Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

3

TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG

19C0. január SO.

Az országgyűlés elfogadta az 1380. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot

(Folytatás az 1. oldalról.)

Külön kívánok szólni a Dunai Vasműről. A fogyasztási cikkek, háztartási gépek, közlekedési esz- közök fokozott gyártásához több kohászati termék, különösképpen több lemez kell. A második ötéves terv időszakában meg akarjuk kétszerezni sok országban ismert és keresett autóbuszaink termelését, s 1965-ig 460 000 mosógépet, 150 000 darab hűtőszekrényt akarunk gyártani. A Dunai Vasmű hideg- és meleghengerművének üzembehelyezése szükségtelenné teszi a finomlemez importját, sőt a második ötéves terv végén már évente 50 000 tonna finomlemezt tudunk majd exportálni. Ezzel segíteni tudjuk a többi szocialista országot is, ahonnan cserébe más fontos, nélkülözhetetlen alapanyagot tudunk vásárolni. Mindez indokolja, hogy ebben az évben mintegy 580 millió forintot fordítunk a Dunai Vasmű továbbfejlesztésére. A vasmű már ebben az évben több mint 20 000 tonna lemezt, 050 000 tonna acélt és mintegy

420 000 tonna kokszot biztosít

népgazdaságunknak. Egyidejűleg gondot fordítunk Sztálinváros további fejlesztésére is.

Apró Antal ezután rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatáron felüli új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, illetve gyorsabb ütemű kivitelezésére kell fordítanunk. Oda Összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését.

Több mint 10 OOO traktort kap a mezőgazdaság

A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mezőgazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fél. Sok egyéb gép mellett több, mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavető gépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez évben országosan meghalaja az 50 százalékot. A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfél- mU'iárd forinttal segítjük.

Az idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építőiparunkat és építőanyagiparunkat is. Az 'építőanyagipar szűk termelési kapacitásának megszüntetésére ez évben több mint 800 millió forintot költünk építő- anyagipari beruházásokra. Különösen fontos a meglevő cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cement- és Mészművet, amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Ennek a gyárnak gyorsabb építése, illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963-tól 1965-ig

fokozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli.

Az építőipar dolgozói törekedjenek arra, hogy a legjobban előkészítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban hasznosítsák az építési kapacitásokat, munkaerőt, gépet, anyagot. Válasszák ki a leggazdaságosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészítsék. A tervező irodák biztosítsák a mezőgazdasági — különösen a termelőszövetkezeti — építkezésekhez a különböző változatú, a helyi

Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájának eredményeként napjainkban a TaHin történelmi jelentőségű társadalmi — gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka. Ezen belül az ösz- szes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. november elseje óta 293 000-rel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — számszerint: 2138 — termelőszövetkezeti község. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös és más városok egész sora.

Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára.

Innen, az országgyűlés íóru- máról is üdvözöljük a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezreit. Uj és egyre gazrlnenbbü. kulturáltabbá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, ho*ry helyi vezetőiket jól megválasztva, a kö'Ás munkában, a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága felszólította a párt és az állami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkájukat, segítsék a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot. hogy az új termelőszövetkezetekben mielőbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehetséges módon.

Annakidején a hároméves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosszú- lejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommilliárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása.

A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája

A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben mező- gazdaságunk továbbfejlődik. Teljesítjük és túlteljesítjük a mezőgazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mező- gazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adni a mezőgazdaságnak. mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges takarmányellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett, Száraz

anyagok felhasználását is figyelembevevő típusterveket, a megfelelő kapacitást és az anyagot.

szemtermésre számítva — a tervezett 12,9 mázsa helyett — ka- tasztrális holdanként átlagosan

14,9 mázsa kukoricánk termett A silókukorica vetésterülete egy cv alatt több mint kétszeresére nőtt.

— Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító síurvekben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Klszéleseddt a hibridkukorica-vetőmag fel- használása. 1958-ban az ország kukorica-vetésterületének még C3ak 7, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hibrid vetőmagot. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibridveíőmag felhasználása.

— Most célul tűzhetjük ki, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal.

Külkereskedelmünknek is nagyobb feladatokat kell megoldani, mint iavaly. Külkereskedelmi lehetőségek felhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek behozatalát. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát megtartsuk, tovább szilárdítsuk.

— Nemcsak a külkereskedelemben. hanem egész népgazdaságunkban elért eredni Ínyeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sikereink biztosítéka az, hogy

egyre bővül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal.

Ez az együttműködés — elsősorban a KGST keretében — a múlt évben minden területen lényegesen tovább fejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGST-ben résztvevő valamennyi országgal az 1961—65-ös évekre szóló - tehát második ötéves tervünk egész időszakára érvényes — hosz- szúlejáratú külkereskedelmi megállapodásokat iá, amelyek aláírására már a közeli hónapokban sor kerül.

— Kormányunk a békés egymás mellett élés politikájának jegyében a továbbiakban is arra törekszik, hogy a tőkés országokkal is erősítsük gazdasági kapcsolatainkat, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján Ezen az alapon kívánjuk növelni áruforgalmunkat az említett országokkal.

— Ez évi tervünk ebben a vonatkozásban is fejlődést mutat. Pozitívan értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban megállapodásokat írtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görögországgal és más kapitalista országokkal is.

— A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei feladatainak sikeres megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, h’ogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot teljesített.

Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért termelési sikereket ebben az esztendőben újabb, és még nagyobb győzelmekkel tetézi.

A kongresszusi munkaverseny hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos jeSzcrény számítás szerint is ilyen módon csaknem hárommillió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—5000 vagonnal több sertéshúst jelent.

.— Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó ternieíők, sőt a háztáji gazdaságok'árutermelését sem,

különösen az állati termékek tekintetében. Úgy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a mezőgazdasági, árutermelési és felvásárlási terv teljesítése iránti igénye akkor — amint az elmondottakból kitűnik —, amikor nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert és más szükséges eszközöket kapjon.

1963-ban a múlt évihez képest

8,9 százalékkal keli növelni a mezőgazdasági termékek fél- vásárlását.

tenségek is mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt „mennyiségi szemlélet” a létszám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fogyasztása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés hátterébe szorulása. ' A szocialista munkaverseny célkitűzései nem szorítkozhatnak ezért egyoldalú, mindenütt mennyiségi, többtgrmelési eredmények elérésre. Az I960, évi munkaverseny sikerének kivívásában az eredmények elérésében számítunk a szocialista munkaversenyben élenjáró szocialista brigádok munkájára, aktív közreműködésére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, termelő munkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialistn magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is vállalták, tanulnak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek vezetői támogassák, segítsék ezeket n nagyszerű kezdeményezésekeA gazdasági vezetés kérdései

Felszólalásának befejező részében a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal.

— Rendkívül sok múlik a vezetőkön. A továbbiakban is követjük azt, ámít az előző években tettünk, hogy intézkedési jogukat növeljük, önállóságukat fejlesz- szük. De ezzel az önállósággal jól kell és tudni kell élni. Legyenek a vezetők a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói, gazdái. Feltétlenül biztosítsák a helyes szocialista fegyelmet és külön kiemelem: üzemekben különösképpen a technológiai fegyelmet. Vezessenek határozottan. Legyenek igényesek önmaguk és munkatársaik munkájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársaikkal feladataikat, magyarázzák meg nekik megbízatásuk célját, jelentőségét, s ha munkatársuk ezt a feladatot elvállalta, vagy erre utasítást adtak neki, követeljék meg az adott szó megtartását. Legyenek nyugodt vezetők, de ugyanakkor türelmetlenek és kibékíehetetlenek a hibákkal, a lazaságokkal, a kötelességmulasztással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gazdasági vezetőink az anyagi jellegű visszaélésekkel szemben is. A rendszeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvények végrehajtását erősítenünk kell a kormányban, a minisztériuínok- ban, a tervhivatalban, a tanácsoknál és minden más területen.

— A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fegyelmet és elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa.

— Legnagyobb kincsünk a dolgozó nép alkotó tevékenysége.

Olyan erőforrás ez. amely nem apad cl soha, ha a dolgozók érzik, hogy az országban minden az ő érdekükben történik, az ő javukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt, a kormány határoz és javasol.

Tudjuk, hogy dolgozó népünk szereti hazáját és boldog szocialista országot, megelégedett családi életet akar. Mindenki legyen azonban tudatában annak, hogy terveink megvalósítása, n népgazdaság erőteljesebb fejlesztése és az egész nép — benne saját maga és családja — jövőjének alakulása egyéni munkájától függ nagy mértékben Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erőfeszítéseit siker fogja koronázni.

— A beterjesztett költségvetés szocialista építésünk meggyorsítását, hazánk erősödését, a dolgozók életének további javulását szolgálja. Ezért javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps.)

. Apró Antal elvtárs után számos felszólalás hangzott el. Felszólalt többek között Darvas József, aki a művelődésügyi tárca költségvetéséről beszélt, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter vá laszolt a felszólalásokra.

Elmondotta, hogy a képviselők sok hasznos észrevételt, értékes indítványt, javaslatot tettek. Számosán mutattak rá arra, milyen kiaknázatlan lehetőségsink vannak új és új népgazdasági tartalék feltárására.

így például figyelemreméltó észrevétel volt az, hogy a nagy erőfeszítéssel elkészített keleti főcsatorna hasznosítása még nem megfelelő. A főcsatorna megépítése állami feladat volt — mondotta a miniszter — most az illetékes helyi szerveken, a környező falvak, községek lakóin a sor:' mozgósítsák a helyi erőforrásokat, s bizonyos, hogy kormányunk minden támogatást megad számukra.

— Jelentős tartalékok rejlenek például hőforrásainkban, ^melyeknek vizével viszonylag alacsony beruházással melegágyukat fűlhetünk, palántákat nevelhetünk. Az ilyen kezdeményezéseket kormányunk kész hitelekkel is támogatni.

Nyers Rezső hangoztatta még, hogy a vitában felmerült valamennyi észrevételt az illetékesek megvizsgálják és a lehetőségekhez mérten igyekeznek megvalósítani a hasznos, jó javaslatokat.

— Képviselőtársaim valameny- nyien egyetértettek abban, hogy költségvetésünk fő arányain ne változtassunk; a költségvetés előirányzatai reálisak, teljesíthetők, ezért arra kérem az országgyűlést, hogy azokat változás nélkül fogadja el.

Rónai Sándor elnök ezután szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részletéiben az eredetileg beterjesztett összegekkel, egyhangúlag elfogadta.

Az országgyűlés szombaton délelőtt tíz órakor folytatja tanácskozását. Az ülés napirendjén szerepel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, to vábbá' az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámoló.

A lottó 5. hetének nyerőszámai:

3, 11, 27, 39, 82

A termelőszövetkezeti mozgalom sikerei

A külkereskedelem feladatai