Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IULNA MEGYEI ; A 'M ÄC zYAR S ( Ö C ' A l i sta ; m,u N K;A $.P A’íí U TOLNA' MTGYEI BlZt ÍIÍSáGA ÉS A • MfcG-YE! 1 H ‘ ' 1 IANA.CS LAPJA' rjuuuuuuuuuuuuuuk VASÁRNAP 1959. október 11. IV. évfolyam 239. szám Ára: 60 FILLÉR Gyorsítsuk meg az őszi kalászosok vetését! Termelőszövetkezeteinkben és az egyéni parasztgazdaságokban most van az ideje az őszi szántás­vetési és betakarítási munkák elvégzésének. E munkák megkö­vetelik a kedvező időjárás jó ki­használását, ami eddig nem tör­tént meg, hiszen az őszi árpa és rozs vetésével máris megkéstünk. Ezt szeptember hó végéig be kel­lett volna fejezni. Ezért azt taná­csoljuk, hogy az őszi árpa és a rozs elvetését minden termelő- szövetkezet és egyéni gazda rö­vid pár nap alatt végezze most már el. A kenyérgabonafélék kö­zül megyénkben legnagyobb te­rületen termelt búza vetése sem kielégítő. Ilyen ütemben halad­va nem tudjuk október végéig el­végezni a búza vetését. A korán, illetve időben végzett vetés ter­mésfokozó hatása mindenki előtt ismert. Élni kell tehát ezen le­hetőséggel és teljes erővel hozzá kell látni a vetési munkákhoz. A kenyérgabona-kérdés vitatá­sa során a leggyakrabban azt ve­tik fel, hogy a felszabadulás előtt nem volt kenyérgabona ellátási gondunk, inkább a megtermelt kenyérgabona értékesítése volt nehéz. E véleményt vallók nem ismerik kellően a kenyérgabona­termelés és fogyasztás terén be­következett változásokat. Az egy főre eső lisztfogyasztás a felsza­badulás előtti 147 kilóról 152 kilóra emelkedett, ugyanakkor a mi megyénkben 1930—40 évek 10 éves átlagában a búza vetésterü­lete a felszabadulás előttihez vi­szonyítva 53 376 kataszteri hold­dal csökkent. Súlyosbítja a hely­zetet az a körülmény, hogy a fel- szabadulás előtti 10 év átlagában a megye búza termésátlaga 8,6 mázsa volt, addig 1954—58-ig négy év átlagában a megye átlag­termése búzából az egyéni gaz­daságok területén 7,58 mázsa, me­zőgazdasági tsz-eknél 9,08 és ál­lami gazdaságok területén 10,06 mázsa volt. Hasonló a helyzet a másik fontos kenyérgabonának, a rozs termelésének terén is. A felszabadulás előtti 10 év átlagá­ban a rozs termése 7,4 mázsa volt kataszteri holdanként, ezzel szem ben az 1954—58 közötti négy év átlagában a rozs termésátlaga a következőképpen alakult: egyéni gazdaságoknál 6,4 mázsa, tsz-ek- nél 8,2 mázsa és állami gazda­ságainknál 10,2 mázsa. A kenyérgabona ellátás terén megyénkre eső feladatokat sú­lyosbítja az a körülmény, hogy a 3 éves terv első évében reánk há­ruló feladatokat nem teljesítet­tük. Tanácsi területen — az álla­mi gazdaságok területe nélkül — 780 200 mázsa búzát és 85 800 mázsa rozsot kellett volna ter­melnünk. Ezzel szemben csak 506 767 mázsa búzát és 47 960 mázsa rozsot termeltünk, 311 270 mázsával kevesebbet a tervezett kenyérgabonánál. A hároméves terv első évében keletkezett ki­esést nem tudja pótolni az idei jobb kenyérgabonatermés sem, mert a vetésterület tovább csök­kent. A termésátlagok emelkedé­se nincsen arányban a vetésterü­let csökkenésével. Az ez évi ter­més figyelembevételével sem, különösen az egyéni gazdaságok területén, ahol a kenyérgabona aránya 1958-ban a szántó 25,7 százalékáról 1959 évben a szántó 21,5 százalékára csökkent. Minden termelőnek, termelő- szövetkezetnek és egyéni gazdá­nak egyaránt éreznie kell a fele­lősséget és reá háruló feladat: a szántóterület 28—30 százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ke nvérgabona termelési kötelezett­ségünk teljesítésének előfeltétele a legjobb eredményeket biztosító termelési módszerek alkalmazása és betartása. Lehetőségeinkhez mérten az előveteményt úgy vá­lasszuk meg, hogy az időben le­kerüljön és elegendő idő álljon rendelkezésre az apró morzsalé- kos, ülepedett magágy elkészíté­séhez. őszi kalászost őszi kalá­szos után lehetőleg ne vessünk, mert ez a növényi kártevők, kü­lönösen a drótféreg és csócsárló nagymérvű elszaporodását vonja maga után. Egyéni gazdaságaink zöme sok búzát vet kukorica után, ezeket a területeket a leg­korábban kell letakarítani és ha mód van rá, adjunk vetés előtt e területekre kataszteri holdan­ként 40—80 kiló nitrogén mű­trágyát (pétisót). Ha a vetés előtt az utolsó talajmunkától szá­mítva nem áll elegendő idő ren­delkezésre a talaj ülepedésére, in dokolt a henger alkalmazása. A vetési munkák elhanyagolá­sa, vagy elmulasztása az egyéni gazdák felé úgy vetődik fel, mint állam iránti kötelezettségük nem teljesítése. Azt hiszem az állam jogosan várja el kötelességének teljesítését minden egyes dolgozó paraszttól, főként akkor, amikor a kenyérgabona vetési munkák elvégzésén keresztül nem egyol­dalúan az állapi érdeke érvénye­sül, hanem elsősorban a terme­lők saját érdekéről és a bérből és fizetésből élők kenyérellátásá­ról van szó. A csapadékos időjá­rásra várni Szükségtelen, mert a teljesen száraz földbe került ve­tőmag csírázása és kelése a be­következő csapadékos idő hatá­sára azonnal meg tud indulni, míg katasztrofális terméskiesés állhat elő akkor, ha a vetési mun­kákkal az esőzés (sáros, jól elő nem készítheti) talaj) következté­ben megkésünk. A száraz időben — korán vetett búzatáblák az el­múlt évek tapasztalatai szerint is jobb termést adtak, mint a meg­felelő nedvességtartalmú talajba későn vetett gabonafélék, mivel a száraz talajba vetett vetőmagra a később jelentkező nedvesség jobb hatással volt, mint az eső bekövetkezése után történt meg­késett vetések esetében. Minden termelőszövetkezet tag­sága, minden gépállomási dolgo­zó, de minden egyénileg dol­gozó paraszt is érezze kötelessé­gének a vetési munkák meggyor­sítását és október végéig való befejezését. Az őszi szántás-veté­si munkákkal párhuzamosan vé­gezni kell a betakarítási és őszi mélyszántási munkákat is. E té­ren sem mondhatók jónak eddi­gi eredményeink. A burgonya és napraforgó szedést sürgősen be kell fejezni és nagyobb erőket kell a kukorica és cukorrépa be­takarítása érdekében összpontosí­tani. A gyors betakarítással első­sorban biztosítjuk a talajelőké­szítés végzését azon kapásterüle­teken, ahova őszi gabona kerül, másodsorban pedig az őszi mély­szántás akadálytalan menetét biz­tosítjuk. Különösen azon gazdák gyorsítsák meg a betakarítási munkákat, akiknek földjei a földrendezés során a tsz-ek táb­láiba kerültek, hogy a táblák kialakítása és a vetés elvégzése hátrányt ne szenvedhessen. Dol­gozó népünk állama elvárja ter­melőszövetkezettől, dolgozó pa­raszttól, hogy vetési kötelezettsé­gének még októberben eleget tegyen, hozzájáruljon az ország kenyérellátásának biztosításához. Reményi Rezső megyei főagrónómus Ma Ronyhádon vendégszerepel az NDK népi rendőrségének központi művészegyüttese A bonyhádi járási művelődési ház homlokzatán a nemzetiszínű mellett arany-piros-fekete zászló leng, a Német Demokratikus Köz társaság zászlaja. A Német Demokratikus Köz­társaság fennállásának 10. év­fordulója alkalmából — budapes­ti, szombathelyi és pécsi vendég- szereplés után — ma este az NDK népi rendőrsége központi mű­vészegyüttesé ad hangversenyt a járási művelődési házban este hét órakor. Az együttest — amely a dél­után folyamán érkezik meg — ün nepélyesen fogadják a Hazafias Népfront, a Magyarországi Né­metek Szövetsége és a Kultúrkap- csolatok Intézete képviselői. A fogadás után a vendégek meglá­togatják a Petőfi Termelőszövet­kezetet. A hangverseny előtt — amely­re meghívták a megye párt- és tanácsvezetőit is — Kaszás Imre országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. A német népi rendőrség művészeinek bemutat­kozását nagy érdeklődéssel vár­ják a bonyhádiak. Megkezdték a közös munkát a kisvejkei Szabadság Tsz-ben A kölesdi Petőfi Tsz megtartotta első közgyűlését Pénteken este megtartotta a kö­lesdi Petőfi Termelőszövetkezet első közgyűlését, amelyen a ter­melőszövetkezet időszerű gazda­sági és politikai problémáival fog­lalkoztak. A szövetkezetben már megkezdődött a közös munka, de a további munkamenetet ille­tően több kérdésben kellett hatá­rozniuk. így például választottak két brigád vezetőt. A vetéssel és a betakarítással is foglalkoztak. Határoztak hitelfelvétel ügyében, ami igen fontos a közös gazdaság megszervezése és fejlesztése szem­pontjából. Elhatározták, hogy valamennyien részt vesznek a kö­zös munkában. A közgyűlés — amelyen a tag­ság többsége részt vett — igen lelkes hangulatban folyt le. A problémákkal kapcsolatos vita során majdnem mindenki felszó­lalt és kinyilvánította a vélemé­nyét. Elhatározták, hogy tizenketten megtekintik a bátaszéki Búzaka­lász Termelőszövetkezetet, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek és azt hasznosítsák a saját szövetkeze­tükben. Erre a látogatásra ma, vasárnap kerül sor. Kisvejke termelőszövetkezeti községben jól haladnak az őszi munkák. A tavasszal belépett és a közös munkát ősszel kezdő ter­melőszövetkezeti tagok felelőssé­gük tudatában, lelkiismeretesen láttak hozzá a vetéshez és a be­takarításhoz. Élen jár a közös munkákban az új tagok közül Dö mény József és Markovics György, akik magukkal ragadják a többieket is. Eddig 100 holdon vetettük el az őszi árpát és megkezdtük a búza vetését is. A vetési munká­kat nagyban befolyásolja a tava­szi kapások betakarítása. így most legdöntőbb feladatunk a még egyéni kisparcellákról meg­gyorsítani a betakarítást, hogy meggyorsíthassuk a vetés ütemét is. Termelőszövetkezetünk tagjai, az újak és a régiek egyaránt meg­értik a i'égi, bölcs mondást: ki mint vet, úgy arat — s ennek megfelelően az őszi munkák jó elvégzésével biztosítjuk jövő évi kenyerünket. Seres Dezső Másfél millió tégla terven felül a tanácsi téglagyáraknál Befejeződéshez közeledik a nyersgyártási szezon a téglagyá­raknál, most látható, hogy a tég­lagyárak dogozói mennyiben tet­tek eleget a pártkongresszus tisz­teletére tett verseny váll alásaik- nak. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés eredményesen zárja az idényt. A kilenc téglagyár — együt­tesen — a harmadik negyedév végéig nemcsak teljesítette az egész idényre előirányzott nyersgyártási tervét, hanem 115 ezer téglával túl is teljesí­tette. E hónap első dekádjában már a kongresszusi vállalást is teljesí­tették a gyárak dolgozói, a vállalt egymillió-kétszázezerrel szemben már másfél millió az előny a terv. hez képest. Úgy számítják, hogy az idény végéig összesen három­millióra növelik ezt az előnyt. Jók az eredmények az égetésnél is, itt a harmadik negyedév végéig egymillió-hatszázharmincezer Négytalá latos lottószelvény Szekszárdin A Totó-Lottó Iroda értesülése szerint a lottó múlt heti húzásán az egyik négytalálatos szelvény tulajdonosa szekszárdi lakos. Dr. Illés Jánosná, a Nép bolt Csoko­nai utcai leértékelt áru boltjának dolgozója 3 263 702 számú szelvé­nyével 64 223 forintot nyert. — A DOMBÓVÁRI VÖRÖS SUGÁR Termelőszövetkezet eb­ben az évben több mint félmillió forint pénzelőleget .— munkaegy­ségenként 11 forintot — s több mint 600 mázsa gabonát osztott ki tagjai között. rel több téglát hordtak ki a kemencékből, mint amennyit az esedékes terv előírt. A kilenc téglagyár közül a kö­lesdi üzem eredménye a legjobb, a kölesdi gyár nyersgyártói szep­tember végéig 568 ezerrel több téglát készítettek a tervezettnél. Két üzem azonban — a kesző- hidegkúti és a szekszárd-csatári téglagyár — nem teljesítette ese­dékes tervét. A kongresszusi verseny értéke­lésére a hónap vége felé — a nyersgyártási idény befejezése után —- kerül sor és a pártkong­resszus idején osztják ki a ver­seny legjobbjait megillető jutal­makat. Jól haladnali az őszi vetések' a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben Már a hét elején befejezték a lcocSolai Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagjai az őszi árpa vetését, 150 holdon vetettek őszi árpát. Jelentősen előrehaladtak a takarmánykeverék vetésével is. A Merkur fajtájú burgonyából 150 mázsás holdankénti termés­átlagot értek el. A napraforgó cséplése és a búza vetése folya­matban van. * Rövidesen megkezdik a Vörös Csillag Tsz tagjai a nemrégiben létesített halastó lehalászását is, # Elkészült a termelőszövetkezet 40 férőhelyes sertésfiaztatója. A sertésfiaztatót saját erőből épí­tették a termelőszövetkezet tag­jai. Több mint 40 000 bőidről takarították be eddig a kukoricát, nem kielégítő az őszi vetések üteme — jelenti a megyei tanács A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának tegnapi jelentése szerint október első napjaiban megyeszerte gyorsított ütemben takarították be a kukoricát. Ez idő szerint a termelőszövetkeze­tek és egyéni parasztok 41327 holdról takarították be a kukori­ca termést. Mivel a betakarítás így áll, az elmúlt napokban meg­gyorsult az ősziek talajelőkészíté­se is. A tanácsi szektorban eddig mintegy 52 000 holdon készítettek magágyat az őszi kalászosoknak. Nem kielégítő azonban még min­dig a vetések üteme. Búzából a tsz-ek és egyéni parasztok még alig több mint 5000 holdat vetettek el. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya ezút tál is felhívja a termelőszövetke­zetek és egyéni parasztok figyel­mét, hogy most már késedelem nélkül tegyék földbe elsősorban az őszi árpa vetőmagját, a lehető­ségekhez mérten gyorsítsák meg az őszi búza vetését. Ami pedig a vetések technikai előkészületeit illeti, arról a kö­vetkezőket jelenti a megyei ta­nács: a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságokban 197 vagop vetőgabonát tisztítottak ki és 151 vagonnal már becséváztak. Ez jó­nak mondható. Ugyancsak jónak mondható az. őszi mélyszántás üteme. A termelőszövetkezetek­ben már eddig 14 000 holdon vé­gezték el a mélyszántást, az egyé­ni gazdaságokban pedig 9000 hol­don. A műtrágyát őszi kalászosok alá eddig 22 000 holdra szórták ki a termelőszövetk£7.etek. A késő őszi kapásnövények be­takarításáról azt az információt kaptuk, hogy a burgonyának 82, a cukorrépának 41. a napraforgó­nak pedig 75 százalékát takarítot­ták be eddig a megyében. A szü­ret is megkezdődött a termelőszö- vetke-eíekben és egyéni gazdasá­gokban eíjyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom