Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1660. január 20 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) gazdálkodásnak, hogy a költség- vetési szabályozási rendszerbe be- vont adóbevételekből a tanácsok általában 100 százalékban részesednek. A feladatok növekedése emelletf szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelését is. A tanácsok költségvetése módot nyújt az irányításuk alatt ál’ó vállalatok fejlesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — ehhez igénybevehetik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőben céltudatosabban fejlesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat. A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap a tervek szerint mint egy 1,6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének, számos helyi feladat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyorsítását. az ivóvízellátás javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését, illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását. A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hozzájárulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vállalt a köz- segfejlesztási tervek végrehajtásáért. A községfejlesztési m inka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles rétegeinek bevonására a közügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, hogy a lakos- '•> r ~ .:beni és munka-hozzájárulásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gazdaságosabban használják fel. Államunk továbbra is jelentős anyagi támogatással biztosítja a küzségfejlesz- lés további élői ehalad ásót. De tanácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell íordünniok a helyi anyagok felhasználásán, a vállalatok kapacitásának jobb kihasználására, a helyiipar fejlesztésére. Tanácsaink, a végrehajtó bizottságok, az eddiginél is következetesebben érvényesítsék a takarékosság szempontjait, gazdaságosan használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket. A műszaki színvonal emelésének fontossága A pénzügyminiszter ezután rá- . mutatott arra, hogy a költségvetés eredményes végrehajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a'jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költség- vetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése. Nélkülözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb szocialista országok mellé és kivegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gazdasági versenyéből. Az idei népgazdasági terv szerint a termelés növekedésének mintegy felét a termelékenység javulásával kell elérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a telesleges létszámnövekedést. Műszaki és szervezési intézkedésekkel, a létszám és a bérgazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékenység tervezett emelkedését minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervezettnél nagyobb emelkedést is. Fokozni kell az anyagtakarékosságot. Az állami iparban a tervezett önköltségcsökkentésnek közel 80 százalékát az anyag- költségek leszorításával kívánjuk elérni. É cél megvalósítása, sőt a lehetőség szerinti túlteljesítése azért is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás biztosítása most nagyobb feladatot jelent, mint az utóbbi években. Viszonylag alacsonyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növekedését. Ezért tovább kell javítani az anyaggazdálkodást, fel kell tárni, hogy az utóbbi években megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon « termelés tervszerűsége és gazdaságossága. Különösen eredményes lehet a hitelpolitika helyes alkalmazása, a rövidlej áralú hitelnyújtás feltételeinek célszerű meghatározása. Munkát és anyagot csak korszerű és jól értékesíthető termékek előállításához használjunk fel, — folytatta ezután, majd aláhúzta, hogy nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának folyamatos biztosításához különösen nagy szükség van kevés importanyagot tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes új exportcikkekre. Minden gazdasági vezető lássa tehát a műszaki színvonal emelésének alapvető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutató erők megfelelő összpontosításával, a gyártmányok konstrukciójánál: tökéletesítésével, a megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a dieselesítés és a kiemelt iparágak — műszeripar, híradás- technikai, erősáramú ipar, stb. — műszaki fejlesztési programjának végrehajtásában. Maradéktalanul ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a baráti országokkal való gazdasági együtt működés, a szocialista táboron belüli nemzetközi munkamegosztás fejlődése biztosít műszaki fejlődésünk számára. Népgazdaságunk minden területén lendületet kell adnunk a korszerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elvek megvalósításának. Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez növeli a minisztériumok, a vállalatok és ipari kutatóintézetek vezetőinek a hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják* kísérletezéssel, a gyártmányfejlesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még jobban kell élniük a műszaki fejlesztési alap — adta lehetőségekkel; szorosabbra kell vonni a vállalatok és az ipari, akadémiai kutató intézetek, egyetemi tanszékek kapcsolatát. Utána hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem ez évi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, 3 ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához. A felhalmozáson belül tovább nőnek az álló alapok bővítésere előirányzott összegei:. Világosan kell azonban látnunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a népgazdasági terv összeállításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított. A beruházásokra biztosított összegeket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházásokra összpontosítjuk. Meg kell szűnniük az olyan jelenségeknél:, hogy például hosszú hónapokig ki nem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másikhoz szállítgatták, mert a gépeket kellő megfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az állóeszközök korszerűsítésere használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket. A népgazdaság minden területén érvényt kell szereznünk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítá- növekedése csak akkor szolgálja igazán a szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvonallal, alacsonyabb termelési költségekkel gazdaságos külkereskedelemmel és aktív fizetési mérleggel párosul. Az idén tehát még jobban tervszerűbben kell gazdálkodni. Helyes lenne, ha ez a cél az eddiginél is következetesebben érvényesülne a dolgozók munka- verseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés mennyiségi túlid • jesítéséért versenyezni. De a gazdaságosságért minden üzemben lehet és hasznos is versenyezni. A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell az anyagi érdekelt ség formáit. A nyereségrészesedé« rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változatlanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási módszereit tovább kell fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többletnyereségből való részesedés mértékét több évre elóro meghatároznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösz tönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények elérésére. 0 mezőgazdaság helyzete Részletesen szólott ezután a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről. — A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és új termelőszövetkezeteknek, nagyüzemi gazdaságok kialakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek idei beruházásaira. A költségvetés több mint másfél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, több százezer állat-férőhely, több ezer vagon kapacitású magtár, góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniök az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkezeteknek is. Ebben az évben már a szövetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek, ugyanakkor tovább növeli az állami gépállomások kapacitását is. A gépállomások az idén a tavalyinál csaknem ötven százalékkal több, normálholdban kifejezett gépi munkát végeztek a termelőszövetkezeteknek. A közös á’latállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző Jövedelem elosztási formák kikísérletezése, a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az állami hiteleket is. Csakis a több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. A régi és az új termelőszövetkezetektől is azt várjuK, hogy a megtermelt árukat mind nagyobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnán alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniok az állammal szemben. A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is. A többlettermelésből eredő többlet- jövedelmeket a kormány a jövőben 'em szándékozik elvonni a parasztságtól. A költségvetésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irányozták elő. — A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdálkodói, részére a kedvezményes állategészségügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az é'- lami és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektől beszel - zik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik. Meggyőződésem — hangsúlyozta Nyers Rezső, hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. fiz életszínvonal egyes kérdései Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint ahogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben további 140 000 fővel nő a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mint egy 700 millió forint többletbevételt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme tehát három év alatt az eredetileg tervezett 8 százalék helyett 15 százalékkal emelkedik. A reáljövedelem-emelkedés túlteljesítése mintegy egyharmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez mintegy 15 százalékban hozzájárul egyes fogyasztási cikkek, például .a zsír, ■ a vaj,'a bor árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell, érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájánál: azt az alapvető elvét, hogy a nagyobb felhalmozódással járó erőfeszítések nem mehetnek az élet- színvonal emelkedése, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a lakosság igényeinek megfelelően változzék. A kiskereskedelem teljes áruforgalmát 5,2 százalékkal magasabbra irányoztuk elő. Ezen belül a ruházati cikkek forgalma több mint hat százalékkal, a vegyesipari-cikkeké közel nyolc százalékkal emelkedik. Ennél is nagyobb lesz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Bútorból húsz százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből tizenöt százalékkal, televíziós vevőkészülékekből hatvanhárom százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jövedelmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy -az idei költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatai egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, 14 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Költségvetésünk közel 900 gyógyintézeti ágy, 39 orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelő- órák számát nyolcszázzal növeljük A mezőgazdaság szocialista áf szervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén már meghaladja a 8 millió főt. vagyis Magyarország lakosságának 80 százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés. Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint idén. Az alsó-, a közép- és a felsőoktatási intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem is számítvu — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulást érünk el a tanterem-ellátottságban, mert a művelődési beruházások döntő részét az általános iskoláknak juttatjuk. A szocialista kultúra szélesebb- körű terjesztését szolgálják a színházak, a,,, rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok ‘működésére előirányzott — a múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosít a költségvetés a tudományok fejlesztésére, különösen a fizikai és a kémiai, a műszaki és agrártudományokra. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és támogatására, mint az elmúlt években. E meggyőződés helyességét bizonyítja többek között hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult rr.un- kaverseny-mozgalom is, amely újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődésében. A munkások, a parasztok és értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960. évi állami költségvetés. Ezért a forradalmi munkás- paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el (Hosszantartó taps.) A pénzügyminiszter beszámolója után dr. Dabrónaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság előadója Ismertette a bizottság álláspontját az I960, évi költségvetésről, majd az előadó javaslatára az ország- gyűlés úgy határozott, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Fasizmus a nyugatnémet filmiparban A »Vorwärts« című keletnémet újság megállapítja, hogy a fasiszta és revansista irányzatok >gyre erősebben kapnak lábra a nyugatnémet filmiparban. Egész sor nemrég készített nyugatnémet filmben dicsőítik a náci hadsereget, az egyik film pedig éppenséggel a hirhedt Condor-légió dicsőségét zengi. A »Monte Cassi- no-i zöld ördögök« című filmben az új nemzedékre!: egyenesen nő- si példaképül állítják a náci katonákat. »Vorwärts« cikke megállapítja, hogy még a nem háborús tárgyú filmekben is felismerhetők a fasiszta tendenciák. így pl. számos film a régi »virrög« elméleteket hirdeti és sovinizmusra ösztönöz. A társadalmi témájú filmekben az egyszerű embereket, igyekeznek nevetségessé tenni, az »előkelő osztályokat« pedig úgy tüntetik fel, mint akiket egyedül illet meg a vezető szerepv
