Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

I 1959. november 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Törzsi háború Roaoda-UiiinAaii f . Ű, feíl; K rzm?** u 0 U pslffps ' ■ : "T O^f y Wy% f! v ci.saoéhv" eV urán 0 cink ^/w i—i tantál Qrin gyémánt (Jpg) Az 54 003 négyzetkilométer te­rületű és 4,5 millió lakosú Ruan- da-Urundi ENSZ gyámsági terü­leten az elmúlt napokban véres harc tört ki a bahutu és a va- tússzi törzsek között. A !;vámsí:'i terület lakosainak mintegy bál- nyolcadát kitevő földmű- elő ba- hutuk és az összlakosságból a ; 7 százalékkal részesedő vaiussziak közötti harcnak ezitleig több száz halálos áldozata van. 1834-től Német Kelet-Afrl-i gyarmathoz tartozp Ruanda- Urundi 1923-ban néys-.tövei- <■ i mandátumként a belga gyaima- tosítók birtokába került. Ár itt uralkodó gyarmati átlapolok t szemléltetően mutatjá r.z a körű - msny is, hogy a területet már 1223-ban közigazgatásilag Bei.ga- Kongó gyarmathoz csatolták, Ruanda-Úrnndi 1215-től — to­vábbra is belga fennhat tartozó — ENSZ gyámsági terü­let. A belga gyarmati kőziga-frr.tís a vatusszi törzsbeli fffidesu.rakra Könnyelmű ígéreí »Minden választómhoz szemé­lyesen ellátogatok!« — ígérte győzelmi mámorában egy új not- tinghami képviselő. Kiszámít •. ták, hogy ha hetenként 85 láto­gatást bonyolít le, akkor öt év múlva eleget tehet ígéretének. Pe­dig a választók nyilvánvalóan jobban szeretnék, ha látogatások helyett arra használná fel idejét, hogy érdekeiket védelmezze a parlamentben. támaszkodik, ejtért i bahuíuk küzdelme nemcsak törzsi hábo­rúskodás; jelent, hanem egyúttal a belga gyarmatosítás ellen is irá­nyul. v Ruancla-UranJlban élő színes- bőrű lakosság főfoglalkozása ’• az 'állattenyésztés és; » füJtlmövcJés. A cecelégy fertőzésétől mentég- fennsíkon -— külterjes módsze­rekkel — nagyarányú szarv ajr marhatenyésztés folyik. (1957-beii 1033 000 db szarvasmarha.) A primitív fakon állá, önellátó.föld­művelő ■ ■ gnzCasíignkan kíyiil. a bennszülöttek egy része, a csekély számú — 5—6 ezer főnyi —euró­pai telepes kezén összpontóöulo modern gyapot- és banánültetvé­nyeken dolgozik. A belga gyarmatosítóknak nagy gondot okoz. az elienségesk lokalizálása, Jiehogy a törzsi -há- ború ^ az ■ r.syárfyi kincsekben rendűi'. .1 gazá1 1 r, do jelciile« renß-;ivä! feszült belpolitikai pl* fapetú Eelga-Kongú területére át­Meflépzpfiv|$zeti feiáüliíisra. ké3züJr,3k Ésszkváian Moszkvában 1969 februárjában őr. zágos képzőművészeti kiállí­tást rendeznek, amelynek \témá- ja: »A szovjet nő, a kommuniz­mus aktív építője.« A kiállításon nőket megörökítő képzőművészeti alkotásokat- .és szovjet női művészek legkiemel­kedőbb munkáit- fogják bemutat­ni. ü Maradéktalanul a pártnak adott szavunkat Irta: Siklósi Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának már­ciusi határozatára >. Megyei KISZ Bizottság Végrehajtó Bizottsága 11 pontban válás'zolt. 1 A válasz elkészítésénél figyelőmbe vettük iránymutatónak a KISZ KB »15 válaszát«, de számbavettük me­gyei lehetőségeinket is. Azt a célt kívántuk szolgálni,- hogy erőnk­höz mérten megyénkben segítsük meggyorsítani a szocializmus épí­tését. A válasz végrehajtásában a KISZ tagjaira, s a KISZ-eh kívüli fiatalok széles tömegeire építet­tünk. Arra az elvi megállapításra tá­maszkodtunk, hogy a szocializ­mus felépítése minden becsületes, szorgalmas dolgozd és tanuló fia­tal soha nem látóit, szép, boldog életének alapja. Ezért dolgozni, harcolni legszentebb hazafias kö­telesség. A vállalás .megtétele óta fél. év telt el, a pártnak adott szavunk teljesítéséről elkészítettük ,a mér­leget. A mérleg azt mutatja, hogy vállalásunk reális volt, helyesen vettük figyelembe a megye ifjú­ságának hazaszeretetét. A bonyhádi KlSZ-sZerveze- tek mozgósítani tudják a KISZ-en kívüli fiatalokat az »ifjú kpjnmájtSsla szomba­tokra« és »ifjú1 kommunista délutánokra«, a község csator­názását segítik gyorsabban el­készíteni. Amikor a, Bonyhádi tsz-ekberi a rossz időjárás következtében ösz- szetorlódtak a mezőgazdasági munkák, ifjúmunkás KlSZ-brigá- dok mentek segítségükre,. A szekszárdi kíszisták,, egy- - napi munkát vállaltak lakás-, építkezésen, a^^jjülő új há­zak bizonyít ékül, hogy idő­sebb testvéreikkel, a szek­szárdi dolgozókkal együtt, a klszisták, munkás, diák és alkalmazott fiatalok, becsület­tel teljesítik vállalt kötele­zettségüket. A falusi fiatalok is számtalan példáját adjak, hogy a hazaszere­tet fogalmába beletartozik a szü­lőfalu szépítése, kulturáltságának fokozása. A decsi kiszlsták iskola, a szakcsiak kulíijrház, a regö- lyick vízvezeték, másutt járda és sportpálya áöltésére moz­gósítják a KlSZ-szervezeíCk tagjait és a KISZ-cn kívüli fiatalokat. E közösen végzett és a jövőben egyre inkább végzendő önkéntes társadalmi munka, az igazr-haza- fiasság egyik igen szép megnyil­vánulása. A közös, munka által nemcsak csatornáik, iskolák, víz­vezeték, lakóházak, sportpálya'; jával. Nagy erőfeszítéssel meg­szólalt: — A Föld küldöttei üdvözölnek téged, Aelita. Maga sem tudta, mért beszélt ilyen fellengzősen. Elpirult. Gu- szev méltóságteljesen mondta: — Nagyon örülök, hogy megis­merhetem; Guszev ezredparancs­nok, ez pedig Msztyiszláv Sncrge- jevics Lösz mérnök. Eljöttünk, hogy megköszönjük a szíves ven­déglátást. Az emberi beszéd hallatára Ac- lita fölkapta fejét, arca nvugcd- tabb lett, pupillája összébb hú­zódott. Szótlanul nyújtotta kezet, keskeny tenyerét fölfelé fordává: így tartotta egyideig. Losznak és Guszevnek úgy rémlett, mintha zöldesíehén gömb jelenne meg a tenyerén. Aztán Aelita gyorsan visszahúzta kezét és a könyves­polcok között elindulva, a könyv­tár belseje felé tartott. A vendé­gek követték. Lösz most látta, hogy Aelita a válláig ér,-bájos és könnyed, akárcsak azok a reggel küldőit, kesernyés illatú virágok. Bő ru­hájának alja a tükörfénye3 mo­zaikot söpörte. Vissza-visszané- zett, mosolygott, de szeme nyug­talan és riadt maradt. Széles padra mutatott, amely a szoba félköralakú, tágas mélye­désében állt. Lösz és Guszev le­ült, Aelita velük szemközt fog­lalt helyet, egy olvaspasztaiftánál rá könyökölt és lágyári-, fürkésző»' nézte vendegeit. !' Egy ideig szótlanul' ültek. Loszt elzsongító, étjés nyugalom szállta meg: jó volt iti üldögélni és néz­ni ezt a furcsa, csodálatos lányt. Guszev sóhajtott:, a . ... — Helyes kislány,, nagyon ked- Ves kislány — mondta halkan: Aelita ekkor megszólalt. Hang­ja olyan csodálatos volt, mintha csak valamilyen hangszeren 'ját­szott volna. Ajkát alig mozdítva, többször egymás után elismételt néhány szót. Jlanávas szempillája; le-lecsukódott, majd lassan föl­nyílt.. Ismét kinyújtotta kezét tenyér­rel fölfelé. Lesz. és Cíuszev ekkor ködös, zöldésféícr gömböt , pjL lantot! meg tenyerén. Akkora volt, mint egv kisebbfajta alma. Légkör vette körül, mozgott és csillogóit. A két vendég'és Aelita figyel­mesen nézte ezt a felhős, párás almát. Hirtelen, fénysugarak sik­lónak rá és mégailápodtak rajta. Lösz felkiáltott: Aelita kezében a földgömböt tartotta. — Talcetl — rnpndtá a' lány és a gömbre mutatott. A gömb,-lassú forgásba kezdett. Elvonultak. Amerika körvonalai, Ázsia csendes-óceáni partjai. — Ezek .itt mi vagyunk, mi, oroszok — mondta izgatottan Guszev és Szibériára bökött. Kanyargós árnyékként vonult el az Ural gerince, keskeny szalag­ként a Volga' alsó folyása. Kiraj­zolódtak a Fehér-tenger partjai. — Itt — mondta Lösz és á Finn- öbölre mutatott. Aelita csodálkozva emelte rá szemét. A gömb megállt.' Lösz nagy erőfeszítéssel felidézett em­lékezetében egy térképrészletet és képzelete nyomán a homályos, gömb felszínén megjelent egy fe­kete .felt, a belőle szerteágazó vasutak szálai és a zöld mezőben a felirat: »Petrograd.« Aelita a ' gömböt, nézte, majd eltakarta. Az most utjain kerssz-, tül csillogott. Aelita Loszra fi­gyelt és bólintott. — Öez'O, ho szua — mondta és Lösz megértette, hogy ez annyit tesz: »Mély ed jen el és emlékez- zék«. ,, • {Folytatjuk.) építése gyorsul meg, hanem meg­gyorsul ifjúságunk szocialista tu­datának kialakulása is. A Ijözós munka eredménye felett érzett öröm és jogos büszkeség mellett kialakul a közös munka eredmé­nyeinek közös védelme. A bony­hádi járás egyes községeiben a kiszesek és úttörők együtt meg­szervezték az ősszel és tavasszal elültetett fák védelmét. Kialakul a közösségért, a közösség iránt érzett felelősség. A bogyiszlói Ságvári Endre Önkéntes Ifjúsági Építőtábor­ban a Baranya, Bács, Csong- rád megyei diákok között dol­gozott 300 Tolna megyei is­kolás fiatal is. Jó munkájukkal öregbítették a Tolna megyei középiskolás fiata­lok egyébként is jó hírnevét Or­szágszerte ismert a dombóvári Kaszás-brigád kilenc és fél köb­méteres napi átlagteljesítménye. A Tolna megyei átlag a beterve­zett két és fél köbméterrel szem­beni-mégy köbméter volt. E szá­mok mögött olyan fiatalok van­nak, akiknek a kezében még soha­sem volt ásó és lapát, akiknek a lábán még sohasem volt csizma, s mi tagadás, az első napokban a lapát a kezet, a csizma a sarkat törte fel. De ezek a fiatalok le­gyűrték a kezdeti nehézségeket, nemcsak a tervet teljesítették, hanem mint a számok mutatják, alaposan túl is teljesítették azt. Nagy dolog ez, de talán még ennél is. nagyobbra kell értékelni a paksi középiskolások szép meg­nyilvánulását. A dunaföldvári diákok közül néhányan — ki­hangsúlyozom, nem mindegyik, hanem csak néhányan, akikkel sajnos nem bírt sem tanár, sem a velük együtt, egy iskolából ott- lévő kiszlsták sem .— úgy véle­kedtek, hogy aki a tervet túltel­jesíti, az stréber és hogy a duna- földváriakra ezt a jelzőt ne le­hessen mondani, hát ők a »ren­des« fiúk, ahol csak tehették, lóg­tak, egyrkét esetben veréssel fe­nyegették a szorgalmasan dolgozó társaikat. „ Sikerült elérniük, hogy a duna­földvári brigád átlagteljesítménye 1,9 köbméter, terven aluli átlag­teljesítmény. A paksi középiskolások, akik két héttel később ugyanazt a munkahelyet kapták, a ki­szólták kezdeményezésére el­határozták, kiköszörülik a já­rás becsületén esett csorbát, harcba indulnak a legjobb brigád címért, a KISS Köz­ponti Bizottság jutalom zász­lajáért. Elhatározásukat vég­rehajtották, a címet is elnyer­ték és a zászlót is. Mi ez, egyszerű fiatalos nekibuz­dulás? Az is, de annál jóval több, véleményem szerint ez a meg­nyilvánulás tükröződése a szo­cializmus építése közben formá­lódó . ifjúság egyre’ nemesebb gondolkodásának. Ez az ifjúság már nemcsak saját maga és kis közösségé tevékenységéért, hanem járási, megyei méretekben érez felelősséget az ifjúsági mozgalom egy-egy jó, vagy rossz munkája felett. A fentiek nem kiragadott je­lenségek. a vállalás teljesítésének összesített képe azt mutatja, hogy egyre nő azoknak a fiatalok­nak a száma, akik. rendes na­pi munkájukon túl önkéntes társadalmi tevékenységükkel járulnak hozzá megyénkben a szocializmus építésének meg­gyorsításához. Vállaltuk, hogy ipari üzemeink­ben a takarékossági mozgalom megszervezésével' kétmillió forin­tos megtakarítást érünk el ez év­ben. A megtakarított összeg 2 mil­lió 268 ezer 410 forint. Vállaltuk ipari üzemeinkben 50 ifjúsági brigád megszervezését, amely harcol a »Szocialista mun­ka ifjú brigádja« megtisztelő cím elnyeréséért 80 ifjúsági brigád dolgozik, 1774 ifjúsági munkás részvé­telével, három már elnyerte a »Szocialista munka ifjú bri­gádja« címet. A Bonyhádi Zománcgyárban öt ifjúsági brigád harmadik negyed­éves tervét 135 százalékra teljesí­tette. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban 53 ifjúsági munka­csapat, 11 silózó brigád dolgozik, a brigádtagok száma 1066. A szekszárdi Béke Termelő­szövetkezet Tóth Lajos vezet­te Petőfi munkacsapata 45,5 mázsás holdankénti kukorica- termést takarított le. A tamá­si Vörös Szikrában a silózó brigád kétezer köbmétert si­lózott. Vállaltuk, hogy 150 000 óra tár­sadalmi munkával járul megyénk ifjúsága hozzá a megye építke­zéseihez, a községfejlesztési ter­vek végrehajtásához. Eddig több mint 100 000 mun­kaóra a teljesítmény. A most beindult »Ifjúság a szo­cializmusért« próba nagy segít­séget nyújt szervezeteinknek, hogy a hátralévő közel 50 000 órát ne csak teljesítsük, hanem túlteljesítsük. E néhány gondolatot akartam az újság olvasóival megismertet­ni. Ezekkel is bizonyítani, hogy ifjúságunk nagy többsége méltó a szeretetre, lelkes, odaadó és hí­ve a szocializmusnak. Egyre na­gyobb azoknak a fiataloknak a tábora, akik cselekvőén vesznek részt a szocializmus építésének mindennapi feladataiban és nap mint nap szűkül a passzív nem­törődöm fiatalok száma. Továb­bá, hogy a KISZ képes komoly segítsé­get adni a szocializmus épí­tésének meggyorsításához a mi kis megyénkben is, úgy, hogy közben formálja, csi­szolja ifjúságunk gondolko­dását, segít kialakítani szo­cialista világnézetét. A jó eredmények ott, azokban a községekben, tsz-ekben, üze­mekben, iskolákban születtek meg. ahol párttitkárok, tanácsel­nökök, igazgatók, tanítók, kom-, munista és pártonkívüli ' szülők jó tanácsokkal, feddő és dicsérő szavakkal, még inkább jó példák­kal arra nevelik a fiatalokat, hogy az adott szó becsület kérdé­se. így formálódnak egyes KISZ- szervezetek ifjú kommunista kö­zösségekké. A KXSZ-en kívüli fia­talok vezető, szervező erőivé. En­nek bizonyítéka,- hogy a pártnak adott szavunkat, a párt VII. kongresszusa- tiszteletére tett vállalásunkat maradéktalanul tel­jesítjük. S lársziüiiási eiiésfleietröl és tmsNtM prßMiril {irmai ispzeíelli a «vei íisíécs v. I. A Tolna megyei Tanács a leg- közélebbi, keddi ülésén dr. Tus­ka Pál elvtárs elnökletével meg­vitatja Szűcs Lajos mezőgazdasá­gi osztályvezető beszámolóját a termelőszövetkezetek helyzetéről a zárszámadások előkészületeiről és a termelőszövetkezetek I960, évi tervezéséről. Ezt követően külön napirendi pontban tárgyal­nak a kereskedelmi apparátus káderhelyzetéről és egyéb aktuá­lis kereskedelmi problémákról. . Ennek a napirendi pontnak Győ­ri István kereskedelmi osztály- vezető és Czenki Sándor, a pénz­ügyi osztály vállalati és pénz­gazdálkodási csoportvezetője lesz- . nek az előadói. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom