Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 15. Megérkezett a Holdba az első űrrakéta A Bajai Csillagvizsgáló is észlelte a rakéta holdbaesapédását (Folytatás az 1. oldalról.) Az utóbbi napokban az újság­olvasó hozzászokott az esemé­nyek másodpercnyi pontos­sággal történő rögzítéséhez, hisz olyan dolgoknak lehetünk szem- és fültanúi, amelyek soha nem látott távlatokat nyitnak meg előttünk... Munkatársunknak szeptember 14-én, a kozmikus rakéta holdat érését követő napon délelőtt 10 óra 11 perckor sikerült telefonon kapcsolatot teremtenie a Bajai Csillagvizsgálóval, s azzal kap­csolatos kérdésére, hogy a raké­ta becsapódását sikerült-e ész­lelni, a csillagvizsgáló munkatár­sainak, a következő választ kap­ta: — A Bajai Csillagvizsgálóban is sikerült a kozmikus rakéta Hold­dal való találkozását megfigyelni. Abban a tudatban kezdtük el a megfigyelést — hangzott a válasz —, hogy előzetes megfontolások szerint a becsapódás ugyan nem észlelhető, de lehetséges, hogy olyan kísérő jelenségek lépnek fel, amelyek elárulják a történel­mi pillanatot. 21 óra 10 perckor kezdtük el a Hold környékének megfigyelését olymódon, hogy a Hold képét a távcső látómezejé­nek szélén mozgattuk körbe, hogy a Hold erős fénye kevésbé zavarjon. Ezt a megfigyelést 21 óra 45 percig folytattuk, de eredményte­lenül. Ettől az időtől kezdve azonban a megfigyelést a Hold felszínének a TASZSZ által jel­zett területére összpontosítottuk. A légköri viszonyok jók voltai, a Hold képe nyugodt volt. Röviddel a 22 óra 1 perces fi­gyelmeztető időjelzés után a meg­figyelt területen egy piciny, a környezethez képest sötétszürke- feketés pontot észleltünk, amely körülbelül 3—4 perc múlva már lényegesen világosabb, életlenebb lett. A jelenséget körülbelül to­vábbi 8—9 percig tudtuk megfi­gyelni. A rendkívüli eseményt 111 Már­ton, a csillagvizsgáló tudományos főmunkatársa és Borbás Miklós, a csillagvizsgáló vezetője egymástól függetlenül két távcsővel észlel­te. Az időjelzést 111 Mártonné vé­gezte. A Magyar Űrhajózási Intézőbizottság üdvözlete a szovjet űrhajózás szakembereinek Óriási sikert ért el a szovjet rakétatechnika, amikor 1959. szeD tember 13-án az esti órákban má­sodik űrrakétája elérte a Holdat. A jelzése^ megszűnése, amelyről a világ valamennyi rádióadója azonnal beszámolt, annak a pilla­natnak az időpontját rögzítette, amikor először csapódott idegen égitestre ember alkotta szerkezet. A jelzések megszűnését a Ma­gyar Űrhajózási Intézőbizottság rákos ligeti rádióállomása szin­tén észlelte. # Nagyszerű érzés volt észlelni a rádióadó elhallgatását. Olyan pil­lanat volt ez mindnyájunk szá­mára, amelyben a magasbalörő emberi szellem pontot tett a vi­lágűr meghódítása egyik alap­vető kérdésének végére. Olyan új fejezet nyílott ezzel az űrhajó­zásban, amely lehetővé teszi a naprendszer, a világűr alaposabb megismerését. Ebből a nagyszerű alkalomból az Űrhajózási Intézőbizottság üd­vözletét küldi a szovjet tudósok­nak, a szovjet szakembereknek, akiknek munkája először vitte diadalra az idegen égitestek elér­hetőségének célját. SINKA JÓZSEF a Magyar Űrhajózási Intézőbizottság titkára pillanat az emberiség számára Első nyiSaShezaSok a szovjet űrrakéta sikeres útjáról MOSZKVA Szeptember 14-én este a szer­kesztőségünkben állandóan szólt a telefon, mindenünnen érdeklőd­tek, bekövetkezettbe már a törté­nelmi jelentőségű esemény. Ami­kor villámgyorsan szétfutott á városban a hír, hogy a szovjet űr­rakéta elérte a Holdat, mindenütt csoportokba verődtek az emberek és nagy örömmel tárgyalták a szov jet technikának új, világraszóló diadalát. Lekin, a Szovjet Tudományos Akadémia titkára így nyilatkozott az eseményekről: „Két évvel ez- előtt indult el útjára az első szov jet szputnyik, alig több mint fél­évvel ezelőtt az első szovjet űrra­kéta. Az emberiség akkor jutott először ki a kozmikus térségbe. Most pedig a világűrbe való uta­zás korszaka nyílt meg. A szovjet technika igazi győzelme”. LENINGRAD (TASZSZ). Vszevolod Saronov, a fizikai és matematikai tudomá­nyok doktora, a leningrádi egye­tem csillagvizsgálójának igazgató­ja a TASZSZ munkatársának ki" jelentette: Az új szovjet űrrakéta súlyban és technikai tökélyben minden ed­digit felülmúl. Semmi kétség aziránt, hogy az emberiség hivatása más világokat, a Holdat, bolygókat és mellékboly gokat elérni, meghódítani és be­népesíteni. Ma már nem álom és nem fantázia az, hogy az ember munkájával a mi kis földgömbünk határain túl is leigázza a termé­szetet. NEW YORK Az Egyesült Államok országos repülési és űrhajózási hivatala nyilatkozatot tett közzé a szovjet holdrakéta sikeréről. Érdeklődéssel követtük a szov­jet holdrakéta útját és találkozá­sát a Holddal, — hangzik a nyilat­kozat. Szerencsekívánatainkat fe- jezziik ki tudós és mérnök kollé­gáinknak, hogy sikerült újabb lé­péssel előbbre vinni a világűr meghódítását. Reméljük, hogy az ilymódon nyert tudományos ada­tok hamarosan a világ tudósainak rendelkezésére fognak állni. LONDON Gatland, az angol bolygóközi társaság alelnöke szerint a szov­jet űrrakéta megérkezése a Holdra „történelmi pillanat az emberiség számára. Ez azt jelenti, hogy az oroszoknak nemcsak igen nagy, többlépcsős rakétáik vannak, ha" nem rakétáikat rendkívül nagy pontossággal tudják célba irányí­tani. Ez eddig nem sikerült a nyu­gaton, mivel az amerikai rakéták méretei nem elegendők ahhoz, hogy az utolsó lépcsőn magukkal tudják vinni a szükséges irányító berendezést.” WASHINGTON Az AP londoni tudósítója meg­állapítja, hogy a szovjet címer a Holdon óriási méretekben növeli Hruscsov tekintélyét, amikor a szovjet minisztertanács elnöke két nap múlva Washingtonba érke­zik, hogy Eisenhower elnökkel közvetlen megbeszéléseket folytas­son, mányfőinek találkozása kedve­zően hathat a nemzetközi feszült­ség enyhülésére, a béke és a né­pek közötti együttműködés meg­szilárdulására. Praiitüsr József elvtárs köszöntötte a mankás-paraszt találkozó résztvevőit A szekszárd-ujvárosi gazdák és a Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat munkásai által rendezett ta­lálkozón megjelent Prantner Jó­zsef elvtárs, a párt megyei bizott­ságának első titkára, dr. Tuska Pál, a megyei tanács elnöke és Kalmár József, a városi tanács el­nöke is. Megtekintették a gépjaví­tó dolgozóinak műsorát, majd az azt követő vacsorán Prantner Jó­zsef elvtárs köszöntötte a munkás­paraszt találkozó résztvevőit. Be­vezetőként a munkás-paraszt ta­lálkozók jelentőségéről beszélt: — A munkás-paraszt találko­zókon az ország gazdái találkoz­nak, azok, akiknek részére egyre szépül Szekszárd. Az ő házaik épülnek az Előhegyen és a kertvá­rosban, de a dolgozó emberek gyö­nyörűségére szépül az egész or­szág. — A mi városunkban is — a további fejlődés előhírnöke­ként — próbaként kígyóit az el­múlt hetekben a necnfény. Az újvárosi vámtól az alsóvárosiig, a vasútállomástól a Bartináig jö­vő május elsejére már neorifény világít, akárcsak a nagyvárosok­ban. — De a fejlődést nemcsak a város külsején lehet lemérni, lát­ni minden család életén keresztül, látni a fejlődést az igényekben is. A mi fiatalkorunkban itt, a gazda­körben esetleg színdarabot játsz­hattunk. A mai fiatalok már Pécs­re, Budapestre járnak színházba, szórakozni. Prantner elvtárs ezután Szek­szárd iparosítási lehetőségeiről be­szélt, majd így folytatta: — Ma már nemcsak az iparban dolgoznak ipari módon, hanem a mezőgazdaságban is. Sokat vitat­kozunk manapság erről, s a vita a megyében 58 községben már el dőlt. Termelőszövetkezetben gaz­dálkodnak már az ország számos szőlővidékén is és az meg lesz itt, Szekszárdon is. Addig még sokat vitatkozunk egymással. — Jó irányban halad az emberi fejlődés — mondotta Prantner elvtárs a továbbiakban. Fejlődik a szocializmus és a tudomány fölé- lénye is a szocializmus oldalán ha­lad. Éppen ezekben az órákban újabb szovjet űrrakéta tart a Hold felé, hirdetve a szocialista világ­rend fölényét. Ma még sokan vé­lekednek úgy, hogy Nyugaton jobb, mert ott mindenkinek lehet autója. Ha öt évig nem lesz há­ború, Magyarországon is lesz any- nyi embernek autója, mint kint Nyugaton. — Tévedés lenne azt hinni, hogy ahol a pénz, ott a hatalom. Az ember értékét nem a pénze, autója, vagyona, hanem a mun­kája adja meg. Nálunk pedig min den ember a munkája után kapja meg a megbecsülést, és minden becsületes ember részese a hata­lomnak. Ezért ülhetnek össze a parasztok, munkások baráti be­szélgetésre, közös szórakozásra is — fejezte be köszöntőjét Prant* ner elvtárs. A vacsora után a megye veze­tői hosszú ideig beszélgettek a je­lenlevő munkásokkal, parasztok­kal. A második szovjet űrrakéta sikere még jobban kidomborítja a Szovjetunió vezető szerepét a világmindenség titkainak meghódításában A Pravda vexéreikke Moszkva: (TASZSZ) A Pravda írja hétfői vezércikkében: Világszerte nagy visszhangot keltett az a hír, hogy a történő lemben most először sikerült el­juttatni űrrakétát a Földről egy más égitestre. Uj lap nyílt a vi­lágűr kutatásában. A világ minden részének lako­sai, az egész haladó emberiség ujjongva üdvözli a Szovjetumó e nagyszerű jelentőségű győzelmét A második szovjet űrrakéta si­kere még jobban kidomborítja hazánk vezeiő szerepét a tudo­mány é& technika legfontosabb területein, a világmindenség tit­kainak meghódításában. A Pravda vezércikke ezután rámutat arra is, hogy a második szovjet űrrakéta fellövésével egy időben helyezték üzembe a világ első atomjégtörőjét, amely Lenin halhatatlan nevét viseli, majd így fejezi be fejtegetéseit: — A nemzetközi közvélemény miközben üdvözli a Szovjetunió újabb nagyszerű sikereit, hang­súlyozza: milyen óriási jelentősé­gű Hruscsovnak, a szovjet Mi- n'-ztertanács elnökének küszo- bör/.ró amerikai látogatása. A két legnagyobb hatalom kor­Cseh Ji kínai külügyminiszter beszéde és az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának határozata Peking: (Uj Kína) Csen Ji, a Kínai Népköztársaság miniszter­elnökhelyettese és külügyminisz­tere az Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottságának vasárnapi nyolcadik kibővített ülésén nagy jelentőségű beszédben fejtette ki a kínai kormány álláspontját a kínai—indiai határkérdésben. Beszédében Csou En-laj miniszterelnök és Nehru indiai miniszterelnök levélváltásával kapcsolatban leszögezte, hogy az egész kínai—indiai határ még nincs kijelölve. Csou En-laj mi­niszterelnök rámutatott erre a tényre Nehru előtt, amikor az in­diai miniszterelnök 1954-ben Kí­nában járt. Nehru azonban azt a nézetet vallotta, hogy Kína és In­dia között nincs semmiféle határ­kérdés. A kínai külügyminiszter ez­után hangsúlyozta, hogy a kínai- indiai határkérdés roppant bo­nyolult, mert történelmi hátterét Nagy-Briannia Kína elleni ag­ressziója jelenti. Amióta azon­ban Kína és India felszabadult az imperializmus alól, független és baráti országgá vált, bekövetkez­tek azok a körülmények, ame­lyek közepette rendezni lehet a kínai—indiai határkérdést. A kí­nai fél következetesen arra töre­kedett, hogy tárgyalások útján segítse elő a határkérdés általá­nos rendezését. Indiai részről azonban arra törekedtek, hogy Uj-Kínára rákényszerítsék a Macmahon-vonalat, amelyet a brit imperializmusnak sohasem sikerült a kínai kormánnyal el­fogadtatni. Csen Ji a továbbiakban a kí­nai—indiai határkérdés bonyo­lultságára való tekintettel azt ja­vasolja, hogy mindkét fél tovább­ra is tartsa fenn a határ régóta fennálló status quo-ját. A kínai kormány véleménye szerint a sta­tus quo fennlaríása mellett Kína és India egyes térségekre nézve ideiglenes megegyezésre is jut­hat, A kínai kormány javaslatá­nak célja megkönnyíteni a határ­kérdés általános rendezését és biztosítani a határövezetek nyu­galmát. Az indiai kormány szeptember 10-én India kínai nagykövetsége útján jegyzéket nyújtott at, amelynek; példányait szétosztot­ták az Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottságának tagjai kö­zött. — Szükségesnek tartom — mon dotta ezzel kapcsolatban Csen Ji —, hogy újból hangsúlyozzam: Ki na a kínai—indiai határ nyugati övezetének kérdésében mindig szigorúan ragaszkodott a hagyo­mányos és megszokott határvo­nalhoz, ami pedig a keleti öveze­tet illeti, kínai csapatok sohasem lépték ét az úgynevezett Macma- hon vonalat. Határvillongások csakis abból keletkeztek, hogy az egész határ mentén indiai csa­patok és közigazgatási tisztvise­lők léptek át kínai területre és megszálltak ilyen területeket. A kínai külügyminiszter ez­után visszautasította Nehrunak azt az állítását hogy Kína kény­szert igyekezett alkalmazni In­diával szemben s utal rá, hogy a tibeti lázadás kitörése óta eltelt hat hónapban India barátságta­lan tevékenységet folytat Kínával szemben. Itt különösen hangsúlyozni sze­retném — mondotta Csen Ji —, hogy az indiai kormány ismé­telten kijelentette, csak menedék jogot adott Indiában a dalai lá­mának és a tibeti lázadóknak, de nem engedi meg, hogy a dalai lá­ma és a tibeti lázadó^ Kína elle­nes politikai tevékenységet foly­tassanak. Ennek ellenére a dalai láma, a tibeti lázadók uszítására, Kína ellenes politikai tevékeny­ségbe kezdett és az úgynevezett tibeti kérdést az úgynevezett ti­beti kormány nevében az ENSZ elé terjesztette, ezzel pedig mesz­szemenően túllépte a menedékjog nemzetközileg elfogadott fogal­mát. Mi mindig baráti országnak te­kintettük Indiát. Természetes, hogy még baráti országok között is előfordulhatna^ ellentétek és viták. Mi látjuk, hogy a Kína és India között az elmúlt hat hónap­ban támadt viszályok — nagy táv latokban szemlélve — mindössze epizódot jelentenek a két ország sokezer éves barátságában. Ha azonban magát az-ügyet nézzük, az összes viszályok elvi jelentő­ségűek és ezeket becsületes és ésszerű módon kell rendezni, mert ez mindkét baráti ország érdeke. Mélységes meggyőződé­sünk, hogy amennyiben mindkét j~i megbecsüli kölcsönös barátsá­gát és ragaszkodik a békés együtt élés öt alapelvéhez, Kína és In­dia összes ellentétei tárgyalások útján rendezhetők lesznek. Csen Ji végezetül örömmel üd­vözölte Nehrunak az indiai par­lamentben tett kijelentését, hogy mindig törekedni fog a kínai- indiai határkérdés békés megol­dására. Csu Te az Országos Népi Gyű­lés állandó bizottságának elnöke a bizottság kibővített ülésszaká­nak záróülésén elmondott beszé­dében ugyanolyan értelemben nyilatkozott a kínai—indiai ha­tárkérdésről, mint Csen Ji kül­ügyminiszter. Az Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottsága vasárnap hatá­rozatot fogadott el, amely teljes mértékben támogatja a kínai kor mánynak a kínai—indiai határ­kérdésben elfoglalt álláspontját. Hangoztatja azt a reményét, hogy »India hamarosan visszavon ja csapatait azokról a helyekről, ahova behatolt. Megszünteti a Kína ellenes agitációt és barát­ságos tárgyalásokat kezd Kínával a határkérdés békés megoldásá­ra«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom