Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

1959. szeptember 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A bolhái* nőliüldötiség megyéuklíeii Mint lapunkban már hírül adtuk, tíznapos látogatásra bolgár nőküldöttség érkezett megyénkbe. A bolgár vendégek — akik hét­lator kezdeményezések, ötletes alifások és meggyőző eredmények Csehszlovák kereskedelmi szakemberek véleménye újrendszerű jöldinűvesssövetkezeti boltjainkról főn utaztak vissza hazájukba — megyénk több községét, üzemét, termelőszövetkezetét látogatták meg. Képeink e látogatások alkal­mából készültek. A bolgár asszonyok első útja Dombóvárra vezetett. A járási párt- bizottság épülete előtt több száz asszony gyűlt össze, hogy virág­csokornál, baráti szóval üdvözölje a kedves vendégeket. Szombaton háromtagú cseh­szlovák szövetkezeti küldöttség járt megyénkben: Ladiszlav Ja- nula, a Csehszlovák Szövetkezeti Központ kereskedelmi osztályá­nak vezetője, Frantlsek Schauer, a szövetkezeti központ berende- .-ésellátó osztályának a vezetője és Kovács Imre, a szlovákiai szö­vetkezeti központ revizora. A vendégeket kísérte dr. Seltényi József, a SZÖVOSZ Kereskede­lemszervezési Főosztályának a vezetője, Kovács József, a MÉK igazgatója, Horváth János, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztály­vezetője. A csehszlovák elvtársak az ön- kiszolgáló és önkiválasztó keres kedelmi módszerek bevezetését és eddigi tapasztalatait tanul­mányozták megyénkben. Meglá­togatták a bátaszéki, bonyhádi, dombóvári és tamási boltokat és tapasztalataikról nagyon kedve­zően nyilatkoztak lapunk mun­katársának. Ladiszlav Janula, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy véle­ménye szerint az egyes boltok, mint például a dombóvári cipő­bolt, vagy a tamási élelmiszer- bolt még egy világvárosban is megállnák a helyüket. A boltok berendezése kielégíti a legmoder­nebb igényeket is: praktikus, ké­nyelmes és emellett gazdaságos. Megyénk szövetkezeti kereske­delmi szakemberei megtalálták a módját: olcsón, tetszetős és cél­szerű kivitelben állítják elő a boltok berendezését. Különösen tetszett Janula elv­társnak a bejáratok és a kiraka­tok megoldása. A kirakatokból úgyszólván az egész üzletet át le­het tekinteni: maga az üzlet vá­lik ezáltal teljes egészében ki­rakattá. Ehhez járul még az üz­letek neonvilágítása, amely amel­lett, hogy szép, célszerű Is, lehe­tővé teszi az áruk teljes áttekin­tését az esti órákban. — Bátran alkalmazták az új kereskedelmi formákat és mód­szereket a Tolna megyei elvtár-- sak — mondotta Janula elytárs, és aki bátran újít, az minden el­ismerést megérdemel. Ladiszlav Janula járt Nyuga­ton, a kapitalista országokban, Svájcban, Nyugat-Németország- ban, Angliában, Svédországban, és véleménye az, hogy megyénk új boltjai a nevezett országok nagyvárosaival ig felvehetik a versenyt, pedig ezek az új keres­kedelmi formák ott már komoly múltra tekintenek vissza. Frantisek Schauernek különö­sen régi berendezések célszerű felhasználása tetszett nagyon. Ez nagymértékben járult hozzá az átalakítások költségeinek; csök­kentéséhez. Schauer elvlárs na­gyon ötletesnek tartotta a Dom­bóvári Jármű és Műszaki Bolt önkiválasztó megoldását. Ez a megoldás úttörő jellegű, ezért is számot tarthat a kereskedelmi szakemberek nagy érdeklődésére. Kovács Imre, a szlovákiai szö­vetkezeti központ revizora tanul­ságosnak nevezte az üzletek ész­szerű szakosítását. Elmondotta, neki az ragadta meg leginkább a figyelmét, hogy megyénk keres­kedelmi szakemberei nagyon jól alkalmazkodtak az üzletek sza­kosításában a helyi kereskedelmi lehetőségekhez és sajátosságok­hoz. — Az eredményeket mi sem igazolja jobban — mondotta Ko­vács elvlárs, mint az a tény, hogy jelentősen emelkedik az új­rendszerű boltok forgalma és a kereskedelmi dolgozók, meg a vi­vők is elégedettek az önkiszol­gálás és az önldválasztás mód­szereivel. Hiányolom azonban a nagyobb arányú kereskedelmi pro pagandát és azt, hogy az árakat nem mindenütt és nem elég fel­tűnően tüntetik fel az árukon. Nagyon hasznos és tanulságos volt nekünk is a csehszlovák elv­társak látogatása. Véleményük is megerősítette a kereskedelmi szakembereiket abban, hogy jé úton járnak az új kereskedelmi forrná^ bevezetésében. A cseh­szlovák elvtársak tanácsai hozzá­járulnak a további munka szín­vonalának emeléséhez. Szegedi halászlé Iregszemesén — konzervben Nagy betűkkel írták az ireg- szemcsei földművesszövetkezet 1. sz. italboltjának az ajtaja fölé: FALATOZÖ-BÜFÉ. — Mit lehet itt falatozni? — kérdem farkaséhesen ifjú Tóth Györgytől, az italbolt dolgozójá­tól. — Tessék parancsolni, válasz­tani az étlapról — mondja, s mu­tat a pult feletti táblára, ahol zép rendben sorakoznak egymás alatt az ételféleségek: sertéspör­költ .marhapörkölt, csikóstokánv, bográcsgulyás, szegedi halászlé, vesevelő, tojásrántotta. Elcsodálkoztam. Ilyen nem volt még Iregszemesén. Hogyan fizt-- tődhet itt ki, egy kis faluban ez a nagy konyhavezetés? Ifjú Tóth György felvilágosít, hogy az étel­féleségek: konzervek tulajdon­képpen, s a konzervét melegítik fel és tálalják pár perc alatt a vendégnek. Szegedi halászlét választottam és beültem a belső terembe vára­kozni .Stoppoltam az időt: f perc múlva ott gőzölgött előttem az iregszemcsei fmsz. italboltjában a szegedi halászlé. Nem akarok senkit és semmit érdemtelenül megdicsérni, de meg kell mondanom, finom volt Iregszemesén a szegedi halászlé. S ahogy ott kanalazgattam a prí­ma eledelt, elgondolkoztam: Ml lenne, ha minden faluban beve­zetnék ezt a rendszert? Rájöttem a válaszra is: Emelkedne a ven­déglátó boltok forgalma, örülné­nek a faluba járó éhező vidékiek és ezzel is javulna a falusi ven­déglátás színvonala. —is—os— A Szekszárdon megrendezett nőtalálkozóra a megye minden ré­széből eljöttek az asszonyok, hogy köszöntsék a bolgár vendégeket Pintér István—Szabó László és átadják ajándékaikat. Képünkön a n.agykónyl asszonyküldöttség adja át ajándékát — egy népviseletbe öltöztetett babát — a bolgár küldöttség vezetőjének. Reg rutába! konyhádon A bonyhádi területi KISZ- szervezet va:-árnap járási regruta bált rendeze t, amelyre a járás valamennyi községének regrutáit meghívták. A rendező bizottság úgy tervezte, hogy az új tarta­lommal, új jelleggel felruházott ünnep vvi a járási művelődés' há?r .1 a.; r.d' i . cn rendezik meg, az Időjárás Leav czo^A-enre fordulása miatt azonban a mű­velődési ház nagytermébe kény­szerültek. A rossz időjárás következtében távolmaradt több vidéki regruta, de még így is mintegy hatvan 1 'a'rl jött be a járás községeiből, S ' Cer.” i . közel 500 részivé- i vője veit a bauiak, (54) | Az ellenőrzés után az auto- | busz tovább robogott. A főva- ; rostól alig néhány kilométerre ' látni lehetett a dominikai »►cpité- szét« tipikus -műremekeit-: az ős : lakosság fából épült, palmalevcl- 1 lei fedett kunyhóit. A házak kó- 1 rül gyerekek futkostak: a fiúk ! meztelenül, a lányok kis rongv- , darabbal derekukon. A falvak- : bán néhány hatalmas banánfa j gyümölcse szolgált az év minden szakában az őslakók eledeléül. Két falu között meglehetősen nagy volt a távolság, de a sza­bad területek egyhangúságát gyakran szakították meg kaktusz erdők. A középhegységen átkelve az autóbusz utasai nagy nehezen el­érték a magyar kolóniák Amikor messziről megpillantották új la­kóhelyüket egyikük sem hitte, hogy ez az a korszerű és kényel­mes település, amelyről Covács tábornok olyan hévvel és lelkese­déssel beszélt AuSítriában, de az indulás előtt még a fővárosban is. Távolról inkább egy nagy cir- i kusz szegényes tábor inak tűnt. í Különböző színű f.mázakból áll* 1 a falu, s amikor közelebbről megismerkedtek vele, láttáit, hogy Kovács rútul becsapta őket. A falu közepén hata’mas 'ér várta, hogy park legyen belőle, s a közepén elhelyezzék majd Tri.- jillónak, a -Haza Atyjának-, Do minika diktátorának mellszobra-. A téren deszkából épült temp­lom magasodott, mellette hatal­mas, pajtaszerű raktárépület ter­peszkedett, ennek egyik sarkában volt a mindenható sheriff irodá­ja. A sheriff háza közvetlenül az iroda mellett állt, majd az or­vosi rendelő és a kórház épülete következett, amely mögé az is­kolát építették. Körös-körül szop sorban helyezték el & lakóháza­kat, megszámozva 1-től 200-ig. A kis házak belül két háló­helyiségből és egy lakószobából álltak. A palatetó a rásütő nap­tól izzott és csak úgy ontotta a meleget. A tető és a fal közötti tenyérnyi hézagon a szél fújta he a port, azon át közlekedtek a le­gyek, éjjel a rovarok tízezrei és a mcszkitók. Az ablakon nem volt üveg, csupán lenyitható zsa­lu. A szobák -berendezése« vas­ágyból, gyalúlatlao deszkából ósz- sr.es-egelt asztalból ^ pálmalevc- 1 ékből fonott ülőkéjű két szék­ből állott. Szekrénynek nyoma sem volt, a ruhák szögön lóg­tak. A főépülettől külön állt a konyha, illetve az annak neve­zett bódé. Hullámlemezből épí­tették, s vízcsapot helyeztek el benne. Akárhogyan is kívánták a hideg vizet az új telepesek, a csapokból csak langyos víz csor­dogált. Főzni faszenes tűzhelye­ken kellett, főzőedényül minden­ki csak egy kis literes lábast ka­pott. Az asszonyok úgy segítettek magukon, hogy besorolták a fő­zőedények közé a lavórokat s más edényeket is... Néhány nap múlva Kovács tá­bornok ragyogó Chrysler-kocsiján kísérelével együtt meglátogatta a telepet. Ö, most már nem fogadták olyan örömmel, mint Ausztriá­ban. Az asszonyok mindjárt ne­kiestek, s panaszkodtak az elhe­lyezés és a viszonyok miatt. Kovács, mint mindig, most is nagyvonalú volt: — Aki nincs megelégedve, oár mikor elmehet! — De tüstént meg­ijedt a szellemektől, amelyeket felidézett. A halszáz kolóniára került magyarnak több mint a fe­le azonnal el akart menni. Ko­vács és kísérete sürgősen bele­ült a kocsiba, s onnan szólt ki: — No, ne hamarkodják el a dön test. Néhány nap múlva vissza­jövök! Addig gondolkozzanak! Gondolkoztak, és próbálták meg művelni a földet. A talaj nagyon rossz volt. A völgy, amelyben a kolónia feküdt, valamikor ten­gerfenék volt, korailköveket és megkövesedett csigákat, kagyló­kat találhattak mindenütt. A ho­mokos, laza talajban hét-nyolc százalék sótartalmat mu'r.őtt ki a vizsgálat. A kioszt -sra erülő földeken kaktuszerdő állt, ama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom