Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

í I 2 TOI,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október lt. ÜLsä ENSZ megkezdte a szovjet leszerelést Javaslat vitáját Kuznyecov a Politikai Bizottság elé terjesztette a négy évre tervezett általános és teljes leszerelési programot New York (MTI): V. Kuznye- cov, a szovjet külügyminiszter el" ső helyettese, az ENSZ-közgyűlé- sen résztvevő szovjet küldöttség vezetője nagy beszédet mondott az ENSZ Politikai Bizottságának pénteki ülésén. Kuznyecov megállapította, he­lyes a Politikai Bizottság határo­zata, amely szerint az általános és teljes leszerelést elsőként kell megvitatni. A szovjet küldöttség vezetője ezután részletesen elemezte a szovjet kormány négy évre terve­zett általános és teljes leszerelési programját. A leszerelés három szakaszát a következőkben je­lölte meg: I. szakasz: A Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság fegyveres erőit megfelelő ellenőrzés mellett 1 700 000 főre, Nagy-Britannia és Franciaország hadseregét 650 000 főre csökkentik. A többi állam fegyveres erőit olyan lét­számra szállítják le, amelyet az ENSZ rendkívüli közgyűlése vagy a leszerelési világkonfe­rencia szab meg. Az államok birtokában levő fegyverzetet és haditechnikát a csökkentett lét­számnak megfelelően mérsék­lik. II. szakasz: Befejeződik a fegyveres erők teljes felszámo­lása, megszüntetnek minden idegen katonai támaszpontot, a csapatokat hazaszállítják és le­szerelik. III. szakasz: Minden nukleá­ris és rakétafegyvert megsem­misítenek. Felszámolják a légi­erők felszerelését, életbe lépte­tik a vegyi és bakteriológiai harci eszközök előállításának, tárolásának és birtoklásának tilalmát. Minden vegyi és bio­lógiai hadianyagot nemzetközi ellenőrzi mellett megsemmisí­tenek. Megtiltják a katonai célú tudományos kutatómunkát és a fegyverek előállítását. Megszün­tetik a hadügyminisztériumo­kat. a vezérkarokat, s a többi katonai vagy katonai jellegű in­tézményeket és szervezeteket. Megszüntetnek mindennemű ka tonai kiképzést és behívást. Az államok törvényhozási úton megtiltják az ifjúság katonai oktatását. Minden állam a sa­ját alkotmányos berendezkedé­se szerint törvényt hoz a kato­nai szolgálat valamennyi forrná jának megszüntetéséről és min­denféle leplezett katonai szer­vezet megtiltásáról. Megszün­tetik a katonai célokra szánt összegek előirányzatát költség- vetési és társadalmi forrásból, ami lehetővé tenné a lakosság adóterheinek csökkentését vagy megszüntetését. Az így felsza­baduló összegeket a népgazda­ság fejlesztésére, az elmaradott országok gazdasági és műszaki megsegítésére lehetne fordítani. Kuznyecov hangoztatta, hogy ezt a programot a legszigorúbb átfogó nemzetközi ellenőrzéssel kell megvalósítani. Miután ldje- jclentette, hogy a múltban egyes államok áz ellenőrzést használták fel a leszerelés megakadályozá­sára, megállapította, hogy az ál­talános és teljes leszerelés meg­valósulása után minden állam megnyithatná területét a legszéle­sebb körű nemzetközi ellenőrzés előtt anélkül, hogy biztonságáért aggódnia kellene. Természetes, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítását nem szabad ma még megoldatlan nemzetközi kérdések megoldásá­ul függővé tenni. Az ilyen eljá­rás csak azoknak használna, akik fenn kívánják tartani a mai fe­szült heyzetet és folytatni akar­ják a fegyverkezési hajszát. A le­szerelés magától értetődővé tenné a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését és kimeríthetetlen gazdasági elő­nyökkel ajándékozná meg az ál­lamokat, a népeket. Befejezésül Kuznyecov megelé­gedéssel állapította meg, hogy a közgyűlés általános vitájában a küldöttségek nagy többsége az általános és teljes leszerelés mel­lett foglalt állást. A szovjet kor­mány felhívja valamennyi ország, különösen pedig a nagyhatalmak kormányait, haladéktalanul és ■'•vüttes erővel kezdjék meg az általános és teljes leszerelésről szóló megegyezés kidolgozását — fejezte be beszédét a szovjet kül­döttség vezetője. Nyugati előkészületek a csúcstalálkozóra London: (MTI) Londoni dip­lomáciai körök szerint feltételez­hető, hogy az angol kormány a jövő héten hozzálát a kelet- nyugati csúcstalálkozó terveinek kidolgozásához. Feltételezik, hogy Eisenhower elnök és a nyugat­európai kormányfők között a kö­zeljövőben üzenetváltásokra ke­rül sor;, hogy összehangolják a nyugati véleményeket a csúcsér­tekezlet helyét és idejét illetően-. A nyugati megbeszélések elő­készületeit a következő pontok­ban lehet összefoglalni: 1. Lehetséges, hogy Macmillan ősszel Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon Eisenhower el­nökkel. Ha de Gaulle elnök is ebben az időpontban utazna oda, akkor létrejöhetne az előzetes nyugati csúcsértekezlet. 2. Adenauer nyugatnémet kancellár csütörtökön München­ben mondott beszéde szerint va­lószínűleg decemberben utazik Angliába. 3. De Gaulle elnök elfogadta Erzsébet királynő meghívását, hogy tegyen hivatalos látogatást : Angliában. IS Pravda az angsi választások eredményeiről Egy hét a külpolitikában A Néniét Demokratikus Köz­társaság megalakulásának tizedik évfordulója jó alkalom volt a számvetésre: mit végzett, milyen sikereket könyvelhet el az első német munkás-paraszt állam? Ezek az eredmények félreérthe­tetlenül mutatják, hogy A SZOCIALISTA NÉMET­ORSZÁG egyenes úton halad előre s min­den erejével harcol a népek bé­kéjéért, a német nép egységéért. Az ünnep alkalmából Wilhelm Pieck, az NDK elnöke levelet in­tézett a német és a szovjet nép­hez. A levelek kihangsúlyozzák, hogy a 10 éves Német Demokra­tikus Köztársaságot megalaku­lása óta békés törekvések hatot­ták át, a békéért, a német egysé­gért, a szabad, független Német­országért vívott harc jellemezte ennek a tíz évnek történelmét. A szocialista tábor országai együtt ünnepeltek a német néppel, amely a történelemben először alakította meg független, szabad munkás-paraszt államát. AZ ANGOL VÁLASZTÁSOK a konzervatív párt győzelmét hoz­ták, mégpedig olyan arányban, amire nem számított senki. A munkáspárti kudarc okát a lon­doni Times is abban látja, hogy ,.a Munkáspárt vezetői 1951 óta állandóan igyekeztek híveik táborát eltéríteni a szélsőséges szocialista iránytól. Ez a felhígí­tott szocializmus felé tartó irány­zat, mint most a választások meg­mutatták, semmit sem ért el az úgynevezett középutas vélemé­nyek megnyerésében’'. A Munkáspárt jobboldali veze­tősége szem elöl tévesztette ere­deti szocialista rendeltetését, Vá­lasztási programja szegényes volt, sem az ipar további államosítá­sát nem ígérte, sem az egyes iparágak feletti ellenőrzést. Hisz­térikus kommunistaellenesség, ugyanakkor hűség a NATO-hoz, az amerikai szövetséghez, ez jel­lemezte a Munkáspárt politikáját s így érthető, ha szavazóiknak te­kintélyes része elfordult tőlük. Ugyanakkor Macmillan hatásosan tudott érvelni a csúcstalálkozó programjával, de felhasználta moszkvai utazását is, s a nagy konzervatív győzelem azt mutat­ja, hogy a párr helyesen számolt az angol tömegek békevágyával. A hét nemzetközi eseményei között a legfontosabb pénteken zajlott le az Egyesült Nemzetek Szervezetének Politikai Bizottsá­gában, amikor V. Kuznyecov, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetője beterjesztette a SZOVJETUNIÓ ÁLTALÁNOS ÉS TELJES LESZERELÉSRŐL SZÓLÓ JAVASLATÁT. Biztató jelenség, hogy a köz­gyűlés küldötteinek legtöbbje kedvezően fogadta a szovjet ja­vaslatot, amit Hruscsov amerikai útja alkalmával terjesztett a vi­lág közvéleménye elé, most pedig — Hruscsov beszéde alapján — az ENSZ első helyre tette a le­szerelési vitát. A szovjet javaslat ha megvalósul, a világ valameny- nyi népe olyan fejlődés, felvirág­zás előtt áll, amilyenben soha nem volt része. Érthető, ha ma az egész világ közvéleménye feszült figyelem­mel várja az ENSZ-ből érkező hí­reket. Figyelemmel és tegyük hozzá, reménykedéssel, mert a szovjet javaslatok megvalósulása hallatlan lehetőségeket nyitna meg az emberiség fejlődése előtt, Moszkva: (TASZSZ) A Pravda londoni tudósítója írja: Az utóbbi idők angol politikai történetében még nem fordult elő, hogy valamelyik párt háromszor egymás után megnyerte volna az általános választásokat és nem vesztette volna el a választók je­lentős köreinek támogatását. A konzervatív kormányzás ered­ményei, különösen belpolitikai té ren,* egyáltalán nem olyan ra- gyogóak, hogy azokkal meg le­hetne magyarázni a történteket. Felvetődik a kérdés: mi biztosít­ja a konzervatív párt újabb győ­zelmét? A dolog formális magyarázatát nem nehéz megtalálni: a válasz­tási eredményekre fokozott ha­tással volt az angol liberális párt. A liberálisok 217 jelöltet indí­tottak és energikusan vettek részt a választási harcban. Erő­feszítéseik, mint ezt maguk is ki­jelentették, elsősorban arra irá­nyultak, hogy megszerezzék azok nak a kispolgári rétegeknek a támogatását, amelyek a legutóbbi időkig a munkáspártiakkal ro­konszenveztek. A választási ered­mények elemzése azt mutatja, hogy ez sikerült. A Pravda tudósítója rámutat: a munkáspártiak saját hibájuk­ból jutottak a legyőzőitek hely­zetébe. A konzervatívok külpolitikai ígérgetései igen ködösek voltak, és nem elégítették ki azokat a választókat, akik egyértelmű kö­telezettségvállalást követeltek a párttól a békepolitika irányába. A munkáspártiak azonban nem használták ki ezt a lehetőséget. A munkáspárt lemondott az angol ipar nagyobbarányú ál­lamosításának programjáról, nem foglalt állást a dolgozók béreme­lési és munkaidőrövidítési köve­teléseiben és ez nyilvánvalóan nem erősítette pozícióit Eisenhower elnök az acélipari sztrájk megszüntetése céljából is a Taft—Hartley törvényhez folyamodik Washington: (MTI) Eisenhower elnök pénteken úgy döntött, hogy a Taft—Kartlev törvényhez fo­lyamodik az amerikai acélmun­kások 87 napja tartó sztrájkjá­nak megszüntetésére. Ennek foly­tán 80 napos időszakra törvény- széki utasítással vetnek véget a sztrájkmozgalcmnak. Az ezzel kapcsolatos rendelke­zésben az elnök kijelenti, ha en­gednék a sztrájk továbbfolytatá­sát, veszélyeztetnék az »ország egészségét és biztonságát". Az el­nök hangsúlyozza, hogy a sztrájk miatt az acélgyárak 85 százaléka bezárt. Az acélkészletek kifogyó­ban vannak, és a termelés újra­kezdéséhez több hétre lesz szük­ség. Befejezésül az Egyesült Álla­mok elnöke kijelentette, hogy in­tézkedései semmiképp sem men­tik fel a sztrájkban érdekelt fe­leket, — a munkáltatókat és a munkásokat — ama kötelezettsé­gek alól, hogy folytassák a tár­gyalásokat és a lehető legrövi­debb időn bélül érjék el a kol­lektív szerződés megkötéséről folytatott vita rendezését. Eisenhower ezen kívül három­tagú vizsgálóbizottságot jelölt ki a sztrájkmozgalom, problémáinak tanulmányozására. Az elnöknek szükségé van erre a jelentésre, mielőtt kéri a törvényszéki uta­sítást a sztrájk felfüggesztésére. David J. Mccdonald, az acél­ipari munkások szakszervezeté­nek elnöke kijelentette, a Taft— Hartley törvény alkalmazása az acélipari munkások sztrájkjában Események Phenjan (TASZSZ): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya pénteken nyilatkozatot tett közzé, s abban kijelenti, hogy a koreai nép a világ békeszerető kormányaival és népeivel együtt támogatja a szovjet kormány ja­vaslatait az általános és teljes le­szerelésre. Athén (TASZSZ): Az athéni ka tonai bíróság pénteken öt görög szakszervezeti vezető ügyének tárgyalását kezdte meg. Azzal vá­dolják őket, hogy engedély nél­kül terjesztett röplapokon hívtál; fel a sütőipari szakszervezet tag­jait a demokráciáért folytatott harc kérdésének tömeges megvi­tatására. Párizs (Peuter): A francia kül­ügyminisztérium szóvivője pén­teken kijelentette: véget értek az angol választások és a nyugati hatalmak valószínűleg már a kö­zeli hetekben tanácskozásokat kezdenek a csúcsértekezlet előké­nem fog tartós rendezést ered* ményezni. Inkább az lesz a követ­kezménye, hogy megbontja a jó kapcsolatot, a kölcsönös bizalmat, ami eddig az acéliparban meg­volt. Mit tartalmaz a Taft—Hartley törvény? Az Egyesült Államok kongresz- szusa 1947. június 23-án fogadta el a Taft—Hartley törvényt, ame­lyet a nagyiparosok országos szö­vetsége erősen támogatott. A tör­vény legfőbb célja, hogy meg­bontsa a sztrájkharcot. Megköve­teli. hogy a tervezett sztrájkról annak megkezdése előtt 60 nap­pal értesítse a munkáltatókat. Ha a sztrájk valamely »életbevágóan fontos« termelési ágban követke­zik be, akkor bírósági döntés alap ján 80 nappal »elhalasztható«. A törvény támogatja a sztrájktörést, megtiltja olyan tagoknak a szak­szervezetből való kizárását, akik nenj engedelmeskednek a sztrájk­fegyelemnek. A tőkések e törvény erejénél fogva bíróság útján követelhetik, hogy a szakszervezet térítse meg azokat a károkat, amelyeket a sztrájk okozott a vállalatnak. A törvény szerint tilos az állami al­kalmazottak sztrájkja, valamint a szolidaritás-sztrájk is. A haladó szakszervezetek állami ellenőrzé­se alá helyezése céljából megszer vezték az országos munkaügyi hivatalt és ezt nagy hatáskörrel ruházták fel. sorokban szításéról. A francia kormány csak ezután határozza cl, hogy a csúcsértekezlethez szükséges-e a külügyminiszterek találkozója, vagy pedig elegendő a nagyhatal­mak szakértőinek rövid tanácsko­zása. Washington (Reuter): Pénteken véget ért a Cento (a volt bagdadi paktum) minisztertanácsának há­romnapos értekezlete, amelyen Tö rökország, Irán, Pakisztán, az Egyesült Államok és Nagy-Britan nia képviselői vettek részt. A kiadott közlemény hangoz­tatja, hogy a szovjet és nyugati államférfiak kölcsönös látogatásai „közelebb hozták a hidegháború okozta feszültség bizonyos enyhü­lését a Berlinről és a leszerelésről folytatott tárgyalások révén”. A továbbiakban azonban a szokott hidegháborús hangnemet használ­va, azt állítja a közlemény, hogy a „kommunista felforgató tevé­kenység veszélye” továbbra is fennáll. Hol vásárolhatunk atomot? Irta: M. Rozoszkij A napokban találkoztam bará­tommal. Nyugodtan, mintegy mel­lékesen közöltem vele: — Ha esetleg szükséged lesz izotópokra, most már vásárol­hatsz az üzletben. — Izotópokat? Milyeneket? Azokat a bizonyosokat?... — Igen, igen, radioaktív izotó­pokat, amelyeket a gyárakban, az intézetekben, a klinikákon alkal­maznak. — Szerinted tehát úgy árulják ezeket az atomokat, mint a mar­hahúst vagy a cukrot? Hol lát­tad?... Röviden és szabatosan válaszo­lok: — Radioaktív izotópok boltja: Moszkva, Lenin sugárút 72. Barátom elképedt. A pontos cím megtette a magáét. Az új üzlet valóban megnyílt, s a mindenható atom energiája széleskörű eladás­ra került. Az üzletek felett szépen megfér­nek egymással a feliratok: „Tej”, „Izotópok”, „Bútor”. A XX. szá­zad megszokottá teszi a szokat­lant is. — Hogyan is fogják árusítani atomjaikat? — kérdeztem B. M,, I Vugintól, az üzlet vezetőjétől. — I Nagyban vagy kicsinyben, súlyra vagy zacskókban?... —• Tudja, ez roppant nehéz kér­dés — válaszolja ugyanebben a hangnemben az üzletvezető. — Mindenesetre bombákat nem cso­magolunk. A mi atomunk — bé­kés atom... Nos tehát, ha kohász jön az üzletbe, vehet fémlemezvastagság­mérő műszert. Az építő beszerez­het olyan készüléket, amely meg­állapítja, milyen tömör az a ta­laj, amelyre építkezni fognak. A kolhozparaszt vásárolhat mondjuk radioaktív foszfor-izotó­pot, amely számottevően növeli a kukorica terméshozamát. Jöhet az orvos, a gépgyártó, a vegyész, mindenki megtalálhatja, meg­rendelheti azt, amire szüksége van. Még egy érdekesség: az elárusí­tók mérnökök. Az áruházban ter­mészetesen nemcsak venni, ha­nem egyszerűen kapni is lehet. Vajon mit? Ismereteket. Az áru­háznak a pénzügyi tervén kívül felvilágosító, ismeretterjesztő terve is le&a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom