Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
4 TOLNA MEGYET NÉPÚJSÁG 1960. január í. Eredményekben gazdag volt az ó-esztendő Hétszáz lakóházat építettek a megyében jj)í» r 37 a Bonyhádi Cipőgyárban Megyénk területén 1959-ben számos jelentős létesítmény építését kezdték meg, illetve fejezték be. A Szekszárdon épülő kenyérgyár 1960 első hónapjaiban átadásra kerül. Elkészült a szekszárdi állatorvosi ikerlakás, és működik már az új Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás is. Tamásiban orvoslakás épült a múlt évben. Szekszárdon átadták az egyenként tizennyolc lakásos I és J-jelű bérházakat. Dornbó- várott harminchat lakásos bér- házba költöztek a lakók a karácsonyi ünnepek előtt. A szekszárdi népfürdő építését a múlt évben is tovább folytatták. Az építkezés második üteme készült el, s így lehetőség nyílt arra, hogy még az idén befejezNegyvsn millió forintos beruházás a Simontornyai Bőrgyárban 1959-ben fejezA'öött be a gyár új, korszerű meszes üzemének az építése, amit még 195-- ben kezdtek meg és beruházási költségei meghaladják a 16 millió forintot. Az új meszes-gyár- részleg üzembehelyezésével mintegy 70—80 százalékkal nő a gyár meszeskapacitása, tehát ennyivel lehet növelni a kikészíto-részle- gek termelését — természetesen ott is megfelelő üzembóvitessél. Az új meszes-üzemben nagyfokú a gépesítés, különösen a belső szállításnál. A munkakörülmények össze sem hasonlíthatók a régi meszes-üzem munkakörülményeivel. A múlt esztendőben helyezték üzembe a 9 és félmillió forintos beruházással épült új kazánházat és a négymillióba kerülő erőtelepet is. Ezzel a gyár energiaellátását javították meg. A vízellátás megjavítására — hétmilliós költséggel — víztorony, víz-körháló- zat és kutak épültek. Üzembehelyezték a második üveglapos szárítót is, amely a krómos gyárrészleg rekonstrukciójának első ütemét képezi. Az elmúlt évben kezdték meg a termelést a kétmilliós költséggel épült melléktermék-feldolgozó üzemrészben is. Bár 1959-ben »csak« tizenhat- milliót ruháztak be, de az üzembe helyezett beruházások értéke megközelíti a negyvenmillió forintot. zék. A megye területén 28 tanteremmel kilenc iskola épült: Ireg- szemcsén, Fácánkerten, Fürgédén, Nagymányokon, Kölesden, Sárpilisen, Mucsfán, Pálfán és Kocso- lán. Elkészült a bogyiszlói és az iregszemcsei kultúrház is. Biká- cson, Nakon és Tengelicen tűzoltószertár épült. A kislakásépítés 1959-ben hasonló ütemben folyt a megyében, mint 1958-ban. Az év első három negyedévében 510 lakhatósági engedélyt adtak ki. Az év utolsó negyedében mintegy százkilenc- ven lakhatósági engedélyt adtak ki, így összesen közel hétszáz család költözött új lakásba. A lakóházak nagyrésze állami segítséggel, kölcsönnel épült. Megyénk állami gazdaságai az elmúlt, 1959-es esztendőben ünnepelték fennállásuknak 10. évfordulóját. A jubiláló esztendőben nemcsak sokat termeltek, de több új létesítménnyel is gazdagodtak mezőgazdaságunknak ezek az élenjáró szocialista nagyüzemei. A legnagyobb mezőgazdasági jellegű beruházás például a múlt évben az Alsóleperdi Állami Gazdaságban volt. Itt épült fel Dunántúl első hibridkukorica gyára, amelynek az építési és berendezési költsége meghaladja a 30 millió forintot. Ezenkívül felépült a hőgyészi tojásgyár, amely szintén a nagyobb 1959. tavaszán, mint ismeretes, az egyéni gazdák ezrei választották a termelőszövetkezeti utat megyénkben. A több mint kétszeresére növekedett termelőszövetkezeti terület megmunkálásához több traktorra és egyéb mezőgazdasági gépekre volt szükség. A kormány, amit megtehetett, megtett annak érdekében, hogy a szövetkezetbe tömörült egyéni parasztok rendelkezésére álljanak modern mezőgazdasági gépek. A gépállomásokon keresztül kapták a termelőszövetkezetek a gépi segítséget. Méghozzá nem is akármilyet: 1959-ben pontosan 35 millió forint értékű gépekkel gazA Bonyhádi Cipőgyár eddigi fejlesztése főként a meglevő épületeken belül történt, aminek következménye az volt, hogy nemcsak kihasználása növekedett az | üzemi területeknek, hanem zsú- j foltsága is. Az óesztendőben ke- j rült sor — 1,7 milliós költséggel j — egy új épület felépítésére —, illetve a korábbinak a meghosz- j szabbítására. Ezzel sikerült csaknem minden részlegnél megszüntetni a zsúfoltságot, tágasabb, világosabb, egészségesebb munka- körülményeket biztosítani a dolgozók részére. Persze, nemcsak ezt eredményezte a beruházás. A gyár 1959-ben több, mint kétszázezer párral több cipőt készített az előző évi termelésnél. beruházások közé tartozik. Az építkezések és egyéb beruházások összege — amivel az állami gazdaságok az óesztendőben gazdagabbak lettek — pontosan 73 millió forintot tesz ki. A már említett üzemeken kívül épült két komlószárító is a megye állami gazdaságaiban, közel ötmillió forint költséggel új bekötőutat kapott Fornád, a Kajmádi Állami Gazdaságban pedig közel egymillió forintot fordítottak a Bak- ta hegyi szőlészet erózió elleni védekezésére. Az állami gazdaságok gépparkja mintegy 22 millió forint értékű traktorokkal és egyéb gépekkel növekedett. dagodtak megyénk gépállomásai. A többi között 240 traktort, 10 szovjet kombájnt, 15 aratógépet, 30 silókombájnt és 110 vetőgépet kaptak a gépállomások — hogy csak a legjelentősebbeket említsük. De ezenkívül még több kisebb munkagéppel is növekedett a gépállomások gépparkja. A megye termelőszövetkezetei pedig összesen 80 traktort vásároltak 1959-ben. így tehát az óesztendőben 340 traktorral dolgozott több a termelőszövetkezetek és egyéni parasztok földjein, mint a megelőző 1958-as esztendőben. Gyarapodtak megyénk állami gazdaságai Harmincöt millió forint értékű új gép Á legjobb selyemszövő Alig több mint egy esztendővel ezelőtt még a gyárat sem ismerte Schmidt Jánosné, aki — mielőtt a Tolnai Selyemgyár szövödéjé- be került — otthon dolgozott a háztartásban. Azóta azonban nemcsak megtanulta a szakmát, hanem szinte mesterévé vált a selyemszövésnek. A kongresszusi versenyben ő nyerte el a „Legjobb selyemszövő” címet és a kitűzött jutalmat. Augusztus 20-án már megkapta a „Kiváló dolgozó” oklevelet, de a második félévben is az ő eredménye a legjobb. A kongresszusi versenyben 119 százalékos átlagteljesítményt ért el és az általa szőtt árunak 89 százaléka volt elsőosztályú. Csak néhány hét múlva dönt a szövődé kollektívája, hogy kiket javasol ismét a „Kiváló dolgozó” címre, de Szabóné „jelöltsége” bizonyos. Munkatársai is úgy vélik, hogy megérdemli az oklevél mellé a „Kiváló dolgozó” jelvényt is. 3S0 éves újévi étrend A nagyon régi szakács- könyvek azt bizonyítják, hogy eleink bizony sokkal választékosabban eltek s minden jel azt mutatja, hogy sokkal többet is ettek. Persze, azért ne essünk túlzásba, a szegényeknek alig jutott egyéb ciberénél, a gazdagok asztala azonban roskadozott a jobbnál jobb falatoktól. Egy 350 éves újévi étlap pontosan beszámol arról, hogy mit is fogyasztottak ünnepi lakomaként. Thurzó Szaniszló, a későbbi nádor asztalán ez volt az újévi ebéd, amint arról hűséges sáfárja, Hidas János beszámol: 1. Tehénhús tormával. 2. Kap pan mézelt tésztával. 3. Kecse- ge sóban. 4. Gyümölcsös lével biberfark (azaz hód!). 6. Sonkás tik. 7. Borjúbél tejben. 8. Báránytüdő tiszta borssal. 9. Bárányhús lemóniával (citromos mártás). 10. Lúd tiszta borssal. 11. Borjúhús iszpikkel. 12. Savanyú kápaszta tehénhússal. 13. Lúd sütve. 14. Apró madár disznóhús pecsenyével. 15. Császármadár sütve. 16. Pástétom. 17. Ostya bélés. 18. Apró pástétom. Fel vagyon jegyezve, hogy ugyanennyi féléből állt a vacsora is. Persze azért nem kellett végigenni az egész ebédet, mert az akkori szokás szerint egyszerre 2—3 féle ételt adtak asztalra s mindenki abból vett, amiből akart. A derék sáfár az újévi ebéd és vacsora árát is feljegyezte s számadása szerint a 18 tál étel összesen 3 forint 27 fillérbe került. Abban az időben kevés volt a pénz, hét falut be lehetett járni, amíg 10 krajcárra akadt valaki, Thurzó uramnak pedig a jobbágyok mindent asztalára tettek. Olyannyira, hogy a jobbágyoknak nem is volt semmijük, s bár nem jegyezte fel senki, hogy 1603 első napján mit ettek., de nem kételkedünk benne, hogy nem került asztalukra 18 fogásos ebéd. (cs) 4Thit váfaMÁt ab úf eMmdúüi? — Nyilatkozatok az új esztendő küszöbén — Munkatársaink az óév utolsó napjaiban különböző foglalkozású embereket kerestek fel és kértek tőlük nyilatkozatot arról, hogy mit várnak az új esztendőtől. Az alábbiakban ismertetjük a nyiatkozatokat. Kovács Jézsef elvtárs, a Bonyhádi Cipőgyár munkása, pártvezetőségi tag A gyár további fejlődését, bővítését várom. Gyárunk, a Bonyhádi Cipőgyár, óriási fejlődésen ment keresztül az államosítás óta. Negyvenhárom éve dolgozom a gyárban. Az államosítás előtti napi termelésünk a főszezonban! 390—400 pár cipő volt, egyszerű szegeit és ragasztott kivitelben. Az államosítás óta a gépesítéssel együtt fejlődött a gyár termelése is: ma már 2800— 3000 pár cipő készül többféle kivitelben. A gyár technikai fejlődésével együtt fokozatosan érvényesül az emberről való gondoskodás elve is. 1960-ban 1 500 000 forintos költséggel bővítjük a szociális épületet, s ezzel együtt megoldjuk a fürdő vízellátási problémáit is. Nagyobbít- juk az üzemi konyhát, valamint az étkezdét, s a napközi otthont is nagyobb, tágasabb épületbe helyezzük el. A jövő évben a tervek szerint közel 1 millió pár cipőt gyártunk. Ez azt jelenti, hogy jobban ki kell használnunk a lehetőségeinket. Többet kell adnunk a népgazdaságnak, hogy reális alapot teremthessünk a dolgozók életszínvonalának emelésére. A termelékenység emelkedése és az életszínvonal emelése szoros ösz- szefüggésben vannak. Az új évtől a termelékenység növekedését és a dolgozók életszínvonalának további emelkedését várom. Radnai György, a nagymányoki tanács vb. titkára Először is a legfontosabbat, a békét kívánom. Egyezzenek meg a nagyhatalmak és oldják meg a leszerelést, győzedelmeskedjék a nukleáris fegyverek eltiltásáért folyó küzdelem. A következő kívánságom, hogy Nagymányok is termelőszövetkezeti község legyen jövőre. Nálunk lehet csak igazán látni a kettősséget. A község lakosságának túlnyomó része bányász, nagyüzemi munkás, a mezőgazdaság pedig még mindig kisüzemi. E kettősségből községünknek is sok hátránya származik. Harmadik kívánságom, hogy a községfejlesztési tervbe beütemezett kultúrházunkat tető alá tudjuk hozni és a strandfürdőnket is megépíthessük. Ehhez minden alapunk megvan, mert a lakosság is segít. A fürdőhöz a vájáriskolások a medencét kiássák s a betonmunkában is segítenek. A kultúrházhoz pedig a lakosság járul hozzá a bányaüzem szakembereivel együtt mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkával. Sík Endre mérágyi református lelkész — Békességet várok, tartós békességet, mert az élet csak a békében lehet szép és eredményes. Békét várok, mint pap és békét várok úgy is, mint a Hazafias Népfront helyi elnöke, s úgy is, mint a szocialista társadalom tagja. — És várom a villanyt már 1933 óta minden esztendőben. TJgy tudom, 1960-ban villamosítják a mi falunkat is. — Várom és kívánom, hogy falunkban a termelőszövetkezetekbe tömörült emberek között kialakuljon a jó közösségi szellem, ami eredményeink egyik forrása. Bízom abban, hogy a termelőszövetkezetek a jövő évben még többet nyújtanak az embereknek, hisz én is szerveztem a szövetkezeteket és most is, meg a jövő esztendőben is tőlem telhetőén munkálkodom a közös gazdaságok felvirágoztatásáért. Szeretnék például méhészeti szakismereteimmel a termelőszövetkezetek segítségére sietni. Hasznosnak tartanám, ha megszerveznék a nagyüzemi méhészetet. — Mit mondjak még? Derűsen, bizakodva várom az újévet. Ball Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke — Azt várom az új esztendőtől, hogy a megkezdett úton tovább fejlődjék termelőszövetkezetünk. Két irányba profilírozzuk gazdaságunkat: főleg az állattenyésztésre és a gyümölcstermelésre. Ez a törekvés jövő évi terveinkben js kifejezésre jut. — Szabad merésznek is lenni? Azt várom, hogy a jövő évben elsők legyünk az országos tejtermelési versenyben. 1958-ban harmadik, 1959-ben második helyezést sikerült elérnünk, jó lenne, ha jövőre elsők lennénk. — Sok szépet és jót ígér az ú j esztendő. A kezdeti nehézségeken túljutottunk az idén, jövőre már minden tagunk saját zsebén is érezni fogja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Kecskés Jézsef, a bonyhádi halászcsárda vezetője — Sok vidám, megelégedett vendéget szeretnék látni itt a felújított halászcsárdában. Bizony kopott ez a kis csárda, nagyon ráférne a megfiatalítás. Uj berendezés kellene, vízvezeték, hűtőgép, függönyök. A forgalommal elégedett vagyok. Ha minden jól megy új évi vágyam 1960-ban beteljesedik, vendéglőnket felújítjuk és Vendégeink még jobban érzik majd magukat a megszépült csárdában: vidámabbak, megelé- gedettebbek lesznek. Szálkái Péter majosi borbély — Jó bortermést, sok szőrös vendéget, sok vidámságot várok az új esztendőtől. Jókedélyű embernek ismernek, szeretem a derűt, a békét, a jó társaságot, és valamikor szeretném.... no, de ezt hagyjuk. — Amióta vége a háborúnak és amióta itt vagyok Majoson, öregszem bár, de bizakodó és elégedett vagyok. A szocializmus jó, az élet szép, azt akarom, hogy a jövő esztendőben is ilyen maradjon.
