Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

l t > » * * 1959. október 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG i ni >! i'i in ■■ i i ’i i ni. mn J \ ) 1 K t Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását Befejezéshez közeledik a burgonyabetakarítás, törik a Móricát meggyorsult az őszi vetés — jelenti a megyei tanács Egy héttel ezelőtt terjesztette az MSZMP Központi Bizottsága a párttagság és az ország dolgo­zó népe elé a párt VII. kongresz- szusa, valamint a második ötéves terv irányelveit. A nagyjelentő­ségű okmányok hosszú évekre ki­tűzik társadalmi-gazdasági előre­haladásunk fő irányát és módsze­reit, elénk tárják a szocialista társadalmi rend teljes győzelmé­nek közeledését. Az irányelvek ismeretében még magasabbra lobbant hazánkban az alkotó kedv. Országszerte megindult a vita. Kommunisták és pártonkívüliek mondják el vé­leményüket, javaslataikat. A té­zisek vitára bocsátása hű kifeje­zője rendszerünk demokratizmu­sának. Újabb ezernyi szál szövő­dik a párt és a nép között. A vi­ta kibontakozása fokozza a széles dolgozó tömegek bizalmát és va­lóra váltja Lenin tanítását: a tö­megekért folyó harc állandó fel­adat, a tömegeket napról napra meg kell győzni a pártigazáról. A Központi Bizottság az irány­elvek közzétételével az érvek gazdag fegyvertárát adja kezünk­be. A tömören megfogalmazott gondolatsor a marxizmus—leni- nizmus sziklaszilárd alapjáról te­kint vissza a párt negyvenéves történelmi múltjára, a tapaszta-^ latokat általánosítva elemzi a je­lent és tudományos előrelátással mutat a jövőbe. A kongresszus irányelveiről és a második ötéves terv irányelvei­ről kiadott két okmány elválaszt­hatatlan egységet alkot. »A szo­cialista országok közötti újtípusú kapcsolatok lényege az egymás­nak minden téren nyújtott test­véri segítség« — állapítja meg a 37. kongresszusi tézis, ugyanak­kor az ötéves terv egyik irányel­ve szerint: »A kőolaj hazai fel- használásának kiterjesztésénél nagy segítséget nyújtanak a Szov­jetunióból érkező kőolajszállítá­sok.« A kongresszusi irányelvék a nők gazdasági és társadalmi egyenjogúsága teljességét követe­lik, a terv pedig a dolgozó anyák helyzetének megkönnyítéséről in­tézkedik. A Központi Bizottság politikai állásfoglalása és a gazdasági fel­adatok kijelölése tehát szorosan egybekapcsolódik. A párt egysége, helyes politikája, kulturális fej­lődésünk, társadalmi és állami rendünk további erősítése, építő munkánk kedvező nemzetközi feltételei, vagyis mindazok, ami­ket a kongresszusi irányelvek hat fejezetben, 41 tételben összefog­lalnak, biztos alapot nyújtanak második ötéves népgazdasági ter­vünkhöz, amelynek végrehajtása során »Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsít­juk a szocializmus építését ha­zánkban.« Az irányelvek hat pontban fog­lalják össze azokat az alapvető feladatokat, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a készletgazdálkodás, a vezetés módszereinek tökéletesítése és a szaktudás fokozása terén meg kell oldanunk. A kitűzött új gazdasá­gi feladatok eddigi gazdaságpoli­tikánk még következetesebb meg­valósítását jelentik. »A párt kö­vetkezetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a szocializmus építése során a termelés növekedésének és a. munka termelékenysége fo­kozódásának a dolgozó nép élet- színvonalának emelkedését kell eredményeznie.« Természetesen következik eb­ből, hogy viszont az életszínvonal csak abban az esetben emelked­hetne, ha növekedik a termelés és fokozódik a munka termelé­kenysége. Ennek érdekében a má­sodik ötéves terv alatt tovább folytatjuk a szocialista iparosí­tást. Iparunk termelését 1965-ig az 3958. évi színvonalhoz képest C5—7f, százalékkal növeljük, ezen belül r> termelési eszközök ter­melésében 70—75 százalékos, a fo­Az irányelvekben vázolt ra­gyogó perspektívának valóravál- tása a mi feladatunk. »Dolgozó népünk boldogulása, jólétben va­ló gyarapodása nem csupán a fel­adatokat kijelölő népgazdasági terven múlik, hanem mindenek­előtt az azt végrehajtó alkotó emberen« — állapítja meg az irányelvek befejező szakasza. A termelőmunka a társadalom létének alapja. De a termelés nem öncélú. Ipari és mezőgazda­sági termelésünknek előirányzóit fejlődése lehetővé teszi az egész­ségügyi ellátás javítását, a tár­sadalombiztosításban részesülők számának 9,5 millió főre emelke­dését, a nyugdíjak és családi pótlékok, emelését, iskoláink ki­bővítését. Szebbé, színesebbé vá­lik az élet és mindez kedvezően hat vissza a termelés továbbfej­lődésére, hogy annak alapján még szebb legyen az élet. Ez a társadalom útja a szocia­lizmusban a kommunizmus felé. Pártunk kongresszusi és gazda­sági irányelvei átgondolt, tudo­mányosan megalapozott egységes egészet alkotnak. Megjelölik azo­kat a reális és elérhető célokat, amelyek közelebb viszik népün­ket a szocializmus teljes győzel­méhez. Minden kommunista, minden dolgozó hazafias kötelessége, hogy az irányelvek elmélyült ta­nulmányozásával, megvitatásával, munkaterületére való alkalmazá­sával járuljon hozzá népünk anya­gi és kulturális színvonala továb­bi emeléséhez, a népi hatalom to­vábbi erősödéséhez, nemzeti füg­getlenségünk és a béke védelmé­hez, a szocialista társadalmi rend győzelméhez. Bársony Róbert Ünnepi műszak A nagydorogi földművesszövet­kezet tartósító üzemének vezetői és az üzem dolgozói a pártkong­resszus tiszteletére, október 2-án ég 3-án ünnepi műszakot tartot­tak. Mindkét napon két műszak­ban dolgoztak az üzem munkásai, s ilymódon akarják méltóképpen kivenni részüket a pártkongresz- szus tiszteletére indított munka­versenyből. A hét elején szerte a megyében kiadós esők voltak. De kedden már megyeszerte dolgoztak a föl­deken, gyorsított ütemben vé­gezték a burgonya, a kukorica betakarítását és most már szinte minden termelőszövetkezetben megkezdődött az őszi kalászosok vetése. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tegnapi jelentéséből kitűnik, hogy a termelőszövetke­zeti és egyéni parasztgazdaságok­ban befejezéshez közeledik a bur­gonya betakarítása. A napraforgó- szedés a jelentés szerint 75 szá­zalékos. E héten már megyeszerte megkezdődött a kukoricatörés is. A termelőszövetkezetek és egyéni parasztok összesen 21 000 holdról takarították be a termést. Jó ütem ben haladtak az elmúlt héten az Élelmiszer és háztartási cikke­ket árusító, modern önkiszelgáló bolt épül Szekszárdon, az újvá­rosban. A reprezentatív külsejű, korszerű kereskedelmi formákat alkalmazó boltot a kivitelező ked­den adja át a szekszárdi földrriű- vesszövetkezetnek. A boltot a hét végén áruval Ezideig a tavasszal alakult al- SÓnánai Béke Tsz őszi árpából mintegy 80 holdat vetett el. To­vábbá befejezték 37 hold őszi borsó és rozskeverék vetését. Mintegy 300 hold búzának már nagyrészt előkészítették a talajt. A Sertéstenyésztő Vállalatnak ugyan nem profilja a szarvas­marha-tenyésztés, ennek ellenére szép eredményekkel dicsekedhet tehenészete. A tehenek tejterme­lési istállóátlaga 12 liter körül, a fejési átlag pedig 14 liter körül mozog. A Rákócziról elnevezett üzem­egységben egy száz darabból álló őszi kalászosok talajelőkészítésé* vei is. A termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságokban az őszi kalászosok mintegy felének elké" szítették már a magágyat. A jelentés szerint őszi árpából eddig 11 000 holdat vetettek a megyében. Takarmánykeverékből 1700-at, rozsból pedig 700 holdat. Az elmúlt héten megkezdődött a búzavetés is, eddig mintegy 1200 holdon tették földbe az őszi búza vetőmagját. Az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva kielégítőnek mondható az őszi mélyszántás üteme. Eddig már mintegy 20 000 holdon végezték el a munkát, és mintegy 13 000 holdra kihordták az istállótrágyát. A műtrágyát pe­dig az őszi kalászosok alá 19 000 holdra szórták ki. megtöltve megnyitják az újvárosi vásárlóközönség számára. A szekszárdi földművesszövet­kezetnek ezt a beruházását ko­moly mértékben, — a beruházási értéknek mintegy 13—14 százalé­kával — segítette a földműves- szövetkezeti tagság részjegyek jegyzésével. Az őszi munkákat a Várdombi Gépállomás öt erőgéppel és mun­kagépekkel segíti Alsónánán. A gépek mellett a szükségnek meg­felelően négy-öt lófogat is dol­gozik a talajelőkészítési, illetve a vetési munkákban. tehenészet átlagos évi tejhozama 5019 kilogramm, A vállalat gazdaságának száz hektár szántóra eső tejtermelése 33 000 liter, tehát 2000 literrel több, mint az országos hírű Mező-' hegyesi Állami Gazdaságé, ahol is ez a viszonyszám 31 000 liternek felel meg. A jövő hét elején megnyílik a szekszárdi újvárosi szövetkezeti önkiszolgáló bolt Vetik az őszi árpát, előkészítették a talajt a búzavetéshez az alsónánai Béke Tsz-ben Á Sertéstenyésztő Vállalat 100 hektár szántóra eső tejtermelése meghaladja a Mezőhegyesi Állami Gazdaságét Szüret előtt a hegyoldalon gyasztási cikkek termelésében 45 —50 százalékos emelkedést ter­vezünk.« A termelési eszközök termelésének elsődleges fejlesz­tése nyújt szilárd alapot a köny- nyűipar folyamatos fejlődéséhez és a mezőgazdaság termelőeszkö­zökkel való ellátásához. Az ipari termelés növekedését elsősorban a munkatermelékeny­ség emelkedésével érjük el. Mit jelent ez? Azt, hogy egy-egy dol­gozó azonos idő alatt, ugyanak­kora erőkifejtéssel 1965-ben 37— 40 százalékkal több munkadara­bot fog elkészíteni, mint 1958- ban. Nyilvánvaló, hogy ez a fel­adat iparunk műszaki színvona­lának emelését, a termelés szer­vezésének, a gazdasági vezetés­nek jelentős megjavítását, a szaktudás növelését követeli meg. Rendkívül fontos, hogy az üzemek vezetői és munkásai a termelékenység emelésére irányu­ló törekvésükben mindig a nép­gazdaság egészét és ne a szűk szakmai érdeket, vagy éppen a rosszul felfogott egyéni érdeket vegyék figyelembe. Ha ugyanis például a konfekcióiparban száz kabát kiszabási idejét úgy rövidí­tik meg, hogy az anyaghulladék két órányi társadalmi munkát, megtestesítő szövetmennyiséggel növekszik, akkor népgazdasági szinten a termelékenység nem emelkedett, hanem csökkent. Vállalatainknak tehát az anya­gi ösztönzés olyan módszereit kell alkalmazniuk, amelyek a termelés növelése mellett a nép­gazdaság minőségi mutatóiban: a társadalmi munka termelékeny­ségének emelésében, az önköltség csökkentésében, a minőségi szín­vonal javításában is előrehaladást biztosítanak. Iparunk i’yen irányú fejlődése teszi lehetővé, hogy »a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük cgyü.-működve a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését.*« Az irányelvek ki­mondják, hogy »Az egyénileg dolgozó parasztság anyagi, érde­keltségét termelése fejlesztésében biztosítani kell a második ötéves terv időszakában is«, de határo­zottan leszögezik, hogy a terme­lés gyors és nagyarányú növelé­sét csak a kisparcellák nagyüzem­be egyesítésével érhetjük el, mert csak ez teszi lehetővé a mo­dern technika és tudomány al­kalmazását a mezőgazdaságban. A korszerű nagyüzemi gazdálko­dáshoz szükséges feltételeket biz­tosítva, a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes irányú átalakításával emelhetjük a me­zőgazdaság termelését az 1961— 65. évekre az 1954—58-as évek átlagához képest mintegy 30—32 százalékkal magasabbra. Az Ipar és a mezőgazdaság ará­nyos fejlődése teremti meg az alapot az egy főre eső reáljöve­delem 26—29 százalékos emelke­désére, azaz arra, hogy az ország minden lakosa, kereső és eltartott egyaránt a mainál ennyivel több fogyasztási cikket vásárolhasson. A párt irányelvei gondoskodnak arról is, hogy a »dolgozók meg­növekedett pénzjövedelmükből elegendő mennyiségben, megfe­lelő minőségben és választékban vásárolhassák meg a kívánt áru­kat.« A lakosság fogyasztási alap­ja 40—45 százalékkal emelkedik, az egy főre eső fogyasztás cukor­ból 26 kg-ról 31 kg-ra, húsból 44 kg-ról 52 kg-ra nő. Az életszín­vonal örvendetesen gyorsütemű emelkedését tükrözik a tervja­vaslatnak számadatai a tartós fo­gyasztási cikkek forgalmának nö­velésére vonatkozóan. A szemé­lyi közlekedés fejlesztésére öt év alatt 300 000 motorkerékpárt és 39 000 személyautót, a nők ház­tartási munkájának megkönnyí­tésére 150 000 villamos hűtőszek­rényt és 460 000 mosógépet, a kulturális fejlődés előmozdítása- ' ra 450 000 televíziós készüléket kell forgalomba hozni. A réáljö- j vedelem növekedését elsősorban I I béremeléssel és árleszállítással kell biztosítani. • A HEGYOLDALON, amerre az ember szeme ellát, minde­nütt szőlővel találkozik. A Sár­közi Állami Gazdaságnak itt Bátaszék alatt van a nagyüzemi szőlészete, amely több mint 70 holdon fekszik. A jó közepes termést ígérő tőkéken kívül egyéb látnivaló nem igen van itt ilyenkor. Az a közel száz munkás, aki egész éven át ezt a növényállományt ápolta, most egy rövid időre más elfoglaltsá­got keresett. Igen, rövid időre, mert egy hét múlva is­mét kezdődik a nagy munka, a szüret. Akkor ismét népes lesz a hegyoldal, a szüretelök vidám énekét viszi messzire az őszi. szél. — Mire elérkezik ez az idő, előkészítünk mindent, amit ilyenkor szokás — közli tájé­koztatóul Szijjártó János sző­lészeti agronómus. S amint a' szőlők között bo- Ivonnunk, ebben az évszakban-zol-.iflan látvány tanúi lehe- ' '' Egymás elé fagott négy varipa s-a'nt vontat a bo­káig érő porban. — Hát azt egyáltalán nem lehet mondani, hogy szánkózás­hoz alkalmas az idő. De ennek a 40 hektós hordónak a von­tatását csak így tudjuk megol­dani — magyarázza Góbi Jó­zsef, a pincemester. A NÉGYLOVAS SZÁNT a megérkezés színhelyéig követ­tük. Ez pedig egy vadonatúj borospince, ahol a kőművesek most végzik az utolsó simításo­kat. Az idén már ebben a 2000 hektó bort befogadó pincében tárolják a Sárközi Állami Gaz­daság bortermését. De nemcsak a pince új itt, hanem a hor­dók is. Akkora faedényeket ál­lítottak itt végleges helyükre, hogy minden egyen két hold közepes termést adó szőlő borát képes befogadni. — De vajon megtelnek-e az idén esek a 40—50 hektós hor­dók? — érdeklődtünk az agro- nómustól. — Ebben, az évben nem lesz olyan jó termés, mint tavaly volt, de panaszra nincs okunk. Annak ellenére, hogy 25 szá­zalékos volt itt. a jégkár, 20 hektót megad átlagban egy hold szőlő termése — hangzott a válasz. A REKORDTERMÉST ADÓ szőlőtőkék azért nem ritkák ebben az évben sem a bátaszé- Iá hegyoldalon. Az egyik piros- szlahkán például 27 szőlőfiirtöt olvastunk meg, olyanokat, ame­lyek szerényen számolva is meg adják együttesen a 10 liter bort. Mivel a tavalyi tapasztalat szerint nem könnyű szüretelő- ket »szerezni« — azt a kérdést is felvetettük az agronómus- nak, hogy gondoskodtak-e ide­jében megfelelő létszámú mun­kásról. — Igen. A gazdaságnak közel 100 szőlőmunkása van, akik tér mészetesen részt vesznek a ter­més betakarításában. De már Bajáról is ígérkezett séáz kö­zépiskolás diák. akiknek a kép­viselője azt mondta: — Nagy élmény lenne a gyerekeknek a szüret. — Természetesen szíve­sen látjuk őket is. Mert hiszen az a célunk, hogy az idei jó közepes termést időben, mini­mális veszteséggel betakarít­suk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom