Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1959. szeptember 4. Húsz évvel ezelőtt és most. 1939. — Tehetséges fiatalok tízezrei vágyakoznak az iskola után. Az iskolához azonban pénz kell. A munkások, parasztok és a kisemberek gyermekei előtt nem nyílhattak meg a magasabb iskolák kapui. 1959. — A tanulni szerető te­hetséges emberek tömegeinek vágya teljesült. Akik gyermek­korukban nem .tanulhattak, azok közül most sokan diplomával rendelkeznek, s fontos pozíció­kat töltenek be. A szocialista rendszer szélesre tárta az isko­lák kapuit a tanulni alsaró mun­kások, parasztok és kisemberek előtt. Három emberhez kopogtattunk be Tamásiban. Arra voltunk ki— A TANÁRNŐ Grüb Frigyesnét, a tamási ál­talános iskola orosz nyelvtanár­nőjét otthoni munkájának vég­zése közben találom. A kérdés váratlanul éri. Húsz évvel ezelőtt történt dolgokra nehéz vissza­emlékezni. Grüb Frigyesné, le­ánykori nevén Ferenczi Erzsébet, hosszas gondolkodás után végül sorolni kezdi. Parasztszülők gyermeke va­gyok. Tudja mit jelentett 1939- ben egy négyholdas kisember élete? Nyomort, szegénységet, nélkülözést. Kislány koromban már tarlóra vittek. Korán dol­gozni kezdtem. De a könyvekhez mindig vonzódtam. Mindent el­olvastam, ami csak a Rezembe akadt. Tanulni szerettem volna, de nem lehetett. — Később, negyvenöt után vá­rosba mentem dolgozni. Letet­tem a szakérettségit. Aztán a Lenin Intézetbe kerültem, s az orosz szakon tanultam. Most orosz nyelvet tanítok. A férjem is pedagógus. Tanítványainkat is arra buzdítjuk, hogy igyekez­zenek minél több tudást fel­halmozni. A mostani generáció­nak már ezerszer könnyebb a dolga, s ha szorgalma van, egye­nes úton eljuthat a legmagasabb iskolákig. (Haypál) Amit nem túlórában szoktak elvégezni váncsiak, hogy mit csináltak 20 évvel ezelőtt és mit csinálnak most? A JÁRÁSBfRÓ Dr. Marosi Józsefet, a tamási járásbírót munkájából zökken­tem ki kérdésemmel. Marosi elv­társ hosszasan tűnődik, majd megfontolt, nyugodt hangon vá­laszol kérdésemre. —1939-ben a szüleim urasági cselédek voltak Dalmandon. Én iskolába jártam. Hatan voltunk testvérek és a családunk egy konvencióból élt. Három kilomé ternyire kellett elgyalogolnom az iskolába minden reggel. He­tente kétszer tudtam csak isko­lába menni, a többi napokon az uraság földjén dolgoztam, már tízéves koromban is. 80 filléres napszámért. A sok hiányzás elle­nére is jeles tanuló voltam az elemi iskolában. Továbbtanulás­ra gondolni sem lehetett. Az idén avattak doktorrá. Le­velező úton tettem le az egye­temet. A járásbíróság elnöke va­gyok. Sok munkám van. Holnap polgári pereket tárgyalok és most a perre vonatkozó jogsza­bályokat tanulmányozom. A POSTATISZT Tihanyi József postatiszt rnár nem fiatal ember. Őszülő fejjel kezdett neki a tanulásnak. Ami­kor 20 évvel ezelőtti és jelen­legi helyzete felől érdeklődtem, nevetve mondta: — Ha 1939 után nem jött vol­na egy 1945-ös év, akkor én még most is csak kézbesítő lehetnék itt a postán. Maga el sem tudja képzelni, milyen nehéz volt ak­koriban egy-egy fokkal maga­sabbra kapaszkodni. Akkor is voltak már terveim, éreztem magamban tanulási kedvet, de remény nem volt a tervek meg­valósításához. Ha "kiadó jelölt­té« akartam volna lenni, évekig kellett volna ingyen dolgoznom. — ötvenhat tavaszán fejeztem be eseti tagozaton a gimnáziu­mot. Postatiszti iskolát végeztem és most postai főellenőr vagyok. Aki most nem restelli a fárad­ságot és tanul, az előtt minden kapu nyitva áll. ____________ A minap panaszos levelet kap­tunk egy rokkant embertől. Az egyik földművesszövetkezeti TŰ- ZEP-telepre panaszkodott. Nincs minden községben Tü- ZÉP-telep. Levélírónknak is mintegy 8 kilométerre kellett mennie a szomszéd községben lé­vő TÜZÉP-hez. Kocsit fogadott s azzal ment, hogy beszerezze a tüzelőszükségletét. Valamivel a hivatalos zárás után érkezett a telepre,, de még ott volt a telep­vezető és nyitva volt az ajtó. A telepvezető nem szolgálta ki — mondván — záróra után nincs ki szolgálás. Levélírónk végül is kénytelen volt üresen hazamen­ni, tehát kárba veszett az ideje és a fuvarköltsége. Levélírónk, embertelenségnek nevezi ezt a rideg visszautasítást és hadd tegyük mindjárt hozzá, nem is alaptalanul. Először arra gondoltunk, hogy talán valami hivatalos rendelke­zések, esetleg valamelyik fontos­kodó pénzügyi szakember tiltja, hogy a záróra után kivételes esetben kiszolgáljanak valakit Ezért aztán először az egyik leg­illetékesebbtől, a földművesszö­vetkezet főkönyvelőjétől kértünk felvilágosítást az üggyel kapcso­latban. A félreértések elkerülése végett megmutattuk neki a pa­naszos levelet is. Igazat adott a panaszosnak és kijelentette, hogy semmiféle szabálytalanságot sem követett volna el a telep vezető­je, ha ez esetben záróra után is kiadja a kért árut. Ez egy kivé­teles eset volt ég hát ilyenkor nem lehet mechanikusan ragasz­kodni a zárórához. A telep vezetőjének is megmu­tattuk a levelet és tőle is magya­rázatot kértünk. Emlékezett az esetre, hiszen néhány nappal ez­előtt történt. »Ha tudom, hogy ilyen port ver fel 'az egész dolog, bizonyára nem így cselekszem« — mondotta. Ezután pedig egészen meglepő érvet mondott: »Nehéz lenne hirtelen megszámolni, hogy hány helybélinek tettem meg szí­vességből, hogy záróra után is kiadtam az árut. Már kezdtem megunni, mert nekem végered­ményben nem fizetnek ezért túl­órát. Gondoltam, hogy ha majd visszaküldő^ valakit, a többiek sem jönnek záróra után«. De miért pont a szomszéd köz­ségbe kellett valakit »visszakül­deni«, főként pedig miért egy rokkantat, akinek különben is fárasztóbb az út és nyilván nem mindegy neki, hogy kétszeres fu­vardíjat fizet-e? Az lehet, hogy nem kap érte iúlóradíjat, de hát — bocsánatot kérek — az ember­séges cselekedeteket nem túlóra- díjért szokták végezni. Félreértés ne essék: nem szán­dékunk mozgalmat indítani azért, hogy most mindenki záróra után menjen tüzelőért a TŰZÉP-teíe- pekre, hivatkozva az »emberies­ségre«. Sőt, ha ebből szokást csi­nálnának, az ellen is tiltakoz­nánk, mert nyilvánvaló, hogy az eladó érdekeire is tekintettel kell lenni. De az érdekelt »szomszé­dos« községben még nem is tuda­tosították a zárórát. Ha ezt meg­teszik, minden bizonnyal betartja mindenki az előírásokat, ha pedig nem, úgy nem lesz jogos a rsk- lamálás hasonló esetben. Látszólag kis dologról van szó ez esetben. Ez így is van. de saj­nos, úton-útfélen találkozunk hasonló »apróságokkal«, vagyis olyan esetekkel, amikor emberek sajnálják a csekély »áldozatot« azért, hogy embertársaiknak jót tegyenek. Hát nem szebb lenne, ha embertársainkat is úgy be­csülnénk, mint saját magunkat? Ugyanis nyilván a szóban forgó TŰZÉP-telep vezetőnek sem tet­szik majd, ha alkalomadtán ha­sonló lelketlen elbánásban része­Könyvismeríetés sítik. B. F. A MAGYAR TANÁCS- KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMA ES JOGA (Akadémiai) Tanulmánygyűjtemény. Szer­kesztette: Sarlós Márton. E kötet 11 tanulmánya áttekintő képet ad arról a hatalmas jogalkotó és szervező tevékenységről, amelyet az első magyar proletáruralom szervei a szocialista állam meg­teremtése útján kifejtettek. Az egyes tanulmányok szerzői — egyetemi tanárok és más jeles szakjogászok: Rákos Ferenc, Vas Tibor. Pecze Ferenc, Beér János, Száméi Lajos, Révai László, Sar­lós Béla, Medve Zsigmond, Welt- ner Andor, Hajdú Gyula, Sarlós Márton — mindegyikük a maga szakterületén, új kutatási ered­ményeiket foglalták össze e mű­ben és tudományos megalapozott­sággal, bőséges dokumentum­anyaggal alátámasztva mutatják be a° Tanácsköztársaság magas­rendű állam- és társadalomszer­vező munkáját. Csukovszkij: A BALTI ÉGBOLT (Zrínyi) »A balti égbolt« eddig nyolc kiadást ért meg a Szovjetunió­ban. A könyvből a magyar olva­sók is megismerhetik, milyen volt a szovjet emberek élete a második világháború első két esz tendejében a blokád alá vett Le- ningrádban. A regény szereplői a várost védelmező pilóták, a vá­ros fiataljai és egy asszony, aki szeretetre vágyik férje halála után. A szerző is ott volt Lenin­grad védői között s amiről a könyv említést tesz, mind átélte az író is. Jermilov: DOSZTOJEVSZKIJ (Gondolat) Jermilov nagyszerű Doszto- jevszkij-tanulmánya nagy lépés­sel visz közelebb az ífó megér­téséhez. Hozzásegíti a szakembe­rek szűkebb és az olvasók szé­lesebb körét ahhoz, hogy külön tudják választani a nagy író mű veiben kifejlődő objektív igaz­ságot mindattól a torzítástól, ami művészi géniuszát fojtogatta, ami Dosztojevszkijt a régi világ fog­lyává tette. Az életrajzi adatok közlése mellett Jermilov csak azokat a műveket elemzi részle­tesen, amelyek elgendők ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoz zék előttünk az író világnézeti és művészi lényege. Ezek: a Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű, Ördö­gök, A Kamasz, és a Karamazov testvérek. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás péntek estig: az ország déli felében felhőátvo­nulások, néhány helyen kisebb esővel. Északon nappali felhőkép­ződés eső nélkül. Mérsékelt dél­keleti szél, az éjszakai lehűlés erős marad. A legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: a talaj­menti fagyok megszűnnek. — AMERIKAI "IGAZSÁG­SZOLGÁLTATÁS;. A texasi Houston városában a napokban f elmed tették a 35 éves O'Iirien Rickett nevű fehér embert, aki egy 16 éves néger fiút hátulról le lőtt. Rickett, egy benzinkút ke­zelője akkor lőtte le a néger fia­talembert, amikor az egy kisebb összeütközés után visszaszaladt kocsijába, "Önvédelemből tet­tem — védekezett a fehér — azt hittem, hogy fegyverért rohan az autójához«. A bírónak ennyi vé­dekezés elegendő volt. Rickett szabad emberként távozott a tör­vényszékről, a Melvin Black ne­vű néger fiú pedig, miután 11 hónapig gerincbénulással kór­házban feküdt, belehalj sebeibe. r HÍREK w Lejött a pesti kisiparos Áll a vásár Hőgyész központ­jában. Ho3szú sorban sorakoznak egymás melleit a só.trak. A Tolna megyei Népboll, a hőgyúszi föld- művesczövetkezet vásározó rész­legei, kisiparosok, kiskereskedők sátraiban árulják a méterárut, lábbelit, ruhaféléket, bazárárut. Csaknem a sátorsor felső vé­gén, ahol már ritkul a sátrak közt hullámzó tömeg, meglepően nagy a csoportosulás az egyik árus körül. Félmeztelen, barnára süli fiatalember szorgoskodik a tö­meggel szemben, az asztal túlfe- lén. Tésztát gyúr és egy alkalma­tos szerszámon keresztül nokcd- lit szaggat bélöle. Az asztal egyik sarkán gyorsforraló, azon főzi a kiszaggatott nokedlit, közben megállás nélkül dől belőle a szó: — Nem kell a háziasszonyok­nak órákhosszat vesződni a no- kedli szaggatással. Ezzel a szag­gatóval elkészítik néhány perc alatt. Nem kell mást, csak egy rendes nokedlitésztát gyúrni. Te­het tojás nélkül is, de még jobb ha egy tojással készítik... Fogja — A keringőtői a szambáig címmel szeptember 13-án délután Majoson, este pedig Bonyhádon tart táncbemutatót a Benkő tánc­pedagógus házaspár. — „A Föld legdélibb sarkán” — ezzel a címmel hamarosan el­beszélés gyűjtemény jelenik meg, amelyet a szovjet délsarki expedí­ció tagjai írnak és állítanak ösz- sze. A kisebb történetek beszá­molnak a merész kutatómunka hétköznapjairól, megismertetik e földrész szokatlan jelenségeit. — A szekszárdi járásban mű­ködő kisipari szövetkezetek 1957- ben 12 949 000 forint, 1958-ban 17 801 000 forint, míg ez év első felében 11 020 600 forint értéket BÖGÖSZÓLÖ Ne mulassza el felkeresni szeptember 6-án megnyíló, bővített éttermet, a Tolnai Béke Kisvendéglőt Minden este hangulat, zene, tánc. Nagy választékban minőségi étel, halászlé, ital különle­gességek. Presszó kávé. Szeretettel vár mindenkit a Tolna és Vidéke Körzeti Fölűművesszövetkezet Vezetősége > (12) yiQOOOOOWJUtJtjUtAAAéWUXWiJUUOOOOOOQOCiOOOOOOO a háziasszony ezt a nokediiszag- gatót... Nem kell hozzá szakérte­lem, akár egy ötéves gyerek is elkészítheti... Tessék kérem, így kell csinálni. Es a nokedli egy­forma nagyságú lesz, nem kisebb, nagyobb, mint amikor deszkáról késsel szaggatják. Itt van az új nokcdliszagga.ó kérem, nem drá­ga, csak tizenkét forint. Az ár hallatára az érdeklődök egy része elhúzódik, vagy. egy­szerűen továbbáll. Az árus is lak tikát változtat. — Lejött kérem a pesti kis­iparos. De nem azért, hogy pénzt keressen, hanem hogy megnézze magukat. Tizenkét forint kérem a háztartás áldása, az új nokedli- szjiggató. Csak ez a néhány darab van még, ami a kiállításról meg­maradt... Hát azért mégis... Ez a vidéki nép egyáltalán nem méltányolja, hogy »lejött kérem a pesti kis­iparos«. Már vagy félóra óta be­szél egyfolytában, de még nem akadt vásárló a »csodálatos, új háztartási gépre«. B. I. * termeltek, tehát egyre több érték jut a fogyasztókhoz és nagyobb értékben végeznek szolgáltatáso­kat. — Évek óta visszatérő probléma Dunakömlőóön, hogy vannak még utcák, ahol nincs villany. Jó né­hány háznál például évek óta ké­szen van a belső szerelés. A köz­ségi tanácsnak most rendelkezé­sére áll a szükséges összeg a. kül­ső hálózat felszereléséhez. Mint­egy ezer méter hosszúságú háló­zatbővítésre kerül sor a közeljö­vőben és ezzel végleg megoldódik a villanyvilágítás a községben. — Huszonkilencezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeznek Bonyhádvarasdon az idei község- fejlesztési tervek megvalósítása során. — Tolnai kép díszíti a 10 forin­tos olcsó zseb-fotoalbumokat. Kér­je minden ottani papírboltban, dohánytőzsdében. (x) »ÜTÖTT AZ ÖRA, JOHNNY!« Az észak-amerikai Welleslay- ban a gépkocsik parkolását mérő órákba harangjátékot szereltek. Mihelyt lejár a kocsi parkolási ideje, az óra megszólal és az "Ütött az óra Johnny« kezdetű népdalt játssza. M vj | A mezőgazda fiáíj i § e kiállításon g § tekintse meg a Gerjeni Álla- g S mi Gazdaság által kiállított § 2 2 db 8000 liter tejhátterű nö- S g vendékbikát és a 3 db 6500 0 § literes anjától származó g G üszőket. (5) Q QOO0O0O0O000GGO0O0OO00 Apróhirdetés A TOLNA MEGYEI Népbolt Vállalat felvesz szakképzett asz­talost, festő és mázoló szakmun­kást. Jelentkezni lehet: Tolna megyei Népbolt, Szekszárd, Ga- ray tér 8. (10) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom