Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1059. szeptember 6. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG A békés együttélés eszméi egyre több hívet szereznek a kapitalista országokban Hruscsov és Cyrankiewicz beszéde a moszkvai lengyel nagykövetség fogadásán 1 megyei IcÉpviseiocsoport Illése Francia dolgozók bérmozgalma ben az időben sem lanyhulhat a politikai felvilágosító munka. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke alátá­masztva Prantner József elvtárs szavait, hogy milyen fontos pers­pektívát adni az ősszel induló tsz-tagoknak elmondott egy ese­tet. Koppányszántói asszonyokat hívtak meg a tsz-be — s milyen az ellenpropaganda — az asszo­nyok nemcsak hogy nem győz­tek csodálkozni a jól felszerelt gazdaságon, a tagság látható jó­létén, de alig akarták elhinni, hogy oda mehetnek a tsz-ben, ahova akarnak, azzal beszélhet­nek, akivel akarnak, még a laká­sukon is felkereshetik őket. így sült tehát visszafelé az ellenség hangja: egy fiatalasszony azzal búcsúzott, hogy bár már csak ők is itt tartanának. A válasz rövid volt: »ha előbb kezdik, előbb lesz«. Tapasztalatként szűrték le a képviselők: ilyen látogatásokat továbbra is szervezni, segíteni kell. A második félévi munkaterv megvitatása és elfogadása után a képviselők tették meg észrevéte­leiket, amelyeket választóik kö­zött járva tapasztaltak. Kaszás Imre képviselő, a bonyhádi vas­utasok kérését, Bolváriné elv­társnő a tolnaszigeti dolgozók panaszát, Péti elvtárs pedig az ozoraiak utcarendezési ügyét tol­mácsolta. Úgy határoztak, hogy már hol­nap az illetékes szervekhez to­vábbítják a választók által fel­vetett problémákat. (sz) A szociális helyzet tovább: jel­lemzője a gyakori munkáselbo­csátás. Vierzonban egy aratógép­gyár hatvan munkását tették ut­cára. — »NÉMA POSTAHIVATA­LOK« FRANCIAORSZÁGBAN. Szeptemberben megnyitják Pá­rizsban, Néuillyben, 1' Versailles- ben és Vincennesben az első »né­ma« postahivatalokat. Az aulo- matagépekkel berendezett posta­hivatalokban gombnyomással le­het telefonálni, bélyeget vásárol­ni, stb. A gépek még a visszajáró pénzt is kiadják. Moszkva: (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, a Moszkvában megren­dezett lengyel ipari kiállítás meg nyitása alkalmából a moszkvai lengyel nagykövetségen Pénte­ken fogadás volt, amelyen Hrus­csov és Cyrankiewicz mondott beszédet. Hruscsov kijelentette: — Büszkék vagyunk barátaink­ra, jó szomszédainkra, mert Moszkvában ma megnyílt kiállí­tásuk a testvéri lengyel nép eredményeit, a lengyel munká­sok, dolgozó parasztok, mérnö­kök, tudósok, értelmiségiek mun­káját tárja szemünk elé. A kiállí­tás ugyanakkor a népek barátsá­gát, a hatalmas szocialista tábor erejét is kidomborítja. Büszkék vagyunk a szocializ­mus sikereire. Válasszuk ki akár­melyik- szocialista országot és néz zük meg, mi volt a kapitalizmus idején és mivé lett a szocializmus feltételei között. — Egyre többen és többen győződnek meg világszerte a szocialista rendszer előnyei­ről. Mi azonban nem akarjuk erőnek- crejével rákényszeríteni más or­szágokra a mi társadalmi rend­szerünket. Miért kellene az em­bereket kötélen vonszolni a pa­radicsomba! Győződjenek meg sa ját maguk, hogy a szocializmus megszabadítja őket a kapitalista szolgaságtól. A rossz helyzetbe került ember, ha esze van, job­bat kíván. A szovjet—lengyel viszonyról szólva kijelentette, hogy a Szovjetunió kapcsolatai Len gyelországgal, a Lengyel Nép- köztársaság vezetőivel olyan jók, mint még soha. — E kapcsolatok — folytatta •— ma szélesebbek, mélyebbek és' erősebbek, mint a múltban vala­ha is. 1956-ban volt egy epizód, amelynek szűklátókörű em bérek ürültek. Ámde ez csak epizód volt, azóta kiküszöböltünk min­dent, ami árnyékot vetett kap­csolatainkra. Megszüntettük azo­kat a zavaró mozzanatokat, ame­lyek megakadályozták, hogy o maga valóságában lássuk a dol­gokat. — A szocialista országokban jól mennek a dolgok — folytatta ezután Hruscsov. — Olyan időszakba jutottunk, amikor a békés együttélés eszméi egyre több hívet sze­reznek a kapitalista országok­ban. Ma már egyes agresszív ténye­zők is kezdik .elismerni a békés SZEKSZÁRDI PETŐFI— KAPOSVÁRI DÓZSA 2:1 (1:1) Kaposvár, 1000 néző. Vezette: Mozsgai. Szekszárd: Greilich — Sloszár, Cser, Paszler — Simon, Bosnyák — Tancz, Gabi, Benács, Hóman, Török. Kaposvár: Molnár II. — Güth, Deák, Illés — Nagy I., Kutasi — Veverán, Kecskemé­ti. Tacsi, Nagy II., Nagyréti. Úgy­szólván az egész mérkőzés alatt Szekszárd irányította a játékot, mégis az első félidő 25. percében Tacsi ért cl gólt a hazaiaknak. 0:1. A kővetkező percben Szek­szárd Benács révén egyenlített. 1:1. A II. félidőben is alacsony színvonalú volt a játék, a kapuk nemigen forogtak veszélyben. A félidő közepétől nagy fölényt har­colt ki Szekszárd és a 35. percben egy szép baloldali támadás után a labda a kapufáról a kaputól 25 méterre álló Simonhoz került, aki felismerve a helyzetet, nagy gólt lőtt. 2:1. Ettől kezdve teljesen a szekszárdiak uralták a mezőnyt és Benácsnak még két gólhelyzete volt, melyből az egyik mellé ment, a másik cselben pedig a kapufa mentett. Az alacsony színvonalú mérkő­gyan is lehetne másképp? A szo­cialista és a kapitalista országok egy bolygón vannak. Igaz, hogy most már kísérleteket teszünk, hogy eljussunk más bolygókra is, elérjük a Napot és a Hóidat, ámde senki sem szándékozik oda átköltözni. Maradjunk csak a mi öreg földanyánkon. A Föld meg tudja adni mindenkinek azt, ami re szüksége van. Csak az kell, hogy az emberek nyugodtan dol­gozhassanak és békében élhesse­nek, azért dolgozhassanak, hogy jobbá tegyék az életet, nem pe­dig hogy pusztító eszközöket ké­szítsenek. Ezért mi szilárdan a békés együtt­élést kívánjuk és mindent megteszünk ennek megvaló­sulásáért. Kedves Elvtársak! — folytatta Hruscsov. — Most poharamat a Szovjetunió és Lengyelország né­pének. testvéri megbonthatatlan barátságára, minden szocialista ország megbonthatatlan testvéri barátságára ürítém. Azt szeret­nénk, ha minden nép között ba­ráti kapcsolatok alakulnának ki. Meg akarjuk teremteni minden nép barátságát, hogy biztosítsuk a tartós békét világszerte! (Taps.) A tőkés országok valamelyik képviselője szemrehányással il­letett, mintha kijelentettem vol­na, hogy mi el akarjuk temetni a kapitalizmust. Már megmondtam; egy dolgot kellene jól megérte­niük. Az imperialisták magul: ás­sák meg sírjukat. Ez az imperia­lizmus természetében rejlik. Már régen kifejtettem, hogyan törté­nik ez, de ők még mindig nem értették meg! Csák egy dolgot szeretnék figyelmükbe ajánlani: tartsák szem előtt, hogy mi fizi­kailag nem- ássuk ezt a sírt, ha nekik annyira tetszik a, kapitalis­ta rendszer; ám; váljék egészsé­gükre és éljenek a kapitalizmus­ban, ámeddig' élhetnek. Agt pe­dig, hogy milyen hosszú lesz az életük, néni tudom. Mi nem avat­kozunk be az ő belügyeikbe, de bennünket se akadályozzanak meg abban, hogy úgy éljünk, ahogy nekünk tetszik. S ne avat­kozzanak be a mi belső ügyeink­be. A népek a?-t a társadalmi rend­szert választják majd — hang­súlyozta Hruscsov —, amely a legjobb életet és fejlődési felté­teleket biztosítja az embereknek Azt, hogy milyen utat köves­senek az emberek, maguk a népek döntik el minden or­szágban. (»Helyes« — hangzik a terem­ben.) zésen a szekszárdi csapat lelkes játékával rászolgált az eredmény­re. Jók: Cser, Sloszár, Simon és Benács, míg a kaposvári csapatból csak Deák játéka érdemel emlí­tést. — KOVÁCS — KOSÁRLABDA TOLNA MEGYE- BÉKÉS MEGYE 58:30 (32:16) Megyék közötti barátságos ko­sárlabda-mérkőzés. Szekszárd, 100 néző. Vezette: Vancsura és Fogarassi. Lanyha iram és köze­pes színvonalú játék alakult ki a két csapat között. 6:2-es, majd 12:6-os tolnai vezetés után a ven­dégek 18:16-ra feljöttek, de a fél­idő végén a Tolna megyei együt­tes jól hajrázott és így alakult ki a 32:16-os eredmény. Szünet után már folyamatosabbak voltak a Tolna megyei támadások. Váloga­tottunk végig'kezében'tartottá a mérkőzés- irányítását és 42:21, il­letve 52:26-os vezetés után alakult ki a végeredmény. Legjobb dobók: Simon 19, Gyurcsákné 15, Bor- csáné 8, Szekeresné 6, illetve Ol- iári 13, Nyíri, 12. , A szovjet Minisztertanács el­nöke ezután megállapította be­szédében,, hogy a kapitalista or­szágok közül a legmagasabb élet­színvonal az Amerikai .Egyesült Államokban van, majd utált a szocialista és a tőkés országok közötti békés versenyre. Ez tisztességes verseny — mon­dotta — és ha a tőkés országokat valami fenyegeti, ez csak győzel­münk lehet ebben a békés ver­senyben. Részünkről a kapitalista országokat sem rakéták, sem légi egységek, sem más hadieszközök nem fenyegetik. A Szovjetunió semmiféle fegyvert nem alkalmaz más államok ellen, ha bennünket vagy barátainkat nem éri fegy­veres támadás. (Taps.) De a gazdasági fejlődésben, a nép életszínvonalának emelé­sében, a munkanap csökken­tésében és az emberek jólé­tének biztosításában majd megmutatjuk, ki a legény a gáton! Ez talán rossz dolog? A két rendszer e békés versenyének nem lesz emberáldozata, nem ke­rül sor vérontásra államok kö­zötti háborúban. Ellenkezőleg, az egyszerű emberek ezen csak nyer­nek, mert kevesebb összeget for­dítanak fegyverkezési versenyre, kisebbek lesznek az adók és a ter­melést teljes mértékben békés célokra állítják át. Hruscsov befejezésül éltette a lengyel népet, a hős lengyel mun­kásosztályt, a lengyel és a szovjet nép közötti megbonthatatlan ba­rátságot, a lengyel kormányt, a Lengyel Egyesült Munkáspártot, a világ minden népe közötti barát­ságot és a világbékét. Jozef Cyrankiewicz válaszában többek között kijelentette: — Felépítettük az új Lengyel- országot és ez a Lengyelország erős nemcsak saját erejénél, ha­nem a Szovjetunióval való barát­ságánál fogya^A lengyel és apák csak azért lehetnek nyu­godtak gyermekeik sorsa felől, csak azért nézhetik félelem nélkül a nyugatnémet militaristák iizel- meit, mert mi most a szocialista tábor soraiban haladunk és ve­lünk van a Szovjetunió — fejezte be beszédét Cyrankiewicz. A strasburgi »Forradalmi Ta­nács« vezetői egyébként nagy szerepet töltöttek be a kémek és diverzánsok szervezésében. 1957 januárjában alakult meg a Ta­nács, s 1957 tavaszán már el is fogták Magyarországon az első kémcsoportot, amelyet Király Bé láé^ küldtek Magyarországra. A strasburgi »Forradalmi Ta­nács« ég általában a magyar amigráció vezetői közönséges szállítói a különböző helyeken és különböző rendeltetésekkel mű­ködő amerikai kémiskoláknak is. Egy ilyen kémiskola működik például a többi között az Egye­sült Államokban, Fort Jackson- ban. Az U. S. News and World Report című lap riportere, mint egy gondos tanfelügyelő — aki idejében töviről-hegyire megvizs­gál mindent, nehogy a gyerekek később megbukjanak — körül­nézett a Fort Jackson-i iskolá­ban. Igaz, itt nem tíz-tizenkét éves szőke, buksifejű gyerekek tanulnak, hanem tizennyolc-har­minchat éves »nebulók«. S nem is a betűvetés csinját-binját ok­tatját számukra, hanem a haza­árulás, a diverzió mesterségét. — Erről az iskoláról, amely az Egye­(Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen a fejlődéssel já­ró nehézsége^ ott is akadnak még bőven, de engedtessék meg a két beszámolót hallgató újságíró vé­leménye is: a két példa mmatja mit jelent a barátok, a segítőtár­sak megválogatása. Ezután a megyében megtartan­dó képviselői beszámolók prog­ramját vitatták meg. — A beszá­molókon — mondotta többek közt Prantner elvtárs — feltétlenül az országgyűlés munkájából és a párt márciusi határozatából, s az addig megjelenő pártkengresszu- si tézisekből kell kiindulni. Ez feltételezi, hogy szó esik a ter­melés problémáiról, a mezőgazda ság helyzetéről, főként a ter- me’őszövetkezetek további meg­erősítésének problémáiról — hisz ez egyéni és közügy is — vala­mint a békeharc kérdéseiről, tör­vények ismertetéséről. A továbbiakban részletesen - is­mertette a megye ipari és mező- gazdasági eredményeit, felada­tait. Hangsúlyozta, hogy a képvi­selők. ahol tartják beszámolóikat foglalkozzanak a helyi kérdések­ké. , összekapcsolva az országos eredményekkel, feladatokkal. Felszólalt Tömpe István elv­társ is, aki többek között a most ősszel kezdő termelőszövetkeze­tei munkájának segítése mellett az ősziek betakarításának fon­tosságáról, segítéséről beszélt. A mezőgazdaságban sokrétű feladat van. a betakarítás során, de eb­Párizs: (MTI) A francia dol­gozók, alighogy visszatértek nyá­ri szabadságukról munkahelyük­re, a szabadságok hónapja alatt is tovább emelkedett árak láttán, új lendületet adtak a bér­mozgalmuknak. A Loire-medence iparvidékén Ríve-de Gier két gyárának munkásai szerdán 24 órát sztrájkoltak. Az állami fegy vergyárak dolgozói országszerte kétórás munkabeszüntetésre Ké­szülnek — ennek időpontját a CGT és a CFTC szeptember 10-re tűzte ki. A fegyvergyárak dol­gozói 12 százalékos béremelést követelnek. sült Államok South Carolina ál­lamában működik, közölt a lap háromoldalas, képekkel gazdagon illusztrált riportot. Érdemes ezt a riportot végig­böngészni. Mindjárt rájövünk, miért a riporter nagy lelkesedé­se. Azért, mert itt képezik ki az amerikai hadsereg új harcosait, a »vasfüggönyön keresztül átme­nekült fiatal lázadók tömegéből« A lap azt is megírja — nehogy valamelyik olvasó azt higgye, hogy a Fort Jackson-i hőspalán­ták egyszerű G. I.-k, közönséges gyalogos közlegényei: lesznek —, hogy az említett fiatalemberek­ből az Egyesült Államok a »kü­lönleges katonák« — »különleges iskolát« végeznek. A cikk még azt is elárulja (vagy elfecsegi?), hogy a Fort Jackson-i csak egy a sok azonos rendeltetésű iskola közül. Nos, tanulmányozzuk ezt az egyet, így megismerhetjük a töb­bit is. Az U. S. News így ír: »Fort Jackson S. C.-ban az Egyesült Államok hadseregének ezen az állomásán a vasfüggöny mögül menekült kommunista ifjúság ki­válogatott csoportját szervezik meg és képezik ki. A kommunis­ta országokból jött menekültek kis csoportja érkezik ide három- négyhetenként. A németországi Frankfurtból, az amerikai hadso reg egy gyűjtőközpontjából kül­dik ide őket repülőgépen, min­den feltűnés nélkül...« Ha a feltűnést kerülik is, nem kerülik a jelentkezők gondos »ki­vizsgálását«. Ne higgye egyetlen nyomorgó disszidens sem, hogy csak jelentkeznie kell, s egysze­riben tejben-vajban fürdő, whis- kit szürcsölő és rágógumit rág­csáló növendéke lehet a kémisko­lának. Az amerikai adófizető pe­dig legyen egészen nyugodt: a hadsereg vezetői gondoskodnak arról, hogy »megbízható« embe­rekre fordítsák a pénzt. A jelent­kezőket hónapokig gondosan »vizsgálják« és jelenleg az ön­ként jelentkezetteknek csak tíz százalékát fogadják el. Ezért van az is, hogy — s most ismét szó- szerint idézünk a cikkből — »ed­dig még nem sokat vettek fel en­nek a programnak a keretében a hadseregbe a több ezer magyar­ból, akik Budapestről nyugatra özönlöttek. Hónapokig tart, amíg leellenőrzik a jelentkezők szár­mazását, s nem volt elég idő ah­hoz, hogy ezt lebonyolíthassák a magyaroknak novemberben kez­dődött tömeges kiáramlása óta«. Szerencse, hogy a riporter meg­nyugtat bennünket: a jelek arra mutatnak, hogy a kémiskola ma­gyar hallgatóinak létszáma rövi­desen növekedni fog, »amit a magyarországi menekült áradat több elfogadott jelentkezőben fog tükrözni«. De erre egyelőre még várni kell. Az Egyesült Ál­lamok hadseregének »speciális kivizsgáló csoportjai« most válo­gatják ki »speciálisan« a disszi- densek közül — kik a legmegbíz­hatóbbak. Értsd: kik gyűlölik legelszántabban a munkáshatal­együttélés szükségességét. Ho­Szombat délutáni sporteredmények Győzött ö Szekszárdi Petőfi Kaposvárott! Pintér István—Szabó László TITKOS UTAKON (59)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom