Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

2 TOLNA MEGYEI NflPÜJSÁG 1959. szeptember 10. fiz angol sajtó a választási küzdelem esélyeiről Nagy-Brifannia Kommunista Pártjának felhívása London: (MTI) Az angol kon­zervatív sajtó jelszava: --Ez csúcsválasztás lesz!« ami vilá­gosan mutatja: Macmillan annak az egyetlen kérdésnek az alapján akar küzdeni, hogy ki képviselje Angliát a csúcstalálkozón. A munkáspárt ezt a taktikát a konzervatívok ellen igyekszik fordítani, hangsúlyozva, hogy a munkásmozgalom vezette közvé lemény nyomása kényszerítette a sokáig vonakodó Macmillant ar­ra, hogy a csúcshoz vezető útra lépjen. Nagy-Britanniá Kommunista Pártja nevében Harry Pollitt, a párt végrehajtó bizottságának el­Á laoszi politikai helyzet megoldása a laoszi népre tartozik Laoszi lap a konfliktus hátteréről Hanoi (MTI): TASZSZ jelentés szerint a Vietnami Tájékoztató Iroda közli a Patet Lao nemzeti felszabadító mozgalom pártja Lao Hakszat című központi lapjának a laoszi helyzettel foglalkozó hír- magyarázatát. A lap szerint a la­oszi kérdés megoldásának egyetlen módja az, hogy a laoszi királyi kormány és a Patet Lao képvise­lői üljenek tárgyalóasztalhoz és keressenek lehetőséget a konflik­tus békés rendezésére. A laoszi politikai helyzet meg­oldása — emeli ki a lap — a laoszi népre tartozik. A Neo Lao Hakszat párt ragasz­kodik a nemzeti érdekekhez és változatlanul követeli a genfi, valamint a vientianei egyezmé­nyek előírásainak következetes végrehajtását. Ennélfogva elen­gedhetetlennek tartja a békés, semleges, független, demokra­tikus, egyesült és virágzó Laosz megteremtését. A lap befejezésül hangsúlyozza, hogy a jelenlegi laoszi események­nek semmi közük az ENSZ- hez és a világszervezetnek nincs joga beavatkozni Laosz belügyeibe, épp úgy, mint ahogy az agresszív SEATO-tomb sem jogosult a la­oszi ügyekkel foglalkozni, vagy azokba beavatkozni. Ha az emlí­tett tömbhöz tartozó reakciós cso­portok szorgalmazásával SEATO- csapatckat küldenek Laoszba, a laoszi nép ezt agresszív lépésnek tekinti és elszánt ellenállást fejt ki. A nyugati, sajtó továbbra is élénken kommentálja a laoszi fej­leményeket. A párizsi l’Humanité AFP-jelentés szerint ezeket írja: „A laoszi királyi kormány saját csapatait sem tudja kezében tar­tani. A kormánycsapatok ki van­nak szolgáltatva a nemzetellenes királyi politikát elutasító lakosság ellenszenvének. Ezért találta ki a királyi kormány a vietnami „be­avatkozás” meséjét, s ezért for­dult az ENSZ-hez, a SEATO-hoz és a Pentagonhoz.” A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumé­nak nyilatkozata Hanoi (TASZSZ): A vietnami hírügynökség ismerteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztériumának szerdán közzétett nyilatkozatát, amelyben tiltakozik a- Biztonsági Tanács ama döntése ellen, hogy albizott­ságot hozzanak létre a laoszi hely­zet megvizsgálására. Az amerikai javaslat elfogadása a Biztonsági Tanácsban megsérti az ENSZ alapokmányát és a La- oszról szóló 1954-es nemzetközi egyezményeket. A vietnami kormány újra han­goztatja, hogy a laoszi kérdés ren­dezésének egyetlenegy járható útja a genfi értekezlet határozatai­nak helyes megvalósítása, s a la­oszi nemzetközi ellenőrző bizott­ság működésének felújítása. A francia békemozgalom nyilatkozata a szaharai atomrobbantási tervről Párizs: (MTI) A francia béke- mozgalom nyilatkozatot adóit ki a francia atombomba tervezett Ki sérleti robbantásáról. »Egy atombomba elkész(tése nem adhatja meg Franciaország­nak biztonságát olyan időben, amikor a bombák ezrei halmo­zódnak fel más országokban — mondja a nyilatkozat. Francia- ország máris atcmnagyhatalom tudósainak, kutatóinak jóvoltá­ból. Az atomenergia békés fel- használására irányuló kutatások­kal jobban megnövelheti tekin­télyét, mintha kifullad a fegy­verkezési hajszában. Egyébként az a francia terv, hogy a Szaha­rában robbantsák fel az atom­bombát, jogos megdöbbenést vál­tott ki az afrikai népekből. Ez a terv annyival is inkább ellenér­zéseket kelt az egész világon, mi­vel a világ közvéleménye az atom-Hdcrcnyomás végét várja«. A francia baloldali Szocialista Unió a baloldali erők összefogásáért Párizs: (MTI) A baloldali Szo­cialista Unió politikai bizottsága most nyilvánosságra hozott ha­tározatában megállapítja, hogy a jelenlegi franciaországi politikai fejlődés szükségessé teszi mind­azoknak az erőknek energikus és egybehangolt akcióját, melyek szemben állnak a május 13-ból kifejlődött rendszerrel. Javasolja, hogy az ellenzéki erő), »meghatározott pontokban« Lírejövő megegyezés alapján kezdjenek közös akciókat. így a baloldali Szocialista Unió meg­kezdte a kapcsolatok felvételét azért, hogy reális kampány in­duljon meg az algériai tárgyalá­sok megkezdéséért. Véget ért az Arab Liga Casablanca! ülésszaka Casablanca: (AFP) Az Arab Liga tanácsa kedden befejez :e munkáját. Az ülésről záróközle- mé.iyt nem adtai.r ki. Megfigyelők véleménye szerint a tanácskozásokból, az alábbi kö­vetkeztetéseket lehet levonni: 1. Nem jártak sikerrel azoj, a kísérte'ek, hogy az Arab Ligához tartozó országok közösségébe v:sz szakozzák Irakot és Tunéziát. En- ne'- oka egyrészt Kasszem és Nas--zrr feszült viszonya, más­részt Prrgiba tvnéz’ai e’rt'knrk az a követelése, hogy az Egyip­tommal való kibékülés feltétele­ként Szalah Een Juszefet utasít­sák ki Kairóból. 2. A Liga elfo­gadta az algériai ideiglenes kor­mány állandó megfigyelőként je­lenlévő küldöttségének határozati javaslatát. 3. Uj vonásként ve­tődött fel Abdallah Ibrahim ma­rokkói miniszterelnöknek a több­ség által támogatott javaslata, amely indítványozta, hogy a Liga terjessze ki tevékenységét egész Afrikára. Lefektettek a néger or­szágok éz az arab ál’zmok együtt­működésének alapjait. nőké és John Gollan főtitkár fel­hívást adott ki, amely ezeket tartalmazza: A béke nincs biztonságban a toryk kezében. Nem szabad el-, tűrni, hogy tovább uralkodjanak azok az emberek, akik felelősek Szuezért, Nyassza-földért és a he- lai haláltáborért, akik dicsőítik a hidrogénbombát, felfegyverzik Adenauert és amerikai rakéta­támaszponttá változtatják Ang­liát. Anglia gazdasági jövője i,5 a tory^ bukását követeli. A mun­kanélküliség a tavalyinak kétsze­rese, és tovább emelkedik. Uj és még komolyabb fenyegetések irá­nyulnak a munkások ellen a gya­pot, — a szén és a repülőgép- iparban. A nagytőke, a nagy üz­letemberek és a háziurak szédítő csúcsnyereségeket és lakbéreket zsebeltek be, de a tömegeknek csak nyomorúságos alamizsnát löknek oda. —• A legnagyobb hadjáratra van szükség, amelyet a munkás- mozgalom valaha is vezetett. A kommunista jelöltek olyan poli­tikáért küzdenek, amely biztosít­ja, hogy a győzelem új, harcias szocialista programot hozzon. Minden parlamenti tapasztalat azt mutatja, hogy a kommunista képviselőkre nélkülözhetetlen szükség van az új parlamentben. Valamennyi többi kerületben pe­dig, ahol nem lépnek fel kom­munista jelöltek, a kommunista párt tagjai és a Daily Worker ol­vasói harcoljanak a munkáspárti jelölt győzelméért. ESEMENYEK SOROKBAN Dublin (MTI): A Sin Fain ír na­cionalista párt, amelynek műkö­dését az angol hatóságok betiltot­ták, bejelentette, hogy jelölteket állít az angol parlamenti válasz­tásokon. Az angol konzervatív párt be­jelentette, högy egyik képviselő- jelöltje a 84 éves Winston Chur­chill lesz. Washington (Reuter): Mitchel amerikai munkaügyi miniszter Washingtonban megbeszélést foly­tatott EÍscnhowcr elnökkel az acélipari sztrájkról. A több mint félmillió acélipari munkás sztrájk­ja az Egyesült Államok acélterme­lésének 87 százalékát megbéní­totta. Az 50 napja tartó munka­beszüntetés az ország munkás ­mozgalmának legnagyobb arányú sztrájkját jelenti. Cape Canaveral (DPA): A Reu­ter és a DPA jelenti: Az Egyesült Államok szerdán reggel Cape Ca- naveralról kilőtt egy hőmérséklet­szabályozó szerkezettel ellátott űr­rakétahüvelyt, amellyel ki akar­ták próbálni, hogy a világűrből az ember visszakerülhet-e élve a Földre. A „Big Jö” elnevezésű ra­kétahüvelyt Atlas mintájú rakétá­val lőtték ki. A terv szerint a ra­kétahüvelynek húsz perc repülés után 160 kilométer magasságból az Antigua nyugat-indiai sziget közelében kellett leesnie. A kísérlet, mint később az AP és az AFP egybehangzóan jelen­tette, nem sikerült. Lipcse (ADN): Magyar könyv- napokat nyitottak meg a lipcsei könyvművészeti kiállítás kereté­ben. A megnyitó ünnepségen ne­ves lipcsei művészek színvonalas zenés műsort adtak. London (MTI): A Daily Ex­press bonni tudósítója jelenti: „A közvélemény nyomása végre arra kényszerítette Springert, Nyugat- Németország leggazdagabb lap­kiadóját, hogy elbocsássa Paul Schmidtet, legmagasabb fizetésű alkalmazottainak egyikét. Schmidt mint ismeretes, Ribbentrop sajtó­főnöke volt és a háború idején főként a magyarországi zsidók ki­irtásával foglalkozott írásaiban. Az utóbbi években ismét nagy be­folyást szerzett a nyugatnémet sajtóban és Springer nagy pél­dányszámú folyóiratának szerkesz tőségi tanácsadója volt. Koszorúzások Bulgária felszabadulásának 15, évfordulóján Bulgária felszabadulásának 15. évfordulóján, szerdán délelőtt Kraszlyu Szlojcsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe és a nagykövetség mun­katársai megkoszorúzták a szov­jet hősök Szabadság téri emlék­művét, a magyar hősök emlék­művét a Hősök terén és Georgi Dimitrov szobrát. A koszorúzásoknál jelen volt Harmati Sándor, a Hazafias Nép front Országos Tanácsának tit­kára. Kovács Pál Budapest fő­város tanácsa végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, Némety Béla rendkívüli nagykövet és meghatalmazott miniszter, vala­mint a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium több ve­zető munkatársa. A Szabadság téri koszorúzásnál megjelent T. F* Stikov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség i töub tagja is. Olvasta-e a „Tőké“-t ? Irta: A. Cseskovszkij 1912-es párttag Marx első halhatatlan alkotá­sát — a legerősebb lövedéket, amelyet valaha is a kapitalista rendszer ellen irányítottak — 47 évvel ezelőtt, egy illegális mun­káscsoport vezetőjének kezében pillantottam meg először. Vezetőnk, a tapasztalt, hivatá­sos forradalmár — arra az időre már megjárta a börtönt és a szám űzetést is — úgy tájékozódott a "Tőkédben, mint a saját házá­ban. Pillanatok alatt fellapozta a szükséges helyet és mi éreztük, hogyan segíti őt Marx az orosz valóság bármilyen jelenségének megértésében, megmagyarázásá­ban, az életben való eligazodás­ban. Akkor 18 éves voltam. Nem régen fejeztem be az iskolát és egy nyomdában dolgoztam. Akár­csak többi társaim, elé, elém is rengeteg homályos, bonyolult kérdést állított az élet. Minden összejövetelnél nagy tisztelettel néztük vezetőnket, s kezében a vaskos kötetet. Maga \ is mu.nkás és mégis milyen jól eligazodik mindenben! Az ilyen embert nem lehet egykönnyen megtéveszteni! S már akkor el­döntöttük: »Ha ő meg tudja ér­teni azt a könyvet, mi is meg fogjuk!« Vezetőnk eleinte más, köny- nyebb olvasmányokat adott a ke­zünkbe. Amikor ezeken túljutot­tunk, néhány hónap múlva ün­nepélyes hangon, leplezetlen iz­galommal így szólt hozzánk: »No, ma elkezdjük olvasni a »Tőké«-t! Lassan, fejezetről fejezetre ol­vastuk. Minden kevésbé világos helyen megálltunk. Azt, amit Marx mondott, összehasonlítot­tuk azzal, amit magunk körül lát­tunk. Természetesen akkor, az első ismerkedésnél még távolról sem értettük meg teljesen a »Tőke« el méleti, filozófiai mélységét. Csak két évvel később jöttem rá erre, először fogtam hozzá az önálló olvasáshoz, s minden oldalon újabb felfedezést tettem. Ugyanilyen kiapadhatatlan bel­ső erőt rejtenek magukban Lenin művei is, amelyek, akár egy ki­tűnően csiszolt gyémánt lapjai, szüntelenül újabb színeket tük­röznek. Lenint olvasni annyit je­lent, hogy nap mint nap új dol­gokat fedezünk fel, s mint a hegy mászó: minél magasabbra emel­kedünk, annál szélesebbek a táv­latok, annál könnyebb a lélegzet. De nem azért mondom el mind ezt, hogy felidézzem a múltat, vagy megénekeljem a marxista— leninista tanítás dicsőségét, hi­szen van mit dicsérni mai tet­teinkben, a szovjet állam erejé­ben és hatalmában is. »Az intel­ligens ember világa« című rovat­ban megjelent cikkek érlelték meg bennem ezeket a gondolato­kat. A cikkírók sok értékes, hasz- nos gondolatot fejtettek ki. De szerintem ennek • a komoly és fontos beszélgetésnek van egy hiányossága: eddig senki sem szólt arról, hogy az igazi intel­ligencia alapja, fundamentuma (a mi fogalmaink szerint vett intel­ligenciára gondolok) a marxista—* leninista ideológia. Ezt pedig nem lehet elsajátítani, ha az ember nem olvassa rendszeresen a marxizmus klasszikusait, nem me rít ezekből a forrásokból. Szememre vethetik: közismert tény amit mondok, ezt az igazsá­got nem kell bizonygatni, s Marxot és Lenint az iskolában, a főiskolán is tanulmányozzák, —i Egyesek hivatkozhatnay lecke­könyvükre, a marxizmus—leni- nizmus alapjaiból, politikai gaz­daságtanból szerzett kitűnő ér­demjegyeikre. De ha olykor meg­kérdezzük az ilyen kitűnő ta­nulóktól: »Mondd jneg nekem becsületesen: olvastad-e a »Tő­kéit? ilyen választ kapunk: »Hogy olvastam-e? Hát igen, ta­nulmányoztam... Minden fejeze­tét, ami kötelező olvasmány volt«. Nos, én nem az ilyen olxfásás­ra, vagy tanulmányozásra gon­dolok, hanem arra, amikor az ember a marxizmus—lenintsmus klasszikusainak műveibe temet­kezve még az időről is elfeledke­zik, amikor elgondolkozik az ol­vasottak felett, tanulságost szűr le magának abból. — Elkezdtem, de nagyon ne­héz... — halljuk elég sokszor a vá­laszt. S nem egyszer ezt olyan emberek mondják, akik főiskolai, egyetemi képesítéssel rendelkez­nek. Pedig mi annakidején több­nyire csak 3—4 elemit végeztünk! Akaratlanul is felvetődik a kér­dés: nem kényeztettük el túlságo­san a fiatal értelmiséget? Amikor arra törekedtünk, hogy a széles rétegek számára hozzáférhetővé váljon a marxizmus-—leninizmtis tanítása, gyakran előre »megrág­tuk« az elméletet. Az előadók, a propagandisták nemegyszer kész következtetéseket szállítanak hall gatóiknak, s nem ébresztik tel bennüy a vágyót, hogy maguk jussanak el az igazsághoz. Ha az ember csak a »kötelező olvasmányokat« olvassa el a marxizmus—leninizmus klasszi­kusainak alkotásai közül, ha csak a következő vizsgára, vagy kon­ferenciára készül fel, nem válik marxistává és nem lesz intelli­gens emberré. Csak akkor léphet be a magasfokú intelligencia vi­lágába, ha belső szükségszerűség­től indíttatva forgatja Marx és Lenin műveit, ha feleletet keres bennük a nap gyakorlati kérdé­seire, ha Marxot és Lenint pótol­hatatlan barátainak, tanácsadói* nan tekinti! Elkeseredett harcok Algériában Kairó (TASZSZ): Közzétették az algériai nemzeti felszabadító had­sereg parancsnokságának jelenté­sét a július 29-e és augusztus 28-a között lezajlott algériai harcok­ról. A jelentés szerint az algériai harcosok megöltek 1978 és megse­besítettek 1127 francia katonát és tisztet. Az algériai partizánok fel­robbantottak 7 ellenséges katonai szerelvényt, Tüzérségi tűzzel el­pusztítottak két francia repülő­gépet, négy helikoptert és meg­semmisítettek 117 francia gépko­csit. Az algériai harcosok nagy mennyiségű francia katonai fel­szerelést és hadianyagot zsákmá­nyoltak. A szóban forgó időszak­ban hetven francia katona állt át teljes felszereléssel az algériai nemzeti felszabadító hadsereg ojU 1 dalára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom