Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

I r TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1959. november 15. w Ellentétek az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek klikk között Peking (Uj Kína). Az Egyesült Államok és a Csáng Kaj-sek klikk ellentétei legutóbb újabb esemé­nyekben jutnak kifejezésre. A taj­vani Kuomintang-hatóságok abbe­li félelmükben, hogy az amerika­iak magukra hagyhatják őket, élénken reagáltak arra az új ame­rikai irányzatra, amelynek lénye­ge „a két Kína” koncepció foko­zott hirdetése, Az új amerikai kampány azzal kezdődött, hogy visszautasítot­ták a csangkajsekisták által köve­telt két repülőtiszt kiadását. 1953" ban ugyanis a csangkajsekista lé­gierők Amerikában tanuló két tisztje nem volt hajlandó vissza­térni Tajvanra. A tisztek ameri­kai védelem alatt az Egyesült Ál­lamokban helyezkedtek el. 1959. október 6-án az Egyesült Államok szövetségi bírósága váratlanul fel­újította az évek óta elfekvő ügyet és nagy zajt csapott körülötte. A szövetségi bíróság ítéletében ki­mondta, hogy a két tisztet nem adják ki, mert Tajvan nem or­szág, hanem olyan terület, ame­lyet „a Kínai Népköztársaság” megszállva tart, vagy igazgat, s az amerikai bevándorlási törvények csak „országnak” való kiadatást tesznek lehetővé. Miközben Csang Kaj-sekék fel­háborodottan tiltakoztak, Eisen- hówer elnök október 21-i sajtóér­tekezletén tagadni próbálta, hogy a tajvani kérdés Kína belügye. Hozzáfűzte, hogy már több mint negyven nemzet elismerte „For- moza függetlenségét”. Eisenhower megfogalmazására felbődült a taj­vani sajtó. A lapok hangoztatták, hogy a „Formoza függetlensége” kifejezés nem puszta nyelvbotlás, hanem Eisenhower tudatos szán­dékait fejezi ki. Egyes amerikai kongresszusi tagok legutóbbi nyilatkozatai is alátámasztják ezt. Charles Porter demokratapárti képviselő egy be­szédében sürgette, hogy helyezzék nemzetközi ellenőrzés alá Taj­vant és a partmenti Penghu szi­geteket, Csang Kaj-sek fegyveres erőit pedig oszlassák fel. Az amerikai polgári sajtó az Egy hét a külpolitikában A hét nemzetközi eseményei kö­zött fontos hely illeti meg de Gaulle sajtóértekezletét, amelyen bejelentette, hogy Hruscsov már­cius 15-én érkezik a francia fő­városba. A francia közvélemény nagy várakozással tekint a neve­zetes látogatás elé, s egymás után érkeznek városok, intézmények, sőt magánszemélyek Hruscsovhoz szóló meghívásai. Nyugati diplomáciai körök ' DE GAULLE SAJTÓ­ÉRTEKEZLETE kapcsán behatóan foglalkoznak a'zzal a kérdéssel is, hogy a fran­cia elnök miért igyekszik minél későbbi időpontig elodázni a csúcs értekezletet. Megállapítják, a leg­fontosabb ok,. hogy de Gaulle előbb Hruscsovval akar tanács­kozni, de a csúcsértekezlet előtt végre akarja hajtani a szaharai atomrobbantást, s reméli, hogy szilárdabb politikai helyzetet tud az értekezlet időpontjáig terem­teni Algériában. Mindez termé­szetesen nem a francia álláspont szilárdságát, hanem gyengeségét mutatja. Csütörtökön este Párizsban be­fejeződött A BRIT ÉS A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER megbeszélése. Ezt követően Debré miniszterelnökkel, majd de Gaulle elnökkel tárgyalt Selwyn Lloyd. Az angol álláspont korábban az volt, hogy a csúcsértekezletet mi­nél előbb össze kell hívni, dip­lomáciai megfigyelők azonban úgy tudják, hogy a tárgyalások bobobobobobobob ' tóalvohl ■'loyalem: 5 Vásároljon ismétlő, 0 ^ csengős, ébresztő órát jő Ft 160 . Q Kapható: óra-, ékszer- 2 ■ és ajándékboltokban, 0 0 állami áruházban f 0 <1) ü BOB O I OIQBO B O B O B során sikerült meggyőzni a brit külügyminisztert, hogy a csúcs- értekezletre csak Hrucsov—de Gaulle találkozója után kerülhet sor. Ilyen értelemben nyilatkozott Herter amerikai külügyminiszter is, mellyel kapcsolatban megjegy­zik, hogy az Egyesült Államok is szívesen veszi ezt a döntést, mert kedvező hatást vár a találkozótól az egész nemzetközi helyzet ala­kulása szempontjából. Eisenhower „diplomáciai ma- rathoni futása”, ahogyan az el­nök utazását több nyugati lap is nevezte, közeledik. Hagerty, a Fe­hér Ház sajtófőnöke már meg is érkezett Rómába, hogy megtegye a szükséges előkészületeket Eisen­hower fogadtatására. Az előké­születekre jellemző, hogy Hagerty kilenc nap alatt tíz országot lá­togat meg. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA a héten foglalkozott a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez intézett felhívá­sával. A bizottság ülésén számos felszólalás után, határozatot fo­gadtak el, amely többek között ezeket tartalmazza: „Egyetértünk teljes mértékben azzal, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben kü­lönleges felelősség hárul a népek választott képviselőire, a parla­mentekre, a kormányokra és az államférfiakra.” „A magyar nép, amely annyit szenvedett, a két világháború szörnyű következményeitől — folytatja a határozat —, szívéből óhajtja, hogy békés, szocialista építő munkáját ne fenyegesse újabb pusztító háború réme. Ezért fogadták dolgozóink nagy örömmel és lelkesedéssel N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió mi­niszterelnökének az ENSZ-köz- gyűlésen előterjesztett javasla­tait az általános és teljes leszere­lésről.” A határozat végül meg- állaoítja. hogy a szovjet kormány ENSZ elé terjesztett javaslatai megjelölik az általános és telies leszerelés reális módozatait. Ép­pen ezért a külügyi bizottság, a magyar nép nevében a leghatáro­zottabban támogatja a javaslato­kat és azt kívánja, hogy azok az örök béke javára, a népek boldo­gulására minél előbb megvalósul­janak. Űj szovjet antibiotikum a biovetin A Kazah mezőgazdasági akadé­mia állatorvosi intézetében ki­próbálták a biovetin nevű új szovjet antibiotikumot a juhok és a bárányok tüdőgyulladásának gvógyítására. Ez a készítmény lényegesen olcsóbb elődjeinél és igen nagy hatásfokú. Segítségével a beteg állatok csaknem 80 szá­zaléka még a gennves tüdőgyulla­dásból is kigyógyultak. utóbbi időben többször követelte, hogy Tajvant helyezzék gyámság alá, illetve kiáltsák ki „Tajvan függetlenségét”. A New York Post azt javasolta, hogy az Egye­sült Államok új ázsiai politikája a Formoza feletti gyámságon ala­puljon. A Washington Post and Times Héráid sürgette, hogy a két Németország elismerésének logikáját a két Kínára, „vagy in­kább egy független Formozára” is ki kell terjeszteni. Ugyanez a lap ismertette azokat az ellenté­teket, amelyek a formozai ősla­kosság és a Kínából menekült csangkajsekisták között fennáll­nak, Az említett amerikai sakkhúzá­sok megannyi pörölycsapásként zúdultak a tajvani hatóságokra. A Kuomintang tajvani lapja ki­fejtette., hogy az úgynevezett „két Kína”-politika nem más, mint annak a cselszövésnek első lépése, amelynek célja a „Kínai Köztár­saság” kiküszöbölése. Több. más tajvani lap is hevesen támadta az Egyesült Államokat. Hruscsov születésnapi jókívánságai az indiai kormányfőnek Nehru indiai miniszterelnök november tizennegyedikén ün­nepli 70. születésnapját. Ezen a napon az egész országban üléseken méltatják Nehru ér­demeit. Moszkva: (TASZSZ) Hruscsov levélben üdvözölte Nehrut szüle­tésnapja alkalmából. A szovjet emberek — hangzik a levél, — kimagasló államférfiként isme­rik önt, aki sokat tett az India és a Szovjetunió baráti, jószom­szédi viszonyának megteremté­séért és fejlesztéséért. Hruscsov azt a meggyőződését fejezi ki le­velében, hogy a két ország kö­zötti együttműködés még jobban elmélyül a két nép és a világbé­ke javára. Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa most tartott ülésén határozatban üdvözölte Hruscsov miniszterelnök ameri­kai látogatásának eredményeit. A határozat elengedhetetlennek nyilvánítja a mielőbbi csúcsérte­kezletet, majd kiemeli, hogy »In­diának a tömböktől, katonai egyezményektől és szövetségektől tartózkodó politikája fontos sze­repet töltött be az imperialista hatalmak háborús terveinek meg­hiúsításában és a békés tárgya­lások a leszerelés és a -nemzetkö­zi együttműködés támogatásá­ban.« Szovjet jegyzék a bonni kormányhoz Moszkva: (TASZSZ) Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes pénteken jegyzéket nyújtott át Kroll-nak, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagyköve­tének. A jegyzék megállapítja, bogy a bonni kormány terve, amely szerint Nyugat-Berlinben létre akarja hozni a Deutschland­funk rádióállomást, összeegyez­tethetetlen a Nyugat-Berlinre vo­natkozólag jelenleg fennálló sza- t}ályokkal. — A nyugat-berlini rádióállo­más létesítésére irányuló bonni terv — hangoztatja a jegyzék — tulajdoniképpen törekvés a Nyu­gat-Berlinből kiinduló aknamun­ka és ellenséges propaganda fo­kozására. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya a jelek szerint a nyugat-berlini helyzet további bonyolítására törekszik olyan pil­lanatban, amikor kedvező feltéte­lek mutatkoznak a megoldatlan kérdések rendezésére. A szovjet kormány elvárja, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya teljes felelősség­gel mérlegelje a fentebb kifej­tett szempontokat — mondja be­fejezésül a jegyzék. Nyugat-európai szövetségeseinknek is segítenie kell másokon — mondotta Nixon Nixon amerikai alelnök pénte­ken előadást tartott Appleton fő­iskoláján: felszólította a nyugat­európai országokat, hogy csatla­kozzanak az Egyesült Államokhoz a gazdaságilag elmaradt országok megsegítésében. Nixon azt is igye­kezett megértetni a nyugat-euró­pai szövetségesekkel, hogy „a se­gítség másokon” megköveteli, szüntessék meg az Egyesült Álla­mokból származó import ellen emelt akadályokat is. Események sorokban Athén: (TASZSZ) Iliu és Prif- tisz, az EDA (Egységes Demokra­tikus Baloldali Párt) képviselői, Averoff külügyminiszterhez in­terpellációt nyújtottak be a görög parlamentben. Áz EDA követeli, hogy a görög kormány fogad­ja Chivu Stoica román miniszter- elnöknek a balkáni értekezletre és a bolgár kormánynak a görög —bolgár megnemtámadási szerző­dés megkötésére vonatkozó ja1-' vaslatait. Róma: (TASZSZ) Rómában ülést tartott az európai íróközös­ség nemzetközi bizottsága. Az ülésen olasz, szovjet, francia, spanyol, román, lengyel, magyar, holland, bolgár és más írók vet­tek részt. Megvitatták és jóvá­hagyták az Iróközösség szervezeti szabályzatának tervezetét. »A Kö­zösséghez tartozó írók — mutat rá a szervezeti szabályzat — kö­telesek fejleszteni és erősíteni a népek békéjének és barátságának szellemét.« Washington: (MTI) A Fehér Ház szóvivője pénteken kijelen­tette, nem felelnek meg a való­ságnak azok a hírek, amelyek szerint Eisenhower december 3-án kezdődő 19 napos külföldi utasítsanak programjába további országokat iktattak be. Hangoz­tatta, hogy Eisenhower látogatá­sát Spanyolországba és Tunéziá­ba már eredetileg felvették a kör­utazás útitervébe. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a 46. játékhéten öt találatos szel­vény nem volt. Négy találatot 12 szelvényen értek el, nyereményük egyenként 216 606 forint, a három- találatosok száma 1427, nyere­ményük 910 forint, a kéttalála- tosok nyereménye 21 forint 50 fillér. Havana: (Reuter) A kubai kor­mány jegyzéket juttatott el az Egyesült Államokhoz, amely vá­lasz az USA .legutóbbi két tilta­kozó jegyzékére. A kubai kor­mány kifejti, hogy súlyosan ag­gasztják a két ország kapcsolatai. Elutasítja azt az állítást, hogy Kuba ellenséges érzésekkel és bi­zalmatlansággal akarja helyette­síteni a két ország népének ba­rátságát. A jegyzék' végül han­goztatja Kuba őszintén 'reméli, hogy a mostani sajnálatos helyzet meg fog szűnni. — Párizs: az 1960 májusi építő- anyagipari kiállítás fő érdekessé­ge: a világ legnagyobb traktora (50 tonna) és az óránként 215 mé­ter sebességgel ásó földhányó gép; A. Tolsztoj: A1 aJ_T A (20) Lösz a fejét csóválta és meg­érintve a nagy virágok áttetsző viaszos, azúr leveleit, tűnődve mondta: — Eszembe sem jutott, hogy minek megyek én a Marsba. Jöt­tem, hogy itt legyek. Hajdanában a conquistadorok felszereltek egy hajót és elindultak, hogy új föl­deket találjanak. Amikor a ten­geren ismeretlen part bukkant föl, a hajó bsúszott egy folyó tor­kolatán, a kapitány levette szé- leskarimájú kalapját és saját ne­vére keresztelte azt a földet. Az­tán végigrabolta a partot. Meg­lehet, hogy magának igaza van: ahhoz még kevesen vagyunk, hogy partra szálljunk; meg kell rakni kincsekkel a hajót. Bele­pillanthatunk ecy új világba: ez aztán a k’ncs! A bölcsesség az, Alekszej Ivanovics, a bölcsesség, amit magunkkal kell vinnünk a hajón. — Nehezen fogunk mi zöldágra vergődni, Msztyiszlav Szergeje- vics. Maga nagyon nehézkes em­ber. Lösz nevetett: — Ne féljen, kedves barátom, én csak a magam számára va­gyok nehézkes ember, majd csak megegyezünk a végén. Az ajtón kocogtattak. A féle­lemtől és a tisztelettől meg-meg- bicsakló lábbal megjelent a gond­nok és jelekkel kérte, hagy kö­vessék. Lesz gyorsan felállt, te­nyerével lesimította fehér haját. Guszev határozottan megpödörte bajuszát. A vendégeket a folyo­sókon és lépcsőkön keresztül a háznak egy távoli részébe kísér­ték. Egy alacsony ajtón a gondnok kopogott. Bentről szapora, szinte gyermeki beszéd hallatszott. Lösz és Guszev belépett a nagy, fehér szobába. A fénysugarak, ame­lyekben millió porszem táncolt, a mennyezeti ablakokon át a mo­zaikpadlóra vetődtek, s az egyen­letes könyvsorok, a lapos szekré­nyek közé állított bronzszobrok, a hegyeslábú asztalkák és a ho­mályos vetítőtükrök képe vissza­verődött a padlóról. Nem messze az ajtótól hamvas­szőke, fiatal nő állott nyakig és csuklóig zárt, fekete ruhában. Feltornyozott haja fölött porsze­mek kavarogtak a könyvek arany kötésére hulló fénysugárban. — Ugyanaz a nő volt, akit tegnap a Mars-lakó Aelitának -nevezett. Lösz mélyen meghajolt előtte. Aelita mozdulatlanul állt és tág- pupiliájú, szürke szemét Loszra függesztette. Hosszúkás, kékes- fehér arca alig észrevehetően re­megett. Kissé fitos orra, meg­nyúlt szája gyermekien finom volt. Mintha keble meiredek ív­ben emelkedett volna, úgy hul­lámzott a lágy, fekete redők alatt. — Ellio utara geo — mondta dallamos, bársonyos hangon, szin­te suttogva és mélyen meghajtot­ta fejét, annyira, hogy tarkója is látható lett. L.osz válaszul csettintett az uj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom