Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Á Daily Mirror tudósítása a nyugat-németországi újnáci mozgalmakról (2. oldal.) így párttitkfírnő hétköznapja l (3. oldal.) Három cs magyaré (4. oldal.) Csütörtök 1960. január 14. V. évfolyam 11. szám * ARA: 50 FILLÉR N egyénk legújabb termelőszövetkezeti községei: Gerjen és Döbrököz Valamennyi gerjeni gazda a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta — 6500 holdas tsz alakult Döbröközön A mai napon nyert értesüléseink szerint újabb két termelőszövetkezeti község alakult megyénkben: Gerjen és Döbrököz. Gerjenben 294 taggal, 1455 ho’d földdel, Döbröközön 950 tággá', C5Ö0 hold földiéi alakult termelőszövetkezet. A gerjeniek máris az idei évi termelési tervek előkészítésén dolgoznak. A közeli napokban közgyűlést tartanak, ahol megválasztják a szövetkezet vezetőségét és megbeszélik a legsürgősebb feladatokat. Ugyancsak a közeli napokban kezdik meg Gerjenben a földek rendezését, a nagyüzemi t<.olák kialakítását. Döbröközön jelenleg küldött- értekezleteket tartanak cs ezeken a küldöttértekezleteken megválasztják azokat a küldötteket, akik vezetőségválasztó és névadó közgyűlésen a szövetkezet tagjait képviselik. fiz őszi galmi nagy része Mpiísive kerül! a telke fihirieien jött hides nincs káros hatással a vetésre — Beszélgetés a megyei főagronómussal — Mint ismeretes, az elmúlt év őszén szokatlanul száraz időjárás uralkodott. Emiatt a mezőgazda- j sági szakemberek jelentős része! azt „jósolta”, hogy a porba elve- j tett őszi gabonák a fagyok beáll- 1 ta előtt nem erősödnek meg megfelelően. A jóslat szerencsére nem vájt be. Az elmúlt héten — a fagyos idő beállta előtt — beszélgettem dr. Kurnik Ernővel, az Iregszemcsei Kutató Intézet igaz- j gatójával, aki tudományos megfigyelésekre és gyakorlati tapasz1960-han mintegy SO tanteremmel niiiehssih a megye tanterem-állománya Kormányzatunk rendkívül nagy figyelmet, szentel a tanterem- hiány felszámolásának. Teszi ezt az'értT mert köztudomású, hogy a délutáni oktatás nem egyenlőértékű a délelőttivel, márpedig jelenleg az a helyzet, hogy országos viszonylatban a tanulóifjúság 40—50 százalékban csak délutáni oktatásban részesül a tanteremhiány következtében. A statisztika tanúsága szerint ezek az esztendők a legsúlyosabban ebből a szempontból, mert a tanulólétszám most kulik inál. Ezután már csökkenésre lehet számítani és egyrészt a tanulólétszám csökkenése, másrészt a nagyszabású tanteremépítési' program következtében eljutunk majd néhány éven belül oda, hogy teljesen likvidálni tudjuk majd a délutáni oktatást. Eddig azonban még rendkívül rögös út vezet, hiszen a politechnikai oktatás bevezetése, valamint a tankötelezettségnek 9 évre történt felemelése újabb és újabb tantermeket követel, nem beszélve arról, hogy az oktatás --nnő- ségi színvonalának emelése még mindig szükségessé teszi a tanulócsoportok száménak a növé- lését. Éppen ezért az állami segítségen kívül a társadalom legszélesebb összefogására is szükség van. . Hogy mennyire nagy súlyt helyez kormányzatunk a tanterem- építésre, arra jellemző, hogy Tolna megye 19'”'-ra is 14 millió forint beruházási hitelkeretet kapott az új tantermek építésére, pedig a tanterem-ellátottság tekintetében rendkívül jól állunk, úgyannyira, hogy Tolna megye az ország első három megyéje között foglal helyet. A 14 millió forintos beruházás lehetővé teszi a bonyhádi 8, a kakasdi, a faddi és a tolnai 5—5 tantermes iskolák befejezését, teljesül a mó- rágyiaknak a kívánsága is, ahol 4 tantermes iskolát kap a község. Gerjenben 2 tantermes, Mado- csán var”- Szakáiyban ugyancsak 2 tantermes iskola épül és ezen I talataira alapozva elmondta, hogy a föld elégséges csapadékot tárol, az őszi vetések — még a november végén vetettek is — szépen kikeltek, fejlődési stádiumuk jónak mondható. Tőle tudtam meg azt is, hogy — bár az idő eddig kedvezett a futrinkának — az őszji vetésekben jelentékeny kárt nem okoztak az említett rovarok. $ Az egyik napról a másikra bekövetkezett 10 fokos hőingadozást azonban senki nem várta, s mivel több telefonhívás érkezett szerkesztőségünkhöz, melyben érdeklődtek, hogy a váratlan hideg nem veszélyezteti-e a jövő , évi gabonatermést — kérdést intéztem Reményi Rezsőhöz, a megyei tanács főagronómusához. aki a következőket mondotta el: — Az őszi gabonák túlnyomó többsége megerősödve került a téljje. . • Mini’ ismeretes, a váratlan hideg hóval együtt jött, s ez jó. Teljes egészében megvédi az őszi vetéseket a kifagyástól. Megyeszerte' 25—30 centiméteres kívül el kell kezdeni még két kéttantermes iskola építését is, Állami támogatásai' 'jórészt községfejlesztésből kezdődött meg Decsen 5, Bétán 4, Ujdom- bóvárott 2, Öcsényben és Fadd- Domboriban 1—1 tantermes iskola építése 1959-ben. Ezek a 1 hó borítja a földeket, s ez megie- tantermek is az idén készülnek el lelő meleget biztosít a gabonának, és újabb 13 tanteremmel gazda- [ Az őszi vetések kifagyásának a gítják a megye tanterem-állományát. Ezen kívül számos község várja azt„ hogy állami támogatást kapjon a felajánlott társadalmi munka, községfejlesztési alapi hozzájárulás mellé és így I veszélyétől tehát egyáltalán nem I kell tartani — hangzott a válasz. I Megkérdeztük a megyei főagro- nómustól azt is, hogy az őszi vetéseken végeznek-e az idei télen újnak számító munkaműveletet. — Igen, végzünk. Mintegy 35 009 hold őszi gabonának a fejtrágyázását január végén és február elején — tehát a télen — végzik el a termelőszövetkezetek. A gyakorlati tapasztalatok :.zc- rint így sokkal nagyobb a nitrogéntartalmú műtrágya termésfokozó hatása, mint akkor, ha áprilisban‘szórják ki. Tudniillik, a hóra, illetve a fagyos földre kiszórt műtrágya a csapadékkal egjíütt korán a növény gyökeréhez jut és a vegetációs folyamat megindulásával együtt ez jó hatással van a növény fejlődésére — kaptam a választ. — A télen végzett munkaművelet elvégzéséhez szükséges műtrágya biztosítva van-e a termelőszövetkezetekben? — tettem fel a másik kérdést. — Igen, biztosítva van. Körülbelül 150 vagon pátisó kiszórását tervezik az őszi vetésekre a termelőszövetkezetek. Ennek a mennyiségnek a felét jelenleg a közös gazdaságokban tárolják. A többi leszállítása pedig folyamatban van, s mire kell, megérkezik rendeltetési helyére minden műtrágya — fejeztem be a beszélgetést a megyei főagronómussal. D. E. számítani lehet arra, hogy 1930-ban 50 új tanterem készül majd el és szolgálja majd a megye oktatásügyének fejlődését. Ehhez sok kommentár nem kell. Nem hisszük, hogy a felszabadulás előtt 5 év alatt gyarapo- cíott-e 50 tanteremmel a megye tanterem-állománya. O. I. Lengyelben véget ért a tsz brigádvezetők egyhetes tanfolyama Üjabb tanfolyamokat szervez a tsz-elnökölc és agronómusok részére a megyei tanács mezőgazdasági o sztálya Lengyelen 58 tsz-állattenyész- 1 lami költségen vettek részt a fotési brigádvezető részére szervezett a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya egyhetes tanfolyamot. A hallgatók díjmentesen, álHárommillió forint állami hitel újabb halastavak létesítésére Tolna megyében 18 termelőszövetkezet foglalkozik tógazciálko- dással, illetve hal tenyésztéssel. Az idei évben megyénk termelőszövetkezetei hárommillió forintos hitelt kapnak újabb halastavak létesítésére. A bonyhádi járásban — miután erre megvannak az adottságok — az aparhanti Március 15. Tsz és a teveli Kossuth Tsz a meglévő halastavakon kívül 35— 35 holdat, Felsőnána termelőszövetkezeti község 25 holdat, a dombóvári járásban pedig Döbrököz és a kocsolai termelőszövetkezet kap állami hitelt halastavak létesítésére. Megyénk termelőszövetkezetei országosan is élen járnak a haltenyésztésben, amely jelentősen emeli a tsz-ek jövedelmét. Ennek megfelelően a fenti 3 millió forint állami hitel felhasználásával a benyújtott igények sorrendjében és az adottságok figyelembevételével Kéty, Dunakömlőd szövetkezeti községek és az aparhanti Fel- szabadulás Tsz létesítenek még halastavakat. A termelőszövetkezetek a halastavak létesítésére előirányzott 3 millió forintot, közepes, illetve hosszúlejáratú hitelként kapják, s a visszafizetésnél is kedvezményekben részesülnek. A megyei tanács vb. mezőgazda- sági osztálya nemcsak a halastavak létesítésére, hanem a tsz-ek- ben dolgozó halászmesterek szakmai képzésére is nagy súlyt helyez. A tsz-ek halászmesterei részére a közeljövőben szakmai tanfolyamot szerveznek, Negyvenhét tsz 26 cikkféleségre, 2128 hold területre kötött zöldségfermlísi szerződést a ¥ÍMz\ Hetek óta folyik a MÉK és a termelőszövetkezetek között a szerződéskötés kertészeti termékek és egyéb zöldségfélék termelésére. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek már az elmúlt évben is szerződéses viszonyban álltak a MÉK-kel, pz eddigi kedvező tapasztalatok alapján megújították a szerződést, sőt növelték a cikkféleségek számát és a terület nagyságát. így a faddi Lenin Tsz 180 hold területre, a belecskai Szabadság 106 holdra, a tolnanémedi Kossuth 132 holdra kötött szerződést. A faddiak például 20 holdon görögdinnyét, 20 holdon új burgonyát, 15 holdon zöldpaprikát, a belecskaiak 10 holdon dinnyét, 25 holdon étkezési burgonyát, a tol- nanémediek 68 holdon étkezési burgonyát, 12 holdon paradicsomot és még sok egyéb cikkféleséget termelnek. Legnagyobb területen 526 holdon étkezési burgonya, továbbá 508 holdon zöldborsó, 150 holdon keszthelyi paprika termelésére kötötttek a tsz-ek szerződést. Nemcsak a régi termelőszövetkezetek, az újak is nagy területen termelnek kertészeti termékeket és zöldségféléket. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a zöldség és kertészeti termékek termeléséből származó bevételek biztos alapját képezik a havi mun kaegység-előlegek fizetésének. — Többek között az ősszel kezdő zombai Parasztbecsület, a kisszé- kelyi Április 4 Tsz és sok más most a télen alakult tsz is köt termelési szerződést a MÉK-kel. vábbképzésen. Előadásokat hallgattak agrárpolitikánk időszerű kérdéseiről, az állatok takarmányozásáról, hizlalásáról és az állattenyésztési hozamok növelésének lehetőségéről. Az előadásokat a mezőgazda- sági iskola igazgatója Fodor János elvtárs és tanárai Nagy Ödön, Béna János, Heiner Tiborné tartották. Az iskola többi tanára és szakembere az előadások anyagát elmélyítő és magyarázó gyakorlatokat vezettek. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya további tanfolyamok szervezését tervezi. Február 1- től 13-ig a régi tsz-ek elnökei részére Iregszemcsén, február 2-tól 20-ig pedig a kezdő tsz-ek elnökei részére tartanak tanfolyamot. A termelőszövetkezetek növénytermelési brigád vezetői részére Iregszemcsén február 15- től 24-ig lesz tanfolyam, az agronómusok pedig február hónap folyamán a Fornádi Állami Gazdaságba mennek egyhetes tapasztalatcserére. Ezek a tanfolyamok, továbbképzések, illetve tapasztalatcserék nagy hasznot jelentenek a termelőszövetkezeteinknek és államunk újabb tsz-eknek nyújtott segítségről tesznek tanúbizonyságot.
