Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

■—\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 A i M:A G-YÁ STS'ZOC I A L ÍS TA :M U.N K'ÁS l>ÁR t,‘ TÖL NA ' V E il. Bl'/.O-I TSAC Wm. t^Ács^APjA | flz Epesül? Bllamok nem tiltakozik a Szovjetunió csendes-óceáni űrrakéta-kísérletei eilen (2. oldal.) Elősegíti-e a vita a pártegységet ? (3. oldal.) Afrika a függetlenség útján (4. oldal.) Nagydorog Is termelőszövetkezeti községi Nagydorogon, a paksi járás­nak ebben az egyik legnagyobb községében egy hét óta az egyé­ni gazdák naponta százával ír­ták alá a belépési nyilatkozatot, s így tegnap Nagydorog is ter­melőszövetkezeti község lett. A több ezer hold földet közösbe vitt egyéni parasztok úgy ter­vezik, hogy rövidesen falugyű­lést tartanak, ahol hivatalosan is megalakítják a termelőszö­vetkezetet és megbeszélik in­duló közös gazdaságuk legfon­tosabb feladatait. A szekszárdi járási tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: legkezdodött a járás tsrmelőszövelkezelsi termelési írvének jóváhagyása — Mezőgazdasági szakemberek segítik a tsz-eket a tervkészítésben A termelőszövetkezetek 41 millió forint építési hitelt kaptak erre az évre Január tizenötödikéig fejezik be az 1960. évi termelési tervek elkészítését a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben. A szek­szárdi járási tanács mezőgazdasá­gi osztályán már ez ideig négy tsz termelési tervét vizsgálták felül: a bátaszéki Búzakalász, a faddi Lenin, a szedresi Petőfi és a sió­agárdi Béke Tsz-ét. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a tsz-ek főleg az állatte­nyésztés terén törekednek a bel­terjességre és továbbfejlesztik kertészeteiket is. A szekszárdi járásban nagy se­gítséget adnak a termelőszövetke­zeteknek a tervkészítésben a já­rási tanács, a gépállomások, az állami gazdaságok a Magyar Nem zeti Bank és földművesszövetke­zetek szakemberei. Miptegv har­minc mezőgazdasági szakember segíti a termelőszövetkezeteket. Kéf dunaföldvári jelentés' az új év első dekádjárói Huszonhét mázsa rost %erven felül a kendergyárban A Dunaföldvári Kendergyár­ban jól indult a. munka az új évben. Bár az idén jóval nagyobb a gyár termelési terve a tavalyi­nál, például az egy napra jutó tervfeladat — a rostkikészítésnél — húsz kilóval haladja meg a múlt év negyedik negyedének 2800 pár gumi­csizma és 1120 pár gyermeksza ndál készült el a Cipész KTSZ-nél A Dunaföldvári Cipész KTSZ- nek a terv szerint az idén száz­ezer pár gumicsizmát kell többek közt készíteni. A gyermekszan­dálból több mint másfélszeresére emelkedett a terv. Az első dekád eredménye azt mutatja, hogy a szövetkezet túl fogja teljesíteni tervét. Az új év első munkanap­ján az első műszak dolgozói pon­tosan fél ötkor kezdték meg a munkát, amikor már fűtött mun­katermek, üzemkész vulkanizáló berendezések — a kazánfűtők ugyanis már fél 3-kor munkába álltak — várták őket. Az első nap és a következő napokban is 400—400 pár gumicsizma készült el a szövetkezet gumirészlegében. A mechanikai részlegben 1120 pár gyermekszandált gyártottak. Az elmúlt évben — hosszúlejá­ratú állami kölcsönből — 200 új létesítmény készült el megyénk termelőszövetkezeteiben. E léte­sítmények több mint a fele nagy­üzemi állattenyésztésre alkalmas épület. S a már meglévő nagy­üzemi épületekkel együtt is ke­vésnek bizonyult ahhoz, hogy ma­gas jövedelmet biztosító állatte­nyésztéssel foglalkozhassanak a közös gazdaságok. Az állam ép­pen ezért, ebben a gazdasági év­ben újabb 41 millió forint hosz-' szúlejáratú építési hitelt bocsát a tavaly július végéig működési en­gedéllyel rendelkező közös gaz­daságok rendelkezésére. A többi között 12 modern mr.gtárpadlásos tehénistállót, 52 ötven férőhe­lyes nüvendékmarha istállót és 10 sertésfve.ztatót építenek ebben az évben az említett kölcsönből. Az építkezések a termelőszövet­kezetekben típusterv alapján ké­szülnek*. Illetékes megyei szer­vek az épületek helyének kijelö­lését pedig még az elmúlt év no­vemberében megkezdték és e munkák még folyamatban van­nak. De mire az időjárás az építkezé­sek megkezdésére alkalmas lesz, a tervezők, a kivitelezők és a termelőszövetkezeti ve­zetők minden vitás kérdést cl tudnak intézni. Felmerül ezek után a kérdés: — Találnak-e a termelőszövetkeze­tek kivitelezőt e nag3'mennyiségú munkákra. Schv/ébl károlytól, a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda megyei vezetőjétől kapott irtformáció szerint — igen. A magtárpadiáso?'tehénistálló épít­kezésére vonatkozóan már megál­lapodtak az Építésügyi Minisztéri- tim komlói vállalatával. A többi építkezésekre vonatkozóan pedig tárgyalások folynak a megyei ta­nács építőipari vállalatával. Mint­egy 15 millió forint értékű épít­kezés elvégzését pedig a ter­melőszövetkezetek önálló építőbrigádjai vállaltak. Ez eddig rendben van, de vajon tud-e az állam hitelt biztosítani az elmúlt év őszén és az év tavaszán alakult, illetve alakuló termelő- szövetkezeteknek — vetődik fel a jogos kérdés. Erre vonatkozóan azt a felvilágosítást kaptuk S^iwébl Károlytól, hogy az új termelőszövetkezetek építkezési hiteligényének a felmérése máris folyamatban van. A lehetőségek határán belül az állam inár ebben az • évben is maximális segítséget nyújt az elmúlt év őszén és az cv tavaszán alakuló fiatat közös gazdaságoknak ahhoz, hogy gazdálkodású/ alap­jait megteremthessék. Megjavultak a szabálysértés! eljárások illést tartott a megyei tanács vb. napi átlagos eredményét. A gyár dolgozói azonban jelentősen túl­teljesítették az esedékes ' tervet. Az első dekád tervteljesítési eredménye 111,5 százalék. Az év első tíz napjában — amiből hét volt a munkanap — huszonhét mázsa rosttal gyártottak többet a tervezettnél. A gépkocsi ablakát állandóan törölgetni kell. Belülről páráso- clik, kívülről meg hó lepi be az üveget. Az utat válogatva, csúsz­kálva, nagyon óvatosan tudunk csak célunk felé haladni. Kis­tormás községen túl, az emelke­dő tetején két ember áll az or­szágúton. Amint észreveszik a feléjük közeledő gépkocsit, letér­nek az útról, csaknem térdig ta­posnak a hóba. Mindegyik köpe­nyes, kucsmás ember, kezükben lapát, meg egy háromszögletű kis piros zászló. A zászlón II betű ... Megállunk a két ember­nél. Ütőrök. Zsebő István a kis- tormá.si részért, Schmidt Hen­rik pedig a varsátíiért a felelős. A határt a négyes kilométerkő jelzi. Az egyik a jobb, a másik meg a bal oldalán áll. a fehérre meszelt kilométerkőnek. La­pátnyélre támaszkodva beszél­getnek, hátat fordítva a hóvihar­nak ... — Ügy látszik, lesz itt még h.addelhadd! — mondja Zsebő István. — Tavaly is így kezdő­dött, meg két eve Is. A lapát­nyelet felnyújtva nem értük cl 1960-ban az első ülését tegnap, kedden délelőtt tartotta a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a szokásos munkarend szerint. Dr./Tuska Pál élvtárs je­lentést tett a feladatkörben tett intézkedésekről és a korábbi ülé­seken hozott határozatok teljesíté­séről. Ezután két jelentést vitatott meg a vb. Az egyik az igazgatási osztály vezetőjének, dr. Lencsés Gyulának a beszámolója volt, a szabálysértési ügyek intézéséről. A beszámoló — amelyet elfoga­dott a vb. — elemezte a múlt év­ben bekövetkezett változásokat és a jelenlegi állapotot. Igen örven­detes és jelentős változás állott be az 1959-es évben. Korábban elég j A határkőnél a hófúvás tetejét. A járművek a horhoson kívül, a szántóföldön közlekedtek, míg a gépekkel utat vágtunk a hatalmas fóvásban. Schmidt Henrik is visszaemlé­kezik egyik emlékezetes telére. Akkor egy traktor fordult az árokba. A vezető nem vette ész­re a hóval befőtt árkot és fél­napig kellett kínlódni, mire az útra segítették emberi és gépi erővel. Amint cigarettára gyújtunk a határkőnél a dühöngő hóvihar­ban, mellettünk teher- meg sze­mélygépkocsik haladnak cl — Reggel fél hatkor leadtuk az első jelentést, akkor még alig volt egy kis hó. most meg már esizmaszárig ér — szólal meg egy kis szünet után Zsebő Ist­ván, .amíg mellettünk csúszkálva elhalad egy Zetor, ismét hallgat, csak aztán beszél: — * Tyáron, nyáron nagyon szép élete van az úíőrnek, de ilyen­kor télén, bizony kutyáidő van itt kint. A nyolc órai munka­gyakori volt, hogy az egyes sza- I bálysértési ügyekkel a feljelentés után nem tudtak azonnal érdem­ben foglalkozni, hanem csalt hó­napok utáp. Olyan nagy volt a | hátralék, hogy még a sürgető ügyekkel sem mindig tudtak azonnal foglalkozni. A szabálysértési előadóknak sikerült feíszámolniok a hát­ralékot és ma már folyamato­san tudnak dolgozni. Ennek következtében a szabály­sértési eljárások hatása is fokozó­dott. A bírságoló szervek munká­jának javulása következtében csökkent a visszaesők aránya. A megbírságolt személyeknek csak időt kint kell tölteni az útszaka­szon, a kisebb hófúvásokat sa­ját erőből kell eltávolítani, a nagyobbakra közerőt hozunk se­gíteni a tanácstól, ha ez sem elég, akkor meg a gépekért üze­nünk cs szabaddá tesszük az utat. A hosszú idei egyhelyben ál­lás, a nagy hideg, elzsibbasztja a lábat. Schmidt Henrik topogni kezd, majd búcsúzásra nyújtja kezét: — Viszontlátásra. jó utal! Mennünk kell, mert megfázunk, meg már elérkezett a jelentésté­tel ideje is. Lovas ekét kerek az útra, mert később még a traktor sem bírna az akadállyal. Cs a négyes határkőtől elin­dulnak. Schmidt Varsád felé, Zsebő meg Kistormás felé. Egy darabig még állok a határkőnél, és amikor visszaülök a meleg gépkocsiba, örömmel tölt el az a tudat, hogy ebben az iszonyatos időben is helyükön vannak az utak őrei. Vigyázzák azt, hogy tiszta lehessen előttünk, mások előtt is az út. Köszönet illeti őket... Pálkovács Jenő 3—4 százaléka követett el az utób­bi időkben ismét szabálysértést. A kiszabott pénzbírságok befizetésé­nek aránya is javult. A szabálysértési eljárások ja­vulásának nagy szerepe van a szabálysértések megelőzésében.- Megfelelőbbek az elmúlt években tapasztaltaknál a bírságolási el­vek, amelyeken maga a gyakorlat alapszik. Egvre kevesebb olyan határozat születik, amikor a bír­ságolás nincs összhangban az el­követett cselekménnyel. A bírság kiszabásánál min­denekelőtt mérlegelik a sza­bálysértés nagysága mellett annak a társadalmi veszélyes­ségét. A múlt évben kiszabott több mint 2200 bírságból mintegy 350 esetben társadalmi tulajdon elleni szabálysértés miatt került sor a bírságolásra. 270 esetben szabtak ki bírságot magánosok tulajdona elleni szabálysértés miatt. A következő napirendi pont­ban dr. Bercsényi Vince vb.-elnök beszámolóját vitatták meg a bonyhádi járási tanács irányító munkájáról és tömegkapcsolaii tevékenységéről Sok fontos prob­léma került felszínre mind a be­számolóban, mind a vitában. A vb. ir.egállanította. hogy a bonyhádi járási tanács alap­jában véve jól tölti be szere­pét. ' Egyes hegyeken tapasztalhatók hiányosságok, de a vezetők a ta- nácstagsággal és a választókkal közösen sokat fáradoznak ezek kijavításán. A vb.-ülésen jelentést terjesz­tettek elő a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, amely ar­ról adott képet, hogy megyénkben a közelmúltban ismét sokan vá­lasztották a szövetkezeti utat. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom