Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

f f * (Folytatás az 1. oldalról) gén lenézték a téglagyári mun­kást, nem törődtek azzal, jut-e ideje továbbképzésre, van-e mód­ja egyáltalán arra, hogy műve­lődjék. Akkor az embertelen kö­rülmények ezt nem tették lehe­tővé. Ma már nincs embertelen munka és van lehetőség a tanu­lásra. Két esztendővel ezelőtt fel­vetődött a munkások között, is­kola kell, hogy fiaik tanulhassa­nak. A téglagyár dolgozói össze­fogtak, és 123 ezer forint értékű társadalmi munka hozzájárulás­sal megépült az egészséges isko­la. Van iskolánk. Egy hónappal ezelőtt, alig egy óra alatt mintegy 5 000 forint ér­tékű könyvet vásároltak a gyár dolgozói a könyves autóról. Szé­leskörű az érdeklődés a politikai élet iránt is. Ezért a pártszerve­zet több pártonkívülit bevont az idén a politikai oktatásba is — fejezte be nagy taps közepette felszólalását Vasz- kó Lajosné elvtársnő. PÉTI JÄNOS, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke a tsz-ek meg­szilárdításával foglalkozott fel­szólalásában. — A termelőszövet­kezeti mozgalom kiállta a pró­bát. Azok, akik az ellenforrada­lom romboló hatására kiléptek a termelőszövetkezetből, gondolkod- j tak azon, amit a kommunisták agitációjuk során elmondtak. En- j nek hatására megindult a folya­mat »vissza a tsz-be«. A mező- gazdaság szocialista átszervezésé­vel kettős feladatot oldunk meg. Egyrészt többet kell termelnünk. Ez elengedhetetlen feltétele a népgazdaság további fejlődésé­nek, s az életszínvonal emelésé­nek. Másrészt az emberek mun­káját, életét kell szebbé tennünk. A gépesítés nehéz fizikai munká­tól kíméli meg az embereket. Nálunk már nemcsak a nö­vénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is gépesí­tettünk, a gépi fejéssel elér­tük azt, hogy egy gombnyo­mással egyszerre tíz tehén fejésével végez két ember. A tsz-nék nagy előnye az is, hogy a tsz tag számára megszűnik — az egyéni parasztokat állandóan rettegésben tartó — létbizonyta­lanság. A tsz-tag öregségére nyugdíjat kap, betegség esetén orvosi kezelésben, segélyben ré­szesül. Ezeknek az előnyöknek szüntelen magyarázgatása igen fontos, s nagyban elősegíti a tsz fejlesztési munkákat. A tsz-ek- ben sokat, az eddigieknél jóval többet kell foglalkozni a fiatalok helyzetével, akik menekülnek a tsz-ből. Olyan munkakörülményt kell teremteni, hogy a fiatalok megtalálják számításukat, per­spektívát lássanak a tsz-ben. A biztos kereset lehetőségén túl se­gíteni kell, hogy a tsz-en belül megtalálják a fiatalok a szórako­zási lehetőségeket, a kultúrmun- kát és a sportot. DR. HEGEDŰS ÁDÁMNÉ, a bonyhádi járás egészségügyi csoportvezetője kért szót, aki ar­ról számolt be, hogyan alakul­nak át fokozatosan az orvosok az egyén orvosából a társadalom orvosává a bonyhádi járásban. Beszámolt arról is, hogy a bony­hádi járásban, mint pártonkívüli kapott megbízatást 1956 előtt ar­ra, hogy az egészségügyi cso­port vezetésével kapcsolatos te­endőket lássa el. Ebben az időben is sok segítséget kapott munká­jához a járási bizottságtól. Az 1956-os ellenforradalom érlelte meg benne a gondo­latot, hogy kérje felvételét a pártba, hogy azok között har­colhasson, akik a legkövetke­zetesebben valósítják meg a nép felemelkedését. — Büszkén jöttünk el a mai pártértekezletre, mert nem kell szégyenkeznünk a lemaradás mi­att — kezdte felszólalását VARGA MIHÁLY elvtárs, a Tolna me­gyei Építőipari Vállalat párttit­kára. — Tervünket nemcsak tel­jesítettük, hanem túl is teljesítet­tük. Háromnegyedéves termelési tervünk 43.5 millió forint volt. A tényleges teljesítés 50,8 millió forint, amely 116,7 százalékos tervteliesítésnek felel meg. Jól alakult a III. negyedévben az egy főre eső termelés is, miután a ter­A megyei pártértekezlet vitája vezett 23 070 forinttal szemben 27 520 forint volt a teljesítés. Vál­lalatunk dolgozói a pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy a termelési tervet 8 százalékkal túl teljesítik, az önköltséget pedig 1,5 százalékkal javítják. Vállalá­sunkat teljesítettük. A félévben 4.3 millió forinttal, a III. negyed­évben pedig további 3 millió fo­rinttal, együttesen tehát 7.3 mil­lió forinttal teljesítettük túl ter­vünket a harmadik negyedévben, amely 16.7 százalékos túlteljesí­tésnek felel meg. RÄCZ ANTALNÉ elvtársnő ar­ról számolt be a többi között, ho­gyan fogtak munkához, hogy si­keresen megvívják az őszi mező- gazdasági munkákkal kapcsolatos harcot, hogy biztosítsák a dolgozó nép kenyerét. A járási pártérte* kéziét után — mint mondotta — kisgyűléseket tartottak a község­ben, beszélgettek a falu dolgozói­val. Ennek eredményeként napon­ta 10—20 holddal emelkedik az el­vetett terület nagysága. Ezután, utalva a pártbizottság beszámoló­jára, arról szólt, hogy milyen ne­héz még ma is a mozgalomban a nők helyzete. GYERGYÁDESZ IMRE elvtárs, a dombóvári Rákóczi Tsz pártve­zetőségi tagja a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődéséről, a ter­melőszövetkezet megerősödéséről beszélt. MIKLÓS PÉTER iskolaigazgató az ideológiai nevelésről, a poli­technikai oktatásról számolt be és a KISZ-szervezetek munkájában tapasztalt hiányosságokra hívta fel a pártértekezlet figyelmét. — Kérte, hogy a jövőben az eddigi­nél többször keressék fel a párt­munkások a pedagógusokat, ren­dezzenek részükre vitát, hogy a helytelen nézeteket tisztázzák. Ezután Benke Valéria elvtársnő, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszter szólt hozzá Ezután Benke elvtársnő azok­ról a visszahúzó erőkről beszélt, melyek gyorsabb előrehaladásun­kat gátolják, majd pedig a párt munkastílusáról szólt. Ezzel kap­csolatban a többi között a követ­kezőket mondotta: — A hatalom a kezünkben van, megtehetnénk mindent — csupán határozatokat kellene hoz­ni. De helyes lenne-e ha határo­zatot hoznánk arra, hogy egy év alatt lépjenek be az egyéni gaz­dálkodók a termelőszövetkezetbe? Helyes lénne-e adminisztratív in­tézkedések megtétele politikai munka nélkül? Kommunista áldozatok árán, nagyarányú türelmes munka árán születhet csak meg az új társadalom. Ehhez pedig nagy türelemre van szükség. KASZÁS IMRE, pártonkívüli országgyűlési képviselő kapott ezután szót. — A megyei pártbizottság be­számolója nem beszélt arról, hogy a pártszervezetek milyen erőfeszítéseket fejtettek ki az én telmiség megnyeréséért. A kom­munisták eljutottak minden em­berhez, volt erő erre a nagy mun­kák idején is. Volt erejük, türel­mük az elvtársaknak, és elmentek az iskolákba, ott vitatkoztak ve­lük és segítették az értelmiség so­rainak rendezését. Nagy elismerés jár ezért a pártnak. Hozzászólása végén arra kérte Kaszás Imre a kommunistákat, hogy tevékenykedjenek továbbra is állhatatosan a társadalom to­vábbi fejlődéséért. SZŰCS IMRE elvtárs, a bátaszé- ki Búzakalász Tsz párttitkára a tsz-ek megerősítésével, a pártta­gok és a pártonkívüliek közötti kapcsolat erősödését emelte ki. — A párthatározatok helyes végre­hajtása közelebb hozza a tömege­ket a párthoz. Állandósítani kell a politikai felvilágosító munkát, amelyet nem lehet és nem is sza­bad adminisztratív eszközökkel helyettesíteni. A tsz-ekben folyó pártmunká­nak egyik fő követelménye az, hogy helyileg helyesen lás­suk a megnövekedett felada­tokat, s ennek szellemében irányítsunk. Naponta ismertetnünk kell az el­ért eredményeket, amelyek fel­tétlenül a munkakedv fokozását vonják maguk után. Nagyon ká­ros az a gyakorlat, ha különbsé­get teszünk az új és a régi tsz- tagok között. Bíznunk kell az újonnan belépőkben, ez igen meg­könnyíti a további tsz-szervezési munkát. A vitában felszólalt PALKO- VICS ISTVÁN elvtárs, a Tolna megyei munkásőrség parancsno­ka, aki a munkásőrség kiképzésé­ről és fegyelméről számolt be a pártértekezletnek. Bevezetőben tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a me­gyei pártértekezlet résztvevőinek, s rajtuk keresztül a megye min­den kommunistájának. Fontos események előtt néhány napra megállunk, hogy számba vegyük elért eredményeinket, hi­báinkat, amelyek akadályozták gyorsabb előrehaladásunkat és megjelöljük azokat a módszereket, tennivalókat, amelyek előrehala­dásunkat meggyorsíthatják. Mit kell tennünk, hogy gyorsabban menjünk előre? Ez a kérdés ma különösen fontos, hiszen gondol­junk csak a Szovjetunió nagysze­rű technikai sikereire, Kína nagy­szerű győzelmeire, a szocialista tábor sikereire. Menjünk gyorsab­ban előre, mondják, hiszen mesé­be illő dolgokat képes ma már megoldani az emberiség. Ezután a tömegek között vég­zett politikai munka jelentőségé­ről szólt Benke Valéria elvtársnő, s arra hívta fel a pártértekezlet küldötteinek figyelmét, hogy elért sikereinket ne hallgassák el, te­kintsék újabb győzelmeink kiin­duló bázisának.Végül arra kérte a kommunistákat, hogy minden erővel dolgozzanak a VII. párt- kongresszus határozatainak meg­valósításáért. Ezután TUSKA PÁL elvtárs közölte a megyei pártértekezlettel, hogy szerdán 47 üdvözlő távirat érkezett, amelyekben köszöntötték a pártértekezletet, közölték az üzemek és falvak dolgozói a kong­resszusi felajánlásaik teljesítését és eredményes munkát kívántak a tanácskozásnak. Ezután a pártér­tekezlet munkáját csütörtök reg­gel fél kilencig felfüggesztette. RÉV ANDRÁS elvtárs, a paksi járási pártbizottság titkára a já­rási pártértekezlet óta eltelt idő eredményeiről beszélt. — Járá­sunk területén mozgalmat indítot­tunk az őszi mezőgazdasági mun­kák meggyorsítására. Célul tűztük ki, hogy novem­ber 7-re, a tsz-ek példáját kö­vetve, az egyéni parasztok is befejezzék a vetést. Járásunk 24 termelőszövetkezete közül huszonegy tsz-ben már vé­geztek a vetéssel, s ellenőrző mun kánk során az egyéni parasztság körében is fellendülést tapasztal­tunk az őszi munkák végzésében. SIKLÓSI IMRE elvtárs, a KISZ Tolna megyei Bizottságának tit­kára az ifjúság nevelésének kér­déseivel foglalkozott, rámutatva arra, hogy ez össztársadalmi ügy. A kommunisták tegyenek meg mindent, hogy olyan ifjúság ne­velkedjék fel, amelyik méltón ve­szi majd át a mai generációtól a szocializmus építésének nagy ügyét — mondotta. RAPAI GYULA elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. porp. osztályának helyettes veze­tője hozzászólása elején arról szólt, hogy öröm volt hallani azo­kat az eredményeket, amiket a Tolna megyei kommunisták elér­tek. Jó volt hallani, hogy a Paksi Konzervgyárban megnyolcszoro- zódott a termelés, hogy társadal­mi összefogásból házak épülnek. Ezekre joggal lehetünk büszkék, de leginkább arra lehetünk büsz­kék, hogy egyre több szocialista öntudattal rendelkező elvtárs te­vékenykedik. S ezek az eredmé­nyek méltó válaszok azoknak, akik, egykor féltették a magyar nép sorsát, akik attól reszkettek, hogy a dolgozó nép saját maga intézi ügyeit. Ezek az eredmé­nyek méltóan mutatják be a szo­cializmus nagyszerű fölényét. — Nekünk sokkal többet kel­lene beszélnünk eredményeinkről — mondotta. — Kicsit természetesnek vesszük rrokat az eredményeket, amik jellemzik rendszerünket. Ter­mészetesnek tartjuk a nyugdí­jas parasztot, hogy verseny­ben 1 millió téglával termel többet cgy-egy üzem, stb. Bát­rabban kell szólnunk eredmé­nyeinkről. Rapai Gyula elvtárs ezután ági tációnk nemzetközi összefüggései­ről szólt. WALTER JÄNOS elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese ar­ról szólt, milyen erőforrások áll­nak a mezőgazdaság rendelkezésé­re, amelyek lehetővé teszik, hogy maradéktalanul megvalósítsuk a kettős feladatot, t. i. azt, hogy az átszervezéssel, egy időben emel­jük a mezőgazdaság termelését. BORUZS GABORNÉ elvtársnő, a dombóvári járásban folyó nő­mozgalmi munka eredményeit, ta-- pasztalatait ismertette. DÁVID ENDRE elvtárs, a gyön- ki járási pártbizottság titkára a pártegység kérdésével, valamint a termelőszövetkezetek megszilár­dításának kérdéseivel foglalko­zott. — Jelenleg — hangsúlyozta Dávid elvtárs, — az a feladat, hogy megteremtsük az egységet a határozatok megvalósításában, mert csak így leszünk képesek a márciusi párthatározat szellemé^ ben megszilárdítani a termelőszö­vetkezeteket is. — Javulás van a szakszerveze­tek munkájában — állapította meg felszólalásában SCHROTT - NER KAROLY elvtárs, az SZMT elnöke. Csökkent a szakszervezeti funkcionáriusok kisebbségi érzé­se, amely kifejezésre jut abban is, hogy a hibákkal kapcsolatban bátran jelzéseket adnak a felső szerveknek. Mozgalmi munkában is javulás van: a megye dolgo­zói 86,2 százalékban tagjai a szak- szervezetnek. PERE FERENC elvtárs, a be- lecskai termelőszövetkezet mun­kájáról adott tájékoztatást a me­gyei pártértekezletnek. Elmondot­ta, hogy nemcsak a növényterme­lésben, de az állattenyésztésben is felülmúlta már a szövetkeze­tük az egyénileg gazdálkodók eredményeit. MAGYAR MARTON elvtárs a Pincehelyi Vegyesipari Ktsz tag­ja a szocialista munkaversenyről szólva többek között megemlítet­te, hogy nem helyes, ha a dol­gozók csak látszateredmények elérésére törekednek. A munka­verseny akkor eredményes, ha azt tartalommal töltjük meg — mondotta. BRÜCKNER FERENC elvtárs, a bonyhádi gépállomás igazgatója a kongresszusi verseny eredmé­nyeit ismertette, és arról szólt, hogy milyen segítséget tudtak adni ebben az esztendőben a szö­vetkezeteknek. Különösen az újon nan » alakult termelőszövetkeze­teknek nyújtott segítségről szólt. Gátló körülménynek említette meg a gépalkatrészhiányt és hely­telen gépelosztást, amely kedve­zőtlenül befolyásolja a szövetke­zeteknek nyújtott segítséget. LAKATOS ANTAL elvtárs, Zomba tanácselnöke, a községpo­litikai terv végrehajtásával kap­csolatban elmondotta, hogy köz­ségükben 1 600 méter járdát épí­tettek és napközi otthon létesíté­sét valósították meg. PORUBSZKI REZSŐ elvtárs, a Gerjeni Állami Gazdaság igazga­tója elmondotta, hogy mintegy 500 000 forinttal teljesítette túl a gazdaság a kongresszusi válla­lását, amit jórészt az állattenyész­tésben elért eredmények tettek lehetővé. * A vita ezzel befejeződött. A pártértekezleten 61 elvtárs kért szót, de csak 30 felszólalásra ke­rült sor az idő rövidsége miatt. A vita során felmerült kérdé­sekre Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ad­ta meg a választ. A pártértekezlet elnöke beje­lentette, hogy csütörtökön újabb nyolc távirat érkezett a pártérte­kezlet címére, amelyben eredmé­nyes munkát kívántak a tanács­kozásnak. A vita lezárása után a pártér­tekezlet elfogadta a pártbizottság beszámolóját az előterjesztett ha­tározati javaslatot, megadta a fel­mentést a pártbizottságnak s ez­után megkezdődött a választás, (Folytató* a 3^ oldale&i A tanácskozás második napja rendszeresen értékelik a versenyt és ez alkalmat ad arra, hogy ott segítsen a pártszervezet, ahol esetleg lemaradás mutatkozik, A párt tömegkapcsolatának erő­södéséről és a párt növekvő te­kintélyéről beszélt TUSKA PÁL elvtárs, a megyei tanács v. b. el­nöke. — A párt irányító munká­ja, útmutatása a tanácsok javuló munkájában is megmutatkozik — mondotta többek között. Ezután beszélt arról, hogy a tanácsok az ellenforradalom után viszonylag gyorsan talpraálltak, majd az 1S58. évi tanácsválasztás eredmé­nyeire tért ki, amelynek során 143 munkás és 183 tsz-tag beválasz tásával javult a tanácstagság ösz- szetétele. Foglalkozott az ered­mények mellett a hiányosságokkal is, s megemlítette azt, hogy csök­kent a tanácstagok aktivitása, de van tennivaló a községfejlesztési tervek végrehajtása területén is. Végül a pártcsoportok munkájá­val foglalkozott, s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a tanácsokban erősíteni kell a kollektív veze­tést. szélesíteni kell a demokra­tizmust, s fokozni kell az ellen­őrzést. a mandátum vizsgáló bizottság je­lentésével kezdődött, amit GYERö ANDRÄS elvtárs terjesztett a pártértekezlet elé, utána NÉMET LAJOS elvtárs, a dombóvári fű­tőház párttitkára kapott szót. El­mondotta, hogy pártszervezetük előtt az elmúlt három esztendő so­rán a pártegység megteremtése, a tömegek megnyerése és a termelés megindítása, illetve az elért ered­mények fokozása állt. Tapasztala­tuk az volt, hogy esetenként kel­lett megnyerni a dolgozókat. Ez ma is feladata alapszervezetük­nek. Beszámolt arról is, hogy mos. tanában igen nagy számban je­lentkeztek tagjelöltfelvételre a pártonkívüliek. Ezután a kongresszusi verseny sikeréről adott számot. Bejelentet te a pártértekezletnek, hogy a dombóvári fűtőház dolgo­zói 14 200 000 forint értékű szenet takarítottak meg. A dolgozók felajánlása minden téren messze felülmúlta az élüzem szintet. majd arról szólt, hogy havonta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom