Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

1959. szeptember 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött az első bolgár villamosított vasútvonal építése Amikor néhány esztendővel ez­előtt arról beszéltünk, nogy ne­künk is lesz villamos vonatunk, sokak számára ez távoli álomnak tűnt fel. Az év elején hozzáláttunk az „álom” valóraváltásához. A Szófia—Plovdlv 160 kilométer hosszúságú vasútvonal villamosí­tásához. A munkát szakaszokra osztot­ták. Jelenleg a Szófia—Ihtiman útvonalon folyik a munka. Az épí­tők vállalták, hogy az eredetileg kitűzött 1961. július 31. helyett már április 1-én átadják rendelte­tésének ezt a szakaszt. Rendkívül érdekes megoldás, hogy a villanymozdonyok lejtőn haladva maguk is áramot termel­nek. Ezek a vonatok a felhasznált energia 20—25 százalékát vissza­adják a hálózatnak. A Szófia—Plovdiv közötti villa­mosvonal azonban csupán a kez­detet jelenti. 1962. év végéig 400 km, 1965-ig 750 km, 1970-ig pedig 1500 km villamosított vonalat épí­tenek ki. fi téglagyárak munkáját vitatta meg a demkévári párt-végrehajtó bizottság Fontos és időszerű kérdés meg­vitatását tűzte napirendre Dom­bóváron a községi párt-végrehaj­tó bizottság, a három dombóvári téglagyár munkáját, tervteljesíté­sét, a gyárakban folyó kongresz- szusi verseny helyzetét. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üze­mei jelentős tervtúlteljesítést vál­laltak a kongresszusi versenyben. A téglára pedig — a vállalt több­letre is — nagy szükség van, hi­IXövekvő jólét, vidám élet, évről évre jobb gazdálkodás Pillanatképek a szekszárdi Béke TSZ életéből Ülök a motoron, Kiss Antal elv­társ, a szekszárdi Béke Tsz elnöke mögött, s megyünk úttalan uta­kon, egyik tanyáról a másikra. Ütirány: Ózsák-József puszta— Nyámád—Palánk—Előhegy. Vé­gigrobogunk ezen az 1200 holdas mezőgazdasági nagyüzemen. A fá­radság megérte. Sok érdekes és hasznos jelenségnek voltam szem- és íültanúja, MEGVÁLTOZIK# ózsAk-puszta képe Állami gazdaság, vállalat, tsz váltogatta egymást a tulajdonjog­ban ezen az értékes nagyüzemi épületekkel ellátott pusztán. Most a szekszárdi Béke Tsz birto­kolja véglegesen és örökösen az egész komplexumot, s az elhanya­golt épületek új köntösbe öltöz­nek. A szövetkezet építő brigádja máris munkába lépett. Péter Já­nos, Mernyei Károly kőművesek vezetésével tataroznak egy épüle­tet, alakítanak ki belőle 200 férő­helyes sertéshizlaldát. Jövő évben 800 000 forintos ál­lami hitelből felújítják az összes épületet, komfortossá teszik a volt csolédlakásokat. Özsák-pusztán van a Béke Tsz 80 holdas fővetésű silókukorica táblája. Teljes gőzzel megy a si­lózás. Kombájn zümmög a táblán, s vontatók hordják a szecskát a silógödrökbe. A silózásnál dolgo­zik Gellér Istvánné, s elárulja: ta­vasszal léptek be, a munkát jól megfogták, a múlt hónapban hár­man a családból 2100 forint havi pénzelőleget kaptak. Tehát megéri a belépés is, meg a jó munka is. Gellérné csinos, fiatal lánya, Ma­rika az építőbrigádban dolgozik, ott lapátolja éppen a homokot. Eddig 200 munkaegysége van... TIZENEGYEZER BAROMFI Pontosabban 11 641 baromfi ne­velkedik, hízik, vár eladásra Jó- zsef-pusztán. 4000 hathetes csirke, 400 tenyészbaromfi, 241 pulyka és 7000 naposcsibe. A csirkék és a pulykák korszerű gondozásban részesülnek, az ólakban ott függe­nek a napfényt pótló infra-lám- pák, s takarmányuk a sok táp­anyagot egyesítő baromfi tápszer. Komoly bevételt jelent a szö­vetkezetnek a baromfitenyésztés. Az eddigi tapasztalatok meggyőz­ték a szövetkezet tagjait: érde­mes a tenyészetet továbbfejleszte­ni. József-puszta lesz a szövetkezet baromfitenyésztési központja. SZÖVETKEZETI FIATALOK A Sió-parton, az öntözéses ker­tészetben vidáman megy a zöld­babszedés. Tizenként fiatal lány vidámítja itt meg az életet. A lá­nyok között is a legvidámabb a dundi Kovács Marika. Alig látszik ki a nagyperemű szalmakalapból, de öntudatosan mondja: — Én is tagja vagyok a terme­lőszövetkezetnek... Módi János elvtársat, a szövet­kezet párttitkárát komoly beszél­getés közben találjuk odakint a szőlőben. A fiatal Nyitrai Sándor­ral és Hajnes Dezsővel tölti az ebédszünetet. Mindkét fiatal ki­váló pnunkát végez — Nyitrai ál­latgondozó, Hajnes meg kocsis —, s most szeretnék felvételüket kérni a pártba. Ezeket a fiatalo­kat a szekszárdi Béke Tsz nevelte kommunistává. TÖBB MINT 300 000 FORINT ÁLLAMI KEDVEZMÉNY A könyvelés éberen őrködik a 3004/1. kormányrendelet adta le­hetőségek kihasználásán. Lénye­gesen túlteljesíti idén a szövetke­zet árutermelési tervét, s ezért mintegy 80 000 forintos hitelelen­gedést kapnak a Magyar Nem­zeti Banktól. A munkaegységek 80 százalékát pénzben fizetik ki a tagoknak, s így a termények nagy részét értékesítik. Felszabadulnak a benszülött asszonyok Uj-Guineában Az Uj-Guineában élő pápuák között új, felszabadult modern nőtípus van kialakulóban. Ezek az asszonyok ma már szinte tel­jesen egyenrangúak á férfiakkal és tevékeny érdeklődést mutat­nak a közügyek iránt. A bennszü­lött asszonyok befolyása már nem csak a család ügyeiben mutatko­zik meg, hanem kiterjed a helyi kormányzati tanácsokra, iskolák­ra, kórházakra és az iparra is. Az új-guineai pápuák között a nők sohasem éltek olyan tökéle­tes elnyomásban, mint egyes más primitív népeknél, a múltban azonban csak a családon belül lehetett szavuk. Manapság azon­ban — mint ahogyan a Port Mo- resby-ben működő bennszülött ügyekkel foglalkozó minisztéri­um egyik vezetője mondotta: «-Nyilvános gyűléseken közügyek­ben szólalnak fel, ami tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen leit volna.« A bennszülött asszonyok egyre erőteljesebben tiltakoznak a szülők által rájuk kényszerí- tett házasság ellen és követelik azt a jogukat, hogy maguk vá­laszthassák meg házastársukat. SZÓRAKOZOTT PROFESSZOROK Tizenkilenc tűt, 35 csipeszt, 5 pár fogót és 17 »különféle tár­gyat« felejtettek a paciensek tes­tében a kanadai kórházak f.sbő­szei hat ,'v alatt — állrn!1 : meg dr. I,:,'on ■ r. edinourglu orvoskongreaszusoii. — Televízió — utrahanggal. Ult­rahangon alapuló újfajta televí­ziós készüléket szerkesztettek a vízi lények életének tanulmányo­zására a leningrádi elektronikai intézet tudományos munkatársai. Egv külön leges készülék a hang- h’.'lh'.mokat látható képekké ala- ' ' :a és a televízió ernyőjére ve­títi, A gépállomási munkák után 250 ezer forint hitelelengedést kap­nak, mert holdanként több mint 3,5 normálhold gépi munkát vé­geztettek. Kedvezményt kapnak a helyes műtrágyfelhasználás miatt és a beruházások után is. A JÓ PÉLDA JOGÁN Kiss Antal elvtárs, a szövetke­zet elnöke mindenütt ott van. Mo­torja hol itt, hol ott berreg. In­tézkedik, bírál, dicsér és az em­berek bíznak benne, bizalommal fordulnak hozzá legapróbb kéré­seikkel. Az elnök egész életével, minden energiájával a szövetkezet érde­keiért harcol. S ha arról van szó, hogy valakit bírálni kell a szö­vetkezetben, vagy felelősségre kell vonni a lógosokat, Kiss elvtársnak erre is megvan az erkölcsi alapja, mert a felesége a Patyolat igaz­gatói székéből került a tsz-be, s jelenleg a kertészetben dolgozik. Fél napot töltöttem a szekszárdi Béke Tsz-ben. Ez nem sok idő ah­hoz, hogy mélyen elemezhessük egy szocialista mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodását. De ah­hoz elég volt az idő, hogy meg­állapítsuk: vidám élet, egyre nö­vekvő jólét cs évről évre jobb gazdálkodás jellemzi Szekszárd város legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetét. —is---OS--­s zén a mezőgazdaság soha ilyen l nagy igényekkel nem lépett fel az építő- és építőanyagipar, tehát a téglagyárak felé is, mint most, amikor a megyében is új közös gazdaságok tucatjai kezdik meg a munkát. A nagyüzemi termelés­hez pedig gazdasági épületek, is­tállók, magtárak kellenek. A Tég­lagyári Egyesülés négy gyára — köztük a Dombóvár III. üzem is — teljesíti kongresszusi vállalá­sát. A Dombóvár I. és II. gyár­ban viszont nagy a lemaradás, ami összességében rontja az egye­sülés hat gyárának eredményét. A végrehajtó bizottsági ülésen — ahol a gyárvezetők, párttitká­rok és üzemi bizottsági elnökök is részt vettek —, hosszú és alapos vita után állapította meg Balázs Lajos elvtárs, a községi bizottság titkára, hogy a lemaradásnak nem objektív okai vannak. A műszaki feltételek, adottságok lehetővé tennék a tervek túlteljesítését is, e lehetőségek valóraváltását a meg nem felelő munka — első­sorban a vezetés rossz munkája — akadályozza. A téglagyárak párt- szervezetei nem fordítanak kellő gondot a termelés ellenőrzésére, segítésére, ehelyett különböző sze mélyi ellentétek, viták emésztik fel a kommunisták energiáját. Még a III.-as gyárban is, ahol már teljesítették az idei nyersgyártási tervet, jobbak lehetnének az ered­mények, ha szorosabb lenne a gyárvezető és a pártvezetőség kapcsolata. Az I. számú üzem munkaerő- rrchézségekkel küzd. Az indulás — a nyersgyártási idény kezdetén — ebben a gyárban is jó volt. Az el­ső hónapokban úgy látszott, hogy magasan túl fogja teljesíteni' ter­vét. Azóta azonban harmincnyol­cán léptek ki a gyárból. A har­mincnyolc kilépő között — mint a végrehajtó bizottság megállapítot­ta — bizonyára voltak rossz mun­kások is. De mind a harminc- nyolc nem lehetett rossz. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a kilépettek közül többen — akik átmentek a III.-as üzembe — jól megállják helyüket. A kilépettek jelentős része nem „vándormadár”, azok a rossz vezetés miatt mentek el. I Az üzemben rossz a munkafegye­lem. De ez felülről indult el, ma­guk a vezetők sem tartják be a fegyelmet, nem tettek meg min­dent a munkafeltételek biztosítása terén. Bizonylati fegyelem egyál­talán nincs a telepen, az admi­nisztráció, a téglaeladások nyil­vántartása, szállítások lebonyolí­tása, az étkeztetési hozzájárulások befizetésének nyilvántartása te­rén teljes a zűrzavar, ami meleg­ágya lehet a Visszaéléseknek; Nincs meg az a bíráló légkör, amelyben mindenki szabadon kifejtheti a termeléssel és az üzem életével kapcsolatos ész­revételeit. Mint Novoveszky elv­társ, a pártszervezet titkára el­mondta, Molnár elvtárs, a gyár vezetője nem hallgat a pártvezsfő- ségre, nem veszi figyelembe ész­revételeit. — Most már — mondta a párttitkár — nem veszekszünk, belefáradtam én is. És az a baj, hogy a munka, a termelés miatt nem veszekszünk, mert ez vinné előre az ügyet. , A termelés problémáit a nyers­gyártási idény kezdete óta nem tűzte napirendre az I.-es gyár i pártszervezete és a szakszervezet sem. Ugyanez a helyzet a II.-es üzemnél, ahol az intrika, n gyár­vezető hátamögötti suttogás mér­gezi a légkört. Ez ellen nem lé­pett fel a pártszervezet sem, hogy szemtől szembe tisztázzák a prob­lémákat. Ennek „eredménye” —• mint Balázs élvtárs megállapítot­ta — hétszázezer tégla adósság. A II.-es gyárban tényleges nehézsé­gek is vannak, rossz a föld, köves* emiatt gyakori a gépállás. De — amint Várni elvtárs, az Egyesülés igazgatója megállapította, és ez­zel a gyár jelenlevő vezetői is egyetértettek, a 25 százalékot ki­tevő gépállási óráknak legalább fele hanyag munkából adódott. A végrehajtó bizottsági ülés helyes utat mutatott a téglagyá­rak gazdasági vezetőinek, a párt­ós a szakszervezeteknek. Vitas­sák meg taggyűlésen, termelési ta­nácskozáson a problémákat, szem­től szembe tisztázzák a különböző ellentéteket. Fordítsák a kommu­nisták teljes erejüket a termelés nehézségeinek a leküzdésére. Ez esetben még pótolható a lemara­dás. / Pintér István—Szabó László m&m VT KOS UTAKON (56) Azzal kezdte, hogy a gyár épí­téséhez meghívott több Brazíliá­ban élő magyart, akik «tözül né­hány annakidején a fűzfői gyár­telepen dolgozott. Vezetőjük Lő- csös László mérnök alaposan ér­tette a dolgát. Az első időkben azonban nem volt túlzottan szük­ség a szakértelmükre: hiába hi­vatkoztak különböző műszaki kö­vetelményekre, Kovács »tervezte« az épületeket. El is készültek a tervei szerint... A gyár épületei nagyobb pajtához hasonlítanak, amelynek teteje és oldala hul- iámlámpa lemezből épült. Ez­után elutazott Európába, hogy a fegyvergyárhoz gépeket vásá­roljon. Útját siker koronázta; részben Olaszországból, részben Belgiumból sikerült gépeket vá­sárolnia. Csak egy apró szépséghiba volt a dologban. A gépeket, kivétel nélkül mind még 1894-ben készí­tették, s aligha feleltek meg ama »korszerű« fegyvergyár feltételei­nek, amelyet Kovács Ígért a »Ha­za Atyjának*. Kovács azonban nem olyan em­ber, aki az ilyesmi láttán eavat ba jött volna. Hajóval szállították a gépeket Dcnvnikába s megérkező sük után a i i öt "bar át fes ették őket, hogy újaltnak lássanak, — a dolgát valóban értő szakem­bert. Lőcsög mérnök tehát elfo­gadta Kovács ajánlatát, s ott ma radt a gyár felépítése után is. — Több minden nem tetszett neki Kovács működésében, kétszer- háromszor össze is szólalkoztak, s ív?, egyik összeszólalkozás után néhány nap múlva jelentették, hogy -Lőcsös öngyilkos lett«... Ebben az időben fogadta el Kovács meghívását ég érkezett Dominikába egy Király nevű ma­gyar mérnök, egy géppisztoly ter­vezője. Nem sokáig élvezhette azonban azt a jólétet, amelyet Kovács ígért neki meghívó le­velében. Király meghalt »egy va dászaton eltévedt golyótól«... Ott nyugszik a dominikai főváros egyik köztemetőjében, terveit vi­szont Kovács őrzi a páncélszek­rényében. Ugyancsak így járt egy Schreiber nevű mérnölc, aki egy özvegyet és egy árvát hasívott maga után. S a hátrahagyott kü­lönböző terveket Kovács, m.nt a sajátjait adta el a -Haza Atyjá­nak«, horribilis összegekért. S mindig új és új mérnökök ér­keznek az Armériába. Kovács kedveli a magyarokat, amint' mondja azért, mert -soha nem tud megfeledkezni volt hazájá­ról«. A valóságban pedig azért, mert ezek a disszidensek csak­nem minden hidat felégetnek ma guk mögött, s így ki vannak szolgáltatva Kovács kényének- kedvének. Kovács egyébként egész éle- tében azt az elvet vallotta: na- ** gyón fontos, hogy az ember meg­felelőképpen válogassa ki a mun katársait, az üzlettársait. Kovács legbizálmasabb embere és üzlettársa Mr. Ferron, aki a telepeseket Ausztriából Domini­kába kísérte. Mr. Ferron valami­kor angol tengerészül« volt, je­Csak ezután hívták meg megte­kintésükre a -Haza Atyját«. Kovács — természetesen új gé­pekről szóló — számlákkal szá­molt el a -Haza Atyjának« be­vásárlásáról. Trujillo tábornok­nak nagyon megtetszett Kovács -becsületessége«. Korábban Do­minikában ugyanis egyáltalán nem volt szokásos, hogy az euró­pai vásárlási körútra küldött meg bízottak elszámoljanak. A -Haza Atyja« keblére ölelte Kovácsot, s ettől kezdve teljes bizalommal viseltetett és visel­tetik iránta. Kovács örült a biza­lomnak, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy a továbbiak­ban ne kövesse a dominikai -ha­ladó hagyományokat«. Azóta ál­talában ő sem számol el, de ez a -Haza Atyját« nem zavarja ab­ban, hogy továbbra is megtartsa őt bizalmában. Az Arméria, Dominika híres- neves fegyvergyára, amelynek építkezéseiről, mint a -Haza Aty­jának« egyik legnagyobb jótéte­ményéről és országos jelentőségű, történelmi vállalkozásáról óriást cikkekben számoltál!: be a lapok, kezdetben felieteket alkalmazott. Napi hatvan centért, egy dol­lárért robotoltak, s robotolnak ma is. Persze egy ilyen gyár, ha mégoly rozoga fegyvereket ké­szít is, nem nélkülözhet néhány,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom