Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

I TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG 1959. október 29. Szellemes történet Ennek a történetnek két fő­szereplője van: Bertalan bácsi, a termelő- szövetkezet csősze és a szelle­mek. De, hogy ne sokat vá­rassunk e szereplők megjele­nésére, mindjárt el is kezd­jük a történetet, mégpedig „in médiás rés!" Egy októberi nap délutánján a termelőszövetkezet elnöke be­hívatja ám Bertalan bácsit és mindjárt melléhek is szögezi a valóságot, hogy az öreg ki­nyitja az iroda ajtaját: — Lopják a kukoricát a Fel­ső-Dűlőbén! — mondja félelme­tes Csengéssel. — Nem vett még észre semmit? — Nem én instálom! — feleli az öreg, aki úgy megszokta a régi vi­lág érintkezési formáit, hogy most. sem tud elszakadni tőlük. — Pedig úgy van! 1— erősítgeti az elhök. Ma éjjel ki kell men­nie ex meglesni, hogy merre kelt latja a kukoricának! — Meglesz! — válaszolja kurtán Bertalan bácsi. — Más újság nincs? — érdeklődik. — Nincsen semmi! — mond­ja az elnök, elmehet! • Ezzel le is zárult volna a tör­ténet egyik része. A másik ré­sze már a kukoricaföldön folytatódik. Éjjel van. AZ égen sötét fel­iegek húznak, amelyek néha eltakarják az öreg égi-pésztort, a holdat. Csípős északi szél fúj, sejtelmesen megrázva a kuko­ricaszárakat. A tábla szélén Bertalan bácsi baktat nagy, or­mótlan bakancsában a kis vi­harlámpával. Már-már úgy gondolja, hogy nem is lesz dol­ga az éjszaka, amikor vagv egy órai gyaloglás után hirtelen megfordul: mintha zörejt hal­lott volna a háta mögött. Jobb­ra is néz, balra is néz, de se­hol sem lát senkit. Pár lépést tesz előre, s ekkor... a föld vé­gében fehér alakokat látott meg. Igen... nem csalt a sze­me világa!... fehér ruhában mozgó, imbolygó alakokat! Ber­talan bácsi már túl járt a hat­vanon, de még ilyet nem lá­tott. Mindjárt eszébejutott a nagyany 'ú? meséje a szellemek­ről, kísértetekről és táltosok­ról. Szellemek szellemek .;..! dadogta kissé Ijedt hangon. Olyan hirtelen jött az egész eset, hogy pár percig földbe­gyökerezett lábbal állt a he­lyén. Látta, amint a „szelle­mek" törik a kukoricát és zsá­kokba rakják, majd megindul­nak a falu félé. — No, ha a faluban laktok, akkor rendben van! — mor­mogta elégedetten, amint hir­telen feleszmélt, s megindult a „szellemek” nyoméban. * A történet befejezése már a faluban történt. A „szellemek”..: uram ne hagyj el!..., amikor beértek az első utcába, közönséges embe­rekké vedlettek át. Bertalan bácsi mindenütt a nyomukban volt. És most következik a tör­ténet szellemes része: a tolvaj szellemek éppen Bertalan bácsi háza előtt álltak meg. A zsá­kokat kezdték az Udvarra be­hordani, csak úgy szép csend- desen. Bertalan bácsi elképedve lát­ta, hogy a tulajdon veje és tár­sai voltak a szellemei?, akik miután bizonyára sietősnek tartották útjukat, csak az após házáig jutottak el, s csak ide pakoltak be. A történet továb­bi folytatását az olvasóra bíz­zuk: Bertalan bácsi, mint a közös vagyon hű védelmezője, más­nap reggel az iroda elé állt a kocsi kukoricával. — Ha a „vő-szellem” ellopta, az „após-szellem” visszahozza! mondta, hagy derültség köze­pette. Megjegyezzük, hogy Bertalan bácsi veje és társai, már mint a família, nem voltak tsz-ta- gok. Dehogy voltak! A cso­portnak csupán az öreg volt tagja. Kapott is ezért néha olyan szidásokat, hogy nem győzte zsebre rakni. Hát ezek után vajon mit kap­hatott? Semmit. Mert Bertalan bácsi erélyesen megmagyarázta a famíliának: „Mindenkinek parancsolhat­tok fiaim, de apátoknak soha!’' Igaza volt! Palánky László. Pácolt halat készítenek a Paksi Konzervgyárban A Paksi Konzervgyár vezetőit már régebb óta foglalkoztatja a termelés idény jellegének csök­kentése, illetve fokozatos meg­szüntetése. Jelenleg a konzerv- gyártási idény a tavasz végén kezdődik — az első főzelék- és gyümölcsféleségek beérésével —, majd ősszel fokozatosan Csökken a termelés és a téli hónapokban fejeződik be az idény. így több hónapon keresztül áll kihaszná­latlanul a berendezés nagy része, egyes részlegeket — mint a kazán — ekkor is működtetni kell, ami növeli a költségeket. A gyártás idényszerűsége nehézségeket okoz a munkaerőgazdálkodásban is, a •»holtszezonra-« nagy mértékben kell csökkenteni a létszámot, majd tavasszal százszámra fel­venni újra a munkásokat. A vörösbor-műhelyben Főidényben a szekszárdi préstelepen — Álljon csak közelebb a ko­csival ... Na, így jó lesz. — Billentsük meg. Hooó... IzMos kezek ragadják meg o kocsin levő, szőlővel teli hordót és öntik tartalmát a hatalmas kád ba. A kád körül egész Méhraj röpköd, odacsalta őket az édesség illata. Kattan a villanymotor kapcso­lója, megindul a bogyózó. Egy gumicsizmás fiatalember bele­éli a kádba és sokágú villával merni kezdi a gépbe a szőlőt. Mű ködésbe lép a szivattyú is és a gépből kikerülő cefrét a szín alatt sorakozó hasas kádak egyikébe továbbítja. A kádakban Már mér­ges gázokat lehelve forr a cefre. — Pista bácsi! Hányadik for­dulót hozza már? — kérdezi Vö­rös Sándor telepvezető az idő­sebb bácsitól, akinek kocsijáról az imént öntötték le a szőlőt. — Ma már ez a második. De összesen azt hiszem, már a ha­todik. Délután még jövök egy for­dulóval, de az már must lesz, mert többféle szőlőt szüreteltünk össze. A kadarkát válogatva szed tűk, és az már lefogyott. Pista bácsinak, azaz Nagy Ist­vánnak — amint mondja — kijött a számítása azzal, hogy szőlőt a 'ott el must, vagy bor helyett, áll an négyötvenet kapott ki­lói rt. így kevesebb is volt a vesző.lsége. E'”:másután jönnek a foga­tok, ki szőlőt, ki mustot, ki bort hoz. — Ma aránylag nincs is nagy fór alom — állapítja meg Vörös Sándor. — Hanem hétfőn! Még este nyolckor is hozták a szőlőt a gazdák. Csak 150 000 forintot fi- zeü'irk ki, mert elfogyott a pén­zünk. Mintegy 180 0Ó0 forint ér­tékű szőlőt és mustot vettünk át. Itt van például a jegyzék; özV. Horváth Ferencnének 3016 forintot, Pegler Jánosnak 3082 forintot, Szedalcsek Györgyné- nek 2751 forintot fizettünk ki. — És milyenek a terméskilátá­sok? Milyen tapasztalatok van­nak eddig? — Az idei bortermés fele lesz a tavalyinak. Szeszfokra nézve erősebbek lesznek a szekszárdi borók, mint tavaly, elérik a 12,5— 13 Maligan-fokot. Ami szőlőt itt, a préstelepen átveszünk, annak úz átlagos cukorfoka huszonegy felett van. Hanem színre lesznek gyengébbek. Az augusztusi esős időjárás miatt neM tudott kifej­lődni a színanyag, világosabbak lesznek a vörös borok. — Éppen ezért vásárolunk fel az idén szőlőt csak szabadon, hogy megfelelő minőségű vörös bort készíthessünk. Ami szőlő nem megfelelő, nem vesszük át, míg ha szerződést kötöttünk vol­na, mindedképpen át kellett vol­na vennünk. A telepen még tétlenül áll a négy kétkosaras, hidraulikus prés és a jónéhány kéziprés is. — Ezeket mikor állítják mun­kába? Mikor kezdődik meg a pré­selés? — Amikor a cefre erjedése megtörtént. Mivelhogy két hete kezdtük meg az átvételt, úgy négy-öt nap múlva és november közepére Végzünk. A négy hid­raulikus prés naponta együttesen 500 hektó cefrét képes kipréselni. És így azért, a gyengébb termés mellett is nagyobb mennyiségű, egyöntetű szekszárdi vörös bort tudunk készíteni, a tájjellegnek megfelelően. Tavaly éppen ezért létesítették ezt a préstelepet. fi. L Ez állapot megszüntetésére olyan konzefvkészítmények gyár­tásának bevezetését tervezik, amelyekkel éppen ezekben a hó­napokban lehet foglalkoztatni a dolgozókat, illetve rhűködtethi a berendezéseket. Az elmúlt hetek­ben kísérletképpen 500 kiló pá­colt és göngyölt halat készítettek folyami halból. Ezt bemutatták a kereskedelmi szervek képviselői­nek, aminek következtében na­gyobb mennyiségre kapott meg­rendelést a gyár. Hétfőn már — amikor megérkezett Bajáról az első halszállítmány — meg is kezdték a pácolt hal üzemszerű gyártását. A vállalat ez évi tervé» ben még nem szerepel a pácolt hál, de Ügy számítják, hogy sike» rül napi 8—10 mázsára felfuttat­ni a termelést, amivel a téli idényben 60—80 munkást tudnak foglalkoztatni. FIGYELEM! RprsMJii-ésHti imilit! magas áron Vásárol a MÉH Átvétel: Szekszárd, Paks, Dombóvár. Simontornya. dunaföldvári telepeken. (2) aki ERRfl val OOOOGXÍXÍXDOOOOO0O0OOCXDOC: JfUyfj&g-ta a szemelte tájéi, I hírek II. Ramses fáraó építtette az első Szuezi csatornát egiészíti ki a takarmányt, j mert sertésnél 10—20 száza­lékos súlygyarapodást, ba­romfinál 10 százalékos to­jástöbbletet ér el. Az ÉRRA ősszel is biztosít­ja a nővehdékállatok gyors felnevelését és az elhullást minimálisra csökkenti. (95) ®0oooo©0a©®©oo©©o©oo» Apróhirdetés Házépítők, figyelem! Gyönyörű vöröskő. Falazó 90 forint, Cikklop 120, Kvadir 200 forint tonnán­ként, vagonba rakva, feladási ál­lomáson, szállítjuk azonnal. Vö­rös Csillag Tsz, Balatonszepezd. (59) Már háromezer évvel Lesseps előtt, II. Ramses fáraó hajói gyakran megjártak egy csator­nát, amely a Nílus alsó folyá­sától a sitiátágon keresztül a Szuezi öbölhöz vezetett. AMeny- nyiben hihetünk a régi papiru­szoknak, 120 000 rabszolga éhez­ik, szomjazva küszködött, hogy végül is életét adja egy császá­ri kedvtelésért. A- fáraó ugyan­is, csak azért építtette ezt a vi- ziutat, hogy hajók és ne kara­vánok hozzanak neki fűszere­ket, tömjént, aranyat és drága­köveket a templomok és palo­ták száMárd Punt országából (mai Szomáli part.) A csatorna mindössze öt mé­ter Mély volt és később elho­sfc Jf: * . — Serényen folynak az előké­születek a megyei fényképkiállf- tásra. Hetven keret várja a me­gye amatőr fotósainak képeit. A képek beküldési határideje no­vember 30. A kiállításra a részvé­teli feltételek és nevezési lapok személyesen vagy írásban igé­nyelhetők a Bonyhádi Járási Mű­velődési Háztól. — Mi a fogfájás az agyarfájás­hoz képest! A prágai állatkert Péter nevű elefántjának néhány nappal ezelőtt eltört az egyik agyara. Állapota annyira nyug­talanítja a cseh állatorvosokat, hogy a beteg állapotáról "■kon­zíliumot« tartottak kelet- és nyu­gatnémet szakértőkkel. A letört agyar kezeléséhez szükséges vol­na, hogy az állatot elaltassák, az elefánt azonban minden erejével ellene szegül a narkotizálásnak. —■ Bonyhádon október 27-én a bank dolgozói résiére dr. Kolta Lászlóné tartott hanglemeze« is­meretterjesztő előadást. — A gyönki járásbíróság Meisz- ter Gyula pálfai lakost tartási kötelezettség elmulasztása bűn­tettében mondotta ki bűnösnek, ezért kéthónapi börtönbüntetésre ítélte. — Rendszeres repülőjárat Moszkva és London között. Ant- hotty Milward, a DEA repülőtár­saság igazgatója Moszkvában ki­jelentette: jövő év áprilisától an­gol Comet és szovjet TU—104 re­pülőgépek fogna!?: rendszeresen 7K30OOG0OOQOO©Q©OGOGOOOÉ KUBIKOSOKAT KERES az Alsópéli Állami Gazdaság azonnali belépésre árlcolási mun­kához. Munkásszállás és étkezés! biztosítva, jelentkezés a gazdaság központi épdőcsopo tjánál. A je- 3 [ lentkezők munkakönyvüket hozzák r magukkal. Cím: UsApíli jllaüli I ^Gazdaság SírszentISrinc ti, Kagydorog | 10° I oooo0oo©e)ex3oooo0exáe?cx^ Papírt, rongyot tollat magas áron vásárolnak a MÉH telepek: Szekszárd, Paks, Bonyhád mokosodott. Necho fáraó, majd később Dárius perzsa király helyreállította. A római császárság idején, amikor a kínai selyem, az in­diai fűszerek, kenőcsök, drága­gyöngyök, értékes kereskedel­mi áruk voltak, a csatorna je­lentősége erősen megnöveke­dett és Traianus császár kiszé­lesítette a csatornát. A későbbiekben erősen elha­nyagolt csatornát Omár kalifa még egyszer helyreállíttatta, hogy egyiptomi gabonával lát­hassa el az grab városokat, ame lyekét éhínség fenyegetett. Omár utódai alatt azután tel­jesen tönkrement, s a népek Meg is feledkeztek róla. közlekedni a London—Moszkva légivonaloh. A turistaforgalmat elő fogják mozdítani az olcsó vi­teldíj ak és kedvezményes szállo­dai költségek mindkét országban, — A bonyhádi bábszínház mű­sora iránt igen nagy érdeklődést tanúsítanak a gyerekek. A színház november 8-án Bűvös szélmalom című bábjátékot mutatja be. — Ungár Imre Kossuth-díjas zongoraművész vendégszerepel Szekszárdon november 5-én este fél 8 órakor a zeneiskola nagy­termében. Áz est műsorán Haydn, Beethoven, Schumann és Schopin művek szerepelnek. A műsort Lé- tay Menyhért tanár ismerteti. — Népszerű a házassági tanács­adás Angliában. Múlt évben mint­egy 12 ezer házaspár fordult Ang­liában a házassági tanácsadó tes­tülethez. A testület ezer szakkép­zett munkatárssal dolgozik, szem­ben a három évvel ezelőtti 689*eL A kormány, értékelve a testület munkáját, évi 10 ezer fontról 15 ezer fontra emelte fel a testület­nek nyújtott anyagi támogatást — A megye gépállomásai 31 járvasilózóval takarítják be a ku­koricaszárat a megye termelőszö­vetkezeteinek földjeiről. Eddig több mint 2000 holdon végezték el ezt a munkát. — A Gyönki Épületkarbantartó Ktsz asztalos részlegének dolgozói ebben az évben eddig 100 sezlont. 20 garnitúra háló és kilenc gar­nitúra konyhabútort készítettek a lakosság megrendelésére. Olvasd a TOLNA MEGYEI Népújságot! A Bonyhádi Cipőgyár keres .cipész szakmunkásokat 35 éves korig. Jelentkezés: 1959 október 31-ig a Cipőgyárnál (93) .Felveszünk november 1-el, j . 1 főt I könyvelői i! munkakör betöltésére. ! Követelmény : képesített könyvelői £ vizsga. Tolna megyei űt Taiajerőgazdólkodási Vállalat Szekszárd TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—Sí, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapro 11 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom