Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma tartja zárszámadó közgyűlését a belecskai Szabadság Tsz Közel félmillió forintot osztanak ki a tagoknak A szövetkezet zárszámadó köz­gyűlése a falu jelentős eseményei közé tartozik Belecskán is. Nem­csak azért, mert ilyenkor együtt ünnepel, szórakozik a nagy család, azért is, mert egy esztendő munkáját teszik mérlegre és ki* ki érdeme szerint ezen a napon kapja meg a borítékban az év leg­nagyobb pénzösszegét. És ugyan­csak a zárszámadási közgyűlésen yitátják meg és törvényesítik a folyó gazdasági év bevételi, ki­adási és termelési tervét. A fentiékkel kapcsolatban el le­het mondani, hogy a belecskaiak nyugodt lelkiismerettel mehet* nék a tizennegyedik zárszámadási közgyűlésükre. Olyan sikereket értek el az elmúlt esztendőben, amelyekre méltán lehetnek büsz­kék. íme erre néhány adat. A nem egészen 2000 holdas kö­zös gazdaságnak ma 217 .szarvas- marhája van, s ez jól jövedelmez. Csak tejből 30 000 forint volt tavaly a havi átlagjövedelem, összesen bedig 1 300 000 forint­hoz juttatta a tagságot az ál­lattenyésztés. De szép jövedelmet biztosít a ker­tészet, még a növénytermelés is. Ob at, hogy a szövetkezet minden munkaegységre 45 forintot fizet. Ebből 11 forint értékű terményt I évközben megkaptak a tagok, a többit készpénzben veszik fel. A mai zárszámadó közgyűlé­sen közel félmillió forintot osztanak ki a tagok között. Érdemes ezzel kapcsolatban el­mondani, amit a könyvelés kimu­tat. Azt tudniillik, hogy egy szö­vetkezetben dolgozó férfi tagnak a havi átlagjövedelme 1700 forint. A szövetkezet nődolgozói pedig 1100 forintot keresnek átlag minden hónapban. Ezt a közösből, munka­egységekre kapják. Külön van a földjáradék és a háztájiból szár­mazó jövedelem. A belecskaiak közös vagyona is szépen gyarapodott' egy ev alatt 640 000 forint értékben Ebből 230 000 forintot a zsebből, vagyis saját erejükből fordítottak gazda­ságuk fejlesztésére. A közelmúlt­ban vásároltak például egy Mauwulf traktort, hozzá négyféle munkagépet és egy Belorusz traktort ekével és pótkocsival. A gépek 25 százalékát a tagok fi­zették ki, ami közel 100 000 forint kiadást jelentett. De nem sajnál­ták a gépekért a pénzt. mert ez sokat könnyít már az idén a tag­ság munkáján, Emellett pepiig mindenki elégedett á közösből ka­pott jövedelemmel. Á Vasipari Vállalatnál tartotta legutóbbi vb. ülését a szekszárdi városi pártbizottság Az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága időközön­ként egy-egy üzemben tartja ülé­sét, hogy a helyszínen foglalkoz­hassanak a szóbanforgó üzemek problémáival. E hét szerdáján a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál tartotta meg ülését a végrehajtó bizottság. A vb. ülésnek egy napirendi pontja volt, amelynek keretében foglal­koztak az üzem termelésével és az ott folyó politikái munka értéke­lésével. Megvizsgálták az elmúlt év tervteljesítését és az idei év tervfeladatait is a többek között. Foglalkoztak a munkaverseny­nyel, amelyet a dolgozók április 4-e tiszteletére folytatnak s amit éves versennyé fejlesztenek. Szó volt az üzem bővítéséről, illetve áthelyezéséről is. A tervek sze­rint a Vasipari Vállalatot a város­ból a vasúton túli ipari övezetbe telepítik át. A végrehajtó bizottság végül határozatot hozott arra nézve, hogy 6 hónap elmúltával újra napirendre tűzik a Vasipari Vál­lalat politikai és gazdasági mun­kájának megvizsgálását és ellen­őrzik a hiányosságok megszünte­tésére hozott határozatok végre­hajtását. Filmre veszik a sötétvölgyi vaddisznó-hajtást Két héttel ezelőtt a Nagydorogi Vadásztársaság körvadászatot ren­dezett nyúlra. Az eredményes vadászaton a filmesek is részt vettek és filmfelvevőgépükkel megörökítették a vadászat néhány izgalmas pillanatát. Azóta a mo­zik vásznán már látni is lehet a nagydorogi körvadászatot. Vasárnap újból megyénkbe lá­togatna a filmesek. A Magyar Filmhíradó ezúttal a szekszárdi vadásztársaságáról készít film­felvételeket. A szekszárdi vadá­szok ugyanis vasárnap a sötétvöl­gyi erdőben egésznapos vaddisz­nóhajtást rendeznek, amely igen izgalmasnak ígérkezik. Tíz vagon vajat és tizenhat vagon sajtot exportálta múlt évben terven felül a Tejipari Vállalat A múlt esztendőben megnöve­kedett külföldön a kereslet a ma­gyar tejipari termékek iránt. — Érért emelték meg a Tolna me­gyei Tejipari Vállalat exportter- vét is. A vállalat azonban a felemelt exporttervet is jelentős mérték­ben túlteljesítette. így több, mint tíz vagon vajat adtak el külföld­re — főként a nyugati országok­ba. — terven felül. Sajtból is túl­teljesítették az exporttervet 10 vagonnal. Ebből 6 vagon külön­leges, eddig nem gyártott, zsír­dús sajt volt. Hz országgyűlés elfogadta az i960, évi kiltségvetésril szélé törvényjavaslatot Az országgyűlés ülésének első napján a költségvetési vitában többek között felszólalt Hunyadi Károly, Tolna megyei képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára is. Beszélt a mezőgazdasági szakoktatás fon­tosságáról s elismeréssel szólt azokról az intézkedésekről, ame­lyeket a kormányzat tett és tesz a mezőgazdasági dolgozók szak­tudásának növelésére, örvende­tes, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedésével a dol­gozó parasztság egyre inkább át- érzi a tanulás fontosságát. — A földművelésügyi tárca költségvetésének számadataiból világosan kitűnik, — állapította meg —, hogy a kormány tekintet­tel van a szépen fejlődő tsz-moz- galom igényeire és a dolgozó pa­rasztság egyre erősödő tanulnivá- gyására. Az országgyűlés pénteken foly­tatta az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró Antal felszólalása I960, évi tervünk nagyobb fel­adatokat tartalmaz, mint ami­lyent annakidején a hároméves népgazdaságfejlesztési terv irány­elveiben az országgyűlés 1930. év­re előirányzott — kezdte beszédét Apró Antal, majd megállapította, hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetséges, más­felől szükséges is. Lehetséges, mert soha nem volt olyan szoros és bensőséges a kapcsolat a dol­gozó tömegek, a párt és a kor­mány között, mint ma. A dolgo­zóknak még soha nem volt clyan magas az életszínvonala, mint napjainkban, a szocializmus épí­tésének idején. A jobb munka, a termelés gazdaságosságának javí­tásában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, amely­nek további emelése is kizárólag a Jó munkától függ. Biztonságér­zet, nyugalom, munkakedv, alko­tókészség él a dolgozókban, s mi­vel a terv igazi realitását az anyagi megalapozottságon kívül elsősorban a dolgozó tömegek munkaszeretete és lelkesedése je­lenti, biztosak lehetünk abban, hogv az idei magasabb tervfel­adatok sikeresen megoldhatók. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1959. márciusi határozata, majd pártunk VII. kongresszusának lel­kes előkészületei nagy lendületet adtak falun, városon a termelő munkának, a szocialista munka­versenynek. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szocializmus épí­tésének útján azért is, mert a bé­kés építőmunka számára kedvező a nemzetközi helyzet és nagyobb feladataink megoldásában — sa­ját-erőnk mellett — bizton szá­míthatunk a szocialista tábor or­szágainak, önzetlen barátainknak támogatására, a velük kiépített és egyre fejlődő testvéri együttmű­ködésre. Szükséges is volt az idei ma­gasabb szintek kijelölése, hiszen azt akarjuk, hogy a dolgozók élete a lehető leggyorsabban javuljon tovább és a legjobb előfeltétele­ket teremtsük meg a második öt­éves terv eredményes végrehajtá­sához. Azt akarjuk, hogy mielőbb elérjük a pártkongresszus által megjelölt alapvető célokat: befe­jezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítsuk a szocia­lizmus építését hazánkban. Meggyorsult gazdasági fejlődésünk üteme Apró Antal ezután aláhúzta; hogy gazdasági fejlődésünk üte­me minden területen meggyor­sult. A legfontosabb gazdasági mutatókban mór tavaly elértük a hároméves tervben 1960-ra elő­irányzott szintet. A szocialista ipar termelése már tavaly több volt az 1960-ra előirányzott ter­melésnél. A lakosság reáljövedel­me szintén tavaly elérte, a lakos­ság áruvásárlása pedig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket. Ha idei terveinket sikeresen megvalósít­juk — s erre minden lehetőség megvan —, a nemzeti jövedelem 1957-hez képest mintegy 25 szá­zalékkal lesz nagyobb. A szocia­lista ipar termelése az eredeti hároméves terv szerint 22 száza­lékkal emelkedett volna. Az idei tervfeladatok eredményes végre­hajtásával mintegy 35 százalékot ér el az emelkedés. 1957-ben úgy számoltunk, hogy új áron 57 mil­liárd forintot fordítunk állami be­ruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy há­rom év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 milliárd forintot használhassunk fel beru­házásokra. Eredetileg azt tartot­tuk lehetségesnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre ju­tó reálbére, illetve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez ké­pest 6, illetve 8 százalékkal le­gyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk, 8, illetve 15 száza­lékos emelkedés lesz! , — Igen szépek az eredményei; és célok — folytatta —. Minket, kommunistákat, vezetőket, a né­pi hatalom harcosait úgy ismer­nek, hogy bármilyen dicséretes jó munka eredményeiről beszélünk is a méltatás szavaival, várható, hogy hozzáfűzzük: de... és követ­keznek a bíráló megállapítások. Valóban, most is következik majd néhány »de«.,. Az ország- gyűlés tanácskozásain felszólaló képviselőtársaim közül számosán méltatták a terv realitását, rámu­tattak arra, hogy a terv —■ bár nagy feladatokat ír elő — meg­valósítható. Majdnem minden íel- -mlaió tett azonban az ilyen meg­állapítások után néhány megjegy­zést, hozzátette szavaihoz, hogy: de... még ilyen vagy olyan terü­leten tovább kell javítani mun­kánkat. Ha városban, üzemben, vagy falvakban, hivatalokban dolgozókkal beszélünk, szinte egyöntetűen azt mondják: mi taga­dás, jól élünk, csak soha rosz- szabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szí­vesen megvásárolnék. Egyiknek több ruha, vagy jobb lakás, a másiknak új bútor vagy televízió az igénye. Nos, ezért fűzzük mi is hozzá mindig az eredmények el­ismeréséhez, a »de« szócskát és figyelmeztetjük magunkat, tigyel- meztetjük a gazdasági és politikai vezetőket a sikerek mellett je­lentkező hibák, fogyatékosságok megszüntetésére és felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy csak a növek­vő termelés, a jó, gazdaságos munka nyomán érhető el, hogy szocialista hazánk tovább gazda­godjék, a dolgozóknak legyen jobb lakása, több ruhája, új bútora, televíziója, hogy fokozatosan min­den dolgozó kielégíthesse igé­nyeit, valóra válthassa egyéni el­képzeléseit. Sok javítanivaló van még a be­ruházások vonalán. Annál fon­tosabb, hogy e téren előrehalad­junk, mert a kiadások igen jelen­tékeny részét fordítjuk idén be­ruházásokra. — A nemzeti jövedelem, illet­ve az ipari termelés jelentős mér­tékű emelkedése lehetővé tette, hogy a felhalmozási alap rész­aránya a nemzeti jövedelmen be­lül az 1958. évi 21 százalékról 1959-ben 22 százalékra emelked­jék, 1960-ban pedig — tervünk szerint — ez az arány 25 száza­lékra nő'. Akadhatnak, akik a beruházások növelésének hallatá­ra felteszik a kérdést: nem kö­vetjük-e el újra a korábbi hibá­kat? Erre a kérdésre is nyíltan, egyértelműen válaszolunk: ezen a területen sem ismétlődnek meg a régebbi hibák! A felhalmozási alap részarányának növekedésé­vel együtt ugyanis — éppen dol­gozó népünk jó munkájának ered­ményeként — a fogyasztási alap 1959-ben történt mintegy 7 szá­zalékos növelését ez évben is meg ismételjük, azaz 1957-hez képest három év alatt 20 százalékkal emeljük. Továbbra is töretlenül érvényesül tehát pártunk és kor­mányunk azon álláspontja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvo­nalának rendszeres emelkedésé­vel. — A nemzeti jövedelem növe­kedési ütemének fokozódása és a felhalmozási alap részarán;. írnak növekedése már 1258-ban és 1859- ben is külföldi adósságunk növe­kedése nélkül, belső erőforrások­ból történt, sőt már csökkentet­tük is külföldi adósságaink ősz- ■ szegét. Ezek a tények mutat­ják, hogy népgazdaságunk egyen­súlya a fogyasztási alap állandó emelkedése és a felhalmozó i alap részarányának növekedése mel­lett is szilárdan és reálisan belső erőforrásokra épült és épül a jö­vőben is. Az ipar alapjainak ki- szélesítése, ezen belül az alap- anyagipar, a szénbányászat, a vil- lamoseríergia-termelás, a vasko­hászat feltétlenül fontos fejlesz­tése, a mezőgazdaságnak a szük­séges építőanyaggal, gépekkel, műtrágyával, növényvédő szerek­kel történő fokozott ellátása a biz tosítéka annak, hogy ki tudjuk elégíteni a népgazdaság, a bel- és külkereskedelem növekvő igé­nyeit. Egy év alatt soha nem ka­pott annyi gépet, berendezést és műszert iparunk, mint tavaly. Eb­ben az évben ez még fokozódni fog. — Említettem, hogy feltétlenül fontos a vaskohászat fejlesztése. (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom