Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-22 / 300. szám

!"A Í Jí&'tíi’ m?OH' Behív, Szeles sárd. Egyetemi Könyvi ViL/iG F7iC2XT-i.IU.il;. EGÍEíSüI JUTEZu Szepessy i'SZ Kedd 1959, december 22 A sorsolás blKrtteáía felmutatja a kihúaott számot; S«-as „Harmincmillió téglát égetünk az év végéig46 Teljesítették a kongresszusi munkaversenyben vállaltakat építőanyagipari egyesülés üzemeiben A Tolna megyei Epítőányagipa- ri Egyesülés üzemeiben december tizedikén befejezték az 1959-re előirányzott tégla égetését. Az egyesülés üzemeiben, a kongresz- szuái munkaverseny eredménye­ként születtek olyan eredmények, melyek a térvek határidő előtti teljesítését eredményezték. Az üzemek közötti verseny, a dolgo­zók szorgalmas munkájának ered­ménye uz is, hogy az 1959. évi múltka után a jövő év első hónap­jaiban nyereségrészesedést tu­dunk fizetni. 1959-ben a terv harmincmillió hatszázezer , tégla készítését írta elő, ezzel szemben a nyári hóna­pok alatt, a léglagyártási szezon idején 32 508 120 téglát készítettek az egyesülés üzemeiben, 9,3 szá­zalékkal többet a tervezettnél. Tolna megyében egyedül a teve. H .téglagyárban — az egyesülés üzemében — készítenek tetőfedő cserepet. Az idén a 400 ezres terv­vel szemben 450 ezer tetőcserepet gyártottak az üzemben a terve­zettnél jobb minőségben. Az alapos felkészülés eredmé­nyéként a szezon idején zavarta­lanul tudtak a gyárakban a gé­pekkel dolgozni, teljesíteni tud­ták a dolgozók rendszeresen kong­resszusi felajánlásaikat. A nyerstégla készítése mellett jelentős eredmények születtek az égetési feladatok végrehajtásában is. A téglaégetési tervet decem­berben teljesítettük, előreláthatólag az év végéig 30 millió téglát égetünk üze­meinkben — egy és félmillió­val többet a tervezettnél, a terven felül égetett téglából harminc kislakást lehet építeni. Az egyesülés üzemei közül kü­lönösen a teveli téglagyárban ér­tek el kiemelkedő termelési ered­ményeket. Ebben a gyárban az égetési tervet 15,2, a kölesdi gyár­ban 9.2, a tamási gyárban pedig 9,15 százalékkal teljesítették túl. Az egyesülés üzemeiben még nem fejezték be a munkát. Szá­mos gyárban, még tart az égetési szezon. A bonyhádi, a teveli, a hőgyészi, a kölesdi és a szakcsi téglagyárakban még égetnek, a tamási gyárban a közeli napokban fejezik be az idén gyártott tégla égetését. Az egyesülés műszaki dolgozói, a gyárak műszaki szakemberei megkezdték a jövő évi munkára felkészülést. Megkezdték a tégla­gyártó gépegységek nagyjavítását Az egyesülés valamennyi üze­mében előkészítik a földet, a jövő évi téglagyártáshoz. Az egyesülés üzemeinek dolgozói állták szavukat, teljesítették a kongresszusi versenyben vállalt kötelezettségeiket, és még az év végéig jelentős értékű tervtúltel- jesftést érnek el. Bittér János Igazgató Látogatás a várdombi gépállomáson A Decsi Mezőgazdasági To- ább képző Iskola növendékei leg- itóbb meglátogatták a várdombi épállomast. A gépállomás kul- úrházában Vörös Antal íőköny- •elő ismertette a gépállomás nunkaterületét, munkáját és az llomás gépi felszerelését elmé­éiben. Ugyanezt gyakorlatban nutatta meg Kaszás Pál üzem- ■ezatő. Csodálkozással szemlélték a íövendékek a legújabb típusú szovjet és magyar gyártmányú gépeket a tárcsás vetőgépet, bur- gonj aültetőt, szedőt, négyzetes kukoricavetőgépet, a hatalmas ekéjű földforgatót, stb. Megtud­tuk, hogy a gépi felszerelés ér­téke 35 millió forint. De a tava­szi felfejlesztés után eléri a 60 milliós értéket. Majd a hatalmas javítóműhelyt, műhelyrészl#egeket szemlélték meg a növendékek. (T. I.) Zirs/ssdéösi lüészBlsiek A tengelici Petőfi Termelőszö­vetkezet tagsága ez év tavaszán 157-ről 739 főre, azaz ötszörösére emelkedett. Megnövelteden a földterület is 1700 holdról 4700 holdra. A tavasz folyamán a ten­gelici Petőfi Tsz megyénk har­madik legnagyobb tsz-e lett. A termelőszövetkezet vezetősé­ge a jó és eredményes gazdálko­dásra, a belterjességre törekedett. Ennek megfelelően fejlesztette az állatállományi. Jelenleg 391 szarvasmarha, 927 sertés, 729 baromfi, 868 birka, 158 ló és 44 csikóból álló állatállományuk van. Érdemes megemlíteni azt is, hogy ebben az évben 154 szarvas- marhára kötöttek hizlalási szer­ződést, s ebből hetvenet exportra, a többit belföldi fogyasztásra szállítottak. Hízott sertésből 1450-et adtak közfogyasztásra. A tsz áruértékesítése ebben az év­ben 5 600 000 forint volt, amely 126 százalékos tervteljesílésnek felel meg. A termelőszövetkezet az év elején 8 904 346 forint be­vételt tervezett, amelyet az év végére 10 733 816 > -.untra teljesí tettek, amely csaknem 2 millió foririttál több a tervezettnél. Száz téfibefyes ttisüi épit a Rái üajisttfér Isz A naki Napsugár Termelőszö­vetkezet az idei évben sok ko­moly beruházást eszközölt, főleg saját erőből, hogy megteremtse a nagyüzemi gazdálkodás feltéte­leit. Most értesültünk arról, hogy a jövő évben nagyarányú állami hozzájárulással és részben saját erőből újabb létesítmény egy 100 férőhelyes tehénistálló építését kezdik el. A kivitelezővel mái' megkötötték a szerződést és tisz­tázták a termelőszövetkezet hoz­zájárulását az építkezéshez. A tfer- meíőszö vetkezet hat kőműves szakmunkást, három ács szak­munkást és 12 segédmunkást bo­csát a kivitelező rendelkezésére az építkezés teljes időszakára. Továbbá a tsz vállalja az építési anyagok és a víz szállítását is. Á megyei tanács fogadása az iskolák és óvodák társadalmi megsegítésében kitűntek részére fi szekszárdi járás országos«: a bánkódik heiyefi vá$zett Hétfőn délelőtt 11 órakor ne­velők, tsz-elnökök, tanácsi dolgo­zók gyülekeztek azon a fogadá­son, amelyet dr. T'uska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke adott az is­kolái; és óvodák társadalmi meg­segítésében kitűnt dolgozók ré­szére. Elöljáróban a megyei tanács el­nöke méltatta a mozgalmat és el­mondotta, hogy Tolna megye a tavalyi 15. helyről az idei érté­kelés szerint a tizedik helyre küzdötte fel magát és a minisz­térium értékelése szerint nagyje­lentőségű, hogy a társadalom ál­tal az iskolák és óvodák megsegí­tésére megyei szinten fordított 2 millió 800 000 forint 45 százaléka új létesítmények létrehozására nyert felhasználást. Elmondotta, hogy 13 új általános iskolai tan­terem, 4 nevelői lakás és 9 óvodai foglalkozási terem a mozgalom elmúlt tanévi eredménye, és mint mondotta, a végrehajtó bizottság nagyra értékeli ezeket az ered­ményeket és ezért a munkában résztvevőket kivétel nélkül dicsé­retben részesíti. Tuska elvtárs után Solymosi Sándor elvtárs, a művelődésügyi minisztérium képviseletében szólt a megjelentekhez. A mozgalom országos eredményéit értékelve kiemelte, hogy az elmúlt tanév­ben már 93 milliót tett ki á tár­sadalom segítsége. 8 millióval többet, mint az elmúlt esztendő­ben. Elismeréssel szólt a megye munkájáról és különösen a szek­szárdi járás eredményét emelte ki, amely országosan a harmadik helyen végzett a járások verse­nyében. Ezután Tuska elvtárs osztotta ki a művelődésügyi minisztérium elismerő oklevéléit, a szekszárdi járásnak járó vándorzászlót, a végrehajtó bizottság elismer» ok­leveleit és a pénzjutalmakat. Ű. J. Új gazdász — új tervei Előleg osztáskor nagy a forga­lom a kocsolai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet irodájában. A falra akasztott képeket nézege­tem. Az egyik képen megakad a szemem. A keret fölött az arckép tulajdonosánál; a neve: Szabó Já­nos: A név alá irt szövegből ki­derül, hogy élenjáró mezőgazda­sági szakember, s több jelentős újítás fűződik nevéhez. — Ki az a Szabó János? A kérdésre a mellettem álló idős, vékonyarcú ember vála­szol, aki az előlegre vár. — Az agronómusunk. Nem kell sokat várnom. Az ajtóban a közepesnél alacso­nyabb, őszülő hajú férfi jelenik meg kekiszínű pufajkáfában, amit széles bőröv fog át. — <3 az! — jelenít be a mellet­tem álló ember, aki éppen egy Lottósorsolás Dunaföldvárott köteg pénzt markol fel az asztal­ról. Beszélgetés közben megtudom Szabó Jánostól, hogy új ember a szövetkezetben. — Milyen tervei vannak? — Szeretném szakszerűbbé ten­ni a gazdálkodást. — Hogyan? — Nagyon sokrétű feladat. Alig­ha leltet egy kis beszélgetésbe beleszorítani. — Mondjon egy-két példát! — Hát például ezután misként végezzük a műtrágyázást, mint ahogyan eddig csináltuk. Eddig úgy ment, hogy mindenfajta földre ugyanazt a mennyiséget szórtuk. Ezután ha mondjuk ku­korica volt eredetileg vála-. melyik táblán, akkor ott több nitrogén tartalmú műtrágyát■ használunk. Ahol viszont kivé­nült pillangós táblát szántottunk fel, oda lényegesen kevesebbet juttatunk. A faluhoz közel fekvő zsíros földek« kevesebb szuper- foszfátot kapnak, mint a távolab­bi »sovány földek«. — A munkaszerzés terén nincs A táblán elhelyezik a ayerűtaánekát IV, évfolyam 300, sióm javítanivaló? — Akad ott is. A tél folyamán kialakítjuk az állandó munkacsa­patokat. Eddig a brigád volt a leg­kisebb egység. A munkacsapat­vezetők mindegyike részt vesz a télen az ezüstkalászos tanfolya­mon. — Milyen hiányosságokat lát az állattenyésztésben? — Ez ideig a tehenészetben nem ismerték az egyedi takarmányo­zást. Az «■ötliteres tehén« is any- nyit kapott, mint a »tízliteres«. Ma már nem így van. Eleinte ne­hezen értették meg a tehenészet­ben dolgozók az egyedi takarmá­nyozás előnyeit, de miután az el­ső eredmények mutatkoztál:. elis­merték, hogy a szakszerű munka az állattenyésztésben is rendkí­vül naqy jelentőséggel bír. #rZ< Lényegében befejeződött a nyugati csúcsértekezlet Öregek — fiatalok (4. oldal.) (Z. oldal.) Jelentősen javult a tanácsok munkája ebben az évben (3. oldal.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom