon a gyár gépi berendezéseinek jó állapotáról, az energiaellátás zavartalanságáról. Emellett van egyéb elfoglatsága is a fiatal gépészmérnöknek, ábrázoló geometriát és szabadkézi rajzot tanít a gyárban működő bőripari technikum hallgatóinak. Még sem ezért kerestem fel elsősorban Oravecz elvtársat, •hogy munkájáról érdeklődjem. Megtudtam ugyanis Prónai elv- társtól, a vállalat főkönyvelőjétől, högy főmechanikusuk tanul. Bár ebben nincs semmi kü- Ipnos, a mai mérnök nemigen lehet meg anélkül, hogy figyelemmel ne kisérje a technika fejlődését, ne tanulmányozza a szakirodalmat, de Oravecz elvtárs nemcsak ilyen irányban képezi tovább magát. A múlt héten Csaknem minden nap felkereste egy-két órára a főkönyvelőt és a különböző költségelszámolások iránt érdeklődött, nem értett egy-két dolgot a könyvvitelnél és ezeket akarta tisztázni a legilletékesebbel, a gyár főkönyvelőjével. A vizsgán ugyanis számonkérik ezekét az ismereteket. Oravecz elvtárs vizsgára készült könyvvitelből,■■ amit azóta már sikeresen le- is tett. ,rrr Mi. indította arra, hogy gépészmérnöki diplomával a ke- ‘zébén ilyen dolgokkal foglalkozzék? — kérdem. ■—"Nem akarok szakmát vál- tffziatni, nem szándékom, hogy a főkönyvelő helyére kerüljek — válaszolja —, de úgy érzem, hogy mint Mérnök, nem állha- töth meg sikeresen a helyemet, 'ha nincsenek közgazdasági ismereteim. Amikor még én végeztem, a műszaki egyetemen netri tanítottak üzemgazdasági ismereteket, ezt akarom most pótolni. Ezért iratkoztam be a mérnök-közgazdász szakra. Most végeztem az első félévvel, de már most úgy érzem, hogy, más szemmel tudok nézni egyes dolgokat, mint azelőtt. Nézze ezeket a rendeleteket — mutat az asztalán lévő hivatalos lapokra. — Régebben nem is nagyon értettem őket, Valahogyan olyan »száraz* dolgoknak tűntek. Most már érdekelnek. — »Béralap, önköltség, termelékenység, készletnormák, beruházás...« mind olyan fogalmak, amelyek kívül esnek a szorosan vett műszaki szemléleten. De nem jó mérnök az, akit nem érdekelnek e dolgok. — Hogyan tudja hasznosítani a tanultakat munkájában? — Vegyünk egy-két példái. Ha nekem például egy tengelyt kell megcsinálni, műszakilag kell tisztázni egyes problémákat, mint szilárdsági követelmények és egyéb gépészeti kérdések. De ha csak ezt nézem, közgazdasági vonatkozásait nem, akkor csak félig oldottam meg a problémát. Most már évek óta folyik a nagy rekonstrukció a gyárban. Gyakori, hogy váratlanul »belép« egy- egy új munka, ami nincs betervezve. Műszaki szemmel nézve ez azt jelenti, hogy a lehetséges megoldások közül a legmegfelelőbbet válasszuk ki, erre plusz létszámot, esetlep túlórát kell kérni. De jó lehet műszakilag az a megoldás is, ami kevesebbe kerül, esetleg megoldható jobb munkaszervezéssel, túlóra, többletlétszám nélkül. A mai mérnök csak akkor lehet jó gazdája üzemének, üzemrészének, ha tudja — és nemcsak az év végén, nyereség- részesedés kiosztásakor tudja meg — gazdaságosan folyik-e a termelés munkaterületén. Úgy vezet, úgy intézkedik, hogy már, előre figyelembe veszi intézkedéseinek gazdasági kihatásait. A megye üzemeiben gyakori probléma, hogy a műszakink-, •nagy része nem foglalkozik a termelés gazdasági problémáival, valószínűleg a Simontor- nyai Bőrgyár főmechanikusa az egyetlen mérnök a megyében, aki mérnök-közgazdász akar lenni. Hasznos dolog lenne, ha ez elhatározásában mások is követnék. J. J. disznöság volna tőlem, ha belépnék a' náci pártba. A nácik hazugsága és hamissága ellen azonban '■ csak • ugyanolyan eszközökkel’ lehej harcolni. És ha később valaki széhirehányást tenne nekem ezért —■ mondották —, hát akkor ők"á világ minden bírósága előtt hajlandók esküt tenni, hogy én lélekkel és tettel mindig az ellenkező oldalon állottam, A belém nevelt erkölcsi fogalmak erősen tiltakoztak az ilyen megtévesztési manőverek ellen. De egész életemben az a gondolat vezérelt, hogy hazámért dolgozzam. Most, amikor láttam, hogy ez a banda'a mi Németországunkat' katasztrófa felé vezeti, né'm Volt szabad elcsüggednem és á dolgoknak szabad folyást en- gedh'em. Viszbnt sehol sem láttam olyan terrénumot, ahol'reményem lehetett Volna arra, hogy kerékkötője lehetek a nácik szekerének. így hát jelentkeztem Kar- lowánál, és' megmondtam neki, hogy--hajlandó vagyok belépni a pártba. Kívülem, s Brücklmeyeren kívül a német , kolóniának még egynéhány tagját eskették fel egyidejűleg a londoni pártotthonban. Egy. tucatnyian lehettünk férfiak és' nők, akiknek az összegvüleke- zett londoni nácik jelenlétében a zászlókkal és horogkeresztekkel feldíszített ünnepi teremben egy Hitler-kép elé kellett állnunk és utánamondanunk Karlowának: -Hűséget esküszöm Fíihrerem- nek, Adolf Hitlernek.-« Hogy a gyalázatomat elvarázsoljam ma- g’amtat. mtaf-att jobb kezemet esküre emeltem, bal kezemnek három ujját »villámlevezetőnek" a padló felé nyújtottam. Röviddel ezután Laaskéba utaztam, hogy haldokló apámat láthassam. Utolsó világos pillanatai egyikében mindannyiunkat ágyához hivatott, s gyenge hangon kijelentette: — Gyerekek, ha a temetésemen akár egyetlen horogkeresztet és »Heil Hitler«-ezést is megtűrtök/ akkor kiugróm a síromból és laposra verlek benneteket. Ezt a kívánságát teljesíteni tudtuk. ősi szokás szerint saját birtokán, hazai földben temettük el. Szánalmas tettemet a családnak csak a temetés után gyóntam meg. Anyám is megbocsátott, mert tudta, mennyire gyűlölöm ezt a barna dögvészt. Csak aki maga is átélt már valami hasonlót, csak az tudhatja megítélni, milyen nyomorultul éreztem magam ennek ellenére is. EGY KÜLÖNLEGES FAJTÁJÚ NAGYKÖVET A koncentrációs táborok borzalmairól, a 2sidóüldözésekrői és a papi személyek letartóztatásáról szóló számos hír ellenére sem lehetett azt állítani, hogy az án- goi közvélemény 1936-bán teljesen elutasító vágj' éppenséggel ellenséges magatartást tanúsított a »Harmadik Birodalonv-mal szemben, jóllehet az angol újságolvasó nem nagyon volt elragadtatva ezektő' a hírektől. A sajtó inkább kínosan igyekezett elhallgatni minden olyasmit,-amifnáéi oldalról ellenük való hajszának Elmélyült, sokoldalú segítséget várnak a tss-ek a tanácsoktól A termelőszövetkezeti mozga^ lom össznépi ügy, hiszen falun a szocialista^ nagyüzemi gazdálkodás az egész népgazdaság érdeke. Mi sem természetesebb, mint hogy a községi tanácsoknak minden eddiginél nagyobb felelősséggel kell foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel. Senki sem Vitaja, hogy a községi tanácsok eddig is sokat tettek a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében és alapvető szerepük volt abban, hogy ha időközben voltak is megtorpanások, a szövetkezeti eszme egyre nagyobb tért hódított. De éppen á szövetkezeti gazdaságok számának ugrásszerű gyarapodása teszi szükségessé, hogy az államhatalom helyi szervei még sokoldalúbban, hathatósabban tevékenykedjenek a szövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdítása érdekében. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a községi tanácsok szerepe nem ért véget azzal, hogy a falu szövetkezeti község lett, minden dolgozó paraszt belépett a tsz-be és megtörtént a földrendezés. Sőt fokozódnak a feladatok, hiszen egy jól jövedelmező közös gazdaság kialakítása nehézn bonyolult munka. . A tanácsi-vezetők munkáját ezután mindenekelőtt azzal kell mér ni, hogy községükben a termelő- szövetkezet milyen eredménnyel gazdálkodik. Ha valaki jól ismeri a tanácsi ügymenetet, rendben van munkakörében az adminisztráció, még nem lehetünk közel sem elégedettek munkájával. Egy községben csalt akkor halad helyes mederben az élet, ha virágzik a termelőszövetkezet, gyarapodnak eredményei és a községi tanácsoknak - m í nde'fiékelőtt, ezen keresztül kell nézniük a feladatokat. Igaz, ezen’kívül még sokféle probléma taftöKik: h‘ tánácsokhöz, de ha fontossági 'sorrendet' állítanánk fel, akkor egy községi; tanácsnál nyilván a tsz-ek megszilárdítása az alapvető, - és ha e téren jók ’ az eredmények/akkor a többi, nagyszámú feladatot is viszonylag könnyebben meg tudják oldani. ban. Mézeink néhány ' kialakul ■ módszert ezzel kapcsolat Sajnos, a községi tanácsok méi minősítettek. Kivétel csak a Daily Worker című; kommunista újság volt, ezt azonban a kioszkokban nem is árusították;'legfeljebb önkéntes árusítók révén lehetett egy-egy példányához hozzájutni. A Reichstag felgyújtásáról beszámoló Barna Könyvet és fasiszta-ellenes irodalmat általában csak pult alól lehetett mégkapni. A »Dr. Mamlock«-hoz hasonló filmeket a' kormány Betiltotta. Az 1936 nyarán Berlinben kiválóan megrendezett olimpiász a barna rendszernek még- csodáló- kat is szerzett, ■ méghozzá nem is kis számmal. Az angol turisták ezrei éltek a csábító utazási kedvezményekkel, s valóban szép napokat töltöttek Németországban. Hivatalos bankettek alkalmival néha szinte tűkön ültem, ami-, kor jobb oldalamról egy parlamenti képviselő, balról egy befő? lyásos újságíró ilyeneket súgdo- sott a fülembe: . — Igazán csodálom, milyen rendet teremtett Hitler Németországban ... azok autóstra- dák... az a pontosság... a szállodákban az a kitűnő ., kiszolgálás, egyszerűen, wonderful! Mit válaszolhatott volna érre egy magamfajta ember" A legtöbb esetben csak megköszöntem a jó véleményt: — örülök, hogy olyan jól érezte magát a hazámban. Néha azonban ingerelni akartam az illetőt, s figyelmeztettem: — No csak vigyázzon, hogv pár év alatt mi, németek t',1 ne szárnyaljuk meg Angliát is' (Folytatjuk.) koránt sem tesznek meg mindent a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében. Az ilyen irányú munkájukat bizonyos tekintetben mechanizmus jellemzi- A tanácselnök részt vesz a tsz-közgyűlésen, ott felszólal, a termelőszövetkezet elnökét meghívja a tanács és vb- ülésekre, aki ott ugyancsak felszólal. Ezenkívül, ha a termelőszövetkezetnek valamilyen ügyes-bajos dölga akad, például építkezési, fa- kitermelési engedély kell, akkor azt igyekszik a tanács, a lehető legrövidebb időn belül, s a szövetkezetre nézve eredményesen elintézni. Ha valamit hasznosítani kell, s az jelentős jövedelmet biztosíthat. akkor ugyancsak megkérdezik a termelőszövetkezetet, hogy nincs-e rá szüksége, s a tsz-t részesítik előnyben. Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítéséhez mindennek fontos szerepe van, de ez kevés segítség a tanács részéről. Ezekkel még nem oldódnak meg a szövetkezeti problémák. A termelőszövetkezetben tucatiával vannak az olyan gazdasági eb politikai jellegű problémák, amelyeket nem lehet megoldani szervezeti intézkedéssel, hanem a magasabb képzettségű,-széles, látókörű vezetők rugalmas érvelése és munkája-szükséges hozzá. A tagok között szinte állandóan felvilágosító munkát kell végezni, a munkák megszervezéséhez, irányításához pedig ugyancsak tapasztalt, tekintélyes emberek kellenek. Nos, a termelőszövetkezetekben rendszerint az elnök, párttitkár és a brigádvezetők végzik az ilyen munkát. Ennek a sornak ki kell bővülnie bizonyos tekintetben a tanácsi vezetőkkel. Egy tanácselnöknek egyben egy kicsit' tei'me- löszövetkezeti elnöknek is- kell lennie. Nem arról van szó, hogy a tanácselnök konkurráljor) a tsz- elnökkel, vegye ki-.kezéből az irányítást, - de szükséges, hogy magas képzettségét, tanácselnöki' tekintélyét minden nap a legkülönfélébb módon érvényesítse a tsz- ben — egyetértésben a vezetőséggel. U indez jóval nagyobb köve- ■v* telmény annál, mint hogy a tanácselnök időközönként felszólal a közgyűléseken és esetleg r-zzt vesz a vezetőségi üléseken. A tanácselnök munkájának nagy részét közvetve, vagy közvetlenül a termelőszövetkezeti gazdálkodás szolgálatába kell állítani és így érhető majd el, hogy ha jó mun: kát végéz a tanácselnök, akkor jó lesz a tsz eredménye is. A minap beszélgettünk a du- naföldvári tanács vb.-elnökével, Bíró József elvtárssal. A legapróbb részletekig ismerte a községben működő tsz problémáit. Pontosan tudta, hogyan alakult a tsz- ben a pillangósok vetésterületének az aránya, de azt is, hogy milyen problémák vannak a munkafegyelemmel, mert sok tekintetben úgy dolgozik, mintha egyben tsz-vezető is lenne. A közgyűléseken is gyakran képviseli a tanácsot, de ott' Van, s fáradozik a részfeladatok megoldásán is. Pedig Duna- földvár nagy község, egy egész sor szerv dolgozik, működik itt, amelyekkel ugyancsak foglalkozni kell a tanácsnak. A termelőszövetkezettel kapcsolatos munka nem szorul háttérbe, nem reszortfeladat a sok közül, mert érzik érte a felelősséget. A mikor arról beszélünk, hogy ^ tanács mit tett a termelőszövetkezeti gazdaságok erősítése érdekében, nem csak azt kell figyelembe venni, hogy például a szeszfőzdét átadták-e. a tsz-nek, hanem, hogy milyen konkrét segítséget ádtak'a'szervezési, .politikai feladatok megoldásához.-A tanácsnak édes gyermekeként kell dédelgetnie a termelőszövetkezetet," S Ott akármilyen probléma van, annak megoldásáért elsősorban a tanács a felelős. • B. F; Új prémiumrendszer a dtmaiSidvári alkotmány Tsz-ben A dunaföldvári Alkotmány Tsz_ ben csütörtökön este közgyűlést tartottak, amelyen döntöttek az idén alkalmazandó prémiumrendszerről.. A vezetőség a javaslat megtételénél abból indult ki, hogy a tagságot fokozottabban kell anyagilag is érdekeltté tenni a termelésben. A vezetőség javaslatával egyetértettek a tagok is, így az idei évben olyan prémiumrendszert alkalmaznak, ami teljesen újszerű! A' területet .kiosztják a tagoknak, Minden tag akkora területet vállal, amelyet kellően meg tud majd munkálni. A területeket sorsolás alapján adják kj a tagoknak," Ezen a területén az első kapálástól kezdve a betakarításig minden munkát egy és ugyanazon tag végzi él. Az elvégzett munkáért időközben nem írnak jóvá munkaegységet, hanem a terményménnyiség alapján/' év végén írják be azt. Minden mázsa megtermelt májusi morzsolt kukoricáért írnak jóvá egy munkaegységet. A burgonyánál mázsánként 0,35, cukorrépánál pedig mázsánként 0,30 munkaegységet írnak jóvá. Ezzel .meg tudják előzni az évközbeni területméréseket, s a végzett munkáért járó munkaegység kiszámítása is sokkal egyszerűbb lesz. Ugyanakkor az elvégzett munka minősége is minden valószínűség szerint jobb lesz, mintha csoportosan kapálnának. Külön le tudják majd mérni, hogy ki mennyivel teljesítette túl a t'ermelési tervet és ennek alapján adják a prémiumot. Kukoricánál a terven felül termelt mennyiségnek 40 százalékát adják a tagnak prémiumként. A cukorrépánál is osztanak prémiumot. Minden, mázsa terven felül termelt cukorrépáért másfél kiló cukrot kap az a .tag, aki termelte. Alakuló ülés a dombóvári MÁV-nál Megalakult Dombóváron a Vasutas Szakszervezet megj'ei bizottsága, amely eddig Pécsett volt és három megye vasutas dolgozóinak szakszervezeti munkáját irányította. Megyénk politikai és társadalmi életének irányító szervei 'általában Szekszárdon, a megye székhelyén vannak. A Vasutas Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Dombóvárra tevődött ót, éspedig abból a megokolásból, hogv — -ft -vasat! dolgozók többsége Dombóvárott van, s ezzel — a szakszervezeti munka vezetése, irányítása az álapszeryezetekhez, a szakszervezet tagságához közelebb kerüljön. Az alakuló ülésen, amelyet csütörtökön délelőtt tartottak meg a MÁV dombóvári kultúrtermében, megválasztották az ideiglenes intéző bizottságot, amelynek az lesz á feladata, hogy előkészítse y. alapszervezeteknél a demokratikus úton történő vá- ]nr?tást," amelyet április hónap I első felében tartanak.
