Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. január 13. Wmeáíf £seménjnaptár Január 13. Szerda. Névnap: Veronika. Nap kel: 7 óra 30 perckor, nyugszik: 16 óra 16 perckor. Jedlik dinamója. 160 évvel ezelőtt. 1300. január 13-án született Jedlik Ányos fi­zikus és feltaláló. Az elektromos­ság területén folytatott kísérletei közben már 1827-ben felismerte az elektromágneses forgó mozgás gyakorlati jelentőségét és villamos motort készített. 1850-ben fedezte fel a dinamó elvét, amely a villa­mosság gyakorlati alkalmazását forradalmasította, A német Sie­mens-t megelőzve dinamógépet szerkesztett. Kísérletei korszakalkotó jelen­tőségét szűkebb hazájában nem ismerték fel, így életében sem di­namója, sem egyéb találmányai (optikai rács, akusztikai eszközök, szódavíz előállító szerkezet) nyil­vánosságra nem kerültek. Jedlik 1895-ben halt meg. — Örvendetesen javul a kenyér minősége az utóbbi időben Szek- szárdon. December közepe óta ve­gyészmérnök dolgozik az üzem­ben, aki megvizsgálja a beérke­zett liszt minőségét, s ennek meg­felelően dolgozzák ki a legjobb sütési módszereket. — Tizenhatan tanulnak Magyar kesziben az óltaláno.y iskola esti tagozatának VII.-VIII. osztályá­ban. A tanulók valamennyien ter­melőszövetkezeti tagok. — Az állam rossz példával jár elől. Franciaországban 1960. janu­ár 1-ével bevezették a „kemény frankot”. A kormány a legszigo­rúbban megtiltotta, hogy a keres­kedők az új pénzre való átállási áremelésre használják fel. Úgy látszik azonban, a hatóságokra ez nem vonatkozik: a párizsi városi múzeumokban ugyanis eddig a be lépődíj 50 régi frank volt, január elsejével pedig 1 „kemény frank” lett Mivel száz régi frank egyen­lő 1 újjal, tehát a múzeumok duplájára emelték a belépődíjat. — Hatvanöt család dolgozott ta­valy a kistápéi Uj Élet Termelő- szövetkezetben. Részükre minden hónapban kifizettek munkaegysé­genként 10 forint előleget. Ezen kívül szétosztottak többek között 540 múzsa búzát, 143 mázsa árpát, 140 mázsa rozsot, 547 mázsa ré­pát, 274 mázsa burgonyát és 40 000 cigarettát. — Részeg ember, nézz a tü­körbe! Philip Freed philadelphiai bíró, miután 53 ember felett kel­lett Ítélkeznie, akik egytől egyig súlyosan részegek voltak, a tárgyalóterembe nagyméretű tükröt hozatott és minden delik­venst kötelezett, hogy alaposan nézze meg önmagát. Az 58 ember közül 50 azonnal nyilatkozatot írt alá, amely szerint soha többé nem iszik. — Háromszáz férőhelyes juh- hodályt, 25 férőhelyes szarvas­marhaistállót’ építenek, bővítik a sertésfiaztatókat és sertésólakat ebben az évben saját erejükből a bátaapáti Aranykalász Tsz. tagjai. — Eredményesen működik a paksi nőtanács keretében a szabó­varró tanfolyam. A nőtanács úgy tervezi, hogy kézimunka szakkört is szervez. — Ami sok, az sok. Egy lon­doni asszony azzal gyanúsította férjét, hogy néha-néha letér a hitvesi hűség útjáról. Ezért ma­gándetektívet szerződtetett, aki rövidesen bizonyítékkal szolgált a férj hűtlenségéről. Az asszony be­adta a válókeresetet, s a bíróság fel is bontotta a házasságot. Ami­kor az asszony volt férjére akar­ta hárítani a magándetektív költ­ségeit is, a bíróság határozottan elutasította a kérést. Indokolás: senkit sem lehet annak a vadász­kutyának a megfizetésére kény­szeríteni, amely őt elkapta. — A Bonyhádi Járási Művelő­dési Ház bábszínháza január 17-én a Fekete varjú című bábjátékot mutatja be. — Utcai megvilágítható vitri­neket készít a tamási járási könyvtár részére a helyi vegyes­ipari ktsz. Az állványokból a járás valamennyi községének juttat­nak egyet. — Tizenöt ezer kilogramm cér­nát gyártanak az év első negyedé­ben a Tolnai Selyemfonógyárban. Az elmúlt évinél magasabb lesz a szövőüzemrész terve is. Shantung- ból például 19 000 métert szőnek. — Közel negyven KlSZ-szerve- zetnél működik politikai oktatás a paksi járásban. Ezek közül a leg­többnél rendszeresen megtartják a foglalkozásokat. — A Televízió műsora: 18.40: Szovjet tájak — szovjet városok. Napsütötte tengerpart... — Ké­pek Lettországból. 19.00: Giuseppe Verdi: Don Carlos. Közvetítés az Erkel Színházból. IOIOIOIOIOIOIOI 0 Epizódok 0 ■ 0 5 és 5 ■ halgazdaságoké Figyelem! Most szerezzék be a nevelés 5 Tsz-ek, ■ 2 baromfinevelők o ■ o ■ 0 n 0 ■ 0 Amit itt leírok, mind megtör persze megváltoztattam és a tört vánosságra. A kis történetek, epi galom eseményei. Persze mint mi kapcsolódnak a fő cselekménybe lyen a hangulat, milyen az ember községekben, ahol megmozdult d bet ígérő élet küszöbén lépnek VALLÁSOS NÉPNEVELŐ Mihály bácsi, a helybeli ka­tolikus egyházközség elnöke, aki pontosan újév napján töl­tötte be 75. életévét és tízéves termelőszövetkezeti tagsága után nyugdíjat élvez, a falu egyik legmegelégedettebb em­bere. A minap meghallotta, hogy szövetkezetéből emberek utaztak át a szomszéd község­be népnevelni. Sértődötten csa­pott az asztalra és erélyes szó­val utasította a menyét. — Ide vele az új télikabátot, a csizmát, a kucsmát és vagy két napra való elemózsiát, do­logba megyek. — Dologba-é? Hová a csudá­ba megy két egész napra, s fé­lig ünneplősen? — Kérdi a menye. — Ne törődj te azzal! Asz- szony ne avatkozzon férfiember dolgába. Azt tedd amit mon­dák.. . Előkerült hét a holmi, a Mi­hály bácsi bajuszt pödörgetve korát meghazudtoló, fürge lép­tekkel végigmasírozott a főut­cán, egyenesem a szövetkezet irodájába. — Te elnök, te Estvány, ko­csit nekem azonnal, de mind­járt, mert én es elmenyek. — Hová menne Mihály bá­tyám? Ide a szomszédba: népnevel­ni. — Népnevelni-é? — Hát vajon mit gondolsz te Estvány, talán én nem tudok népnevelni? A tsz-elnök meggyőzetett, Mi hály bácsi pedig kocsira ült és beállított a szomszéd falu ta­nácsházára. Persze ott is meg­lepődtek, de azért mikor lát­ták, hogy komoly dolog ez, cí­meket adtak a Mihály bácsi­nak. Estefelé visszament az öreg népnevelő a tanácsházára és aláírt belépési nyilatkozatokat tett az asztalra, egyben beje­lentette: — Holnap folytatni kívánom a népnevelést, csak éjjeli szál­lásról gondoskodjanak. A kijelölt szállás nem tet­szett Mihály bácsinak. A szál­lásadó gazda református pres­biter volt, ő meg amint emlí­tettük is, katolikus egyházköz­ségi elnök. így aztán hitbéli dolgokban nem igen értették meg egymást. — Engedelmet már, de én most bemegyek a tanácsházárn, dolgom van még ottan, — mon­dotta Mihály bácsi egy órai beszélgetés után és elléptetett. Persze nem a tanácsházára ment, hanem egy katolikus gaz­dához, akit is délután tsz-be szervezett, s picivel mind a nagyüzemi gazdálkodás fölényé ben, mind pedig hitbeli dolgok­ban megegyezett a véleménye. Szállást persze ott is kapott, szívest, örömest látták. Amikor lefektették a tiszta szobába, megkérte a háziasz- szonyt, fordítaná az ágya felé UHU I Q nél szinte nélkülözhetetlen, ■ fehérjetartalomban gazdag q 0 szárított ■ 0 " selyemhernyó bábot 01-------------------------------—-----u 5 (bigászt) a Tolnai Selyem- 0 U fonógyártól, mely megrende- ■ n lésre utánvét mellett szállít. U m Márciustól kezdve, csak kor- p, Q látóit mennyiségben kap- “ ■ ható. 0 (58) u tént a való életben. A neveket énés színhelyét sem hozom nyil- zódok a termelőszövetkezeti moz- nden epizód, ezek is szorosan z, fényt vetnek arra is, hogy mi- ek közötti kapcsolat azokban a föld, s az emberek egy új, töb- át. a kredencen lévő gyűdi Máriá­nak az arcát. — Hát aztán mit akar maga azzal. — Imádkoznék lelkem. — Miért imádkoznék? — Hát azért, hogy áldja meg a Mária ezt a falut is minél előbb, lépjen be itt is minden­ki a szövetkezetbe. BORIVÖ-BAJNOKSÁG Este tíz óra felé járt már az idő, s a még mindig népes ta­nácsházára beállított a falu leg­fiatalabb középparaszt gazdá­ja, Kovács Imre. — Jóestét. — Jóestét. — Van-é itt még üres belé­pési nyilatkozat? — Akad egy-kettő még má­ma, de holnap már nem bizo­nyos. — No, hát akkor én is aláírok egyet, de csak egy feltétellel. Azzal a feltétellel, hogy azok a népnevelők, akik eddig engem agitáltak, együtt is ünnepelnek velem. — Ezen már ne múljék. — Ne hamarlcodják el, nem fejeztem még be. Az ünnepség abból állna, hogy most rögvest az a négy népnevelő barátom eljön a pincémbe és pontosan annyi bort iszik meg, mint amennyit én megiszom, utána aláírom a belépésit. A népnevelők összenéznek. Kovács Imrét jó borivó ember­nek ismerik a faluban, nehéz őt leinni. De hát a népnevelők sincsenek — hogy a nóta sza­vaival éljünk — fából, bele­egyeztek. ■ — Itt a kezünk, gyerünk Im­re! — Az egyik népnevelő belé­pési nyilatkozatot tett a zsebé­be, s megindultak Kovács Imre vezetésével. Odakint a pincében aztán, pontban este 11 órakor elkez­dődött az ivús, a verseny. Min­dig ex. Imre elől, a népnevelők utána, hogy láthassa nem csal­nak-e. Úgy saccolták már a harma­dik liternél tartanak, amikor a nagy izgalomban Kovács Imré­nek elnehezedett a feje és émelyegni kezdett a gyomra. A pohár is megingott a ke­zében. — Az istenieket nektek se az érvekben, se az ivásban nem tudlak legyőzni benneteket, ide hát azt a belépési nyilatkoza­tot". Kicsit tántorgó betűkkel, de végleges elhatározással írta alá Kovács Imre, a falu legfiata­labb középparaszt gazdája a belépési nyilatkozatot. DUPLA, VAGY SEMMI özv. Hajdú Gáspárné nem fiatal már, de még igen dol­gos. Azt mondta egyszer a nyá­ron sok szövetkezeti fiatal előtt, hogyha tsz-be lép a tizennyolc éves lányokkal kél versenyre a kapálásban. Most, hogy megin­dultak az új belépések, a falu már meglévő szövetkezetébe, felkereste Hajdú nénit Sárosi L. ......................- - - - ­I stván, a tsz fiatal agronómusa, — Belép-e Hajdú néni? Ver­senyre kél-e lányainkkal, vagy csak hitegetett minket az el­múlt év nyarán. — Be én édes fiam, belépek bizonyos, sőt még azt is meg­ígérem, hogy pár nap múlva ne­.ked írom alá a belépési nyilat­kozatot. Ez az ígéret kedden hangzott el, s csütörtökön két népnevelő kereste fel Hajdú nénit. Oly szépen, szívhezszólóan szóltak azok és úgy megszerette őket hirtelenjében Hajdú néni, hogy megfeledkezett az ígéretéről, s nekik írta alá a belépési nyi­latkozatot. Sárosi Pista nem tudott erről, s pénteken kereste fel Hajdú nénit. Az öregasszony kissé megszeppenve fogadta, de meg­mondani nem merte neki cse­lekedetét. Hagyta csak beszélni, hallgatta becsülettel, közbe is szólt néha, s a végén az agro- nómus örömére, neki is aláírta immár másodízben a belépést. A kisbíró vette észre a ta­nácsházán, hogy tegnap is ka­pott, s ma is kap nótát a Hajdú/ néni. Szóvá is tette. Nézik ám, s akkor látják, hogy két belé­pési nyilatkozata is van Hajdú néninek. Hívják a tsz-be, kérdik, hát ez meg micsoda, hogy-hogy két­szer írta alá? — Hát leikeim, mit mondjak most erre? Azt mondom, amit egyszer a rádióban hallottam: dupla, vagy semmi! JÖJJENEK CSAK HOLNAP Szabó Pálnak idén kevés bo­ra termett. S mivel Pál a bort nagyon szereti, az asszonya meg kardos, spórolós menyecske, aö- dig-addig veszekedett az urá­val, míg egy szép nap, még no­vember végén eltette a pince­kulcsot, s azóta naponta kimér­te a Pál porcióját. Türelmes ember Pál barátunk, s e sorsba már bele is nyugodott békésen. Ilyen békességes, havas téli estén ült a tűzhely mellett, s boros fiaskókról álmodott ép­pen, amikor meglepték a nép­nevelők. Barátságos emberek voltak, szépen agitáltak, Sza­bóék elhallgatták őket, s az asz- szony köténye alá nyúlt, kivet­te a szoknyazsebből a pince­kulcsot, s Pálra szólt. — Te Pál, hozz már bort az elvtársaknak, jobban megy a beszéd. Pál kulcsot ragadott, lesza­ladt a pincébe, először jól tele­szívta magát kedvére, majd felvitt egy üveggel. Mikor aztán elfogyott a bor is, meg a vendégek is jól kibe­szélgették magukat, Pál azzal búcsúzott, jöjjenek el feltétle­nül holnap is. S így ment ez egy hétig. Az asszony mindig átadta a vendégek érijeztekor a kulcsot, s Pál búcsúzáskor min­dig csak azt mondta: — Jöjjenek el holnap is fel- ■ tétlenül. A hetedik napon, amikor is­mét »meggondolta« a Pál ma­gát, az asszony csípőjére tette a kezét. — Aztán most ceruzát fogni Pál és azonnal aláírni azt a pa­pirost, mert... Pál megszeppent, alárajzolta a nevét és megcsóválta a fejét. — Kár, nagy kár, hogy így elhamarkodj uk. Pedig akár egész .télen elborozgattam vol­na az elvtársakkal. GYENIS JÁNOS ■ OIOIOIOIOIOXC3JI keres a Szekszárdi Sütőipari ¥ Vállalat. (66) Y. & A Pécsi Cementáruipari Vál- tó lalat Komlói telepére J9 LAKATOSOKAT, ^ hirtli és komlói telepére vizsgázott kazánfűtőket azon­nal felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztá­lyán. Pécs, Siklósi it. 10. (28) Apróhirdetések Betonkavics szállítás.1 A so­mogyudvarhelyi Március 15 Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet bármely mennyiségben rende­lésre, köbméterenként 90 forin­tos árban, vagonba rakva, után­vétel melletti szállítással beton­kavicsot szállít. (7) A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat azonnali belé­pésre keres lakatos, esztergályos, marós szakmunkásokat, valamint gépészmérnököt, vagy gépésztech­nikust. Jelentkezés a vállalat Szekszárd, Keselyüsi úti telephe­lyén, " (73) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ) Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-10. 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi- postahivataloknál és kézbesítőknél I Előfizetési díj egy hónapra 11 Fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom