Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960 február 23 Káprázatos örömünnepély Báli szigetén Hruscsov tiszteletére Denpasar, Bali (TASZSZ): Csü­törtökön Báli szigetén színpom­pás felvonuláson köszöntötte a sziget lakossága Nyikita Hruscso- vot, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét és a vele együtt ott tartózkodó Sukarno indonéz köztársasági elnököt. Jó óra hosz* szat vonultak Hruscsov és Sukar­no előtt az egzotikus déltengeri sziget táncosai, zenekarai, ünnep­lő fiataljai. Iskolásgyerekek ked­ves apróságokkal ajándékozták meg a szovjet vendégeket. Amikor befejeződött a felvonu­lás, senki sem akarta elhagyni Denpasar főterét. A tömeg köve­telésére Sukarno elnök a mikro­fon elé hívta Hruscsovot, aki rö­vid beszédet mondott. Kijelentette, hogy Sukarno el­nökkel folytatott baráti beszélge­tései kétségkívül nagyon haszno­sak a két nép és a világbéke szá­mára. „Különös örömmel tartózko­dom az indonéz nép körében, amely vérével vívta ki a nem­zeti függetlenségét. De barát­ságosan figyelmeztetni sze­retném önöket, hogy a kiví­vott győzelmet meg is kell szilárdítani, késsen kell állni- ok arra, hogy visszaverjék az imperialisták ármányait hazá­jukon belül is.” E szavakat viharos lelkesedés­sel, tapssal és „Merdeka” (szabad­ság) kiáltásokkal viszonozta a tö­meg. — Legyenek tudatában, kedves barátaim, hogy népünk és kormányunk min­dig a függetlenségért és an­nál; megszilárdításáért har­coló népekkel érzett és érez együtt. — fejezte be beszédét Hruscsov. Sukarno elnök válaszbeszéd é- dében a többek közt a következő­ket mondotta: — Akadnak emberek, akik kérdezik, miért barátkozik Indo­nézia a Szovjetunióval. Azt fele­lem nekik: . * Indonézia azért kötött barát­ságot a Szovjetunióval, mert ez az ország segít bennünket és támogatja imperialista-elle­nes harcunkat. Vagy talán a Szovjetunió a béke ellen száll síkra? (Felkiáltások; Nem! Nem!) Vagy talán a Szov­jetunió ellenzi függetlenségi har­cunkat? (Nem, nem!) — Akkor hát mi jogon bírálják egyes kormányok, hogy a Szov­jetunióval barátkozunk? Egy hang a tömegből: — Ha a kutya ugat, hadd ugasson! Su­karno: Úgy van! A kutya ugat, a karaván halad! Hadd ugassanak a kutyák, mi előre megyünk! Az elnök ezután viharos taps Csikorgó hideg Svédországban — Árvíz Dél-Európában Ás idei tél úgy látszik, még nem adta ki méregfogát. Stock­holmból érkezett jelentés szerint Észak- és Közép-Svédországban c korgó hideg van. Lappföldön .19 fokos hideget mértek, de Stock­holmban is 18 fokot mutat a hő­mérő. Viszont a szűnni nem aka­ró esőzés valamennyi portugál fo­lyót megdv.zzasztotta. Közép-Por- tugáliában ez árvíz a Godim folyó minden hiúját elsodorta. Olaszországban szintén áradá­sokat okoztak ez esőzések. Beja­rádból jelentik, hogy az albán határon levő Szkadar tó kilépett medréből és elöntőit 12 ezer hek­tár földet, valamint 400 házat. A kárt 500 millió dinárra becsülik. Ceylonból is hatalmas áradáso­kat jelent ez AP. Szerdán Co- lombóbcn hivatalosan közölték, hogy 2500 család máris hajlékta­lanná vált. Ezenkívül mintegy 3 millió dollár értékű rizsültetvényt pusztított el az ár. közepette éltette a szovjet—indo­néz barátságot és a világbékét. Csütörtökön Hruscsov és Sukar. no folytatta tárgyalásait. A tár­gyalásokon Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Djuanda indonéz első miniszter és Subandrio indo­néz külügyminiszter is részt vett. Szovjet újságírók Hruscsov indiai, burmai és indonéziai útjáról Moszkva: (TASZSZ) Szovjet új­ságírók, akik elkísérték Nyikita Hruscsovot indiai, burmai és in­donéziai útjára, a Pravda és az Izvesztyija csütörtöki számában egészoldalas cikkben számolnak be az út jelentőségéről. Hruscsov legutóbbi délkelet­ázsiai útjára emlékeztetve rámu­tatnak, hogy alig négy év alatt nagy változások történtek India, Burma és Indonézia életében. — Ezek az országok nemzetgazdasá­guk fejlesztésével szilárdítják po­litikai függetlenségük alapját, a gazdasági függetlenséget. Az ázsiai kontinens hatalmas béke­övezetté válik. Az ázsiai orszá­gok álhatatosan harcolnak a bé­kéért. Ma már nem az európai fő­városokban utasítják őket, mit és hogyan csináljanak. Most ezek az országok önmaguk határozzák meg politikájukat és megkövete­lik, hogy senki más ne oldja meg helyettük azokat a világ- problémákat, amelyek közvetle­nül vagy közvetve a szóbanforgó országok sorsát érintik. A cikk írói utalnak egyfelől India, Burma és Indonézia, más­felől a Szovjetunió sokoldalú együttműködésére. Hiba volna azonban azt gon­dolni — mutatnak rá a szovjet újságírók —, hogy a felébredt Ázsia ma már zökkenésmentesen, sima műúton halad előre. Indo­néziában még harcok folynak. Ivíásutt másfajta fegyvereket vet­nek be a gyarmatosítók: a dol­lárt és a fontstsrlinget. Indiában, Burmában és Indonéziában van­nak még olyan körök, amelyek szembehelyezkednek mindennel, ami új, igyekeznek nem megbán­tani a külföldi kapcsolatokkal rendelkező nagytőkéseket, földes­urakat. Hruscsov látogatása min­denesetre felnyitja a szemét azok­nak, amég nem látják tisz­tán a helyzetet, határozottabbá teszi az ingadozókat. A cikk írói elmondják, hogy a szovjet kormányfő a délkelet­ázsiai út során új ismeretségeket kötött, első kézből értesült a ba­ráti ázsiai országok külpolitikai intézkedéseiről, ugyanakkor vilá­gosan és nagy meggyőző erővel is­mertette a Szovjetunió békesze­rető álláspontját. Hruscsov és Nehru megbeszélé­sei elsősorban a leszerelés témá­jához kapcsolódtak. Mint isme­retessé vált, Nehru a leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban fel­vetette az ázsiai országok közvet­len részvételének kérdését, ha nem is most, de a tárgyalások egy későbbi szakaszában. Hruscsov érdekesnek és tartalmasnak ne­vezte Nehruval folytatott meg­beszéléseit és hangsúlyozta, hogy álláspontjaik vagy egybeesnek, vagy nagyon közelállnak egymás­hoz a legtöbb kérdésben. Hrus­csov és Nehru megállapodott ab­ban, hogy hamarosan ismét ta­lálkoznak. Az indiai miniszterel­nök március elsején Kalkuttába utazik, hogy még egyszer tár­gyaljon a szovjet kormányfővel, amikor az hazafelé tart. A cikk rámutat, hogy igen jó viszony alakult ki Hruscsov és Sukarno indonéz elnök között. Bár az érdemi tárgyalások ké­sőbb lesznek, de már most nyil­vánvaló, hogy jól megértik egy­mást. Nem lehet elhallgatni — jegy­zik meg a cikk írói —, hogy nyu­gaton egyesek megpróbálják be­feketíteni Hruscsov utazásának célját. Nem véletlen, hogy nyu­gaton találták ki azt az ostoba koholmányt, amely szerint Hrus­csov azért érkezett Indonéziába, hogy katonai támaszpontok épí­téséről tárgyaljon. A Pravda és az Izvesztyija ha­sábjain megjelent cikk azzal a megállapítással végződik, hogy a magas szovjet vendég délkelet­ázsiai látogatása még tart ugyan, de már világosan látható az uta­zás nagy történelmi jelentősége. Gronclii elnök megkezdte tárgyalásait a politikai vezetőkkel Róma: (MTI) Mint már jelen­tettük, Antonia Segni keresztény- demokrata kormánya, amely ösz- szesen 1 év 9 hónapig volt hiva­talában, szerdán este benyújtotta lemondását. Az AFP szerint Gronchi elnök pénteken kezdte meg tárgyalásait a politikai pártok vezetőivel. Az államfő a pártvezetőkkel folyta­tott tanácskozása után a szenátus és a képviselőház elnökével tár­gyal, még mielőtt a kormányala­kításra megbízást adna. Mint ismeretes, Segni kormá­nya parlamenti többség nélkül " a liberális párt, valamint a fasisz­ta és monarchista képviselők tá­mogatásával tartotta fenn ural­mát. Az 1946 óta immár 15. olasz kormányválság megoldása az AP kommentárja szerint igen nehéz­nek ígérkezik. Az amerikai hír- ügynökség csaknem kizártnak véli újabb »egyszínű-« keresztény- demokrata kormány alakítását és inkább némileg balra tolódó koa­líciós kormányt tart lehetséges­nek. Valószínű, hogy Gronchi is­mét Segnit kéri fel az új kormány megalakítására, de a miniszter­elnök-jelöltek között emlegetik Tambroni eddigi pénzügyminisz­tert, az olasz kereszténydemokra­ta párt közép-balszámyának egyik vezetőjét, aki Gronchi el­nök baráti köréhez tartozik, to­vábbá Aldo Morot, az olasz ke­reszténydemokrata párt főtitká­rát és Andreotti hadügyminisztert is. Mint a Reuter jelenti, Pietro Nenni, a baloldali szocialisták ve­zetője »jobboldali támogatástól mentes« kormány működését he­lyeselné. A DPA tudósítója jelenti, hogy római politikai megfigyelők sze­rint a jelenlegi kormányválság hosszabb ideig eltarthat. _______ M agyar párt- ét .küliitsr iszik a Leagye ijikiztárseságua A Lengyel Egyesült Munki .»árt Központi Bizottságának és a Len­gyel Népköztársaság kormánya nak meghívására a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás- paraszt kor­mány küüöttségc — a lengyel part — és kormányküldöttség magyar- országi látogatásának viszonzása- ként a közeljövőben baráti látoga­tásra utazik a Lengyel Népköztár. saságba. II A nyugatnémetek csalárdsága és kétszínűsége minden várakozást felülmúlt..." A Yorkshire Post Bonn és Madrid tárgyalásairól London: (MTI) A Yorkshire Post írja vezércikkében: Vajon a németek gyógyíthatatlanul két­balkezesek, vagy pedig még min­dig hajlamosak a veszélyes ál­modozásra? Az antiszemita ki­lengések figyelmeztető robbaná­sai voltak azoknak a tüzeknek, amelyek a nyugatnémet szelíd­ség látszata mögött izzanak. De Bonn sietve »megmagyarázta«, hogy mindez csak elszigetelt je­lenség, amely nem jellemzi a szö­vetségi köztársaságban uralkodó »demokratikus« szellemet. Bonn most újabb szerecsenmos- datást kísérel meg. A katonai tá­maszpontok kérdésében folytatott nyugatnémet—spanyol tárgyalá­sokat próbálta megmagyarázni. Vajon nem értette meg senki Bonnban, hogy a német csapatok részvétele Franco oldalán a spa­nyol polgárháborúban, fájdalmas sebeket hagyott a nyugat-euró­ki­az sej­vi­paiak millióinak lelkében? S azt sem lehet elfelejteni, hogy. azok a csapatok, amelyekkel a nácik 1940-ben Franciaországot és Németalföldet lerohanták, Spanyolországban kapták képzésüket, s ott estek át első tűzkeresztségen. Ha a nyugatnémetek nem tették, hogy lépésük milyen hart fog előidézni, akkor hihetet­lenül tökfejűek. Ha pedig tisztá­ban voltak ezzel, akkor politikai ítélőképességük teljesen megza­varodott, vagy csalárdságuk és kétszínűségük minden képzeletet felülmúl. Németország kétszer vesztette el a háborút, amelyet ő maga idézett fel. Vajon a nyugatnémetek azt akarják, hogy még egyszer meg­ismétlődjék a történelem vér­től áztatott szomorú fejezete? Újabb jelentések Nyugat-Hémetorsxág spanyolországi terveiről BONN Szerdán délután Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter külön- külön negyedórás megbeszélésen fogadta a bonni angol és ameri­kai nagykövetet. A Reuter és a DPA jelentése szerint a hadügy­miniszter cáfolta, hogy tárgyaltak volna a spanyol kormánnyal és csak a NATO hozzájárulása ese­tén kívánnak ilyen tárgyalásokat folytatni. Strauss ezután igyekezett meg­győzni a nyugati hatalmakat, hogy a nyugatnémet hadseregnek szük­sége van más országokban is fel­vonulási és hadgyakorlati terü­letekre, mert Nyugat-Németor- szág »kis területe« nem teszi le­hetővé a haderő korszerű fej­lesztését. Az AP úgy értesült, hogy Strauss hadügyminiszter és a nagykövetek megbeszélése igen heves volt, a találkozón meg­lehetősen éles szavak hangzot­tak el. A két nagykövet hangoztatta, hogy kormányuk nem kifogásolja a nyugatnémet tervet, de az ügyet a NATO-tagállamoknak kell majd megvitatniok. A megbeszélés eredményekép­Eisenhower beszéde a brazil parlamentben Rio de Janeiro (MTI): Eisenho­wer elnök szerdán a brazil par­lamentben beszédet mondott az amerikai kontinens országait érintő kérdésekről. Az elnök éle­sen kikelt a „nemzetközi kommu­nizmus esetleges felforgató mun­kája” ellen. Ezután hangsúlyozta, ha bármely hatalom invázió, be­szivárgás vagy felforgatás útján meg tudná fosztani Amerika bár­mely államát „szabad akaratától”, az Egyesült Államok azt interven­ciónál-: fogná fel. Eisenhower ez­zel kibővítette az úgynevezett Monroe-elvet („Amerika az ame­rikaiaké”). Nyilvánvalónak tartják azonban, hogy az elnök főleg a kubai helyzetre célzott. Később Kubitschel: brazil köz- társasági elnök estebédet adott Eisenhower tiszteletére, A szoká­sos kommunistaellenes kirohaná­sok után Kubitschel: hangoztatta, hogy helytelen és érthetetlen lett volna, ha Eisenhower világkörüli útja során nem látogatott volna el Latin-Amerikába. Hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök, aki „idő­hiány miatt” négy országra korlá­tozta latin-amerikai látogatását, fontosnak tartja, hogy más orszá­gok ezt ne értelmezzék helytele­nül. Eisenhower kijelentette, hogy az őt kísérő személyek, különö­sen Herter külügyminiszter ma­gas állása jelképezi, milyen fon­tosnak tartja az Egyesült Állatból: valamennyi latin-amerkai ország­hoz fűződő jó kapcsolatát. pen várható, írja az AP, hogy a spanyolországi német támaszpon­tok kérdését egyelőre leveszik a napirendről, legalábbis addig, amíg a május 16-án kezdődő csúcsértekezlet véget nem ér. A megbeszélés után a nyugat­német hadügyminisztérium szó­vivője megerősítette a Frankfur­ter Allgemeine Zeitungnak azt a jelentését is, hogy a nyugatnémet légierő támaszpontokat akar fel­állítani az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetén is. Elmondotta, a NATO-hatalmak megegyeztek abban, hogy több tagállam had­gyakorlati célra Szardínián tá­maszpontokat rendez be. KOPPENHÁGA Szerdán Norstad tábornok, a NATO haderőinek főparancsnoka is nyilatkozott Nyugat-Németor- szág terveiről. Elmondotta, tel­jesen megérti a nyugatnémetek igényeit, hiszen Nyugat-Németor- szág területe nem elegendő egy megfelelő korszerű haderő meg­teremtéséhez. A tábornok cáfol­ta, hogy a nyugatnémetek tervei már a megvalósulás küszöbén lennének. Az erről szóló sajtó­jelentések »túlzottak és félreve­zetők«, jegyezte meg. LONDON Az angol közvélemény nagy felháborodással fogadta a nyugatnémet militarista körök terjeszkedő terveit. Szerdán este az angol kormány katonai bizottsága is összeült és hosszasan megvitatta a kérdést. Mint már közöltük, több mint száz angol munkáspárti képvi­selő határozati javaslatot ter­jesztett elő a parlamentben és eb­ben követeli a nyugatnémet tö­rekvések elítélését. A határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy a NATO-ban minden esz­közzel akadályozza meg Nyugné- Németország és a fasiszta Spa­nyolország szövetkezését. Több mint négymillió immk?néii'iili az Egyesült itóiantekban Washington (MTI): A TASZSZ tudósítója jelenti, a munkanélkü­liség kérdésével foglalkozó ame­rikai szenátusi bizottság jelent ist készített az Egyesült Államokban tapasztalható munkanélküliségről. A most közzétett jelentés szerint az Egyesült Államokban jelenleg a munkanélküliek száma 4 130 000. Ez azonban nem foglalja magá­ban az úgynevezett „lappan: . munkanélkülisége.", amely kül;- nősen gyakori a néger le'.--? * körében. Még a hivatalos at’aíe : is elismerik, hogy a „szí-r-kh i munkások” 12.4 rz*T?’é':a ve-.á- sztrason nem dolgoz:!: teljes mun­kahetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom