Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
Megkezdte tanácskozásait az MSZMP VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak kedvező módon, túlnyomóan nyersanyagot szállítana és tőle nagyobbrészt kész ipari terméket vásároljon. De ez ellenkezne is a kapitalizmus lényegével: a kapita" lizmus saját népének kizsákmányolásán kívül más népeket is ki- esákmányol. Az előbbit a „kezdeményezés és vállalkozás szabadságának”, az utóbit a „kereskedelem szabadságának”, az egészet pedig a „szabad világ”-nak nevezi. A magyar—szovjet barátság ma erős. Ez a barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza és boldogulásának záloga. A magyar—szovjet barátságot szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai feladata. — Elvtársak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi országával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Nép- köztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. örülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szocializmus útján, új és új nagyszerű eredményeket ér el. A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmi-politikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együttműködésünket a táboron belül nemcsak az egyenjogúság, a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás szabályozza —, hanem ezen túlmenően a kölcsönös segítségnyújts elve. Síében fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: táborunkban az „egy mindenkiért :— mindenki egyért” elv uralkodik, A szocialista tábor a haladás és béke főereje a világon A szocialista tábor, amelynek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke fő ereje a világon. A Magyar Népköztársaság a szocialista tábor egyenjogú és megbecsült tagja. Népünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk egyik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét és határozottan visszaverjünk minden kísérletet, amely ez ellen irányul. Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos országgal és néppel a jóviszony kiépítésére törekszünk. A Szovjetunióhoz fűződő jó, baráti kapcsolatainkról már részletesen beszéltem. Közvetlen szomszédunk a testvéri Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság, örvendünk a szocializmus építésében elért nagyszerű sikereiknek, s annak, hogy e két népi állammal állandóan fejlődik barátságunk, a legbensőbb egyetértés és a proletárinternacionalizmus szilárd alapjain. Szomszédunk továbbá Jugoszlávia. Jugoszláviával az államközi kapcsolatok 1953. augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak. A viszony 1956—58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport — területén normálisnak nevezhető. Véleményünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a lehetősége annak, hogy a két állam között normális jószomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös érdeke. A jószomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszik az, hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban —, a Kínai Népköztársaságot és az Albán Népköztársaságot. Másik szomszédunkkal, Ausztriával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszéd állam között — az eltérő belső, társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előrehaladást, hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől engedi befolyá- soltatni politikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Nép- köztársaság éllen aknamunkát folytató kémügynökségek és magyar fasiszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavarja viszonyunkat. Mi a kölcsönös előnyökkel járó tényleges jó viszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke. Semmiféle ■ tényleges érdekellentét nincs a Magyar Népköztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc között. Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk, hogy viszonyunkat javítsuk velük. ‘í ‘ ■: Véleményünk szerint a sem- ‘ leges országók bizonyos pozitív szerepet ma is hetülte- ■" nek és a jövőben még, inkább betölthethök az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában. Elvtársak! Korunk legfontosabb eseményei között tartja szómon az emberiség, hogy az utóbbi "10— 15 esztendő alatt a népek egész sora — közöttük India, . Indonézia, Irak, az Egyesült Arab Köztársaság — rázta le magáról az imperialistáit igáját és lépett önálló nemzeti fejlődés útjára. Velük jó a viszonyunk, s^ arra törekszünk, hogy tovább javuljon. Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal szemben; szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Bizonyos mértékig á Magyar Nép- köztársaság is hozzájárulhat a gyarmati sorból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhez. Teljesen szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért most küzdő gyarmati népekkel. Meggyőződésünk, hogy az imperializmus nem tudja Jobbé megállítani a felszabadulásért és függetlenségért vívott harc folyamatát, s győzedeípieskpdik a gyarmati népek igazságos harca. Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető. országaihoz, illetve kormányaihoz nem Kielégítő. Közülük is. leginkább az Amerikai' Egyesült Államok .kormányával vannak komoly, ellentéteink. Az' amerikái' szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a- Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar disszidenst felvettek a» USA hadseregbe. Fenntartják az úgynevezett' »Szabad Európa« rádió- állomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt.. a, példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat, áll fenn országaink között, az amerikai _ kormány hivatalos, küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztár-, saság között, mert ez megfelel a két ország népe érdekeinek. Mi tiszteljük a tehetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárultak a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony normalizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korrigálják a hamis presz- tizsokokból mindmáig fenntartott, idejét múlt, barátságtalan és célra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szemben. Lényegében arra van szükség, hogy az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mondjon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az alapon nem nehéz a magyar—amerikai viszony normalizálásának útját és módozatait megtalálni. Kormányunk ennek .érdekében kész minden célszerűnek látszó lépés megtételére. . Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának külpolitikáját. Adenauer kancellár színleg a békéről beszél, ugyanakkor — mint az egész világon — itt Magyarországon is mindenki tudja, hogy a békéről hangoztatott szólamok mögött Nyugat- Németországban erőltetett fegyverkezés folyik és mindenáron a hidegháború fenntartására törekszenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ellenséges magatartása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikájával. A Magyar Népköztársaság és az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság törekvései teljes mértékben azonosak. Üdvözöljük, a szocializmus építésében elért nagy sikereiket, örülünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot. Kívánjuk: a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói érjenek el új sikereket a szocializmus építésében, államuk erősítésében, a béke megőrzésére és a két német állam közeledésére irányuló politikájában. Három évvel ezelőtt, az átmeneti súlyos nehézségek idején népköztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolulttá, nehézzé vált. Rágalmazó hadjáratot indítottak ellenünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott határozataival a reakciós amerikai körök ki akarták erőszakolni, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben álló, -törvénytelen határozatokat nem ismertük el és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. A határozatok körül évenként felmelegített hecc-kampány mindenkor szovjetellenes és hideghábo- 1 rús célt szolgált. Népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött Népköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamosan megerősödött nemzetközi helyzetünk 5á. A kapitalisták bojkottja és rógalomhadjárata részben már a ifiúlté. Ami" a legfontosabb: népünk tömegei, előtt lelepleződtek és ' a magyar közvélemény előtt hitelüket vesztették. Még ellenségeink is kénytelenek tudomásul venni, hagy népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött. Ä Magyar Népköztársaság barátai pedig, akik a legsúlyosabb helyzetben' is szolidárisak voltak Velünk, ma értékelik eredményeinket és becsülik népünket. Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását annak köszönhetjük, hogy következetesen szembeszálltunk minden imperialista beavatkozási kísérlettel és annak, hogy népünk helyesli és támogatja kü-- politikánkat. Ez kötelez bennünket, hogy nemzetközi helyzetünkét a- jövőben is az eddigi politika alapján erősítsük tovább. Elvtársak! A nemzetközi helyzetben az elmúlt két-három esztendő alatt bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás döntően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom és a világ békemozgalma erői növekedésének, a békepolitikának köszönhető. Kiemelkedő és jelentős eredmény volt Hruscsov elvtárs amerikai útja, amelyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommunizmustól távol eső emberek is Úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik, örülünk, hogy köröttünk van és szívből gratulá’nnk amerikai útja sikeréhez. Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésére .vonatkozó .javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.. . Örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai—szovjet indítványra — egyhangú szavazattal a tízes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy horderejű az a megegyezés, amelyben Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. Tennivalónkat abban látjuk, hogy a Magyar Népköztársaság, egyetértésben a Szovjetunióval, a szocialista tábor valamennyi országával, hatékonyan segítse elő békés céljaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és a népek egymás közötti viszonyában a békés egymás mellett élés elvének teljes érvényesítését. Támogatjuk az atomfegyverkísérletek megszüntetését, az atomfegyvermentes zónák létrehozását, az atomfegyverek használatának megtiltását, megsemmisítését. Támogatjuk a berlini kérdés rendezésére, a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvalósulhat, közbeeső intézkedések történjenek: a hadseregek létszámának csökkentése, a külföldi támaszpontok megszüntetése, a külföldön állomásozó csapatok kölcsönös visszavonása. Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatok formájában képzeljük el. Jelenleg már 48 országgal államközi szerződések alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat és arra törekszünk, hogy hasonló formában fejlesszük további országokkal is. Közismert, hogy" mi a nemzetközi gazdasági munkamegosztás, a specializálódás és kooperációk elvét valósítjuk meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a szocialista államokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a nemzetközi kooperáció elképzelhető és megvalósítható szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatban is. Vannak olyan ipari és mezőgazdasági termékeink, amelyeket a kapitalista országok vásárolnak és még jelentősebb mértékben vásárolhatnak a jövőben. Ugyanakkor ér- telmetteftttekí-találnánk, hogy idehaza gyártsunk — kis sorozatban nagy. költséggel — olyan termékeket, amelyeket a kapitalista országok», állítanak,eiő olcsóbban és megfelelő .minőségben. Az ilyen értelmű gazdasági kapcsolat kibontakozásának természetesen feltétele, hogy a szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiból eltűnjenek a hidegháborús korlátozó és zavaró tényezők. Véleményünk szerint a népeknek békében kell egymás mellett élniük és ezen túlmenően fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat, a kereskedelmet, a kulturális cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalatcseréjét és minden olyan kapcsolatot, amely az országok és népek békés egymás mellett élését előmozdíthatja. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés számára is az emberiség nagy többsége által elfogadott elv előb.b-utóbb legyőz rrJnden akadályt és győzedelmeskedik. Népköztársaságunk belpolitikai helyzete Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt. A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt három évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdulásához vezetett. Az ellenforradalom elleni harc a szocia’izmus erőit megedzette és tömörítette. A tömegek politikailag sokat fejlődtek, nagy tapasztalatokra tettek szert az osztályharcban. A harc menetében, a szocializmus eszméi alapján erősödött népünk nemzeti egysége — ez a történelmi haladás jegyében született és fejlődő új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármikor. Hazánk bán munkáshatalom, proletárdiktatúra Volt és, a szocializmus épült, amikor 1956. októberében bekövetkeztek az ismert események. A párt' az események minden lényeges mozzanatára kiterjedő, vizsgálatot folytatott, hogy feltárja az ellenforradalom okait, a közrejátszott tényezőket, az eseményekben működő erőket. A Központi Bizottság megállapította: az 1956. október 26-án Eudapestcn kirobbant fegyvere- felkelés a munkásosztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szocia!'Ha vívmányai ellen irányúit, ezért burzsöá, ellenforradalmi je” egű volt. Az eseményeket felidéző okokra, az azokban résztvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megállapítást nyert: lényeges tényezőként szerepet játszottak Rákosi és csoportjának tubái. Figyelmen kívül hagyták a hazai adottságokat és sajátosságokat, s így egy idő múltán képtelennek bizonyultak arra, hogy a szocializmus építésének nemzetközi, fő törvényszerűségeit helyesen alkalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és tartóssága gyengítette a proletárdiktatúrát és kedvező talajt teremtett az osztályel- lenoágnek az ellenforradalom ki- robbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és cscpcrlj '- nak példátlan árulása K Végigjárták az utat a párton belüli burzsoáziával és ott* s isis; mint os frakciózásfe az: imperial és nyílt sző. árulók, a rrumkáshatalom feládá- r.V.g; mint ftazaárulék, az imperialisták beavatkozásának sürgő' - ~ Zi g. Az ollenfcrrada’oni honi <V5 ere':' a politikai hatalmától, kiváltságaitól és gazdasági 'alapjától . korái ’ ■ ■ talisla és fasiszta resiaiirá dóra törő' egykori nagybirtokos és töltés osztály cs reálidős úr ál;, her;óinak sr: V Olt. C orzzn ;:'>zarvc7! ó k €0 mozgósít oíták :ka';. Itöv id néhí ■ny nro a'ztt pártot sz ■ci'vzzie k. Ezek köt ett veit az el éerforra: ’ ni ;xn űTjíT* Perveze It három egyi koalíció s párt csakúgy, mint :ét vármc nyíltan ZÓ." 7lót bontó, nyilaskereszíes, leplezetlenül fasiszta párt. A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kívül — az el'enfcrrads’mi platformon álló, úgynevezett »muí(Folytatás a 3. oldalon.)
