Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

VILÄG PROT,KT ARJAI. EGYESÜLJETEK! iuuuuuuuuuuuüuuu 1959. szeptember fi. IV. évfolyam 209. szám Ara: 60 FILLÉR 3Cöj zönffiili a káiiyásjzokat A finnországi és a lengyelországi látogatásról, a képviselői beszámolókról és a tsz-ek megerősítéséről tárgyalt a megyei képviselőcsoport Kilencedszer csendülnek ösz- sze a poharak, kilencedszer ün­nepeljük a magyar bányászok napját. Vásárok színes forgata­ga, transzparensek és zászlók; ünneplő ruhába öltözött bányá­szok ünnepelne^ ma. Az ünnep méltó az ünnepeitekhez, azok­hoz, akikre a legnehezebb idők ben is számíthatott a párt, a kormány. Most egy év eredmé­nyeit veszik számba az ünnepi gyűléseken, ekkor kapják kéz­hez a bányák legjobb munká­sai a hűségjutalmat, a kor­mánykitüntetéseket. Még élénken emlékezünk a bányászokra, akik az ellenfor­radalom után, a párt felhívá­sára elsőnek fogtak csákányt, hogy fejtsék a szenet, hogy ne legyen hideg a kórház, a la­kás, az iskola, hogy áramot ad­jon az erőmű, hogy a vasút, az ország vérrendszere áramlani tudjon. S az ellenforradalom utáni első bányásznapon, a kormány és a párt vezetői elis­merésüket fejezték ki. Ma a IX. bányásznapon a párt és kor mány vezetői ismét meglátogat ják'a bányászokat: Salgótarján­ban Kádár elvtárs, Sajószent- péteren Münnich elvtárs kö­szönti a bányászokat; A mai ünnep, nemcsak egy napos, holnap már ismét fo­rogni kezd az akna liftje, szén­nel telt csilléket hoz a felszín­re. S ha a munkahelyről a szén rendeltetési helyére ér, ünnep az a juttatottnak, a kórház be­tegének, a napközik apró lakói­nak, a háziasszonyoknak. S ünnep ez a nap, mert az egész ország, parasztok és gyári mun kasok, értelmiségiek és mérnö­kök emlékezne^ a bányák mun kasaira. Együtt ünnepelnek a nagygyűléseken, este a bálon együtt szórakoznak. Az ország bányászainak e na­pon 270 millió forint hűség- jutalmat osztanak ki, s a ha­talmas összeg csak az anyagi megbecsülés, megyénkből több bányász tegnap Budaoesten volt, a kormánykitüntetést vet­ték át, a bányák ünnepségein kiváló dolgozó jelvénnyel és oklevéllel jutalmazták a mun- kaverseny legjobbjait. S ezt és a bányászok erkölcsi megbe­csülését nem lehet pénzben ki­fejezni, ezt nem lehet millió forintokkal mérni. A szeretetet, a megbecsülést nem pénzért ad ják. Az ország népe fordul ma a bányászok felé, őket köszcín­A Hazafias Népfront megyei irodájának helyiségében ülést tartottak szombaton a Tolna me­gyei képviselőcsoport tagjai. Részt vett a tanácskozáson Töm­pe István elvtárs, a földművelés­ügyi miniszter első helyettese és Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Kép­viseltette magát az ülésen az or­szággyűlés irodája is, Pállá Ká­Milyen megszokott már a hír: új iskolát avatnak megyénk vala­melyik községében. Pedig mennyi munka, mennyi erőfeszítés, meny­nyi öröm rejlik egy ilyen egyszerű hír mögött. És azt csak azok tud­ják, akik részesei voltak a mun­kának, és akik részesei lesznek az új iskola áldásainak. Ezért nem csodálkoztam, amikor könnyet láttam csillogni egyes szülők szemében, amikor felcsen­dültek a Himnusz első akkordjai a palánki új általános iskola ava­tásakor. Az iskola elkészült és immáron az avatásra, az átadásra került sor, amik *, is a harminc­négy tanuló birtokába veszi a tan­termet. Holnaptól kezdve aztán hivatalosan is itt folyik már a tanítás, itt készül a harmincnégy palánki gyerek az életre, tudás­ban, ismeretekben gyarapodva, okosodva. S vajon tudják-e, szüle­iknek mennyi áldozatába, mennyi munkájába került ez az új iskola, hogy ne kelljen újra a betonos raktárhelyiségben megtartani az órákat, hogy ne kelljen szoron- ganiuk, hogy kultúrált, egészséges környezetbe kerüljenek, ahol öröm a munka, öröm a tanulás? A kezdet az volt, hogy három év óta a téglagyár által biztosított betonalapzatú raktárhelyiségben folyt a tanítás. (Annakelőtte pe­dig Szekszárdra kellett bejárniuk a gyerekeknek.) Ez a gyerekek számára nagy megerőltetést jelen­tett és a szülők sem örültek neki. Ebből született aztán az elhatáro­zás. Miért ne legyen Palánkon ál­talános iskola, ha már egyszer mezőgazdasági technikum is van? Az elhatározás megszületett: isko­lát építünk gyermekeinknek. Az építőanyagot, a téglát mun­kaidő után a téglagyári munkások vetették ki. A tégla értéke elérte a hatvanezer forintot. A tangaz­rolyné elvtársnő, az országgyűlés jegyzője személyében. Kaszás Imre, a képviselőcso­port elnöke megnyitója után rá­tértek a napirenden szereplő pon tok megvitatására. Először is Pállá Károlyné elvtársnő beszá­molóját hallgatták meg a 'Finn­országban járt magyar parla­menti küldöttség tapasztalatairól. Sok-sok személyes élménnyel tar­daság munkásai gyalognapszámot és fuvart ajánlottak fel. De nem­csak felajánlották, hanem meg is adták. Segítettek, dolgoztak. Jöt­tek hozzájuk, melléjük a tégla­gyár dolgozói, a palánki hegyi la­kók és mindenki, akinek a gye­reke ebbe az iskolába jár, vagy fog járni. 180 ezer forintot ér az a társadalmi munka, amit a kör­nyék lakói végeztek és körülbelül ugyanennyit adott hozzá a városi tanács. Hát így készült ez a palánki új általános iskola. Ezért mondhatott most megnyitó beszédet Asztalos György, a hármashídi általános is­kola igazgatója és így mondotta él ünnepi beszédét Tancz József elv- társ, a városi pártbizottság mun­katársa. És — természetesen — ennek nyomón mondhatjuk el mi is: jó tanulást kívánunk a harmincnégy palánki általános iskolásnak. Kedden délelőtt ismét ülést tart a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Ezen megvi­tatják a pénzügyi osztály vezetőjé­nek, Vancsa Sándornak a jelen­tését az 1959-es év első félévének költségvetési gazdálkodásáról, a takarékosságai és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos problémákról. A következő napi­rendi pontban a Pénzügyminisz­térium revizori kirendeltségének beszámolóját terjesztik elő és vi­tatják meg a Tolna megyei Ta­nács apparátus területén végzett első félévi ellenőrzésekről. A na­pirendi pont előadója Vereczkei Ferenc, a PM revizori kirendelt­ségének vezetője. A megyei tanács kitolt előadását a jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták. Kü­lönösen az ragadta meg figyel­müket, hogy ott a munkások mennyire örülnek a Szovjetunió­val és a többi szocialista ország­gal kibontakozó gazdasági kap­csolatoknak. Kekkonen elnök is elmondta a delegációnak, érzik milyen súlyos hibát követtek el, hogy 1948-ban megszakították a kapcsolatot a Szovjetunióval. Ezzel szemben egyes tőkés kö­rök- ezt a vitathatatlan tényt igyekeznek megmásítani. Élő cá­folat erre az egyik helsinki hajó­gyár munkásainak véleménye. —> Elmondották, hogy két esztendeig nem tudtak dolgozni. Azóta van munkájuk mióta a Szovjetunió jégtörő hajókat rendelt a gyár­tól. Beszélt ezenkívül Pállá elv­társnő a finn dolgozók nehéz élet- és munkakörülményeiről. Kaszás Imre egy egész más világról, Lengyelországról szá­molt be, ahol egy másik parla­menti delegáció tagjaként járt. Különösen érdekes volt a beszá­molója abból a szempontból, mi­vel két évvel ezelőtt már volt látogatóban Lengyelországban. Szinte fantasztikusnak jellemezle a fejlődést. Az emberek öltöz­ködése legalább 80—90 százalék­kal változott két év alatt, jobban élnek, öltözködnek. A varsói get­tó, amelyet a német fasiszták le­romboltak, akkor még félig-med- dig volt felépítve, s most újjáépül ve, készen áll. szeptember 17-i ülésére vonatkozó v. b. által előterjesztésre kerülő javasolt napirendek anyagának a megtárgyalására is sor kerül. Ennek a napirendi pontnak dr. Tuska Pál, a Tolna megyei Tanács V. B.-elnöke az előadója. Dr. Pol­gár Ferenc, a megyei tanács v. b.- titkárának előadásában előterjesz­tésre kerül a végrehajtó bizott­ság IV. negyedévi munkaterv­javaslata. Dr. Tuska Pál jelentest tesz a személyzeti munkáról.- Szűcs Lajos megyei mezőgazdasági osztályvezető jelentést terjeszt elő a nyári mezőgazdasági munkála­tokról és az őszi munkálatokra való felkészülésről. Ma már nem olyan nehéz a nyersáru elhordók munkája, mint ré­gen, amikor futva kellett a nyerstég­lával tele kocsikat tolni a szárítóhely- re. Kisebb erőki­fejtést, de nagy fi­gyelmet és gondos­ságot igényel a kelleres munká­ja. Márkus Ferenc kelleres úgy végzi ezt a munkát évek óta, hogy miatta nem kell állnia a gépnek, nem válik selejtessé az anyag Naponta 18—20000 nyerstéglát szállít és helyez el a kel- lerszárítóba Átadták rendeltetésének a palánki új általános iskolát (letenyei) (Folytatása a 2. oldalon.) Kedden ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága Bányásznál)! ünnepségek megyénkben: Na§ffflényokon kétmillió forint hűségjutalmat osztottak ki Tegnap reggel kilenc órakor ezdetét vette Nagymányokon a K.. bányásznapi ünnepség. Ekkor yitották , meg a vásárt. A Nép­olt, a Földművesszövetkezet vo- ult ki gazdag áruválasztékkal, ki- áló termékekkel a bányásznapi ásárra. Tegnap este kilenc óra- or műsoros est volt a bányasz- ultúrotthon kerthelyiságében z előadás után reggelig tartó bál olt. Ma tovább folytatódik a ba- yásznapi ünnepség. Reggel fői 6 rakor zenés'ébresztő köszönti a agymányoki bányászokat. Fél 10 rakor ünnepi nagygyűlés lesz, ek­kor adják át a mányoki bánya­üzem dolgozóinak a kétmillió fo­rintos hűségjutalmat. Megjutal­mazzák e napon a kongresszusi munkaverseny legjobbjait és ki­tüntetéseket adnak át a jubiláló bányászoknak. Délután kultúr- és sportműsor, ünnepi vásár teszi színessé, felejthetetlenné Nagy­mányokon a IX. bányásznapot. MA TARTJÄK ÜNNEPSÉGÜKET a mázai bányászok Ma délelőtt a mázai bánya­üzem dolgozói nagygyűlést tarta­nak. Kovács József elvtárs, a szén- bányászati tröszt főmérnöke tart ünnepi beszédet, S*ő adja át a má­zai bányászoknak a hűségjutalmat is. Egymillió-hétszázezer forint hűségjutalmat osztanak ki a má­zai bányászok között, Dó utón sport- és kultúrműsor szórakoz­tatja a mázai bányászokat, majd ezt követően reggelig tartó bál lesz. A bányásznapi ünnepségek már tegnap megkezdődtek Mázán. Reg­gel nyitották meg a vásárt és reg­gel kilenc óráig a földművesszö­vetkezet 110 000 forintos forgalmai bonyolított le. Tegnap a Parla­mentben a mázai bányaüzem ve­zetőjét, Gyorsok Istvánt kormány­kitüntetésben részesítették, A ci scplőeépvezetők versenyében Bárdos Lajos, az ifi traktorosok versenyében pedig Molnár László az első A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága ismét értékelte a csép- j lőgépvezetők közti versenyt. To- \ vábbra is Bárdos Lajos és mun- i kacsapata az első. S most már szinte biztosra vehető, hogy a várdombi gépállomásnak e kiváló , traktorosa lesz a cséplési verseny győztese. Eddig ugyanis 1070-es géppel 703 tonna gabonát csépelt el. A verseny második helyezettje is várdombi, Gábor Jánosnak hív­ják. Ö szintén 1070-es géppel dol­gozik, teljesítése 604 tonna, ami­vel a második helyet biztosította magának. így a harmadik helyre került a cséplés kezdetén élenjáró szedres: Pusztai István, akinek a teljesítése 563 tonna. Mint ismeretes, a gépállomások ifjú traktorosai között is verseny folyik, hogy 1959-ben ki dolgozik legtöbbet. Az ő versenyüket is a napokban értékelte a megyei igaz­gatóság. Az értékelés szerint Mol­nár László, a várdombi gépállo- : más ifi-traktorosa az első, aki a legutóbbi traktoros napon kapott j kormánykitüntetést. Nagy teljesít­ményű lánctalpas traktorral szep- j tember 1-ig 1667 normálholdat ki­tevő munkát végzett. Második Lu- | senszki Ferenc szedresi, aki Ze- lor traktorral dolgozik, a harma- I dik pedig Kovács Péter nagydo- 1 rög:, aki G—35-ös körmös trak- ! tort vezet. A második helyezett .teljesítése 1116. a harmadik helye- 1 zetté pedig 1040 normálhold.

Next

/
Oldalképek
Tartalom