Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
Mehiv, Szeksz^1’■% Egyetemi Xcfcijvtá* í’i J?SZ, 9 ybin ■ SzepesB^^j^/' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! :a -MAGYAR'.SZOCIALISTA MUNK-^PAkT 'T OLNA'' M*E"GYEI ;BI7C TTSÁG A ;|S A MEGY.E.l TAN'ÁC.S, L'^jjJÁf es Ellentétek az Egyesült- Államok a Csang Kaj-sek klikk között Évvégi számvetés előtt a belecskai Szabadság Tsz-ben (3. oldal.) (5. oldal.) A megye vad- és erdőgazdálkodásáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a lengyeli mező- gazdasági szakiskolában tartott ülést, amelyen a megye vad- és erdőgazdálkodásának helyzetét vitatták meg. A képviselőket Fodor József, a szakiskola igazgatója fogadta, majd a csoport ülésén Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott beszámolót. Részletesen ismertette a megye erdő- és vadgazdálkodási helyzetét s elmondotta, hogy az erdőgazdaságok az idén túlteljesítették fakitermelési tervüket, az elmúlt években pedig 4600 hold új erdőt telepítették. Foglalkozott az erdészeti szakember-hiánnyal, ami egyúttal a megfelelő ellenőrzést is megakadályozza, de gátolja az új erdő- telepítések munkáját is. Az eddigi felmérések szerint termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 3500 hold. fásításra alkalmas terület van. "A megye vadgazdaságilag hasznosítható területe meghaladja a 600 000 holtját. A vadállomány fejlesztése elsősorban a fácán és a fogoly-állománynál szükséges. A vadkárokkal foglalkozva megállapította, hogy ez a megye 40 községét érinti s a <vadkárbecslé- seknél az eddigieknél gondosabb ellenőrzésre van szükség. . A beszámolót . követő vitában többen is felszólaltak. Parti István, a gemenci vadgazdaság vezetője kérte, hogy a védgáttöltés ármentett lábánál 300 méter szélességű területet csatoljanak a Dunaártéri Erdőgazdasághoz, mert így jelentősen csökkenteni leh'et a vadkárokat. Riba János és Csi- ge György regölyi gazdák, Tóth József kocsolai tanácselnök éppúgy, mint Péti János képviselő a vadkárok kérdésével foglalkozott, amelyek sok panaszra és vitára adnak alkalmat. Berki László, a Tamási Edrőgazdaság igazgatója a fásított területek megvédésének fontosságára hívta fel a figyelmet, s javasolta, hogy ennek érdekében az iskolákban is fejtsenek ki propagandát. Hunyadi Károly képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy jobb kapcsolatot' kell teremteni az erdészeti szakemberek' és a Népfront-bizottságok között, mert így jelentősen elő lehetne mozdítani a fásítás kérdését. Erdélyi János, a Bajai Erdőgazdaság igaz gatója, az üzem tér vek fontosságáról beszélt, majd Prantner József, az MSZMP megyei bizottrfhtnepélyes kázaiuíqkMh a &zeíuzcurdi tanáoúiáza dhzlwmébtíi — Kijelenti-e ön, Szegedi Sándor, hogy házasságot kíván kötni Molnár Máriával? — Igen!, — Kijelenti-e ön, Molnár Mária, hogy házasságot kíván kötni Szegedi Sándorral? — Igen! — Én. mint az állámi anyakönyvvezető. egybehangzó nyilatkozatuk alapján, Önöket házastársaknak nyilvánítom és ezt megörökítem a szekszárdi állami anyakönyvben. A kérdéseket Kalmár József, a szekszárdi városi tanács vég- rehajtó bizottságának elnöke tette fel, aki ebből az alkalomból ellátta az anyakönyvvezetői tisztet. S akik egy egész életre szóló örök hűséget fogadtak egymásnak, Szegedi Sándor asztalos, a szekszárdi faipari vállalat dolgozója és Molnár Mária. Az ifjú pár a Lohengrin nászinduló hangjai mellett vonult a szekszárdi tanácsháza feldíszített nagytermének elnöki asztala elé, hogy hitet tegyen szerelme, egymáshoz való hűsége mellett. Kalmár József elvtárs köszöntötte a fiatalokat és mondta ki a határozatot: „Ezennel házastársaknak nyilvánítom önöket”. Üdvözlő beszédében sok sikert kívánt az ifjú párnak. Ez volt az első alkalom, hog?T a szekszárdi tanácsházán fiatalok jelentek meg, kérve a végrehajtó bizottság elnökét, vállalja az anyakönyvvezetői tisztet és nem a templomban, hanem meggyőződésükhöz híven, ünnepélyes keretek közt egyedül az államhatalom képviselői előtt tegyenek tanúságot hűségükről és fogadják meg, hogy együtt, egymást segítve haladnak a boldogság útján, amelyen szocialista társadalmunkban az egész dolgozó nép együttérzése, támogatása kíséri. A magunk részéről mi is csatlakozunk Kalmár elvtárshoz, és sok boldogságot, örömteli házaséletet kívánunk Szegedi Sándornak és Molnár Máriának, illetve most már Szegedi Sán- dornénak. (—ei) Tíz hold szőlőt telepít a kajdacsi Igazság Győzelme Tsz A kajdacsi Igazság Győzelme Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy gazdaságuk belterjesebbé és jövedelmezőbbé tétele céljából még az idei évben elkezdik egy tízholdas táblán a csemegeszőlő telepítését, A szőlő területét a szakemberek már kijelölték, és a napokban megkezdődött a föld forgatása és trágyázása. A szőlő területén hathét vagon szerves és 700—800 kiló műtrágyát szórnak el kataszteri holdanként, ságának titkára, képviselő arra mutatott rá, hogy a fásítás és erdősítés terén sokkal nagyobbak a lehetőségeink, mint amennyit kihasználtunk. Javasolta, hogy a Hazafias Népfront és a megyei tanács közös tervet dolgozzon ki, amelynek végrehajtásába be kell vonni a fiatalokat is. Kaszás Imre. a képviselőcsoport elnöíce végül javasolta, hogy a KISZ-táborok munkaprogramjába vegyék fel az erdősítést is, a középiskolákban pedig a politechnikai oktatás keretében foglalkozzanak erdőgazdasági kérdésekkel. A képviselőcsoport tanácskozásának végén Szűcs Lajos válaszolt a vitában felmerült kérdésekre. A gépállomások több mint 400 gépet üzemeltett két műszakban A traktorosok kongresszusi versenyében Zslfkovics Sándor az első A Gépállomások Megyei Igazgatóságán arról tájékoztatták lapunk munkatársát, hogy november 1-től 10-ig tartó időszakban a traktorok négy napot kiestek a termelésből, mert esett az eső. Ennek ellenére az említett időszakban mintegy 22 000 normálholdat kitevő munkát végezték el a megye gépállomásai. November 11- én, szerdán azonban a gépállomást traktorosok ismét kivonultak a termelőszövetkezetek földjeire. folytatódott a szántás, vetés. Csütörtökön már a 889 traktorból mintegy 800-zal dolgoztak. Mivel a munka sürgős, a gépállomások a traktorok felét, mintegy 400-at éjjel-nappal, két műszakban üzemeltetik. Ezzel magyarázható, hogy eddig a gépállomások több mint 40 000 holdon vetették el az őszieket és mintegy 30 000 holdon végezték el a, mélyszántást. A Gépállomások Megyei Igazgatósága ismét értékelte a traktorosok kongresszusi versenyét. E szerint továbbra is Zsifkovics Sándor, a gyönki gépállomás trak torosa az első, aki szeptember 1- től november 10-ig 142 műszaknormát teljesített. A továbbiakban sorrendben közöljük annak a másik öt traktorosnak a nevét, akik esélyesek a hatnapos jutalomüdülésre: Balogh István, Dalmand, Fejős József, Szedres, Zsalakó István, Bonyhád, Förster Mátyás, Nagydorog és Molnár László, Várdomb. A kongresszusi verseny eredményes Fellendült az űjífőmczgalom az ipari üzemekben A párt márciusi határozata nyomán kibontakozott kongresz- szusi munkaverseny nagy eredmé nyékét hozott a megye ipari üzemeiben. Elmondhatjuk, hogy az ipari üzemek dolgosai megvalósították — illetve az év végéig megvalósítják — a határozatban kitűzött célt: Főbb mutatóiban elé mi ez év végére a hároméves tervben I960, végére előirányzott termelési színvonalat. Nőtt a ter- melés, a termelékenység, javult <r minőség, csökkent az önköltség az üzemekben. Jelentős szerepük volt ebben az üzemek újítóinak is, akik számos javaslattal segítet ték a határozatban megjelölt célok megvalósítását. Tolnai Selyemfonógyár: Ötvenhét újítási javaslat egy hónap alatt Mint Thész Mária, lapunk levelezője írja, szeptember 15-től október 15-ig újítási hónapot rendeztek a Tolnai Selyemfonógyárban. Ez idő alatt 57 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók amiből 28-at kalkuláltak. E huszonnyolc újítás várható évi gazdasági eredménye 451 ezer forint. — Az 57 újításból 41 újítást a szövődé újítói dolgoztak ki. Monostori József szövőmester például tizenkilenc újítási javaslatot nyújtott be, ezek közül négynek lehetett előre kalkulálni a várható gazdasági eredményét. Ez 41 ezer forintot tesz ki. Egy háromtagú újítóbrigád — Wiesner József, Szentendrei János és Badics József — tizenhárom újítási javaslatot nyújtott be, ezek közül hatnak a kalkulált gazdasági eredménye közel kilencvenezer forintot tesz ki; Su- sula István és Stróbl József négy újítása 255 ezer forinttal teszi olcsóbbá a gyárban a termelést. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: Nagy jelentőségű újítás a lemezzel való takarékosságra A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál is több újítás született a kongresszusi verseny során. Néhány javaslaton most dolgoznak, de amit Müller Ferenc, a vállalat kooperátora Csupó Józseffel a tröszt egyik dolgozójával együtt dolgozott lel, már be is. vezették. Ennek az újításnak a jelentőségét az növeli, hogy alkalmazásával jelentős mennyiségű lemezt lehet megtakarítani. Az öntözőcsőgyártásnál ugyanis eddig úgy szabták le a 1000x2000 milliméteres lemezből az anyagot, hogy egy lemezből egyféle méretű csőhöz való darabokat vágtak le. így a lemeznek mintegy 10—15 százaléka hulladékba került. Most egy lemezből többféle csőalkalrészt szabnak le, sikerült úgy elosztani az idomokat. hogy a hulladék csak 1—2 százalékot tesz ki. Szekszárdi Vasipari Vállalat: Fellendülőben az újítómozgalom Éveken keresztül »aludt« az újítómozgalom a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál. Az idén — az év elejétől szeptemberig — mindössze két újítási javaslatot nyújtottak be á vállalatnál, ezeket is más vállalatok dolgozói.. Az újítási hónapban azonban tizenhárom javaslat született, amiből tizet fogadtak el. Nincsenek köztük százezreket hozó újítások, — a vállalat- főként javító-szolgáltató tevékenységgel foglalkozik, ritka a szériagyártás, ahol tömegesen lehetne dolgozni új eljárással, — de a kisebb ' jelentőségű újítások is segítik a vállalatnál a jobb gazdálkodást. Papp László lakatos példáül a szögva;sak kézi fűrészelését küszöbölte ki egy — golyóprésen alkalmazott nyírószerszámmal. Ezzel pillanatok alatt el»nyírják« a szögvasat. Újvári Vilmos a Csepeli Transzformátorgyár részére készülő több ezer csavar menetvágását oldotta meg egy fűrészgépre szerelhető szerkezettel. Hradek Károly műszerész egy — órára szerelhető szerkezetet készített, ami az iskolákban automatikusan végzi el a ki- és becsengetést. Egy példányát már használják is a Garay téri általános iskolában. A vállalat technikusai segítik az újítókat a műszaki rajzok elkészítésében. Simontornyai Bőrgyár: A beruházásoknál is fa- karékc: Icának ez újítások segítségével Kétezerháromszáz újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók 1049-től 1958-ig a Simontcrnyai Bőrgyárban, melyek a tíz esztendő 'alatt több-tízmillió forint megtakarítását eredményezték. Az újítók ez idő alatt mintegy 550 ezer forint újítási díjat kapták. Az ellenforradalom után kicsit visszaesett az újítómozgalom, de ma már magasabb színvonalon áll, mint bármikor. Tavaly csak 136 újítási javaslat született a gyárban, de az idén edd;g mar 255-öt nyújtottak be a dolgozók. Az újítási javaslatok többsége a termelés ésszerűsítését, a műszaki fejlesztést szolgálja, de van köztük több, amely a beruházásoknál segíti a takarékosabb gazdálkodást. így például Simon Lajos szerelő — egy újítással — a meszes műhely építkezésénél 213 ezer forint megtakarítását tette lehetővé._ Gyenei Ernő a meszes műhely csatornázásánál javasolt — a tervtől eltérő — megoldásával egy hatvanötezer forintba kerülő munkát ötezer forintos költséggel tudtak elvégezni. 'A
