Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

\ n á 2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1959. november 27. Csak a magyar nép állapíthatja meg, melyik rendszer felel meg legjobban érdekeinek Kuznyeeov beszéde az ENSZ közgyűlésén a „magyar kérdés“ napirendre tűzéséről New York (TASZSZ): Kuznye- cov,. a szovjet küldöttség vezetője az ENSZ közgyűlésének szerdai ülésén az úgynevezett magyar kér dés napirendre tűzésének vitájá­ban a következőket mondotta: A főbizottság ülésén a szovjet küldöttség határozottan ellenezte e nemlétező kérdés napirendre tű­zését és ellenzi most is. A „magyar kérdés” felvetése az ENSZ-ben — beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe, s ez nyíltan ellentmond az ENSZ alap­okmányának. Az alapokmány má­sodik cikkelye világosan kijelen­ti, hogy „az alapokmány semmi­esetre sem jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy be­avatkozzék olyan ügyekbe, ame­lyek lényegében véve valamely állam belső hatáskörébe tartoz­nak”. Ma viszont az alapokmány elle­nére és nem törődve a Magyar Népköztársaság kormányának jo­gos tiltakozásával, ismét kísérlet történik beavatkozása e köztár­saság ügyeibe, pusztán azon egy­szerű oknál fogva, hogy nyugaton egyeseknek nem tetszik Magyar* ország belső rendszere. Ez azon­ban uraim, kizárólag a magyar nép dolga és nem tartozik senki másra. Csak a magyar nép dönthet saját sorsa fölött és állapít­hatja meg, melyik rendszer felel meg legjobban érdekei­nek. A Magyarország körül csapott hűhó kezdeményezői az „alap­vető emberi jogokra” hivatkozva próbálják igazolni eljárásukat. Ez azonban teljesen alaptalan. A magyar nép ..szabadságáról” han­goztatott szólamok képmutatóak. Szabad legyen feltennem a kér­dést, hogy az Egyesült Államok és a többit nyugati hatalom képvise­lőinek hol volt a „humanizmu* sa” és „emberszeretete”, amikor 1956-ban véres megtorlás folyt azok ellen a magyar dolgozók el­len, akik felléptek a fasiszta rend­szernek hazájukban való vissza­állításával szemben, amikor tom­bolt a reakció őrülete, amikor közéleti személyiségeket és máso­kat lőttek agyon. Nincs olyan bűntény, amelyet a reakció rövid garázdálkodása alatt ne követett volna el Magyarországon. Abban az időben a lázadás igazi sugalmazni nemhogy nem ítélték el, hanem épp el­lenkezőleg, bujtogatták véden reiket e bűntényekre a magyar nép ellen. Nem nehéz felismerni, hogy most a humanizmusra való hivat­kozás leple mögött kísérletek tör­téntek egy népellenes magyar- országi rendszer visszaállítására, olyan rendszer visszaállítására, amely nyíltan tiporná sárba a dol­gozók jogait. Ami a szovjetellenes kirohaná­sokat és a Szovjetunió álláspont­jának elferdítését illeti, e tekin­tetben a küldöttség nem kíván részletekbe bocsátkozni, csupán néhány tényt szándékozik meg­említeni. Ismeretes, hogy az ellenforra­dalmi elemek 1956-ban Magyar- országon megkísérelték a szocia­lista rendszer megszüntetését és a fasiszta Horthy-uralom vissza­állítását. A reakciósok maroknyi csoportjának e lázadását azonban a magyar néo, a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek testvéri segítségével gyorsan és teljesen elfojtotta. A szovjet csa­patok, amikor segítséget nyújtot­tak a magyar népnek a kívülről támogatott belső ellenforradalom elleni harcához, a magyar kor- máriy kérésére és a varsói szerző­déinek megfelelően jártak el. Nem kétséges az a tény, hogy azok a hatalmak, amelyeknek képviselői az ENSZ-ben az úgyne­vezett magyar kérdés felvetését kezdeményezték, nem kis szerepet játszottak a magyarországi ellen- forradalmi lázadás előkészítésében és végrehajtásában. Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban bi­zonyos körök ma is elősegíte­nek és mindenképpen támo­gatnak mindennemű akna­munkát Magyarország, vala­mint a többi szocialista or­szág ellen, abban a reményben, hogy így megakadályozhatják ezekben az országokban a szocialista rend­szer további fejlődését és meg­szilárdulását. A „magyar kérdés” körül az ENSZ-ben csapott hűhó a fenti aknamunka egyik meg­nyilvánulása. Az élet már bebizonyította, hogy kudarc vár minden olyan kí­sérletre, amely alá akarja ás­ni a szocialista rendszert Ma­gyarországon, mindazonáltal az ilyen kísérletek akadályozzák a nemzetközi hely­zet normalizálását és az államközi kapcsolatok megjavítását. A hi­degháború legsötétebb korszakára jellemző „magyar kérdés” feltá­masztása, ma különösen helyte­len, hiszen Hruscsov szovjet kor­mányfőnek Eisenhower elnökkel történt találkozója nyomán ész­revehető javulás mutatkozik a nemzetközi helyzet fejlődésében. A találkozó után kiadott szovjet —amerikai közös nyilatkozatból világosan következtethetünk: a két kormányfő egyetértett abban, hogy közös erőfeszítésekkel a nemzetközi helyzet enyhítésére kell törekedni és a békés utón kell keresni a vitás nemzetközi kérdések rendezését. A világ né­pei megelégedéssel fogadták e találkozót és annak eredményeit. A nyugati államférfiak közül is mind többen kezdik megérteni, hogy el kell térni a hidegháború végzetes politikájától. A nemzetközi helyzet javulása kétségtelenül elősegítette a jelen­legi ülésszakon az együttműkö­dés légkörének kialakulását. Már megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a küldöttségek együttműkö­dése közös szovjet—amerikai ha­tározati javaslat kidolgozására vezetett az általános teljes lesze­relés kérdésében. E javaslathoz ezután az ENSZ összes többi tag­ja csatlakozott. Határozat szüle­tett a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében és egész sereg más kérdésben. Re­méljük, hogy ez a gyümölcsöző légkör továbbra is fennmarad a napirend megoldásra váró más fontos kérdéseinek vitájánál is. A szovjet küldöttség hajlandó minden erőfeszítésre ennek érdekében és határozottan síkraszáll minden olyan kí­sérlet ellen, amelynek célja az országok közötti viszony kiélezése, a közgyűlés légkö­rének megrontása. Ebben az összefüggésben furcsa hatást keltenek Lodge amerikai megbízottnak azok az erőfeszíté­sei, hogy teljesen más megvilágí­tásba helyezze ezt a kérdést. A közgyűlés november 23-i ülé­sén mondott beszédében Lodge próbálta beállítani a dolgot, hogy a „magyar kérdés” napirendre tű­zésének terve összhangban áll az­zal az együttműködési szellemmel és a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló törekvéssel, amely Hruscsov és Eisenhower Camp- David-i beszélgetéseiről kiadott közleményben tükröződik. Minden elfogulatlan ember szá­mára világos, hogy ellenkezik a Camp-David-i szellemmel az a kí­sérlet, amelynek célja durva be­avatkozás egy szuverén állam belső életébe azzal a szándékkal, hogy az illető országban erőnek erejével népellenes rendszert ve­zessenek be. Talán az Egyesült Államok kép­viselője úgy véli, hogy a nemzet­közi kapcsolatok ügyét, többek közt az amerikai—magyar kapcso­latok normalizálásának ügyét hasz nalják azok a koholmányok, ame­lyek elhangzottak felszólalásában a Magyarországon végbemenő ál­lítólagos „besfialit árokról” cis ..kegyetlenkedésekről”, a „szöges­drótról”, az „őrtornyokról”, a „gyarmati nyomor fészkéről” es így tovább? Mellesleg szólva csaknem ilyen kifejezésekre gon­dol Lodge úr, amikor arra buz­dít, hogy a közgyűlésen éljünk a parlamenti nyelvvel? Semmiféle nyelvészeti bűvész­kedéssel nem lehet elleplezni azt a tényt, hogy lényegében a hideg­háború hívei ismét fel akarják használni az ENSZ-t a nemzetközi helyzet megrontására, az ülés­szakon résztvevő küldöttségek gyakorlati együttműködésének alá aknázására. Amennyiben azt akarjuk, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete valóra váltsa a népek reményeit, akkor az ENSZ-nek hathatósan elő kell segíteni a béke megőrzé­sét és megerősítését. Félre kell dobnia mindent, ami akadályozza az alapokmányban lerögzített elvek következetes megvalósítását. A szovjet küldöttség úgy vélt. mindenkinek, aki valóban tö­rekszik a nemzetközi helyzet további javítására, kötelessé­ge, hogy megakadályozza az ENSZ-ben a hidegháború lég­körének feltámasztását, köte­lessége, hogy ne engedje a közgyűlést eltéríteni a világ­béke fenntartásának érdekeit szolgáló fontos nemzetközi kérdések megoldásától. A szovjet küldöttség ragaszko­dik ahhoz, hogy utasítsák el az úgynevezett magyar kérdés napi­rendre tűzésének javaslatát. Nyugati körök április végére teszik a csúcsértekezlet időpontját Washington (MTI): Nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint nyugati diplomáciai körökben az a vélemény alakult ki, hogy ápri­lis vége vagy esetleg május eleje lenne »a legtöbbet ígérő időpont-« a csúcsértekezlet megtartására. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos körei úgy nyilatkoztak: remélik, hogy a nyugati hatalmak olyan időpontban állapodnak meg, amely április közepére vagy vé­gére esik. Diplomáciai körökben cáfolják azt a hírt, hogy a Washingtonban ülésező nyugati munkacsoport még megállapodott volna egy, a Szovjetuniónak javasolandó idő­pontban, egyelőre csak az tisztá­zódott, hogy végső megállapodás ebben a kérdésben csak a decem­ber 19-i párizsi nyugati csúcsta­lálkozón jöhet lé* re. Az AFP ugyanakkor arról ad hírt, amerikai hivatalos körök re­mélik, még december 19-e előtt megegyezés születik a csúcsérte­kezlet időpontjáról. A fenti körök bizonyos türelmetlenséget mutat­nak, mert szeretnék minél előbb tisztázni Eisenhower elnök tava­szi kötelezettségeinek programját. Általában két időszakot tartanak valószínűnek. Az egyik ápril's 21—26, a másik május 7—15. Pá­rizs, London és Washington egy­aránt úgy nyilatkozott, hogy a kormányfői találkozót még tavasz szál szeretné megtartani. Az AP megállapítja, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország diploma­tái úgy tájékoztatják majd kor­mányaikat, hogy a kelet—nyuga­ti csúcsértekezlet legmegfelelőbb időpontja április második fele len­ne, mivel ebben az időszakban a kormányfőknek nincsenek más kötelezettségeik, 35 éves a Mongol Népköztársaság A Mongol Népköztársaság most ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. 1924. november 26-án a nagy népi hurál, a leg­felső törvényhozó szerv szöve- gezte meg a legjobban elmara­dott ázsiai ország első demokra­tikus alkotmányát. Ettől kezdve a mongol nép élete egyenletes fejlődést jelent és a szocialis­ta országok népei között egy sincs, amely olyan nagy utat tett volna meg, mint a Mongol Népköztársaság. Letelepítették a nomád törzseket, az életszín­vonal emelkedésére pedig mi sem jellemzőbb, hogy a párt és kormány legutóbbi határozata 40 százalékkal emelte a dolgo­zók és alkalmazottak reálbérét, a mezőgazdaságban dolgozóit reáljövedelme pedig ugyanak­kor 60 százalékkal emelkedett. A 35 évvel ezelőtt megszöve­gezett alkotmány kimondja azt is, hogy a Mongol Népköztársa­ság a világ valamennyi népé­vel békés, baráti viszonyt akar teremteni, A mongol külpoliti­ka irányvonala azóta sem vál­tozott meg, s ma már az embe­riségnek több mint felét kép­viselő országokkal tart fenn diplomáciai kapcsolatot a Mon­gol Népköztársaság. Egyes nyu­gati körök következetesen aka­dályozzák, hogy Mongólia el­foglalja az őt megillető helyet az ENSZ-ben. Ennek a kérdés­nek megoldását azonban sokáig élodázni nem lehet, s a Mongol Népköztársaság remélhetőleg minél előbb elfoglalja az őt megillető helyet az ENSZ-ben. A magyar-mongol kapcsolatok évről-évre jobban fejlődnek a felszabadulás óta. A közelmúlt­ban Mongóliában járt magyar párt- és kormányküldöttség tár­gyalásai nyomán kiadott közös közlemény hosszú időre lerakta a két nép barátságának alapja­it. Ez a barátság a jövőben csak még szorosabbá válhat, mert a magyar és mongol nép együtt harcol a szocializmus megvalósításáért. Újabb francia meghívások Hruscsovhoz Párizs (MTI): Hruscsov fran­ciaországi látogatásának részletei most alakulnak ki. Már bizonyos­ra vehető, hogy a kormányfő el­látogat a délnyugat-franciaorszá­gi Lacqba, amelyet födgázmező- je tesz ismertté. Útja során meg­tekinti a közeli Biliere modem kukorica-termesztő mezőgazdasá­gi szövetkezetét is. Továbbra is egymás után ér­keznek a meghívások a párizsi szovjet nagykövetségre. Eambou­i illet községtanácsa a katonai isko- " Iájáról nevezetes Saint-Cyr Cour- san község tanács ugyancsak el­küldte meghívólevelét a Szovjet­unió párizsi nagykövetségére. A francia főváros legnagyobb és egyik legrégibb kórháza, a Sal- petrisre egészségügyi dolgozói­nak CGT-szervezete is levélben fordult a szovjet minisztertanács elnökéhez és kérte, vegyen részt a kórház dolgozóinak egy gyűlé­sén. A csendes-óceáni amerikai főparancsnok kardcsörtető nyilatkozata Peking (Uj Kína): Harry D. Felt tengernagy, az Egyesült Ál­lamok csendes-óceáni fegyveres erőinek főrarancsnoka, aki ez idő szerint távolkeleti szemleutat tesz, hétfőn Honoluluban újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy »helyi jellegű háború bár­mikor kitörhet Ázsiában«. A kardcsörtető tengernagy hang súlyozta, hogy nem történt semmi változás az Egyesült Államok po­litikájában Okinavának, a »távol­keleti védelmi bástyának« ellen­őrzését illetően. A jelenleg ame­rikai közigazgatás alatc álló Oki- nava —• mint mondta — »létfon­tosságú összekötő kapcsot jelent szoknak az amerikai támaszpon­toknak láncolatában, amely Kíná­val szemben épült ki a Csendes- Öceán térségében«. »Okinava nél­kül — mondta — ez az egész lán­colat szétszakadhatna«. Sikertelen amerikai holdrakéta-kísérlet Caps Canaveral (MTI): Az Egye sült Államok Cape Canaveral-i kísérleti telepén csütörtökön reg­gel fellőttek egy 372 font súlyú mesterséges bolygót, amelynek célja az lett volna, hogy a Hold körül keringve tudományos meg­figyeléseket végezzen és továbbít­son a földre. Amerikai hivatalos körök a ki­lövést megelőzően elismerték,— jelenti a REUTER ,— hogy na­gyon sok forog kockán. Abban reménykednek, hogy a kísérlet si­kerül, helyreállíthatja az Egye­sült Államoknak a Szovjetunió­val szemben megingott tekinté­lyét. A rakétát Pionír 5-nek keresz­telték. Az amerikai remények azon­ban nem váltak valóra. Másfél órával a kilövés után hivatalo­san közölték, hogy a kísérlet nem sikerült. Események sorokban Washington (AP): Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Douglas Dillon .külügymi­niszter-helyettes december máso­dik hetében ellátogat három euró­pai fővárosba: Londonba, Brüsz- szelbe, majd Párizsba. A külügyminisztérium közlése szerint Dillon esetleg nem hiva­talos megbeszéléseket folytat más országok képviselőivel is. A meg­beszélések során gazdasági kérdé­sek kerülnek majd szőnyegre. Washington (MTI): A nemzet­közi Antarktisz-értekezlet szóvi­vője szerdán bejelentette, hogy az Antarktiszra vonatkozó nem­zetközi egyezmény megkötését a jövő hétre halasztják cl. Az érte­kezleten résztvevő' tizenkét or­szág képviselői most szövegezik a szerződés utolsó cikkelyét, amely megtiltja nukleáris fegy­verkísérletek végrehajtását az Antarktiszon. Lapzártakor érkezett: % Teljesítették kongresszusi vállalásukat a megye kisipari szövetkezetei Szerkesztőségünkbe tegnap este a következő dísztávirat érkezett: »Kedves Elvtársak! Örömmel jelentjük, hogy a Tolna megyei kisipari szövetkezetek vállalt köt elezettségüket, 'mi szerint éves tervüket a pártkongresszus tiszteletére november 30-ra befejezik, november 25-ével teljesítették. Jelentjük, hogy az év hátralévő ré­szében tízmillió forinttal fogunk többet termelni terven felül. Elvtársi üdvözlettel: Tolna megyei KISZÖV vezetősége,«

Next

/
Oldalképek
Tartalom