Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. december 3. Müimich Ferenc beszéde A magyar forradalmi munkásparaszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk — kezdte beszédét —, hogy a kormány minden tagja szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve össznépi, nép- gazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanácskozásain bizonyos eredményeket értünk el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szakismerete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bélyegét a szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatunk, hogy a »tárca-sovinizmus» maradványait is megszüntessük. A kormány ‘feladata a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvény- erejű rendeletek és a kormány, rendelkezései végrehajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele, f-A kormány erre rendkívül nagy súlyt, -helyezett,, s a konkrét rendelkezéseken túl* menően, amelyekkel adott kérdésekben a szocialista törvényesség teljes érvényesülését elősegítettük; olyan szervezeti intézkedéseket is tett, amelyek a korábbinál nagyobb mértékben szolgál-, ták a kormányzati, tevékenység törvényességét, A Gazdasági Bizottság a gazdasági élet fontos tényezője lett A kormány feladatai közé tartozik a népgazdasági tervek végrehajtásának biztosítása. A Gazdasági Bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány elnökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány nevében és a kormány tekintélyével járjon el. A Gazdasági Bizottság feladatait általában jól látta el, már megalakítása után rövid idővel a gazdasági élet fontos tényezője lett. A forradalmi munkás-paraszt kormány nagyon fontosnak tartja, hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. Elért eredményeink alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításá- bán alapjában jól tölti be á reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok' tevékenységének irányításában. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei között az eddig kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozzuk. , E tekintetben elsősorban az országgyűlés- állandó, bizottságaira hárul véleményünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, választóikkal való szoros kapcsolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságokban, felszólalásaikkal vagy interpellációikkal segítik a kormányt, hogy munkáját méginkább a fellelhető hiányosságok minél gyorsabb felszámolására összpontosítsa. A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági tervek megalkotásának, végrehajtásuk biztosításának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett — biztosíthatjuk a tervtúlteljesítés és az egész népgazdaság tényleges igényeinek összhangját, A vállalatok részére nem adtunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításokat, hanem lehetővé tettük, hogy Önállóan kezdeményezzenek, töltsék meg tartalommal terveiket. Ezt nagymértékben segítette a hitel-finanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak megkötött áruértékesítési szerződésekre nyújtott hitelt. Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vállalataik részére biztosított nagyobb önállóság terveink kedvező teljesítésével és a korábbi éveknél jobb eredmények elérésével jár együtt. Dr. Mün- nich Ferenc rámutatott arra, hogy bevált a nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, körültekintőbben vezetik a rájuk bízott vállalatokat, és munkájukhoz jelentős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításához azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a vezetést. Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is, de a javulás még így sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szembeni rideg magatartás, a büntetés ott, ahol a nevelés jobban segítene — folytatta. — Igazgatóinknak a jövőben többet kell építeniük a vállalati kollektívák erejére, javaslataikat jobban kell felhasználniuk a termelés szervezetének megjavítására ég a vállalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére. A tanácsok munkájáról Az SZKP Központi Bizottságának üzenete A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VII. KONGRESSZUSÁNAK Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága országunk minden kommunistája és minden dolgozója nevében forró, testvéri üdvözletét küldi Önöknek és önökön keresztül az MSZMP minden tagjának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének; egyszersmind őszinte szívvel sikeres munkát kíván a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz- szusának. A Szovjetunió Kommunista Pártja forrón üdvözli testvérét és elvtársát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely bölcs hozzáértéssel vezeti a magyar munkásosztályt és. Magyarország minden dolgozóját a jobb jövő megteremtésének, á szocialista és a kommunista társadalom felépítésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt letéteményese és hűséges, folytatója annak az ügynek, amelyet a magyar kommunisták 41 esztendővel ezelőtt kezdtek meg. Egész tevékenységében a marxizmus—leninizmuS halhatatlan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szellemben alkalmazza országának konkrét adottságai szerint. ,r " ' A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikeresen visszaverte a belföldi és a nemzetközi reakció támadását, rövid idő alatt begyógyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebeket és újabb nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus alapjainak építésében. A revizionistáknak, valamint a szektásoknak és á dogmatikusoknak semmiféle próbálkozásukkal nem sikerült letéríteniük a Magyar Szocialista Munkáspártot erről az útról és má a Magyar Szocialista Munkáspárt tömegkapcsolatai további erősítésének útján haladva, elismert vezére a dolgozó magyar népnek, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügye diadaláért folytatptt harcban. Az önök nagyszerű sikerei büszke örömmel töltik meg a szev- jet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható barátai a magyar népnek. _ A magyar kemmunisták a testvéri kommunista- és munltas- pártekkal vállvetve, a szocialista táborhoz tartozó országok népeinek összeforrott családjában az első sorokban harcolnak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a földkerekség valamennyi népét egybefűző barátság erősítéséért és fejlesztéséért. , Újabb nagy sikereket kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagjának, az egész magyar dolgozo népnek a politikai, a gazdasági és a kulturális építésben,, a dolgozók jólétének további fokozásában, a hatalmas szocialista tábor valamennyi országának erősítését és tömörítését célzó harcban. Éljen a szocializmust építő testvéri magyar nép! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság! Éljen és erősödjék a szocialista tábor országai és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! Éljen a marxizmus—leninizmus! Ezután a tanácsok jelentőségéről szólt Münnich Ferenc. — A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik saját ügyeiket. Éz kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 ezer tanácstag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgozó paraszt, s közöttük jelentős számban foglalnak helyet a termelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése során ezideig hazánkban végbement. A tanácsok népi jellegét, a munkásosztály vezető szerepét kifejezi az is, hogy a tanácsfunkcionáriusoknak, -a yégrehajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cáfolha- tatlanul bebizonyították, hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tudják, sőt, sokkal jobban tudják az államot vezetni, mint a régi, kiváltságos osztályok tagjai. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy az 1956. évi ellenforradalom, amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit attól, hogy továbbra is maguk irányítsák életüket, éppen a proletár- diktatúra legfontosabb szervei, a párt és az állami szervek, köztük a tanácsok ellen irányította fő erejét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az ellenforradalom leverése után rövid idő alatt talpra- álltak és nagy részük van az ellenforradalom gazdasági és ideológiai pusztításainak páratlanul gyors felszámolásában. A tanácsok kilencéves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Általában helyesen gazdálkodnak a rájuk bízott gazdasági eszközökkel. A. dolgozók érdekeinek megfelelően vezetik és irányítják a mintegy 270 000 dolgozót foglalkoztató 1052 ipari, építőipari. kereskedelmi és szolgáltató vállalatot, a kulturális és szociális intézmények egész sorát. Az élismerés hangján kell szólni ‘"azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támogatásával kifejtettek az állami helyiipar létrehozásában és fejlesztésében. A tanácsok többsége felelősséget érez azért, hogy iparunk olyan cikkeket gyártson és olyan szolgáltatásokat teljesítsen, amelyek elsőrendű fontosságúak a lakosság ellátásában. Nagy jelentőségű például, hogy teljes egészében a tanácsi élelmiszeripar látja el a lakosságot kenyérrel és péksüteménnyel, ez az iparág termeli az ország nyershús-szükségletének 40—45 százalékát, a tartósított húsárunak csaknem felét. A dolgozó tömegek életkörülményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsátott állami beruházási eszközökből ebben az évben átadnak rendeltetésének 6213 lakást, 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosítanak 171 községet, üzembe helyeznek kenyérgyárakat. Növelik a víztermelést, sok ember részére gondoskodnak egészséges ivóvízről. Az orvosi körzetek számát 67-tel növelik, több száz kórházi ággyal emelik a kórházak befogadóképességét. Az oktatást 1672 új iskolai tanterem megépítésével segítik. Ebből több mint 600 a lakosság támogatásával, helyi erőforrásból létesül. A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés emelésében, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, társadalmunk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958. decemberi és 1959. márciu-.l si határozatának végrehajtásában a párt helyi szerveinek közvetlen irányítása mellett dicséretre méltó munkát végeztek. Jelentősen elősegítették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását; gondos politikai és gazdasági szervező munkával hozzájárultak a 4511 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport közös gazdálkodásának megindulásához és a termelőszövetkezetek megszilárdításához. A párt irá- nyítsával nagyrészt sikerült biztosítaniuk a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti működését, a földjáradékkal és a háztáji gazdasággal kapcsolatban kialakult helytelen nézetek felszámolását, A tanácsok eddigi működésük során számottevő eredményeket értek el szocialista államunk egyik legfontosabb funkciójának gyakorlásában, a társadalom tudatának átformálásában, a kulturális nevelőmunkában. Egyre eredményesebben irányítják kulturális intézményeiket. Érzik a felelősséget azért, hogy nekik kell gondoskodniuk az általános iskolai hálózat egészéről, a középiskolák csaknem 70 százalékáról, az óvodák 80 százalékáról, a színházak 70 százalékáról, a filmszínházak mintegy 80 százalékáról. Tőlük is függ, hogyan fejlődik az ország kultúrotthonainak 85—90 százalékában a kulturális élet, hogyan szolgálja dolgozó népünk nevelését a tanácsi könyvtárhálózat. A tanácsok munkájának igen fontos része a pártunk javaslatára létrehozott községpolitikai tevékenység, amely gazdasági és politikai szempontból egyaránt egyik leghatékonyabb eszköze a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének. Ezt, a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulásán és önkéntes társadalmi munkáján alapuló munkát, a kormány jelentős támogatásban részesíti. A községfejlesztési alap számára biztosítja a bevételi forrásokat. Lehetővé tette bankkölcsön felvételét >községiejleszté- si célokra. Központi készletekből biztosítja a községfejlesztési feladatok megvalósításához szükséges'építőanyagok nagy részét. A helyi erőforrások fokozottabb feltárásának és felhasználásának előmozdítása érdekében pedig 1960-tól a lakosság hozzájárulásának arányában — az állami költségvetésből — külön pénzbeli támogatást nyújt a tanácsoknak. Az állam által támogatott társadalmi összefogásban hatalmas alkotóerő rejlik. Jellemző erre, hogy a tanácsok a lakosság aktív támogatásával 1958-ban a községfejlesztési tervek keretein belül csaknem 600 millió forint értékű létesítményt valósítottak meg. Tovább szélesítjük az állami élet demokratizmusát Ebben az évben tovább növekedett az építési kedv, a társadalmi összefogás alkotó ereje. Az 1959. évi községfejlesztési alap bevételének tervezett összege meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A tanácsok az év első felében már átadtak rendeltetésének 25 orvosi rendelőt, 19 orvoslakást, 50 iskolai és óvodai tantermet, művelődési otthonokat, 559 000 négyzetméter szilárd burkolatú utat és egy egész sor közfontosságú kulturális, társadalmi intézményt. Dr. Münnich Ferenc ezután kijelentette: a párt és a kormány nagyra értékeli a tanácsok munkáját, eddig elért eredményeit. Hatékonyan támogatja őket abban, hogy munkájuk tovább javuljon és eredményesebb legyen. Az eredmények elismerése mellett meg kell mondanunk azt is, hogy a tanácsok munkájában még sok olyan fogyatékosság tapasztalható, amely nehezíti a további fejlődést, hátrányosan hat a tanács és a tömegek kapcsolatára — mondotta, majd így folytatta: az elért gazdasági eredmények ellenére még nem elég színvonalas a tanácsok gazdasári szervező munkája. Gyenge a mű- ' szaki és közgazdasági elemző j munka, emiatt gyakran a megengedettnél magasabbak a termelési költségek. Esetenként nem eléggé megalapozott a beruházások tervezése, gyakran elaprózzák pénz- és anyagi eszközeiket. Hibák vannak még a tervfegyelemben és 1 a községfejlesztési munkában is. Egyes tanácsok a tervek készítésébe nem vonják be a lakosságot, nem kérik ki javaslatukat, nem hallgatják meg véleményüket. A felettes tanácsok végrehajtó bizottságai és vezetői nem mindig nyújtanak kellő segítséget a községfejlesztési tervek elkészítéséhez és megvalósításához. Megemlékezett dr. Münnich Ferenc arról is, hogy még nem kielégítő a kulturális tevékenység irányítása. A választott tanácsfunkcionáriusok és az apparátus dolgozóinak túlnyomó többsége lelkiismeretesen, ügybuzgalommal és becsületesen látja el feladatát, intézi a lakosság ügyes-bajos dolgait. De még mindig találkozhatunk bürokratikus módszerekkel, ■ korrupcióval, a törvények semmibe vcvésével. A tanácsok és szerveik általában már megtanultak gazdálkodni, gazdas-»! eszkö(Folytatás a 3. oldalon^
