Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-08 / 236. szám
á i t TOLNA MEGYÉI NÉPflJSAG 1959. október 8. A hízott marna nagyüzemi felára Az élelmezésügyi miniszter rendeletc értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok által az állatforgalmi vállalatok részére szerződés vagy szabad értékesítés alapján átadott hízott marhák után a nagyüzemi felárrt a teljes átadási súly alapján kell kifizetni, ha az átadott hízott marhát a termelőszövetkezei: a saját nevelésű közös szarvasmar- haátlományából, illetve annak szaporulatából állította hízóba; bármilyen súlyban saját tagjainak háztáji állományából, annak saját neveléséből vásárolta; a fenti pontokban említetteken kívül mástól, 150 kilót meg nem haladó súlyban vásárolta és állította hízóba. Ha a termelőszövetkezet az átadott hízott marhát 150 kilót meghaladó súlyban nem saját tagjainak háztáji állományából vásárolta, a nagyüzemi felárat csak a ráhízlalt súly, vagyis az után a súlytöbblet után szabad kifizetni, amellyel a szarvasmarha a hízóba állítás után ténylegesen gyarapodott. JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK A 3004—1. számú kormányrendelet eredményei a pusztahencsei Kossuth Tsz-ben RÖVIDEN A malacok szervezetükben kevés vastartalékkal jönnek a világra, amely tartalék születésük után, a tizedik nap elfogy. A kocatejéből 1 mg-ot kap a malac a szükséges 7 mg helyett. Ezért helyes, ha a malacok 3—5 napos korban vasinjekciót kapnak. * A lovak a szarvasmarhákhoz képes több száraztakarmányt fogyasztanak és így viszonylag száraz a trágyájuk, de gyorsan bomló nitrogén vegyületeket tartalmaz. Hatása heves, viszonylag rövid ideig, 2—3 évig tart. Kazalban érlelve célszerű szarvasmarha-trágyával keverni, mert így előnyösen kiegészítik egymást. • A tölgy- és csermakk általában 30 százalékkal értékesebb, mint a bükkmakk. Makkoltatásra az egy-kétéves ivartalanított mangalicák, vagy ilyen jellegű keresztezett sertések a legjobbak. A makk kedvezőtlen, dugító hatásának csökkentésére ajánlatos sertésekként csak napi fél kilogrammot adni. * Az idényszerűen száraz csöves kukoricának májusi morzsolt súlyra való átszámítási módját mutató új táblázat jelent meg az Élelmiszeripari Értesítő 40. számában. ♦ Az építőipari szövetkezetek értékhatárra való tekintet nélkül vállalhatják a termelőszövetkezetek építkezéseinek kivitelezését. Az erre vonatkozó miniszteri utasítás a Pénzügyi Közlöny 27. számában található. Gazdálkodj jobban, okosabban, térj át minél szélesebb területen a legfejlettebb agrotechnikai és zoológiái módszerek alkalmazására, küldj minél több árut a városnak, s ha ezt megteszed, magad látod a hasznát! Ezt mond ják a száraznak tűnő paragrafusok a 3004/1. számú kormányrendeletben, amely a felszabadulás óta legjelentősebb rendelkezés a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. A rendelet megjelenése óta eltelt időszak gazdag, értékes tapasztalatokat adott, s ezek a tapasztalatok bebizonyítják a rendelkezés óriási jelentőségét. Nincs olyan termelőszövetkezet a megyénkben, ahol az állatgondozótól a könyvelőig és az elnökig ne ismernék ezt a kormány rendeletét és azokat a kedvezményeket, amelyeket a szövetkezet jó gazdálkodása esetén eredményez. Pusztahencsén, a Kossuth Lajosról elnevezett. termelőszövetkezetben vizsgáltuk meg, hogyan él ez a szövetkezet azokkai a kedvezményekkel, amelyeket a 3004/ 1. kormányrendelet biztosít. S íme az eredmény: a szövetkezet felismerte a paragrafusok jelentőségét, s ebből idén pontosan 102 410 forint lesz a haszna. Pedig nem nagy tsz a pusztahen- csei: 43 tagot számlál és 560 hold földön gazdálkodik. S idén régi hibákat tesznek jóvá a régi, rossz irányból — amelyért a tsz régi vezetőit terheli a felelősség — térnek most át egy új, jobb irányba, a maguk teremtette gazdagság irányába. Vagyis: a régi tsz-vezetés mindent az államtól várt, hitelekből akarták a szövetkezetét fenntartani, a mai vezetés a tagsággal egyetértve azt akarja, hogy a termelőszövetkezet döntően a saját erejéből, az összefogás erejéből váljék gazdag, szocialista nagyüzemmé. Ezen az új úton a 3004/1. rendelet mutatja meg nekik az irányt. Idén felesleges terményeiket pénzzé teszik. A munkaegység nagyrészét pénzben fizetik ki. így árutermelési tervüket túl fogják teljesíteni és az államtól hitelelengedés formájában 28 380 forint kedvezményt kapnak. Miért adja az állam ezt a kedvezményt? Kétirányú haszon is származik ebből. Egyik az, hogy Mennyi búza-vetőmagot használjunk? Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a termésátlagok alakulása nagymértékben függ a vetőmag mennyiségétől, attól, hogy az adott időszakban mennyi magot hintünk el. A vetőmagszükséglet számos tényezőn múlik. Ezek a mag tulajdonságai, — tisztaság, csírázóképesség, stb. — a termesztett növény területigénye, a termesztés célja, a talaj és a magágy minősége, a talajerő, az elövetemény, az időjárás, a vetés ideje és módja. Csakis ezen tényezők gondos mérlegelése alapján dönthetünk a vetőmagszükségletről. Általában az a helyes, ha a szükségletet a folyóméterenként földbekerülő magszámban adjuk meg. A gépállomások szakembereinek kötelessége felírni valamennyi vetőgépre típusonként a folyóméterenként elvetendő magszámot. Mennyi búzát vessünk tehát holdanként és folyóméterenként a különböző sortávolságú gépekkel? Legfontosabb, hogy legyen a gép bármilyen típusú, rajta keresztül annyi mag kerüljön a földbe, amennyi egy holdra szükséges. Száz-száztíz kilogramm ebben az időszakban. Ha az ezer magsúly 35 gramm és a vetőmag tisztasága 98 százalékos, akkor a Gyarapítsuk szakmai ismereteinket Megjelenő mezőgazdasági szakkönyvek Cseprcgi Púi: A szőlő metszése. Kiadja a Mezőgazdasági Könyvkiadó, terjedelme 240 oldal, ára 12 forint. A könyv a metszés elméleti és gyakorlati ismereteit tartalmazza. 1,eírja a termőszőlők fás-, zöld- és különleges metszését. Hajas—Rázsó: Szántóföldi gépesítés. Kiadja a Mezőgazdasági Könyvkiadó, terjedelme 210 oldal, ára 30 forint. Mint a cím is mutatja, nem gépészeti, hanem gépesítési szakkönyvről van szó. Rendkívül alkalmas arra, hogy a mezőgazdaságban műszaki szemléletet alakítson ki és arra is, hogy a műszaki képesítésű dolgozókat közelebb hozza a mezőgazdasági problémákhoz. A szerzők röviden összefoglalják a géptani alapfogalmakat, majd a szántóföldi növények sorrendjében taglalják a termelés gépesítési kérdéseit. A mű ábraanyaga színvonalas rajzokból áll. Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés a házi és a háztáji kertekben. Kiadja a Mezőgazdasági Könyvkiadó, terjedelme 272 oldal, ára 15 forint. A szerző felismerve a háztáji kertek jelentőségét, a „Házikert gyümölcsöse” hatodik kiadásának elkészítése he lyett új könyv megírására vállalkozott. Ismerteti ebben a könyvben a házi és háztáji kert berendezésének általános elveit és négy mintatervet is közöl. Leírja a fontosabb gyümölcsök termesztését, a szőlőtermeléssel pedig külön fejezetben foglalkozik. A könyvet összesen 100 ábra és kép teszi még színesebbé. Szigeti János; A háziállatok korszerű szelekciója. Kiadja a Me zőgazdasági Könyvkiadó, terjedelme 256 oldal, ára 28 forint. E témakörrel eddig még nem foglalkozott magyar szakkönyv. Szigeti János munkája részletesen ismerteti az állatok szelekciójával kapcsolatos korszerű tennivalókat, amelyek nélkül fejlett állat- tenyésztés már el sem képzelhető. 12,5 centiméteres sortávolságú gép folyóméterenként 64 magot szórjon. Ez megfelel száztíz kilogrammnak holdanként. Most ősszel munkába állítottunk számos Szovjetunióból kapott vetőgépet, ezeknek 15 centiméter a sortávolságuk. Ebben az esetben folyóméterenként 20 százalékkal többet, tehát mintegy 78—82 magot juttassunk a földbe. így egy holdra ugyanannyi vetőmag kerül a földbe, mint az előző esetben, csupán a folyóméterenkénti magszám változik. A szakemberek véleménye szerint a vetőmaggal semmi szín alatt sem szobád takarékoskodni. Minél későbben történik ez a munka, annál több mag kell. jól jár a szövetkezet. A pusztahencsei tsz-nek jól jön az a 28 000 forint hitelelengedés. Ezzel is erősítheti gazdaságát és növelheti a tagok részesedését. A másik haszon a városnak származik ebből: az áruértékesítés növekedése biztosítja népünk élelmiszerellátását bőségben és választékban egyaránt. Komoly kedvezményt kapnak a pusztahencseiek a gépállomási munkák, után. A tervezett 1636 normálhold gépi munka helyett 1710 normálhold gépi munkát vesznek igénybe a nagydorogi gépállomástól. Tehát: gépekkel művelletlk a földet, emberi munkát takarítanak meg és a gépi munka nyomán több termés is fakad. A gépi munkáknak ez a haszna még bővül a 49 248 forintos engedménnyel, amely a helyesen alkalmazott gépi munkák miatt árkedvezményként levonásba kerül a gépállomási díjtételből. Ugyancsak a helyesen alkalmazott műtrágyázás is 24 782 forint árkedvezménnyel jár együtt a pusztahencsei Kossuth Tsz-ben. Ennek a három számnak az összegéből adódik a 102 410 forintos eredmény. Ezzel már lehet valamit kezdeni! Ezért már érdemes korszerűen a nagyüzemi lehetőségeket kihasználva gazdálkodni, még a pusztahencsei Kossuth Tsz-ben is! így válnak életté a paragrafusok, így változtatja meg, s tereli jó irányba, a fellendülés és a gazdagodás irányába ez a kitűnő ren delkezés termelőszövetkezeteink életét. Népi államunk kormányának helyes politikáját bizonyítja ez. És tudományos politikáját is, mert a 3004/1. számú kormány- rendelet az értéktörvény helyes alkalmazásának ragyogó példája. Az elmélet és a gyakorlat marxista egyesítésének a példája! Egész népünk és a termelőszövetkezetek látják hasznát ennek a politikának. GYENIS JÁNOS ft szabatitartásos, korszerű istállók előnyei Nagyon sok, főleg újonnar alakult termelőszövetkezetnek okoz gondot az állatállomány, különösen a szarvasmarhák elhelyezése. A szarvasmarha férőhelyigényes állat: 5—7 négyzetméter nagyságú férőhelyet igényel darabonként. Az elhelyezési gondot nehezíti az a régi tenyésztési elveket valló nézet, amely szerint a termelő- szövetkezetek feltétlenül zárt, téglával épült istállókat tartanak csalt alkalmasnak a szarvasmarhák elhelyezésére. Pedig ezt a nézetet megráfolták már a legújabb tudományos kutatások és kísérletek eredményei. A régi nézeteket valló szakemberek ugyanis a szarvasmarhák elhelyezésénél emberi igényekből indulnak ki. Az ember átlagosan 21 C fok hőmérsékleten érzi jól magát. Ezzel szemben a szarvasmarha számára 8 C fok hőmérséklet a legkedvezőbb. A szarvas- marha szervezeti telepítőre olyan, hogy nagy a hidegtűrő képessége. A kutatási adatok és a megfigyelések szerint a szarvasmarháknál mínusz 18 C fok hidegben sem észleltek változást a test hőmérsékletében. Ugyanakkor a szarvasmarhák a meleget nem szeretik, 24 C fok melegen már csökken az állatok termelése. Tehát a legújabb tudományos eredmények megcáfolják azokat, akik még mindig a zárt, kötött és drága istállók építésének a hívei. Ezek az istállók tejtermelés szempontjából nagy hátrányban vannak a fészerszerű, olcsó istállókkal szemben. Az ilyen, úgynevezett szabadtartásos istállók tervei módot adnak minden termelőszövetkezetnek ahhoz, hogy a lehető legegyszerűbb eszközökkel, olcsón, korszerű istállókat építsen. Ezek az istállók nemcsak az állatok, hanem az állatokkal foglalkozó dolgozók szempontjából is előnyösek, mert könnyebbé és ter*- melékenvebbé teszik az ember munkáját. A termelőszövetkezeti tagok jogai és kötelességei A termelőszövetkezeti tagot jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a tagsági viszonyból kifolyólag. A jogai és kötelezettségei egyenlőek, a vagyoni jogok és kötelezettségek mértéke azonban a vagyoni hozzájáruláshoz igazodik. A termelőszövetkezeti tagot az alábbi jogok illetik: a közgyűlésen tanácskozási, szervezeti és javaslattételi joggal részt vehet, a termelőszövetkezet jövedelméből részesedhet, a közös használatra adott saját földje után földjáradékot kaphat, háztáji gazdaságot tarthat, és végül szociális kedvezményekben részesülhet. Minden termelőszövetkezeti tag megválasztható tisztség viselőnek, kivéve ha vele szemben kizáró ok forog fenn. A termelőszövetkezeti tag a következő kötelezettségeknek köteles eleget tenni: Legalapvetőbb kötelezettsége, hogy a termelőszövetkezet munkájában a legjobb képességei szerint vegyen részt. Köteles az alap szabályban előírt, a férfiaknál 120, a nőknél 80 munkaegységet teljesíteni. •A tag alapvető kötelezettségei közé tartozik a háztáji gazdasággal kapcsolatos rendelkezések konkrét betartása. A rendelet sze rint »Minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő családtaggal együtt, személyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult. — Megilleti a háztáji gazdaság a? önálló háztartással rendelkező öreg vágj- munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugdíjban részesül-e, vagy sem. Lényeges intézkedést tartalmaz a törvényerejű rendelet 28. §-a, mely szerint a háztáji föld használatával járó minden terhet a használó köteles viselni. E rendelkezések értelmében a termelőszövetkezet a ' tagok háztáji földjeit nem munkáltathatja meg a termelőszövetkezet terhére, ingyenes vetőmagot nem adhat. A tag háztáji gazdaságában a következő vagyontárgyak lehetnek. Beépített telek, az udvar, a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji földön, illetőleg lakótelepen lévő épület, egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszköz és kézi szerszám, egy tehén, egy vagy két növendékmarha, egy-két anyakoca malacaival, évente 3—4 hízó sertés, öt julf vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád. A tag kötelezettségei közé tartozik az alapszabály rendelkezéseinek, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megtartása, illetve végrehajtása. A termelőszövetkezeti tag kötelezettségei közé tartozik meg a földbeviteli és egyéb termelőeszközök beviteli kötelezettsége is. A fentiekből látható, hogy a tér-, melőszövetkezeti tagok jogait és kötelezettségeit a jogszabály pontosan körülhatárolja és jogokkal élni, a kötelezettségeket maradék lalanul teljesíteni minden tng kötelessége és érdeke. Dr. Szabó Endre. fl szerződéses előlegek folyósítása A pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter 1/1959. (III. 13.) PM—FM. számú együttes rendelete szabályozta a termelőszövetkezet pénz- és hitelgazdálkodási rendszerét. Az együttes rendelet értelmében a termelőszövetkezeteknek az idei gazdasági évre történt szállítási szerződéseik után a szerződést kötő vállalatok pénzelőleget nem nyújthatnak. A szerződés alapján a Magyar Nemzeti Bank folyósít rövidlejáratú hitelt régi termelőszövetkezetek részére. A hitel összege nem haladhatja meg a szerződések alapján történt áruértékesítésből várható bevételek 60 százalékát. Az újonnan alakult és jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek is kaphatnak áruértékesítéseikre rövidlejáratú hitelt, ha ezt gazdasági helyzetük indokolja. A hitel nem lehet több, mint a szerződések alapján történő áruértékesítésből származó bevétel 80 százaléka. A terményekre, illetve állatokra kötött értékesítési szerződést a hitel engedélyezése előtt a Magyar Nemzeti Bank illetékes járási fiókjának be kelj mutatni. A szerződést kötő vállalat, illetőleg földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeteknek a szerződésekben meghatározott pénzben: előlegek után a termelési időszakra a banknak fizetett 3 százalékos kamatot megtérítik. Ez a térítés a vételár elszámolásakor, illetve az átvételt követő 30 napon belül esedékes. A szerződések határidőben való teljesítése a termelős: /vetkezetek érdeke. Késedelmes teljesítés esetén a szerződést kötő vállalat n kamatot nem téríti meg.
