Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-27 / 279. szám
ívieniv, Szekszárd. Egyetemi Könyvtár/-\PM Tsz, S Jm£9XL L Szepessy TOLNA MEGYEI m ff 9 VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ ■ - r * • . • „ . • • • < ' , , '■ ' • ' • ‘ . IAGYAk-. :$Z-QCIAL!S-TA t M U N K:A SP-a:.!?-/-- TÖL ÍJ A M't'G Y ÉJ ' ß! 7 O I' F 5 Á G A . ES A. -MEGY.H TANÁCS LAPJAKuznyecov beszéde az ENSZ közgyűlésén a „magyar kérdés" napirendre tűzéséről (2. oldal.) Ufcst építenek cs beleskelek (3. oldal.) A közvagyon és védelme Amikor közérdekről beszélünk, azon nemcsak a közutak karbantartását, a közvilágítás megjavítását, a köztisztasági problémák megoldását értjük. Legalább ilyen felelősségérzettel kell beszélnünk egy másik közérdekű dologról is, ami ugyan nem minden esetben tartozik ennyire közvetlenül az emberek sokaságához, de jelen tőségében — ha lehet különbcéget ter,nt — talán még fontosabb. Ez a közvagyon védelme. Erről pedig beszélni kell, hogy az okos gondolatok, javaslatok minél hathatósabb cselekvésekké váljanak. A vállalati pénz, érték, az állami gazdaság és gépállomás vagyona, a hivatalok, szervek ^ felszerelései, értékei, a termelőszövetkezetek felszerelései, állatállománya, mind a közvagyonhoz tartoznak. Ezek mind olyan értékek, amelyekkel senki sem _ bánhat úgy, mint mondjuk a saját nagy- kabátjával. A népgazdaság alapja azonban- ezekből tevődik össze. Csökkentésük, vagy gyarapításuk a népgazdaság erejét arányosan befolyásolja. Az egyes emberek keresete, fizetése viszont a végzett munkájuk alapján azon múlik, hogy mennyiben gyarapodik a népgazdaság. Ha valaki tehát a nép vagyonát megkárosítja, az Országunk gazdagodását, tehát közvetett formában az egyéni jövedelemnek növekedését is akadályozza. Tehát máris eljutottunk oda, hogy - minden embernek alapvető érdeke fűződik a nép vagyonának megvédéséhez. Sajnos, elég nagy számban akadnak olyan személyek, akik megkárosítják a nép vagyonát: sikkasztanak, lopnak, csalnak valamennyiünk kárára. Közmegvetés, tömeggyűlölet kell, hogy kísérje az ilyen személyeket. De nemcsak egyszerűen erkölcsi elítélés — aminek a jelentőségét ugyan nem akarom csorbítani, hanem olyan közvélemény, amely ben mindenki keresi, kutatja, hegy mit tehet a közvagjmn dézsmálóinak leleplezése érdekében. Aki ezt nem teszi meg, bár tudomása van bármilyen mértékű kártevésről, az tegye ezt akármilyen megfontolásból is, akarva- akaratlanul a kártevést, a népva- gyon dézsmálóit támogatja. És az ilyen hiába is próbálja »erkölcsileg elítélni« a sikkasztót, a csalót, a tolvajt, mindez meddő álnokoskodás lesz mindaddig, amíg nem tesz meg minden tőle telhetőt a népgazdaság — tehát a néphatalom — ezen ellenségeinek megsemmisítése érdekében. Szerencsére egyre fogy azoknak a száma, akik károsítják a közvagyont és akik tétlenül szemlélik azt. Ma már inkább az a természetes, hogy például az egyszerű dolgozók is felhívják a vezetők figyelmét, ha észreveszik, hogy a vállalat, vagy gazdaság vagyonából valaki akár csak kis- sebb értéket is eltulajdonított, vagy gondatlanságával kárt okozott. Ennek következtében nagyon sok sikkasztási, lopási sorozatra derült fény. Az természetesen nem mutatható ki pontosan, forint értékben, hogy ezáltal mennyi további károkozást sikerült megakadályozni. Egyszerű logika is elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk: a közvagyon biztonsága ma már lényegesen jobb, hathatósabb, mint mondjuk évekkel ezelőtt és erősen terjed az a légkör, amelyben a garáz- dálkodók nem sokáig tudják folytatni bűnös* üzelmeiket. Egyre ritkább a nagyobb kárt okozó és hosszú ideig lappangó bűncselekmény. Sc-kkal kevesebb a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény, mint néhány évvel ezelőtt. De még mindig nagy ősz- szegek folynak, csöpögnek el ilyen »bűnös csatornákon.« Ha összeadnánk azokat az összegeket, amelyekkel különböző személyek megkárosították a népgazdaságot és amelyeket az eljárás során bizonyítottak, megállapíthatnánk, hogy bizony jó néhány lakás épülhetett vcln,a fel az elsikkasztott pénzen, ellopott értéken. Ráadásul valószínű, hogy nem is minden elsikkasztott forintról sikerült tudomást szerezni. A bíróság napjainkban tárgya^- j a_ Szekszárdon egy tizenöttagü bűnbanda perét, köztük olyanokét, akik felelős gazdasági beosztásban voltak. Dúskáltak és tízezer forintokkal úgy bántak, mint más ember 10 fillérrel, megvesztegették egymást és mindezt tették a népvagyon kárára. Amint p. tárgyaláson fény derül panamáik —■ bűncselekményeik — egy-egy részletére, a hallgatóság soraiban a józanérzésű emberek valósággal felszisszennek. Addig, amíg más emberek becsületesen dolgoztak, ők arcátlanul dézsmálták a közvagyont. Lehetünk-e elnézők, »gyenge- kezűek« az ilyen személyekkel szemben? A becsületes, iózan emberi érzés azt diktálja, hogy »nem«. Közellenségről van szó és az ilyen személyekkel szemben a legkérlelhetetlenebbül kell eljárnunk. A társadalom veszedelmes kártevői mindannviunk rovására követték el a bűncselekmények sorozatát és méltó megbüntetésük csak valamennyiünk egyetértésével találkozhat. Amikor a társadalom anyagi megkárosítóiról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül egy nagyon fontos dolog mellett. Egyiket sem a szükség kényszeríti a bűncselekmény elkövetésére. Becsületes munkával nálunk min- denki biztosíthatja megélhetését. Sőt, a megfigyelések szerint a sikkasztok, csalók zömének anyagi körülményei elérik, sőt meghaladják az átlagosat. Tehát bűnözőkkel állunk szemben, akik bármilyen bkok folytán is jutottak a züllés mocsarába — valamennyi-1 ünk ellenségei és valamennyiünknek küzdeni kell ellenük. B. F. Évente 56 millió forint hárt okos megyénkben az erózió A megyei pártértekezlet határozata nyomán megkezdik a talajpusztulás elleni védekezést Azok az adatok, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének munkatársai számítottak ki, több éves vizsgálat után — valóban elrettentőek. Megyénk területén a 240 000 holdnyi eróziónak kitett szántóföld évente búzaértékben átlag 1,12 mázsával terem kevesebbet, mint amennyit a megfelelő védekezés és a helyes talajművelés mellett teremnie kellene. Ez azt jelenti, hogy a megyében 266 000 mázsa búzával terem kevesebb, aminek pénzbeli értéke meghaladja az 56 millió forintot. Az összeg nagyságának szemléltetésére elég megemlíteni azt, hogy ennyi pénzből 37 darab, egyenként 100 férőhelyes magtár- padlásos tehénistállót lehetne építeni. A kérdés másik /tésae az, hogy mit eredményezne az erózió elleni helyes védekezés? A tudományos vizsgálatok itt is pontos számadatokkal szolgálnak. A megfelelő védekezés holdanként, búzaértékben számolva 1,6 mázsás terméstöbbletet hoz, ami 333 000 mázsa búzának felelne meg. Ez a hatalmas mennyiség megyénk egész évi búzaszükségletének kétharmadát jelenti! Tolna megye területének 57,2 százaléka van kitéve a talajpusztulásnak. Sok kárt okozott a helytelen szőlőtelepítés és a szintvonalakra merőleges szántóföldi művelés, amit elsősorban a szintvonalas szalagos műveléssel lehetne megváltoztatni. A megyei pártértekezlet is részletesen foglalkozott az erózió veszélyével, sőt a pártértekezlet határozata is kitér erre. Kimondja, hogy el kell készíteni a megye eróziós térképét és minél előbb meg kell kezdeni az erózió elleni hatásos védekezést. Az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban már hosszabb ideje dolgoznak a megye talajtani térképének elkészítésén. Ez a térkép, amely ^ jövő év folyamán készül el teljesen, feltünteti azokat a területeket is, amelyeket elsősorban fenyeget a talajpusztulás. Ennek a térképnek az alapján végre megkezdődhet a tervszerű védekezés az erózió ellen, s ezt már a jövő év folyamár mindenütt figyelembe is 1 * veszik. Külön kérdés a szekszárdi hegy pusztulása, ahonnan a szél, az esőzések hatalmas mennyiségű termőföldet hordanak le. Azon túlmenően, hogy a rengeteg hor-* dalék szinte lehetetlenné teszi a város tisztántartását, rengeteg kárt okoz a szőlőművelésnek isj A Szekszárdi Városi Tanács ezért készítette el a talajpusz- j tulás elleni védekezés tervét, ; amelynek megvalósítása azon- j bán tekintélyes összeget, kö- ! rülbelül 6 millió forintot igé- 1 nyel. Erre a nagy munkára majd az ötéves terv keretében kerül sód azonban addig is már a jövő évtől kezdve nemcsak a szekszárdi szőlőhegyen, hanem az egész megyében megkezdik az erózió elleni védekezést. (MM) Megünnepelte Albánia felszabadulásának 15. évfordulóját Szekszárd lakossága Albánia felszabadulásának 15. évfordulóját ünnepli. Ez alkalommal albán—magyar estet rendeztek Szekszárdon, a Soós Sándor városi művelődési házban. Az ünnepségen részt vett Petritt Dis- nyica, az albán nagykövetség első Hz ötéves terv célkitűzéseiről, a mezőgazdaság átszervezéséről tárgyalt a katolikus papok megyei hékebizottsága Csütörtökön délelőtt Szekszárdon ülést tartott a katolikus papok megyei békebizottsága, melyen dr. Szili László, a megyei Népfront-bizottság elnöke tartott beszámolót. A nemzetközi helyzet elemzése utáp részletesen szólt az ötéves terv előirányzatairól és a mezőgazdaság fejlesztéséről, a szövetkezeti mozgalom sikeréről és fejlődésének lehetőségéről. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót élénk vita követte, melyben felszólalt Solymár Gábor esperes. Hangoztatta, a megye katolikus papságának minden erejével támogatni kell az, ötéves terv célkitűzéseinek megvalósulását, majd arról beszélt, hogy a mindennapi élet területén is sok a tennivaló. Küzdeni kell az itt- ott felbukkanó rémhírek ellen, amelyekkel egyesek meg akarják téveszteni a jószándékú embereket. Beszélt azokról a hasznos tapasztalatokról, amelyeket a katolikus papok termelőszövetkezeti látogatásaik során szereztek, majd a politechnikai nevelés fontosságáról emlékezett meg. Hunyadi Károly, országgyűléti képviselő, a Hazafias Népfrcnt megyei titkára a Népfront nevében köszöntötte a papi békegyűlést r. elmondotta, hogy a papság eddig is sok segítséget ado‘t a népfront-bizottságoknak. A továbbiakban arról beszélt, hogy az ötéves terv nagy lépést jelent előre népünk életében. A megye mező- gazdasága most áll nagy változás előtt s ezen a területen a katolikus papság is sok segítséget adhat. Kővári Bálint, a papi békebizottság elnöke, faddi esperes, saját falujának, életéről beszélt. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti községgé lett Faddon nagy eredményeket ért el a Lenin Tsz s a lelkiismeretes munka további eredményeket igér. Felszólalt az ülésen Babócsa Endre apát, váci püspöki irodaigazgató, aki hangsúlyozta, hogy jelenleg égető kérdés a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amit a papság túlnyomó tuúbsége lelkesen támogat. Beszélt ezzel kapcsolatban a katolikus papok felelősségéről s hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság átszervezését minden papnak lelkipásztori kötelességének kell tekinteni. A Tolna megyei papi békebizottság végül határozatot fogadott el, amely többek között kimondja, hogy a megye katolikus pat>- sága minden erejével támogatja az ötéves terv célkitűzéseinek va- lóraváltását, segíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert csak ez biztosítja a falusi lakosság életszínvonalának további emelkedését, (cs) titkára, Leno Két! és Kútra Bier» ta Budapesten tanuló albán egye-* temisták, Nikolaj Szokolov bolgár költő, valamint Prantner József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a városi pártbizottság titkára, Kalmár József, a városi tanács elnöke, Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára. Az érkező vendégeket a kultúr- házban úttörők köszöntötték, virágot adtak át. A zsúfolásig megtelt kultúrház- ban Bóvári János, a Hazafias Nép-* front városi elnöke köszöntötte a vendégeket. Andrásfalvi Bertalan, a szekszárdi múzeum munkatársa tartott ezután élménybeszámolót a nyári albániai látogatásáról; Részletesen szólt az albán nép történelméről, a magyar—albán történelmi kapcsolatokról, a fasiszták ellen vívott harcról, arról,- hogyan iparosodott — magyar segítséggel is — Albánia. Ezután Petritt Disnyica szólalt fel. Az ünnepség második felében felléptek Gencsy Sári és Varga András, a Magyar Állami Operaház művészei, akik magyar, szovjet és albán népdalokat adtak elő nagy sikerrel. Újabb kísérlet a Marokkói Komiíiüiiista Pari betiltására Párizs (MTI): A rabati kormány újra a Marokkói Kommunista Párt betiltását kéri. Az ügyészség a kormány utasítására fellebbezett a casablancai bíróság Ítélete ellen, amely egy hónappal ezelőtt elutasította a párt betiltására irányuló megkeresést. A Marokkói Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozik a kormány lépése ellen. A párt Marokkó teljes függetlenségéért, az ország demokratikus fejlődéséért küzd a monarchia keretében a nemzet hagyományainak és alkotmányos intézményeinek tiszte-* leiben tartásával*
