Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Megkezdte tanácskozásait az MSZMP VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak ked­vező módon, túlnyomóan nyers­anyagot szállítana és tőle na­gyobbrészt kész ipari terméket vásároljon. De ez ellenkezne is a kapitalizmus lényegével: a kapita" lizmus saját népének kizsákmá­nyolásán kívül más népeket is ki- esákmányol. Az előbbit a „kezde­ményezés és vállalkozás szabad­ságának”, az utóbit a „kereskede­lem szabadságának”, az egészet pedig a „szabad világ”-nak ne­vezi. A magyar—szovjet barátság ma erős. Ez a barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza és bol­dogulásának záloga. A magyar—szovjet barátsá­got szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátság­ként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb kül­politikai feladata. — Elvtársak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi or­szágával, a Szovjetunióval, a Kí­nai Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Nép- köztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­sággal. örülünk, hogy a szocialista tá­bor valamennyi országa nagy len­dülettel halad előre a szocializ­mus útján, új és új nagyszerű eredményeket ér el. A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmi-politikai rend­szer, a szocializmus építésének kö­zös útja, a közös világnézet, a bé­ke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együttműködésünket a táboron belül nemcsak az egyen­jogúság, a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatko­zás szabályozza —, hanem ezen túlmenően a kölcsönös segítség­nyújts elve. Síében fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlin­ben azt mondotta: táborunkban az „egy mindenkiért :— mindenki egyért” elv uralkodik, A szocialista tábor a haladás és béke főereje a világon A szocialista tábor, amelynek magva és vezető ereje a Szovjet­unió, napjainkban a haladás és a béke fő ereje a világon. A Ma­gyar Népköztársaság a szocialista tábor egyenjogú és megbecsült tagja. Népünk életbevágó érdekei­nek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk egyik fő felada­ta a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szo­cialista tábor erejét, egységét és határozottan visszaverjünk minden kísérletet, amely ez ellen irányul. Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos or­szággal és néppel a jóviszony ki­építésére törekszünk. A Szovjet­unióhoz fűződő jó, baráti kapcso­latainkról már részletesen beszél­tem. Közvetlen szomszédunk a testvéri Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság, ör­vendünk a szocializmus építésé­ben elért nagyszerű sikereiknek, s annak, hogy e két népi állam­mal állandóan fejlődik barátsá­gunk, a legbensőbb egyetértés és a proletárinternacionalizmus szi­lárd alapjain. Szomszédunk továbbá Jugo­szlávia. Jugoszláviával az állam­közi kapcsolatok 1953. augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak. A viszony 1956—58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport — területén normálisnak nevezhető. Vélemé­nyünk szerint — az ismert ideoló­giai ellentétek ellenére — meg­van a lehetősége annak, hogy a két állam között normális jó­szomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőző­désünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös ér­deke. A jószomszédi viszony ked­vező alakulásában szerepet ját­szik az, hogy a jugoszláv kor­mány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével se­gíti a békéért folyó harcot, az vi­szont nehezíti a viszony alakulá­sát, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban —, a Kínai Népköztársaságot és az Albán Népköztársaságot. Másik szomszédunkkal, Auszt­riával ez idő szerint nem kielé­gítő a viszonyunk, s ezt sajnála­tosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszéd állam között — az elté­rő belső, társadalmi rendszer el­lenére — jó kapcsolatok alakulja­nak ki. Nehezíti azonban az elő­rehaladást, hogy az osztrák kor­mány a két állam viszonyát ille­tően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől engedi befolyá- soltatni politikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Nép- köztársaság éllen aknamunkát folytató kémügynökségek és ma­gyar fasiszta szervezetek tevé­kenykedjenek és garázdálkodja­nak. Ez is számottevően zavarja viszonyunkat. Mi a kölcsönös elő­nyökkel járó tényleges jó viszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek kö­zös érdeke. Semmiféle ■ tényleges érdekel­lentét nincs a Magyar Népköztár­saság és az európai semleges ál­lamok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc között. Ellen­ben közös érdek a béke fenntar­tása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcso­latok bővülése. Ezért arra törek­szünk, hogy viszonyunkat javít­suk velük. ‘í ‘ ■: Véleményünk szerint a sem- ‘ leges országók bizonyos po­zitív szerepet ma is hetülte- ■" nek és a jövőben még, inkább betölthethök az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában. Elvtársak! Korunk legfontosabb eseményei között tartja szómon az emberiség, hogy az utóbbi "10— 15 esztendő alatt a népek egész sora — közöttük India, . Indoné­zia, Irak, az Egyesült Arab Köz­társaság — rázta le magáról az imperialistáit igáját és lépett ön­álló nemzeti fejlődés útjára. Ve­lük jó a viszonyunk, s^ arra tö­rekszünk, hogy tovább javuljon. Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal szemben; szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kap­csolatainkat. Bizonyos mértékig á Magyar Nép- köztársaság is hozzájárulhat a gyarmati sorból felszabadult or­szágok önálló iparának fejleszté­séhez. Teljesen szolidárisak va­gyunk a felszabadulásukért most küzdő gyarmati népekkel. Meg­győződésünk, hogy az imperializ­mus nem tudja Jobbé megállítani a felszabadulásért és független­ségért vívott harc folyamatát, s győzedeípieskpdik a gyarmati né­pek igazságos harca. Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető. országaihoz, illetve kormányaihoz nem Kielégítő. Kö­zülük is. leginkább az Amerikai' Egyesült Államok .kormányával vannak komoly, ellentéteink. Az' amerikái' szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a- Magyar Népköztársaság elleni aknamun­kára. Mintegy ötezer magyar disszidenst felvettek a» USA hadseregbe. Fenntartják az úgy­nevezett' »Szabad Európa« rádió- állomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt.. a, példátlan gyakorla­tot folytatják, hogy miközben dip­lomáciai kapcsolat, áll fenn orszá­gaink között, az amerikai _ kor­mány hivatalos, küldöttei támad­ják a Magyar Népköztársaság hi­vatalos küldötteinek mandátu­mait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony ki­alakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztár-, saság között, mert ez megfelel a két ország népe érdekeinek. Mi tiszteljük a tehetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárultak a vi­tás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony norma­lizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják fe­lül és korrigálják a hamis presz- tizsokokból mindmáig fenntartott, idejét múlt, barátságtalan és cél­ra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szem­ben. Lényegében arra van szükség, hogy az Egyesült Államok kormá­nya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mond­jon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkoz­ni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az ala­pon nem nehéz a magyar—ameri­kai viszony normalizálásának út­ját és módozatait megtalálni. Kormányunk ennek .érdekében kész minden célszerűnek látszó lépés megtételére. . Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kül­politikáját. Adenauer kancellár színleg a békéről beszél, ugyan­akkor — mint az egész világon — itt Magyarországon is mindenki tudja, hogy a békéről hangozta­tott szólamok mögött Nyugat- Németországban erőltetett fegy­verkezés folyik és mindenáron a hidegháború fenntartására törek­szenek. Közismert a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányá­nak ellenséges magatartása a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal szemben. A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Né­met Demokratikus Köztársaság békepolitikájával. A Magyar Népköztársaság és az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság törekvései teljes mértékben azonosak. Üdvözöljük, a szocializmus építé­sében elért nagy sikereiket, örü­lünk, amikor látjuk, hogy gyor­san haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyal­ják a Német Szövetségi Köztársa­ságot. Kívánjuk: a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozói érjenek el új sikereket a szocia­lizmus építésében, államuk erő­sítésében, a béke megőrzésére és a két német állam közeledésére irányuló politikájában. Három évvel ezelőtt, az átme­neti súlyos nehézségek idején népköztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolulttá, nehézzé vált. Rágalmazó hadjáratot indí­tottak ellenünk az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és más nem­zetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott határozataival a reakciós amerikai körök ki akar­ták erőszakolni, hogy beavatkoz­zanak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben ál­ló, -törvénytelen határozatokat nem ismertük el és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. A ha­tározatok körül évenként felme­legített hecc-kampány minden­kor szovjetellenes és hideghábo- 1 rús célt szolgált. Népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött Népköztársaságunk belső meg­erősödésével párhuzamosan meg­erősödött nemzetközi helyzetünk 5á. A kapitalisták bojkottja és rógalomhadjárata részben már a ifiúlté. Ami" a legfontosabb: né­pünk tömegei, előtt lelepleződtek és ' a magyar közvélemény előtt hitelüket vesztették. Még ellenségeink is kénytele­nek tudomásul venni, hagy népköztársaságunk konszoli­dálódott és megerősödött. Ä Magyar Népköztársaság bará­tai pedig, akik a legsúlyosabb helyzetben' is szolidárisak voltak Velünk, ma értékelik eredménye­inket és becsülik népünket. Nemzetközi helyzetünk megszi­lárdulását annak köszönhetjük, hogy következetesen szembeszáll­tunk minden imperialista beavat­kozási kísérlettel és annak, hogy népünk helyesli és támogatja kü-- politikánkat. Ez kötelez bennün­ket, hogy nemzetközi helyzetün­két a- jövőben is az eddigi poli­tika alapján erősítsük tovább. Elvtársak! A nemzetközi hely­zetben az elmúlt két-három esz­tendő alatt bizonyos enyhülés kö­vetkezett be. Ez a változás döntően a Szov­jetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom és a világ békemozgalma erői növekedésének, a békepoliti­kának köszönhető. Kiemelkedő és jelentős ered­mény volt Hruscsov elvtárs ame­rikai útja, amelyet a világon min­denütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommuniz­mustól távol eső emberek is Úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hideghábo­rú jege töredezik, örülünk, hogy köröttünk van és szív­ből gratulá’nnk amerikai útja sikeréhez. Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésére .vonatkozó .javaslatának benyúj­tása az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe.. . Örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai—szovjet in­dítványra — egyhangú szavazat­tal a tízes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy hord­erejű az a megegyezés, amelyben Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalá­sok útján kell rendezni. Tennivalónkat abban látjuk, hogy a Magyar Népköztársa­ság, egyetértésben a Szovjet­unióval, a szocialista tábor valamennyi országával, haté­konyan segítse elő békés cél­jaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és a né­pek egymás közötti viszonyában a békés egymás mellett élés elvé­nek teljes érvényesítését. Támogatjuk az atomfegyverkí­sérletek megszüntetését, az atom­fegyvermentes zónák létrehozá­sát, az atomfegyverek használa­tának megtiltását, megsemmisíté­sét. Támogatjuk a berlini kérdés rendezésére, a német békeszerző­dés megkötésére vonatkozó ja­vaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvaló­sulhat, közbeeső intézkedések tör­ténjenek: a hadseregek létszá­mának csökkentése, a külföldi tá­maszpontok megszüntetése, a kül­földön állomásozó csapatok köl­csönös visszavonása. Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nemzet­közi kapcsolatok formájában kép­zeljük el. Jelenleg már 48 ország­gal államközi szerződések alap­ján fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat és arra törekszünk, hogy hasonló formában fejlesszük további országokkal is. Közis­mert, hogy" mi a nemzetközi gaz­dasági munkamegosztás, a specia­lizálódás és kooperációk elvét va­lósítjuk meg a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában, a szo­cialista államokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a nem­zetközi kooperáció elképzelhető és megvalósítható szocialista és kapitalista országok közötti gaz­dasági kapcsolatban is. Vannak olyan ipari és mezőgazdasági ter­mékeink, amelyeket a kapitalista országok vásárolnak és még je­lentősebb mértékben vásárolhat­nak a jövőben. Ugyanakkor ér- telmetteftttekí-találnánk, hogy ide­haza gyártsunk — kis sorozatban nagy. költséggel — olyan termé­keket, amelyeket a kapitalista or­szágok», állítanak,eiő olcsóbban és megfelelő .minőségben. Az ilyen értelmű gazdasági kapcsolat ki­bontakozásának természetesen feltétele, hogy a szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiból eltűnjenek a hi­degháborús korlátozó és zavaró tényezők. Véleményünk szerint a népek­nek békében kell egymás mellett élniük és ezen túlmenően fejlesz­teni kell a gazdasági kapcsolato­kat, a kereskedelmet, a kulturá­lis cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalatcseréjét és minden olyan kapcsolatot, amely az országok és népek békés egy­más mellett élését előmozdíthat­ja. Meggyőződésünk, hogy a bé­kés egymás mellett élés számára is az emberiség nagy többsége által elfogadott elv előb.b-utóbb legyőz rrJnden akadályt és győze­delmeskedik. Népköztársaságunk belpolitikai helyzete Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság belpolitikai hely­zetéről beszélt. A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt há­rom évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdulásá­hoz vezetett. Az ellenforradalom elleni harc a szocia’izmus erőit megedzette és tömörítette. A tö­megek politikailag sokat fejlőd­tek, nagy tapasztalatokra tettek szert az osztályharcban. A harc menetében, a szocializmus esz­méi alapján erősödött népünk nemzeti egysége — ez a törté­nelmi haladás jegyében született és fejlődő új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármi­kor. Hazánk bán munkáshatalom, proletárdiktatúra Volt és, a szo­cializmus épült, amikor 1956. ok­tóberében bekövetkeztek az is­mert események. A párt' az ese­mények minden lényeges mozza­natára kiterjedő, vizsgálatot foly­tatott, hogy feltárja az ellenfor­radalom okait, a közrejátszott té­nyezőket, az eseményekben mű­ködő erőket. A Központi Bizott­ság megállapította: az 1956. ok­tóber 26-án Eudapestcn kirob­bant fegyvere- felkelés a mun­kásosztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szocia!'Ha vívmá­nyai ellen irányúit, ezért burzsöá, ellenforradalmi je” egű volt. Az eseményeket felidéző okokra, az azokban résztvevő és ható té­nyezőkre vonatkozóan megállapí­tást nyert: lényeges tényezőként szerepet játszottak Rákosi és cso­portjának tubái. Figyelmen kí­vül hagyták a hazai adott­ságokat és sajátosságokat, s így egy idő múltán képtelen­nek bizonyultak arra, hogy a szo­cializmus építésének nemzetközi, fő törvényszerűségeit helyesen al­kalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és tartóssága gyengí­tette a proletárdiktatúrát és ked­vező talajt teremtett az osztályel- lenoágnek az ellenforradalom ki- robbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és cscpcrlj '- nak példátlan árulása K Végig­járták az utat a párton belüli burzsoáziával és ott* s isis; mint os frakciózásfe az: imperial és nyílt sző. árulók, a rrumkáshatalom feládá- r.V.g; mint ftazaárulék, az impe­rialisták beavatkozásának sür­gő' - ~ Zi g. Az ollenfcrrada’oni honi <V5 ere':' a politikai hatalmától, ki­váltságaitól és gazdasági 'alapjá­tól . korái ’ ■ ■ talisla és fasiszta resiaiirá dóra törő' egykori nagybirtokos és tö­ltés osztály cs reálidős úr ál;, her­;óinak sr: V Olt. C orzzn ;:'>zarvc7! ó k €0 mozgósít oíták :ka';. Itöv id néhí ■ny nro a'ztt pártot sz ■ci'vzzie k. Ezek kö­t ett veit az el éerforra: ’ ni ;xn űTjíT* Perveze It három egy­i koalíció s párt ­csakúgy, mint :ét vármc nyíltan ZÓ." 7­lót bontó, nyilaskereszíes, leple­zetlenül fasiszta párt. A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kívül — az el'enfcrrads’mi plat­formon álló, úgynevezett »muí­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom