Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
SZÖCj.A LiSTA MUNK ASP.áVt' %T;OLNa.. mIgyEl '.£Ii.01 I5A'GA £ S A M;Gvr-' TANÁCS A 1959. október 30. A KISZ és úttörő küldöttség köszönti a pártértekezletet. NAGY FERENC elvtárs, a Bonyhádi Zománcgyár igazgatója felszólalásában a többi között a következőket mondotta: — A kongresszusi versenyre való készülődés során széleskörűen megbeszéltük a dolgozókkal, mit szeretnénk elérni a kongresszusi versennyel. Az első vállalásokra április elején került sor, de mintegy két hónap múlva felülvizsgáltuk felajánlásainkat, s megállapítottuk, hogy lényegesen többre vagyunk képesek, mint amire először tettünk ígéretet, ezért újabb felajánlást tettünk. A vállalat vezetősége a verseny legjobbjainak jutalmazására 25 000 forintot ajánlott fel. — Vállalatunk dolgozói 103 százalékos tervteljesítésre tettek ígéretet. Az esedékes tervet eddig 103,5 százalékra teljesítettük. Lemaradás mutatkozik az önköltségnél és a minőségnél, de ezeket a negyedik negyedévben teljesíteni fogják a zománcgyár dolgozói. Nagy elvtárs beszámolt arról is a pártértekezletnek, hogy 1956- hoz viszonyítva a teljes termelés i'r' A páciéríékezlet elaöfefóKe IV. évfolyam 255. szám ARA: 50 FILLÉR egy napra eső része 24,4 százalékkal emelkedett, míg a termelékenységnél 20,8 százalékos az emelkedés, majd a gyár nagyarányú fejlődéséről beszélt. A párt és a tömegek közötti kapcsolat fontosságáról, ezen belül a nőmozgalomról beszélt TAKÁCS MIHALYNÉ, a megyei nőtanács titkára. — A nők körében végzett politikai munkának hazánkban tradíciója van. A kommunista párt volt az első, amely igazi tartalmat adott a dolgozó nők törekvéseinek, vágyainak. Annak, hogy egyenlő emberként ismerjék el őket a törvény előtt és a munkában. Szinte alapkérdés, hogy a dolgozó nők tömegeit megnyerjük a párt politikájának támogatására, s elérjük azt a c'' hogy a fő kérdésekben kövess: párt politikáját. A nőkérdés tehát nem valamilyen politikai kampányfeladat, amelyet egy hétig, vagy egy-két hónapig kell végeznünk. Szívós és türelmes legyen a politikai nevelőmunka, amely sokszorosan visszatérül, éppen ezért pártunk tömegkapcsolatának erősítésében a nőkérdés fontos helyet foglal el — mondotta. Ezután szólt hozzá SZABÓPAL ANTAL elvtárs, a Szekszárdi Városi Pártbizottság titkára. — Hogyan vélekednek a pártonkívüli- ek a pártszervek munkájáról? — tette fel a kérdést felszólalása legelején. A kérdésre így válaszolt: — Helyes, ahogyan a párt dolgozik, erre a vezetésre készakarva sem lehet ráfogni, hogy nem teljesíti ígéretét. Kevesebbet ígérnek, de annál többet cselekednek. Ez így helyes. Ez a pártvezetés lényegesen különbözik az 1956 előtti pártvezetés módszerétől. — 1958. október 26-án Kádár és Dobi elvtársak személyesen találkoztak a város lakosságával, és feltárták és válaszoltak azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyek akkor a város lakosságát foglalkoztatták. — Kialakult a vélemény a párt- apparátusban is a mai pártvezetést illetően. És ez a vélemény egyezik a pártonkívüliek véleményével. Azelőtt alig-alig lehetett bejutni helyi kérdések megvitatása végett a felsőbb szervek vezetőihez. Jelenleg ez nem okoz semmi különösebb nehézséget. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JUUUUUUUUUUUUUU PÉNTEK A megyei pártbizottság mólója felett szerdán délután megnyitott vitában ' elsőnek VARGA ISTVÁN elvtárs, a sár- széntlőrinci Táncsics Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Említést tett arról, hogy a községben működő négy termelőszövetkezet a megyei pártértekezlet tiszteletére eddig 77,8 százalékra teljesítette az őszi vetéstervét kenyérgabonából, míg 100 százalékos eredményt értek el a takarmánygabona vetésénél. Részletesen szólt arról, hogy a községben nem gátolta a mezőgazdaság szocialista átszervezése a termelés növelését, sőt a termelőszövetkezetek termelési eredményei minden téren felülmúlják az egyéniek termésátlagát. Végezetül arról szólt, hogy a termelőszövetkezetek, élve a 3004 és a 3004/1-es rendelet adta lehetőségekkel, jelentős lépést tettek ebben az esztendőben előre az árutermelés térén. — Az állami gazdaságokra az a feladat hárul, hogy mintagazdaságok legyenek, minőségi vetőmaggal és tenyészállatokkal lássák el a termelőszövetkezeteket — mondotta TÓTH LAJOS elvtárs, az Alsóleperdi Állami Gazdaság igazgatója — Állami gazdaságunk meg is felelt ezeknek a feladatoknak. Az idei évben 60 vagon fémzárolt búzát, 7 vagon őszi és 8 vagon tavaszi árpát, lucerna-, lóher-, napraforgó- és répamagot szállítottunk a tsz-eknek ugyancsak vagontételben. Igen keresettek mind bel- és külföldi viszonylatban az állami gazdaság lótenyészetének sportlovai. Legutóbb egyiptomiak jártak a gazdaságban és kilenc lovat vásároltak tőlünk. A gazdaságnak magának is von versenyistállója, s a gazdaság sportlovasai az ősz elején a Román Népköztársaságban megrendezett lóversenyen két első díjat, ezen belül egy egyéni és egy nemzetközi első díjat hoztok el, Kádár elvtárs például lehetővé tette, hogy személyesen tolmácsoljuk városunk problémáit, de ezt tapasztaltuk más felsőbb szervek vezetőinél is. Mindenütt megértő hang fogadott bennünket és mindenütt az ország teherbírásához mérten igyekeztek segíteni, megoldani azokat a feladatokat, amelyek a város lakossága előtt állnak. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a helyes vezetési módszer tovább fog szélesedni, és nem ismétlődnek meg az 1956 előtt elkövetett hibák. Felszólalásában részletesen foglalkozott Szabópál elvtárs azzal a kérdéssel, hogy nem elégséges, ha a felső párt- és állami szerveknél megváltozott a vezetési módszer, szükséges az is, hogy az alsóbb pártszervek megfelelő módon hajtsák végre a határozatokat. A Paksi Konzervgyár eredményeiről számolt be DEÄK LÁSZLÓ fiatal értelmiségi, a gyár vegyészmérnöke. — A felszabadulás óta a gyár hatalmasat fejlődött. A termelés nyolcszorosa a felszabadulás előttinek. A munkafolyamatok nagy részét gépesítettük. A jövő évben további beruházásokat kapunk, amelyek a termelékenység további emelését és az önköltség csökkentését segítik elő. Egész népünk számára ragyogó távlatokat nyit a párt ötéves tervéről szóló határozat, s ezekért a szép feladatokért érdemes jól dolgozni. Nagy érdeklődéssel hallgatta a pártértekezlet VASZKÓ LAJOS- NÉ elvtársnőnek, a Szekszárdi Téglagyár párttitkárának felszólalását, aki hozzászólásának első részében a termelés pártellenőrzésének kérdésével foglalkozott. — A jó munkához elengedhetetlen feltétel a jó szakmai felkészültség — mondotta a többi között. ■ — Ha a dolgozók látják, hogy a pártvezetőség ismeri a problémákat, jobban bíznak benne, alaposabb lehet a termelés ellenőrzése, a pártvezetőség képes megfelelő tanácsot adni a gyárvezetőségnek és a dolgozóknak egyaránt. Tavaly még nem volt az üzemben pártszervezet, több más munkahely- lyel együtt volt egy közös párt- szervezet, amely nem tudta megoldani feladatát. El is maradtak a kimagasló eredmények. Az idén májusban jött létre az üzemi pártszervezet, jobban össze tudta fogni a kommunistákat, jobban tudta mozgósítani a dolgozókat, aminél természetesen a kommunisták példamutatása volt a kiindulópont. A kommunisták munkalendülete magával ragadta az üzemben a pártonkívülieket is. A kongresszusi verseny során vállaltuk, hogy mintegy 329 ezer téglát gyártunk terven felül. Jelenthetem a pártértekezletnek, hogy tegnap már jóval felülmúltuk az 1 329 000 téglát. Ezt az eredményt — hangsúlyozni kívánom — csak a pártonkívü- liek nagyarányú támogatásával, aktív közreműködésével érhettük el, hiszen az üzem kommunistáinak száma alig haladja meg a tízet. Ezután arról számolt be Vasz- kó elvtársnő a pártértekezletnéky hogy a kongresszusi versenyt nem kívánják abbahagyni, hanem azt továbbviszik a gyár államosításának 10. évfordulójáig, majd a téglagyári munkások megváltozott életkörülményeiről szólt. — Nálunk az elmúlt esztendők során új vonás, igény jelentkezett. Mint az elvtársak tudják, réísa a 2. oldalon. pártélet minden területét felölelte a megyei pártértekezlet vitája
