Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

Ptfl 1 Oi, £ .Fécs^f’res y u 3» (■­X > TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 A ‘M AGY A R ZíQ C'l Á-LI ST .V; |v) ;Ü- N |< A’ § P. A' R f ■ TOL; N; A ■ .MÍTO Y EI;. ,B l:Z Ó't T i \ G a fc$ A ME GY11 TAKÁCS lA^^j Péntek 1960. január 29. V. évfolyam 24. szám A * * ARA: 50 FILLÉR A muikisek, parasztok és értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi a költségvetés Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácsko­zását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komó­csin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, dr. Dolleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhi­vatal elnöke. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel II óra után Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg, Nyers Rezstt Bevezetőben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi ha­tározatában javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabb mutatójában az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításában jelen­tős eredmények születtek, ame­lyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi munka­verseny, Az állami Ipar például 12 szá­zalékkal többet termelt, mint az előző évben, a mezőgazda­ságban erősödött a szocialista szektor. Külkereskedelmi forgalmunk is kedvezőbben alakult a tervezett­nél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb forgal­mat bonyolítottunk le, mint ter­veztük és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk for­galma mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A lakosság tavaly 9 százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben, a kiskereskede­lem forgalma 11 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Különö­sen növekedett a ruházati és ve­gyesipari cikkek forgalma. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb muta­tóinak többségében már elér­tük, vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött színvonalat, így a szocialista ipar termelése a termelékenység, a nemzeti jövede­lem, a reálbérek emelkedése ás a belkereskedelmi áruforgalom te­rén. Népgazdaságunk erőteljes fej­lődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott be­ruházási volumen több mint Megállapította, hogy az ország- gyűlés tagjai határozatképes szám­ban jelentek meg. A képviselők felállva hallgat­ták végig az elnök megemlékezé­sét Révai József és Antos István országgyűlési képviselők elhunyté- ról. Méltatta munkásságukat, majd javasolta, hogy Révai József és Antos István emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvében örökítsék meg. Bejelentette továbbá, hogy az ügyrend 23 paragrafusa (2) bekez­désének megfelelően a pénzügymi­niszter benyújtotta az országgyű­lés elnökéhez a Magyar Népköz­társaság 1960. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A benyúj­tott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az elnök az or­szággyűlés illetékes állandó bizott­ságának kiadta és az országgyűlés tagjai között szétosztotta. Rónai Sándor ezután bejelentet­te, hogy Révai József elvtárs elha­lálozásával a Népköztársaság El­nöki Tanácsában egy hely meg­üresedett. A megüresedett helyre az or­szággyűlés Marosán György kép­viselőt a Népköztársaság Elnöki pénzügyminiszter 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár or­szágunk gazdasági élete egészsége­sen fejlődik és erőteljesen felfelé ível, nem mentes a problémáktól sem: a múlt évben a termelés nö­vekedéséhez a tervezettnél na­gyobb mértékben járult hozzá a munkáslétszám emelkedése és csak kisebb mértékben a termelé­kenység emelkedése, a vásárlóerő is terven felül emelkedett; anyag- gazdálkodásunk nem minden eset­ben tartott lépést a megnöveke­dett követelményekkel; a befeje­zetlen beruházások állománya ab­szolút mértkben nem csökkent. A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva a töb­bi között megállapította: a tavalyi állami költségvetés egyensúllyal zárult. Pénzügyi helyzetünk szi­lárdságát az is mutatja, hogy a la­kosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el a takarékpénztárakban. A takarék­betétele állománya tavaly közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. Számítások szerint a paraszt­ság betétállománya mintegy 77 százalékkal, a bérből és fi­zetésből élők betétállománya pedig mintegy 81 százalékkal növekedett. A továbbiakban részletesebben ismertette a költségvetést. Megál­lapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz Gazda­sági életünk felfelé ível, a költ­ségvetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyi­hoz képest. Költségvetésünk bevé­telei 67 713 millió forintot, kiadá­sai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi többle­Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál kép­viselők miniszterré történt meg­választása folytán a kereskcdblmi és a mezőgazdasági állandó bizott­ságban egy-egy tagsági hely meg­üresedett. A megüresedett helyek­re, az elnök javaslatára, a keres­kedelmi bizottságba Horváth Im- rénét, a mezőgazdasági bizottság­ba Kricskovics Józsefet választot­ták. Ezután az országgyűlés — az elnök javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásá­nak tárgyalása; 3. A Legfelső Bíróság elnökének beszámolója; 4. Az országgyűlés küldöttségé­nek a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámo­lója Ezután megkezdődött az 1960. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalása. # .Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját. beszámolója Az Országos Takarékpénztár sze­rint a múlt évben a lakosság — saját megtakarításaival — 2,4 mil­liárd forintot fektetett be lakás­építkezésbe, amelyhez az állami bankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. — Az idei költségvetési javas­lat összeállításánál — folytatta Nyers Rezső — a népgazdasági terv előirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meg­gyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1960. évi terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításával az év végére jelentősen túlteljesíthet­jük a hároméves terv főbb muta­tóit. így várható, hogy a nemzeti jövedelem növekedése 12 százalék­kal, a szocialista ipar termelése 10 százalékkal, a termelékenység 3,1 százalékkal, a mezőgazdasági ter­melés pedig 2 százalékkal megha­ladja majd az 1960-rá eredetileg előírt színvonalat. A tervezettnél gyorsabb lesz tehát a beruházá­soknál a reálbér, valamint a bel­kereskedelmi áruforgalom növe­kedésének üteme is. Ha figyelem­be vesszük a hároméves terv első két esztendejének eredményeit, megállapíthatjuk, minden feltétel megvan ah- | hoz, hogy elérjük kitűzött cél­jainkat. tét mutat. A bevételek évről évre növekvő hányadát képezi az ál­lami vállalatok befizetése: 1960- ban kereken 81 százalékát. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8,5, az állami mezőgazdaság 8 szá­zalékkal termel többet, mint előző évben. Különösen jelentős, hogy az ál­lami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervez­zük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd forinttal halad­ja meg a tavalyi gazdálkodás ered­ményét. Emelkedik a forgalmiadé össze­ge is. —■ Elsősorban a termelés növe­kedése következtében, de a belke­reskedelem és a felvásárlás for­galmi adóbefizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek, társa­dalombiztosítási járulékbofizeté- sek és hitel visszafizetések együt­tes összege több mint kétmilliárd forint A mezőgazdasági termelő- szövetkezetektől, a földművesszö- vetkezetektől és a kisipari szövet­kezetektől azt várja a kormány, — A költségvetés kiadásaiból 39.3 milliárd forint — a kiadások 58.3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szol­gálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legte­kintélyesebb a beruházási elő­irányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi for­rásokkal együtt biztosítja a terve­zett feladatok maradéktalan meg­oldását. Az állami beruházások volu- * menc 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését haté­konyan segíti elő a -beruházások anyagi-műszaki összetételének kedvező változása. A gépi beruhá­zások hányada a korábbi években 25—23 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek 50 százalékához képest 40—41 százalékra csökken. Az állami beruházások mint­egy négyötöde a termelő álló­alapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folya­matban lévő beruházások befeje­zésére, illetve folytatására össz­pontosítjuk. Csak minimális mér­tékben kerülhet sor új objektu­mok építésére A beruházási esz­közök szétforgácsolásának meg­akadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban levő nagyobb beru­házások száma. A nehéziparban idén fontos lé­tesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villamosenergia-ipar- ban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a villamos- energia-termelés, több százezer tonnával bővül a hengerelt- áru-termelés. Jelentékenyen fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építő­anyag-ipar, a könnyű- és az élel­miszeripar termelése. A mezőgaz­dasági beruházásokra közel 7 mil­liárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés s ez elsősorban a mező- gazdaság növekvő gépszükségle* tének fedezését biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Uj üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az ál­lami lakásépítés keretében hogy eredményesen gazdálkodja­nak és mindenkor maradéktalanul tegyenek eleget adófizetési kötele­zettségüknek. A lakosságtól eredő adó- és ille­tékbevételek összege 4405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka, Az idei előirányzat 875 millió fo­rinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újonnan ala­kuló termelőszövetkezeteknek mint ismeretes — a kormány adó- kedvezményt biztosított. — A kisiparosok, a kiskereske- dók és az egyéb szabadfoglalkozá­súak adózási rendszerén nem ter­vezünk változtatást — mondotta — majd a költségvetés kiadásait ismertette. több mint 14 000 lakást fejez­nek be, s közel 15 000 lakás építését kezdik meg. Ezenkí­vül számolunk azzal, hogy ma­gánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A költségvetés ehhez 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt bizto­sít. Több mint 260 millió hitelt nyújtunk öröklakás vásárláshoz. A költségvetés egészségügyi, szo­ciális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28,8 százalékát. A ki­adások emelkedése nagyobb, mint az elmúlt években. Az egészség- ügyi, szociális és kulturális elő­irányzatok messzemenően figye­lembeveszik azokat az intézkedé­seket, amelyeket a párt és a kor­mány hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Részben már előirányozzák azoknak az új igényeknek a kielégítését is, ame­lyek a falu szocialista átszervezé­sével keletkeznek. A költségvetés elősegíti az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények munká­jának további javulását. A szociális és egészségügyi in­tézményeknél 6320 új állás bizto­sítja a szolgáltatás színvonalá­nak emelését, a hálózat bővíté­sét. A kulturális intézményeknél 6267 fővel segítjük elő a megnö­vekedett feladatok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanuló ifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint, ami elősegíti néphadseregünk kor szerűsítését. Az igazgatási kiadá­sok összege 2,3 milliárd ‘örint, az összkiadások 4,6 százaléka.- A tanácsok költségvetéséről a többi között elmondotta, hogy az előirányzatok is mutatják a kor­mánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok önállóságát ész­szerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok idei bevételi és ki­adási előirányzata egyaránt 1.9 milliárd forinttal több, mint a múlt évi teljesítés. A költségvetés több mint 10 000 művelődési és 1400 egészségügyi intézmény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi köz­lekedés és a kommunális ellátás javítását is. Uj vonása a péoz­(Folytatás a 2. oldalon.) Gazdasági életünk felfelé ível 20,5 milliárd forint a beruházási előirányzat

Next

/
Oldalképek
Tartalom