Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-27 / 279. szám
f 1959. november 27. TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG s Erről is beszélni kell l\e csak kampány legyen Utat építenek a bélcskelek A sűrű, tejfehér ködöt csak itt-ott töri át a kora téli napsugár. Lapáton, kapán csillan a fény. Asszonyok és emberék tízei dolgoznak a töltésen. Nyikorgó kerekű lovaskocsik szállítják a földet a Sztálin utcából, ide a szigeti bejáróhoz... Egy hét múlva befejezik a földmunkát. Hogyan kezdődött? Májusban az ógyik tanácsülésen határozták el, hogy még az idén a községfejlesztési alap terhére elkészítik a szigeti bejáró tervét. Az út 540 méteres lesz. A szigetbeh 110 hold gyümölcsös van, összesen pedig 1100 katasz- téri hold szántó, amelynek nagy részén korai zöldséget termelnek. És ha esik, ha az út felázik, a szigetből a legerősebb pár ló is alig egy kosárnvi terményt tud csak kihozni. A meglevő töltést ezelőtt negyven-ötven éve építették. Árvédelmi jellege már megszűnt, bozót nőtte be a töltés oldalát, s a sok szekér tönkretette a koronát. A legutóbbi árvizeknek sem tudott ellenállni a töltés. Így kezdődött, ezért van szükség az útra. Bénák Mihály tanácselnökhelyettessel beszélgetünk a készülő út mellett. •»- Az egész falu ügye az út, mindenkinek hasznára lesz, és az egy-két napot szívesen töltik el az emberek egy építésen — mondja. Baranyai Józsefné — csinos fiatalasszony — és Sulák Istvánná Sitkéi bácsi kocsijáról rakják le éppen a földet, amikor megszólítjuk őket: — Kell az út, jó lesz ez maid az esős időben — mondja Sulák néni. — Ismernek már bennünket, bölcskeieket — mondja Baranyainé — sokat tettünk mi a község szépítéséért. Ez-az út meg nagyon kell. ötven évvel ezelőtt még csak ladikkal lehetett bemenni a szigetre, most meg egy hónap múlva már még a cipőnk sem lesz sáros. Csire Adám bácsi — tapasztalt kubikos — ő a munka irányítója, Temesi Béla, az útjavító vállalat technikusa pedig a tanácsadó. Most is például Paksról motorral szaladt fel. az útépítés megkezdésének hírére, hogy tanácsaival segítse a bölcskeieket. Nagy Sándor mérnök tűzte ki, mérte és számolta az út építésének költségeit, készítette a helyszíni szemlét, hogy könnyebben boldoguljanak a bölcskeiek. S amikor nincs a munkahelyen technikus, akkor Csire bácsi az irányító. S hogy jól irányítja a munkát, .arra az egyre szélesedő út a bizonyíték. — Kavicsra terméskövet rakunk, így olcsóbb és jobb is lesz az út — mondja Józsa elvtárs, a tanács titkára. Az út mellé már kihordtuk a Dunából a kavicsot. Alacsony a vízállás, a mederből szedtük fel a kavicsot, így ezért sem kellett fizetnünk. A kő, előreláthatólag két héten belül itt lesz. Horváth Gyula tanítóval találkozunk az építésen. Arról beszél, hogy példát mutattak a pedagógusok, de még jönnek segíteni az építkezésre. A szigeti bejárótól Medgyesi Péter lovaskocsijával mentünk a föld-kitermelő helyre. Mert egyszerre két munkát is végeznek. — Megjavítjuk a Sztálin utcátj innen a fölösleges földet elhordjuk a szigetre, így a Sztálin utcaiak, meg az egész község is jól jár — summázza Medgyesi PéteD A Sztálin utcában lánctalpas traktorral szántották fel a földet — könnyebb így a felszedése — és egymás után rakják a lovaskocsikra. Nyolc-tíz parasztember dolgozik itt. Császár Lajos és Süveges György, társaikkal szinte percek alatt rakják roskadásig a lovaskocsikat földdel. Látogatásunk napján késő estig dolgoztak a bölcskeiek az útépítésnél. Amikorra e sorok megjelennek, a földmunka nagy részét befejezték s készülnek a kavicsterítésre, a kő lerakására. — Az utat még a, rossz idő előtt el akarjuk készí|eni — mondja Fölön elvtárs, a tanács elnöke. A község lakói akarták az új utat; amint látja, lesz is belőle valami... S nézem az egymás után nyikorgó lovaskoésikat — valameny- nyi földdel rakott, a gyalogmun- kásoknt. amint serényen teregetik a földet... Utat építenek a bölcskeiek; társadalmi munkával... p.i. A TÁRGYALÓTEREMBŐL bíróság befelezte a vádlottak kihallgatását Árkassy és társai bűnügyében A bíróság tegnap, a tárgyalás negyedik napján befejezte a vádlottak kihallgatását. Az eddigiek alapján meg lehet állapítani, hogy a vádlottak közül csak Pfei- fenroht János, Kőszegi József és Szalók János fogadták meg a tárgyalás első napján elhangzott bírói figyelmeztetést, ök részletesen elmondották, hogy a bűncselekményeket hogyan és milyen körülmények között követték el. Árkossy következetesen taíado+t. mit sem törődve azzal, hogy például Kőszegi a szemébe mondta a valóságot. Wunderlich még olt tart, hogy azt a bűncselekményét is tagadja, amelyikért a bíróság már jogerősen 3 és félévi börtönre elítélte. Ha Árkossy és Wunderlich tekintete ölni tudna — mint ahogyan mondani szokták olyan emberekről, akik csak belülről gyűlölhetik egymást — akkor Kőszegi és Pfelfenroth a tárgy-lás végét nem érné meg. ök ketten sorozatosan mindent letagadnak — a többiek is nagyrészt —, azonban Kőszegi, mint nem kívánt har madik, mindent bevall. Kőszegi a szembesítés során például bevallotta, hogy Wunderlichtől két ízben kapott 3000—3000 forintot. Az első 3000 forintot egy vasboltban adta át neki. A másik háromezret Árkossyn keresztül kapta. Ekkor szólt neki Árkossy, hogy Berényi Jánost küldje le a cukrászdába, mert ott várja Wunderlich. Miután pedig Berényi visszajött a cukrászdából, akkor mondotta Kőszeginek, hogy ő is kapott tőle 3000 forintot. Igen figyelemre méltó Szalók János őszinte, megbánó vallomása. Amit elmondott, abból következtetni lehet, hogy erkölcsileg milyen romlott légkör uralkodott Berényi János igazgatósága alatt a hozzá hasonló banktisztviselők között. — Mondja el részletesen, hogyan jelentkezett Berényi János igazgatónál a kapott 500 forinttal? — tette fel az első kérdést ezzel összefüggően az ügyész, Szalók Jánosnak. — Amikor a pénzt átvettem, a nyomasztó lelkiismeretfurdalástól nem tudtam mit kezdeni. Arra az elhatározásra jutottam, hogy megmondom a történteket a hivatali főnökömnek, Berényi Jánosnak. Mikor a szobájába beléptem, egyedül volt. Éppen dolgozott. A kezemben tartottam az 500 forintot és mondtam neki, hogy azt Pesti Jánostól kaptam és nem tudom, mitevő legyek. Erre az igazgató megvonta a vállát, mintegy tudomásul véve a dolgot. Tovább nem folytathattam, mert valaki bejött a szobába. Erről a dologról már többé szó nem esett köztünk. — Mondja, ha Berényi János mint igazgató az ön által elmondottakon felháborodik és tiltakozik, akkor el meri-e fogadni az újabb összegeket? Újítási hónapot tartanak az állami gazdaságokban A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Megyei Bizottságának kezdeményezésére december 1-től 31-ig az állami gazdaságokban újítási hónapot tartanak. Ennek keretében a legjobb újítók találkoznak egymással, kicserélik tapasztalataikat. A megye valamennyi állami gazdaságában — vezető szakemberek — előadásokat tartanak az újítások jelentőségéről, ismertetik a kormány idevonatkozó rendeletének legfontosabb részeit. Az újítási hónap keretében az állami gazdaságok igazgatói a legjobb Újítókat pénzjutalomban részesítik és több állami gazdasági újító kapja meg »A mezőgazdaság kiváló dolgozója« kitüntetést. — Nem, ezzel elejét vette volna a továbbiaknak. A továbbiakban a vallomásokból megtudjuk, hogy Pesti János kőműves kisiparos egy épület műszaki átvételénél több esőiben nagy eszem-iszomet rendezett. Persze nem önzetlenségből. Az épület nem készült el teljesen és ezért az átvevőket a gyomrukon és a torkukon keresztül akarta megfogni, helyesebben a hibák elnézésére rábírni. Megtudjuk azt, hogy Wunderlich halászlevet ígért egy-egy kedvező munkaalkalom megszerzéséért. A bíróság a szünet után megkezdte a tanúk kihallgatását. S. J. Teljesítették kongresszusi vállalásukat a szedresi gépállomás dolgozói A kétszeres élüzem szedresi gépállomás kollektívája ez év tavaszán ígéretet tett arra, hogy felemelt éves tervét egy hónappal a határidő előtt teljesíti. Ezen túlmenően vállalták a traktorosok, hogy három-öt százalékos üzemanyag-megtakarítást érnek e] és takarékoskodnak az anyaggal, ■az alkatrészekkel. A gépállomáson 53 traktorvezető az év eleje óta páros- verscnyUen végzi a munkát, és szinte minden kampány- feladat kezdetén versenyre keltek a legjobbak. November 26-án a gépállomás vezetősége és szakszervezeti bizottsága értékelte a traktorosok kongresszusi versenyét. Szinte kivétel nélkül minden traktoros teljesítette vállalását: a gépállomás december 1-e helyett noveni bér 13-ig teljesítette éves tervét. November 29-ig pedig az előírt évi 59 350 normálho'd helyett 61 200 normáíholdat kitevő traktor- és motormunkát végeztek el a szedresi traktorosok. A kapálási kampányban Boda Zoltán dolgozott a legjobban, aki a vállalt 500 hold helyett 620 holdon végezte el a kapálást. A kaszálásnál Szokodi Ferenc bizonyult a legjobbnak, aki 220 holdas vállalását 431 hómra teljesítette. Az aratási verseny győztese Fekete János lett, aki 170 hold helyett 223 holdról takarította be a gabonát. A szántótraktor-vezetők versenyében pedig Fejős József bizonyult a legjobbnak, aki ezidő szerint is a megye hat legjobb traktorvezetője közé tartozik. A szedresi gépállomás traktoro sai túlteljesítették a takarékossággal kapcsolatban tett vállalásai kát is. Üzemanyagból eddig 15,3 százalékos megtakarítás van a gépállomáson a vállalt 5 százalékos anyag- és alkatrész megtakarítás helyett pedig 12,7 százalékot mutat ki a könyvelés. Mindezek alapján a szedresi gépállomásnak ebben ez évben közel másfélmillió forint tiszta nyeresége van. A. Tolsztoj: Jk 1 I 1 I A 30. t t A hatalmas város lerombolt ' palotái között, a fűvel benőtt te- 1 reken birkák kóboroltak és a sár- 1 gaarcú pásztor bánatosan nótá- < zott a tiltott országról, amely szép, mint a délibáb, ahol kék a föld és aranyszínű az ég. A nomádok megkérdezték a vezéreiket: »Most merre menjünk?« A vezérek így feleltek: »Elhoztunk benneteket az ígéret földjére, telepedjetek le és éljetek békésen.« Sok nomád törzs nem hallgatott rájuk, tovább vonult nyugatra, a Tollas Kígyó országába, de ott Ptitligua ura elpusztította őket. Más törzsek az Egyenlítőig hatoltak, de ott a négerek, az elefántcsordák és a mocsári lázak egyeztek velük. Az ucskurok, a sárgák vezetői, a legbölcsebb parancsnokot a le- igázott ország kormányzójává választották. Tubainak hívták. Parancsára falakat emeltek, megtisztították a kerteket, felszántották a mezőket, házakat építettek. Tubái sok egyszerű és bölcs törvényt hozott. Magához hivatta a barlangokba menekült papokat és bölcseket, s így szólt hozzájuk: »Szemem és fülem tárva van a bölcsesség előtt.« Tanácsadóivá tette őket, megnyittatta a templomokat és mindenfelé követeket küldött azzal a hírrel, hogy békét akar. így kezdődött Atlantis civilizációjának harmadik, legmagasabb hulláma. A fekete, vörös, olajbarna, fehér törzsek vérébe belevegyült az ázsiai nomádok, cs;l- lagimádók álmodozó, nyugtalan vére, a megszállott Szu Hutám Lu utódainak vére. A nomádok hamarosan elvegyültek a többi törzs között. A régi sátrakból, a csordákból, a szabad, vad életből csak a dalok és hagyományok maradtak meg. Uj törzs keletkezett: erős testalkatú, feketehajú, sárgásbarna arcú emberek. Az ucskurok — a lovasok és a hadvezérek leszármazottai — a város arisztokráciáját alkották. Kedvelték a tudományt, a művészetet és a fényűzést. Uj falakkal, hétszögletes tornyokkal ékesítették a vámost, arannyal borították be a hatalmas piramis huszonegy lépcsőjét, vízvezetéke', készítettek és az építészetben először használtak oszlopot. Hosszú háborúkban ismét le- igázták az elszakadt országokat és városokat. Északon a ciklop- szokkal, a zemze-törzs más törzsekkel nem keveredett, elvadult utódaival harcoltak. Rama, a nagy hadvezér egészen Indiáig jutott. A zsenge árja törzsekre kiterjesztette fia hatalmát. így terjedt ki még egyszer irdatlan távolságokra és erősödött meg Atlantis birodalma; a Szárnyas Kígyó országaitól egészen a Csendes-óceán partjáig nyúlt, ahonnan valamikor sárgaarcú óriások hajigálták kövekkel a hajókat. A hódító : álmodozó lelkét vonzotta a tudás. Újra elovasták az ősi zemze-könyveket és Aam fiainak bölcs könyveit. Bezárult egy kör és kezdődött egy új. A barlangokban megtalálták félig elrothadt állapotban »az Alvó Fej« hét pergamentjét«. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a Sokféle hónap és hét van nálunk. Televízió-hónap, konzerv- hónap, alumínium-hónap, műanyag-hónap, a fák hónapja, tisztasági hónap és a jó ég j tudja még, hányféle hét és hónap. Az egyik hónapban fokozottabb mértékben fogyasztunk konzervet, a másikból alumínium edényeket veszünk, a következőben takarítunk, — de bocsánat egy pillanatra! — álljunk meg itt és időz zünk egy kicsit. Beszéljünk néhány szót a tisztasági hónapról, illetve a tisztaság ról. Általában április a tisztasági hónap, amikor a várost, áz utcákat, tereket rendezik, beültetik virággal, ugyanezt teszik a falvakban is. Kimeszelik a házakat, rendbeteszik az udvarokat, tisztasági mozgalmat indítanak el, aztán — aztán várnak a jövő áprilisig. Nem nehéz aztán év közben — akár Szekszárdon, akár a megye bármelyik községében — takarí- tatlan, szemetes utcát, rendetlen udvart találni, a házakra pedig túlzás nélkül azt is rámondhatjuk: »Akár a törökhagyás...« Elszomorító látvány, amikor szűk, nagv- forgalmú utcákban a házak falain a nyár végén is ott éktelenkednek a felfreccsent tavaszi sár nyomai. Szóval, a tisztaságot valamiképpen állandóvá kellene tenni. Hiszen egész éven keresztül mindig akad olyan néhány órás ráérő idő, amikor rendet lehetne teremteni a ház körül. Nem is olyan naey ördöngösség az. Menjen csak el valaki a Baranya megyei Kaposszekcsőre. Ott van, néhány kilométerre Dombóvártól. Menjen végig az utcán, pillantson be a portákra — mindenütt rendet, tisztaságot tapasztal. És figyelje csak a házak homlokzatát. Sok ház homlokzatán láthat kékszínű táblát — akkorát, mint az utcaneveket jelző táblák, — a következő felírással: »Rendes udvar, tiszta ház.« Ebben a községben nemcsak áprilisra, a tisztasági hónapra korlátozódik a tisztasági mozgalom, hanem egész éven keresztül tart. Miért ne lehetne ezt a módszert itt Tolna megyében is megvalósítani? A Vöröskereszt helyi szervezetei elég sokat foglalkoznak a községekben közegészségügyi, köz- tisztasági kérdésekkel — ezekhez lényegében hozzátartozik a házak, udvarok, utcák rendbentartá- sa is. És ha hozzásegítenének- a tömegszervezetek is. akkor el lehetne érni, azt amit Kaposszekcsőn elértek. Figyelemmel kísérnék az év minden szakában, ki, hogyan tartja rendben házát, portáját s felkerülhetne a tábla itt is a házak homlokzatára: »Rendes udvar, tiszta ház«. Nem hallgathatjuk el ,— ha már a tisztasági mozgalomról beszélünk — a szekszárdi KISZ- szervezetek kezdeményezését: vállalják egy-egy utcarész parkosítását, rendezését. Igen, ilyen alapon kell elindulni ahhoz, hogy a Tolna megyei falvakat is a rend. a tisztaság jellemezze. (B. I.)
