Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-15 / 216. szám
KEDD 1959. szeptember 15 IV. évfolyam 316. szám ÄRA: 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megérkezett a Holdba az első űrrakéta A világ közvéleménye csodálattal adózik a szovjet tudomány újabb győzelmének A TASZSZ közleménye: Moszkvai idő szerint szeptember 14-én 0 óra 02 perc 34 másodperckor (magyar idő szerint 13-án 22 óra 02 perc 34 másodperc) a második szovjet kozmikus rakéta elérte a Hold felszínét. A történelemben először sikerült a Földről más égitestet űrrepüléssel elérni. E kimagasló esemény megörökítésére a Hold felszínére juttatták a Szovjetunió címerével és a következő felirattal el látott zászlócskákat: „Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége. 1959. szeptember.” Intézkedéseket tettek, hogy a Holddal való találkozás pillanatában a zászlókban ne essék kár. A tudományos mérési program véget ért. A tartályban elhelyezett rádióállomások megszűntek működni a Holdat érés pillanatában . A tudomány és technika kiemelkedő sikere, hogy a szovjet űrrakéta elérte a Holdat. Uj fejezet nyílt meg a kozmikus térség kutatásában. Első jelentések o második szovjet űrrakéta sikeréről A Reuter hírügynökség vasár- pap este 22 óra 05 perckor közölte, hogy a Jodrell Bank-i óriási rádióteleszkópon észlelték a második szovjet űrrakéta jelzéseinek megszűnését s ebből arra következtettek, hogy a rakéta elérte a Holdat. Amikor a jelzések megszűntek, óriási izgalom uralkodott a megfigyelő állomáson, a készenlétben álló újságírók egymással versenyezve rohantak a távírókészülékekhez, hogy elsőnek tudják értesíteni a világot a nagyszerű eseményről. A Reuter moszkvai tudósítója 22 óra 19 perckor közölte, a moszkvai Planetárium tisztviselői jelentették, hogy az űrrakéta megérkezett a Holdra. A bejelentést a Planetárium körül várakozó hatalmas tömeg nagy örömri- valgással fogadta. Ugyancsak a Reuter jelentése szerint a washingtoni rádió 21 óra 11 perckor megszakította adását, hogy beszámoljon a szovjet űrrakéta és a Hold találkozásáról. A rádió a Jodrell Bank-i megfigyelő állomás jelentésére hivatkozott. Moszkvai jelentés szerint Ba- Zikin, a moszkvai Planetárium igazgatója helyi idő szerint éjfél után két perckor, az órára pillantott és ennyit mondott: »Megszűntek a jelek«. A moszkvaiak tömegesen tódultak be a Planetárium helyiségeibe, hogy közvetlenül hallják e történelmi fon tosságú bejelentést. A Planetárium szakemberei közölték, hogy a Hold 376 000 kilométer távolságra volt a Földtől, amikor — a történelemben először — emberi kéz alkotta készülék — a szovjet tudomány és technika sikere foly tán — elérte a Holdat. A moszkvaiam tolongtak a csillagászati távcsövek körül, hogy a ragyogóan derült éjszakában :neg nézzék a Holdat, amelyre a szovjet űrrakéta megérkezett. Az Atlanti-Öceánon túl nem láthatta a Holdat Amerika népe, . amely készül Hruscsov fogadására — jegyzi meg a Reuter tudósítója. Az űrrakéta a nyugalom tengerének térségében érkezett meg a Holdra, azon a széles sötét síkságok egyikén, amelyek szemmel is világosan láthatók a Hold Rákosligeten májusban állították fel a holdküvető állomást és ennek az intézménynek mintegy próbatétele volt, milyen mértékben tudja a Hold felé közelgő szovjet űrrakéta jeleit fogni, útját követni. Amikor vasárnap délután bizonyossá vált, hogy a rakéta műszertartálya eléri a Holdat, a magyarországi holdkövető rádió- állomáson összegyűlte^ az illetékes szakemberek. Ott volt az Űrhajózási Intézőbizottság több tagja és sok kiváló szakértő. Az ionoszféra zavarával összefüggő Vasárnap a késő esti órákban dr. Kulin György, az Uránia csillagvizsgáló igazgatója, a TIT űrhajózási bizottságának elnöke, ifjabb Bartha Lajos és Gauser Károly, az intézet munkatársainak, a Nemzetközi Holdszövetség tagjainak kíséretében az MTI munkatársának a következőket mondta a szovjet tudomány újabb ragyogó eredményéről. — Fjodorov nyilatkozatából, amely a reggeli lapokban jelent meg, sejtettük: a rakéta eléri a Holdat. Véleményünk szerint a Hold eltalálása kétféle módon tör ténhetett: közvetlenül, vagy irány zófejes műszer segítségével. 1-la közvetlen irányzással történt a rá lövés, akkor egy fokkal még nagyobb szenzáció a Hold elérése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a puskagolyó háromszoros sebességével rohanó rakétának kellett betalálnia az egy puskagolyó sebességével haladó Holdba. Uendkít'ül precíz és alapos technikai előkészítést követel meg ez az eset. A másik megoldás a rakétatechnika eddigi lehetőségeit ismerve a könnyebbik. Ebben fiz esetben a rakétát beépített irár.y- zóíejjel látták el, amelynek fotoközéppontjától északnyugati irányba. Amikor a Jodrell Bank-i csillagvizsgáló intézet tudósai észlelték a szovjet űrrakéta rádiójelzéseinek megszűnését, Lövell professzor az intézet igazgatója megkérdezte: »Nos, megérkezett?»Igen« — hangzott a válasz. S a csillagászok és újságíró^ órájukra néztek s megállapították, hogy a szovjet űrrakéta a számításokhoz képest nem egészen 90 másod perccel később érkezett meg a Holdra. A francia televízió külön műsort szervezett meg, a felvevő kamerákat a Holdra irányították abban az időpontban, amikor a rakétának meg kellett érkeznie ki lűzött céljához. A televízió bemondója a Jodrell Bank-ról érkezett jelentéshez hozzáfűzte: »... a Hold már n±M szűzterület«. kisebb kihagyásoktól eltekintve, a vétel kielégítő volt. Este tíz elölt igen jól jöttek a jelek, 22 óra 02 perckor azrnban a vevőkészüléket körülállók az adás megszűnését észlelték. Ez azonban már nem gondot, hanem örömet okozott, hiszen az adás megszűnése azt jelentette, hogy a rakéta elérte a Holdat. A rákosligeti holdkövető állomás a gondos vétellel bebizonyította, hogy teljes mértékben be tud kapcsolódni a geofizikai évvel kapcsolatos nemzetközi figyelő- szolgálatba. cellája vagy a Hold teljes fényére, vagy egy jellemző színkép tartományára (sárgára vagy a vörösön túlira, tehát a hősugárzásra) érzékeny. Ezt az esetet feltételezve, a Holdat elérő műszertestbe még egy kis energiaforrás, egy rakéta lehetett beépítve: az irányzófej megmutatja a helyes irányt, az említett rakétának pedig a helyes irányba kell vezérelnie a rakétatestet. Ebben a második esetben egy, már alkalmazott technikai megoldásról lehet szó. Tekintettel arra, hogy a rakéta a Hold legmelegebb lészén csapódott be, feltételezhető, hogy ilyen termikus, tehát hőhatásra érzékeny irányzóíejjel volt ellátva ez a rakéta. Minden esetre olyan irámító berendezést és olyan tökéletes haitóműveket alkalmaztak a szovjet tudósok, ami lyenre nincs példa. A szovjet tudósok a nátriumfelhő felvillanásának helyéből és a rakétának az erre az időpontra kiszámított he • Ivéből, illetve a kettő egybevetéséből már megállapíthatták a becsapódás várható tényét, Feltéte- ’ezhető, hogy a műszertartályban olyan automata szerkezet !s volt, amely önmű'."dóén, még a Holddal történő összeütközés előtt, a szovjet zászlót és címert eltávolította a rakétatestből, így épségben érték el a Hold felszínét. Ezt a műszert valószínűleg radarhullámok irányították. Az űrrakéta becsapódását elsőnek a Széchenyi hegyi csillagvizsgáló jelentette, távcsővel, vagyis etnberi szemmel történt észlelés alapján, s ez annál fontosabb szú munkra, mert a megelőző .jelentések szerint senki sem várja, hogy a becsapódást szabad szemmel észlelni lehet. A budapesti megfigyelések alapján következtéin: lehet a Holdat redő por^étog vastagságára és a kőzetek szilárdságára. Az itt megfigyelt gyűrűfelhő bizonyítja, hogy ez a porréteg, vagv hamuréteg, amelyet radarhullámokkal végzett kísérjelek 20—70 centiméter vastagságúnak mutattak, valóban létezik. Ezzel a nagyszerű tudományos eredménynyel tehát a szovjet tudomány megtette a fjíúd elérésére vonatkozó első lépését. A következő feladat valószínűleg egy olyan űrrakéta felbocsátása lesz, amely egyszer, vagy A fantasztikumok, a csodák világa érkezett el? Nem! „Csak” a szovjet tudomány és technika lenyűgöző diadalának lehettek tanúi az elmúlt napokban az emberiség százmilliói. S ebben az a legcsodálatosabb, hogy a Szovjetunió vezette béketábor, a béke híveinek milliói ezt a nagy napot, már az első kozmikus rakéta felbocsátása óta, nem hiába várták. Tudat alatt éreztük, hogy valaminek jönnie kell, olyan valaminek, ami minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja, milyen tettekre képes a szocializmus tudománya, technikája. És a várakozás eredménye: a Holdra ért vasárnap 22 óra 02 perckor — s szinte menetrendszerűen — az új szovjet kozmikus óriásrakéta, a száguldó laboratórium. Azóta a csodálat, az elismerés hangjainak mérhető skálája viharzik át a világon. Az önfeledt örömtől, a tudományos elismerésen át a szűkszavú, de elismerő tu domásulvételig minden fokozata megtalálható a skálának, kinek, kinek izlcse szerint. A szocializmus, a béke hívei természetesen velünk örülnek, ujjonganak. — íme a bizonyíték — hirdetik ma már a Holdról a sarló-kalapácsos felségjellel ellátott vörös zá :z '.ócskák, hogy felküldői nemesek a múltban, s a jelenben, de a jövőben is úrrá lesznek a nehézségeken, s az új rend győzelme elkerülhetetlen. Elkerülhetetlen, mert az emberiség igazságáért, boldogabb jövőjéért küzd ellentétben azokkal az erőkkel, amelyek még ma is a technika új vívmányait, a romlás, a pusztulás, az emberiség szenvedéseinek szaporítására hasz náiják fel. — Nagy csapás lesz ez a béke, a népek közötti barátság esküdt eltöbbször is megkerüli a Holdat és a beépített rakéták segítségével ismét visszatér a Föld közelebe. Az adatokat tároló berendezés, a Föld közelében, földi hívásra, leadja majd az útközben felveit adatokat, ilyenformán televízió - berendezés segítségével .lehetővé válik, hogy az emberi szem láthassa a Hold másik felét. Ezt követően a Föld—Venus, vagy a Föld—Mars közt záródó pályára lőhetnek fel rakétát. Az eddigi mérések szerint a Föld körül veszélyes sugárzóna helyezkedik eU amelyben a kozmikus sugarak intenzitása a normálisnak többszázszorosa. Ez a sugárzás a Venus kő zelében valószínűleg még erősebb. Embert csak altkor lehet majd az űrbe indítani, amikor ezt kitanulmányozták. A Mars közelében másik problémával állunk szemközt, ott a meteorsűrűséget kell elsősorban kitariulmányozni. És ha ezek a rakéták adataikkal visszatérnek a Föld közelébe, indulhat el az első ember a világűrbe. (Folytatás a 2. oldalon.) lenségeire — gondoltuk, a giganíi kus vállalkozás sikeréért aggó tó két nap minden percében. És megtörtént az első emberkéz készítette rakéta, valóságos műremek, megérkezett oda, ahol még semmi földi eredetű dolog nem létezett. E két nap alatt az egész f“ld- kerekség a Holdra figyelt, az újságok, a rádiók, a televíziók az innen érkező hírek továbbítását közölték. Azóta a nagyvárosok őriá- si forgalmában éppúgy, mint a fal vak, tanyák magányában kicsi és nagyobb csoportosulások e világ- szenzációt tárgyalják. S nyíltan, vagy titokban, de elhiszik a szocialista rendszer erejét, fensább- ségét, bíznak a béke végső győzelmében, a dolgozni, élni és boldogulni akaró emberiség diadalában. De ezzel még nincs vége a győzelmes előnyomulásnak, akár az égi. akár a földi problémák megoldását illetően nézzük a dolgokat. A győzelmes rakéta rélbáérc- se csak a kezdet egyik szakasza, de cscda-e, hogy már mcst mi magyarok, a mi megyénk dolgozói is határtalan örömmel üdvözöljük a szovjet emberek diada" lát, az első szputnyikoí, az ciső interkontinentális rakétát, az első mesterséges bolygót, az első atomjégtörőt, s most az első, Holdat ért űrrakétát megteremtő szovjet emberek diadalát. Branley, a Hayden csillagvizs' gáló munkatársa azt mondotta: „óriási teljesítmény — bár csak mi tettük volna meg...” Nem akarunk vele vitatkozni, miért nem ők tették meg, de boldogok vagyunk, hogy a szovjet embereknek sikerült és tudjuk, hogy miért nekik sikerűik A rákosligeti holdkövető állomáson vették a szovjet űrrakéta utolsó jeleit A Széchenyi hegyi csillagvizsgálóban észlelték a rakéta becsapódását A szovjet emberek diadala
