Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-03 / 206. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1959. szeptember 3. A kiállítás egyik részvevője Győzött a munkás-paraszt szövetség Patronálok látogatása a naki termelőszövetkezetekben Nak község termelőszövetkezeteit a Budapesti Lódén Posztógyár patronálja. Augusztus 29. és 30-án az üzem munkásai látogatták meg a községet. A vendégeket szombaton Szc- beni Kálmán elvtárs, a v. b. titkára köszöntötte. A megbeszélés után közös ebéden vettek részt a vendégek és a helyi vezetők, majd utána min denki elindult a szálláshelyére. Közben a kultúrcsoport tagjai megkezdték a színpad szerelését a kultúrházban. A budapesti üzem színjátszói a »Bukfenc« című zenés vígjátékot adták elő. Pár óra alatt gyönyörű színpadot varázsoltak elő a budapesti dolgozók a községi lakosok segítségével. Tömve volt a kultúrház. A 300 fő helyett 436 szorongott a teremben* de nem volt rendetlenség, jó volt a szervezés. Széles Imre, Simon Jenő és a többiek minden el ismerést megérdemelnek a zavartalan rendezésért. Czeczei elvtárs nak, a Lódén párttitkárának arca sugárzott az örömtől. Ora- vecz Margit elvtársnő, az üzem kultúrfelelőse meghatott szavakkal üdvözölte a község lakosságát és vezette be az előadást. De ragyog az arca a két tsz-elnök- nek Vörös elvtársnakr, Tölösi elvtársnak is. Ehhez hasonló siker csak a szovjet katonák vendég- szereplése volt Nakon. Az előadás végén megismétlődött és nem akar véget érni az előadás közben is sokszor felcsattant tapsvihar. Moharos elvtárs, a naki iskola új igazgatója mondott köszönetét az előadásért és melegében tolmácsolta a kérést, holnap vasárnap újból le kell játszani közkívánatra a színdarabot. A vendégek természetes, hogy megígérték a kérés teljesítését, hiszen ők a legboldogabbak a siker miatt. Utána táncmulatság volt. Falusiak, pestiek, munkások és parasztok szórakoztak együtt. Reggel 4 óráig tartott a vigasság, mégis mindenki talpon lenleg azonban francia útlevél van a zsebében. Világcsavargó és világcsempész, akit Dominikához kötnek az üzletei. Élete legnagyobb üzletét Kováccsal együtt csinálta, s ez éppen most van folyamatban. Ez az üzlet semmi más, mint annak az »Espana« nevű hajónak a megvásárlása, amelyen a magyar disszidensek Dominikába való érkezésük után néhány napig laktak. Az »Espanát« Kovács és Mr. Ferron luxusgőzösként vette, bár arra inkább az öreg, rozzant bárka név illenék. Angliában vásárolták, azzal a céllal, hogy Dominika és Spanyolország között közlekedjék. El is indult első útjára, azonban ócska, elavult gépei a nyílt óceánon felmondták a szolgálatot, s szégyenszemre úgv kellett hazahuzatni. Most »javítják« a kikötőben. Mr. Ferron naponta kijár, hogy ellenőrizze a »javítást«. Ez a javítás semmi másból nem áll, mint hogy igyekeznek előkészíteni azt, hogy u hajóból »tengeralattjáró« legyen A hajón ötezer szegecset kellene kicserélni, ehelyett egyszerűen lehegesztik a szegecsfejeket és lefestik, hogy ne lássa senki, legfőképpen a biztosító társaság embere ne. Hiszen a hajó egymillió dollárra van biztosítva, ennyit vettek fel érte a »Haza Atyjától«, s legcélszerűbbnek az látszik, ha a nyílt tengeren mielőbb a víz alá merül. Részben azért, hogy a biztosító kifizesse az egy- A millió dollárt, részben azért, hogy magával, vigye hullámsírjába a körülötte folyó szennyes üzletek piszkát. Hegy mi lesz az utasaival? Ez sem Mr. Ferront, sem Kovácsot nem aggasztja. Ok nem szentírr.emál.tak, nem érdekli őket néhány tucat ember sorsa. volt már reggel elég időben. Vasárnap reggel volt, az egész falu kitakarítva, kiseperve nemcsak az otthonok, a lakások, de az utak, járdák is. Máskor is megvan ez Nakon vasárnaponkint, de akkor fokozottabban megvolt. A sportműsor már délelőtt megkezdődött. Barátságos mérkőzésen találkoztak a naki férfi és női kézilabdázók a budapesti üzemi csapatokkal. És a sportpálya körül egyformán biztatja mind a kettőt a nézőközönség. — Győztek a vendég kézilabdázók, a nők és a férfiak is. De ez nem baj! A helybeliek viszont igen sokat tanultak belőle. Közben még délelőtt úgynevezett hivatalos megbeszélések is lezajlanak. Czeczei elvtárs, a patronáló üzem párttitkára a helybeli tsz párttitkárokkal, az üzem gazdasági vezető dolgozói a községi ve zetőkkel, a kultúrfelelősök a községi kultúráiét irányítóival beszélik meg a problémákat, a pat- ronálás további, munkáját. Mert nemcsak szórakozás van, hanem munka is és holnap újból dolgos hétköznapok következnek. Délután 2 órakor labdarúgómérkőzésen mérték össze az erőt az üzemi és helyi labdarúgók. — Ebben a számban győztek a na- kiak, de a két csapat úgy vonult le a pályáról, mint két testvér. — Győzött a munkás-paraszt szövetség. De kár, hogy este 6 óra volt és indultak vissza a vendégek. Mindenkit úgy kísértek a helybeliek az autókhoz, mint a legjobb barátot, rokont. Utravalót csomagoltak, keresztnevükön szólították már egymást, mintha nem is 24 órája, hanem hosszú évek óta ismerték volna egymást. — Viszontlátásra Budapesten! —, mert legközelebb mi megyünk, mondták a naklak. És amíg a porfelhő el nem nyelte az autókat, lengtek a kezek, nem akart vége lenni a búcsú-integetésnek. A félben levő szénakazlat letakarta ponyvával — biztos, ami biztos, reggelre megjöhet az eső —, egy villával vetett a jószágok elé. Mivel itatásig volt még jócskán ideje, újságot vett a kezébe, a kiállítási híradó első számát. Névre- szólóan küldték meg neki, mint az egyik kiállítónak. Kenderrel nevezett, és miután különböző bizottságok felülvizsgálták, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatói ott láthatják majd, mindjárt a főbejárattól jobbra, a négyes számú pavilonban; mi lyen kitűnő kendert termelt Bordán Imre a felsőnyéki határban. Újságolvasás közben lepjük meg, azzal a céllal, hogy érdeklődjünk tőle — nyilván felutazik majd Budapestre —, mit vár az idei mezőgazdasági kiállítástól, mi érdekli a legjobban. — Igen, felmegyek majd, azt hiszem, szombathoz egy hétre. Nemcsak mint kiállító, hanem mint néző, érdeklődő is. Két- három napot akarok fenn tölteni, mert nem csupán a kiállítást, hanem a Perbáli Állami Gazdaságban a gépek bemutatóját is meg akarom nézni. — Bennünket, egyéni gazdákat is érdekel, milyen új gépek kerülnek a mezőgazdaságba, milyen munkát végeznek, hogyan válnay be. Az embernek elvégre mindig előre kell néznie. — Előzőén is volt már kiállításokon? — Mint kiállító, az idei kiállításon vagyok először. Járási kiállításokon már többször nyertem oklevelet. A mezőgazdasági kiállításokra már évek óta rendszeresen felmegyek. — Akkor ezek szerint meg tudja ítélni, mutatnak-e fejlődést a mezőgazdasági kiállítások? ^ — Igen. Minden egyes kiállítás fejlődést jelent az előzőkhöz képest. Értékesebb tenyészállatok, nagyobb terméseredmények, újabb és újabb gépek, és egyre nágyobb teret kapnak a nagyüzemi gazdaságok eredményei. Az idei kiállításon a legjobban érdekel az, milyen eredményekkel szerepelnek a termelőszövetkezetek. Négyszáz méter út készül el naponta Szakály térségében Felújítják, újjáépítik a 68-as utat. Kétyen túl néhány száz méterrel úthenger tömíti a frissen hordott földet, nyolc-tíz munkás egyengeti az utat. Kordélyok és teherautók szállítják egyik helyről a másikra a földet, hogy kiegyenesítsék a kanyarokat, hogy biztonságosabb és gyorsabb legyen a közlekedés. A teveli útelágazó már elkészült, a hajtű-ka- nyar már a múlté. Hőgyész községen túl, a dombtetőn, — ahonnan már belátni a festői szép Kapos völgyét — dömperek dübörögnek és markoló gép harapdálja a partot... Útépítés. Mint egy kis gyár, úgy füstöl a négy bitument olvasztó hatalmas üst a szakályi vasútállomás mellett. A füstölgő kazánüstökhöz tartozik még a forgó-kemence, amely szárítja a zúzalékot, a homokot, meg a felvonók, a több És az sem érdekli őket, mi lesz majd azoknak a félvér nőknek a sorsa, akiket ők szállítanak a közép- és észak-amerikai bordélyházakba. A szerencsét lenek szintén dollárokat jelentenek Mr. Ferronnak és Kovácsnak A tábornoki cím is mellékes. Kovács sohasem szenvedett rang és címkórságban. A magas katonai rang nála csak amolyan járulék, amelyet néhány évvel ezelőtt kapott a »Haza Atyjától«, amikor Dominikának fegyveres összetűzése támadt a szomszédos Haitival, és Kovács felajánlotta »katonai szaktudását«. A középamerikai államocskák közötti vil longások kimenetele akkoriban még az észak-amerikaiaktól függött, s Kovácsnak jó kapcsolatai voltak az Egyesült Államok bizonyos képviselőivel. Nos, szó ami szó, a Fruit Company érdekei úgy kívánták, hogy a Dominika—Haiti közötti összetűzés a dominikaiak számára hozzon sikert. Az amerikaiakkal Kovács tárgyalt, vele szívesen »diskuráltak«, hiszen ő egyúttal az amerikai titkosszolgálat em here is. Miután a dominikaiak számára kedvezően végződött a szomszédos országgal való csetepaté, a »Haza Atyja« egyenesen tábornokká léptette elő Kovácsot*.. A tábornok most ott fekszik villájának kellemesen hűtött szobájában, jégbehűtött narancsszörppel oltja szomját, s még mindig gondolkozik. Nem valami jól érzi magát, az utóbbi időben egyre több a kellemetlensége. — Nemrégiben szívattakot kapott éppen akkor, amikor az Azua-i internálótáborból hazatért a fővárosba. Nagyon felizgatta magát. A dlfszldenseket hiába akarta meggyőzni arról, hogy maradI száz fekete bádoghordó, üresen vagy teli bitumennel. Ez a telep az- útépítés szíve... A lakókocsiban Pillér Antal technikus-munkavezető magyarázza, hogy milyen lesz majd az út. Három rétegből fog állni — kötő, profil és záró rétegből. Az útépítés e formája: kötőzúzalékos burkolat. Uj módszer ez, csak néhány éve alkalmazzák. Itt ezen az útszakaszon augusztus 24-én kezdték meg a terítést. Azelőtt az alapozást végezték el, most nár egy hete üzemben van a Keverő telep. Homokot, zúzalékot, kátrányt és bitument főznek össze, óránként egy vagonnal és naponta négyszáz folyóméter útszakaszt terítenek be a masszával. — Jó lesz ez az út — kapcsolódik a tájékoztatásba Müller József munkavezető — nemcsak janalc, minden próbálkozása ered ménytelennek bizonyult. Nagyon elragadtatta magát, s kifakadt a disszidensek előtt. Hiába, öregszik! Elkövette azt a baklövést! Elragadtatásában, mint valami kezdő, a disszidensek orrára kötötte, hogy üzletről és nem emberbaráti akcióról van szó. Vajon mit szól majd az anie rikai Fruit Company képviselője, ha a szerződésben megjelölt időpontban nem adja át a Duverge környéki földeket megművelten, gyümölcstermesztésre előkészítve a társaságnak? Ah, sebaj, majd valakivel kárpótolja őket. Az üzleten nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet... Ugyanerre gondoltak a dissó- densek is az Azua-i internálótáborban. Most már a hőség nem tűnt olyan elviselhetetlennek, s az éhség, a szomjúság sem olyan kínzóak. Az előbb kapták az értesítést, hogy harcuk sikerrel járt, másnap útnak indulnak, visszaszállítják őket Európába. Egyikük — itthon fáradhatatlan könyvmoly — felnevetett. A többiek ráförmedtek: — Hogy lehet kedved itt röhögni? — A Svejk jút eszembe — mondta. — Emlékeztek arra a jelenetre, amikor Svejk szüntelenül azt énekli, hogy »Puch-ner tábornok hajnalhasadáskor parancsot adott«? Nekem folyton az jár az eszemben, hogy »Kovács- Krausz tábornok hajnalhasadáskor parancsot adott«... Most már mások is nevettek. S mint a vásott kölykök, kórusban rákezdték: — »Kcvács-Krausz tábornok hajnalhasadáskor parancsot adott!« (Folytatjuk.) azért, mert mi, hőgyészi munkások vagyunk többségben, hanem azért is, mert ez a vállalat még rossz munkát nem csinált. Sok nehézség van azonban egy ilyen út építésénél. Előfordul, hogy késve érkezik a kátrány, vagy a zúzalék egyik fajtája, de ez még nem nagy baj. Szinte katasztrofális a gépkocsi-ellátás. A 25-ös AKÖV-vel kötptt az útépítő vállalat szerződést, tíz kocsira, de csak hatot tud adni, a hat közül hármat a műhelykocsinál javítanak, és sokszor emiatt órákig áll a keverőtelep gépapparátusa... A WIBAU III. keverőgép kihasználása pedig nagyon fontos, mert a folyamatos üzemeltetés a kifizetődő, rengeteg tüzelőanyag fogy el a várakozással... És ha van is hiba itt az útépítésnél, ha az AKÖV nem is tartja be a szerződését, de az út azért épül. Az Idén hét kilométer utat kellene terv szerint leburkolni, — ez a terv, a valóság az, amit a mun kások mondanak: tíz kilométer hosszúságú utat készítenek el az idén. A három kilométer többlet a pártkongresszus idejére készül majd el. Erről még nem beszélnek nagy nyilvánosság előtt, majd csak akkor, ha a táviratot elküldték híradásként Budapestre, a pártkongresszusra. Fél évvel ezelőtt kerültek nyilvánosságra a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium irányelvei a középiskolai diákotthonok szocialista kollégiumokká fejlesztésére. Az MTI munkatársa tájékoztatást kért a minisztériumban: hogyan valósultak meg ezek az irányelvek az azóta eltelt Időszakban. Mint elmondották, a diákotthonok szocialista kollégiumokká való fejlesztése az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiben, a megvalósítandó feladatok között szerepelt. A párt hívta fel a figyelmet arra, hogy ifjúságunk szocialista nevelésében használják fel fokozottabban a diákotthonok adottságait és n kollégiumi mozgalom haladó hagyományait. Diákotthonokban lakik a középiskolások mintegy huszonkét százaléka, nagy részük — csaknem hatvannégy százalék munkás és parasztszármazású, ezért is elsőrendű feladat az eddiginél magasabb színvonalú, szocialista nevelésük. Február óta az ország háromszáz diáko'thonából tizennégyet fejlesztettek kollégiummá, a most — Érdekelnek a kiállított tér mények, jószágok, a gépek — Jci tudja, lehet, hogy rövidesen szülcségünk lesz rájuy —, de érdekel az is, mit produkálnak a nyugati államok. Olvasom éppen itt, a híradóban, hogy vagy húsz nyugati cég is bemutatja gépeit. Hát ezekre is kíváncsi lennék, milyenek az ő mezőgazdasági gépeik, milyen mértékben képesített ott a mezőgazdaság. Igaz, hogy száz százalékos képet nem tudunk kapni csupán a kiállításon bemutatott •gépeikből, de azért valami alapot kapunk az ösz- szehasonlításhoz, hol tartunk mi és hol tartanak ők. ■— És mint kiállító, milyen eredményre számít? — Hát... mint mindenki, aki a kiállításon szerepel, jómagam is díjra számítok. Végeredmény ben a bírálóbizottságon múlik. A magamfajta gazdának már az is eredmény, hogy a terménye eljutott ilyen nagyszabású országos kiállításra. , — Egyébként arra számítok — mondja végezetül, amikor elköszönünk —, hogy — mint az előzőek — az idei kiállítás is sok újat hoz, sok új tanulságot és tapasztalatot. kezdődő tanév első felében pedig tovább folyik ez a munka. így a tervek szerint az első félév végére összesen mintegy harminc kollégium működik majd az országsán. Az eddigi, viszonylag rövid időszakban szerzett tapasztalatok is igazolják a kezdeményezés helyességét. A kollégiumokban kialakulóban van a fejlett közösségi élet, amelyet az igazgató és a nevelők mellett a fiatalok önkormányzata irányít. ősszel az első tizennégy szocialista kollégiumnak ünnepélyesen átadják a KISZ Központi Bizottsága zászlaját. Államunk a lehetőségekhez mérten fokozottan mind nagyobb anyagi segítséget is nyújt a kollégiumi mozgalom felvirágoztatásához. Legutóbb például újabb összegeket biztosítottak a kollégiumok felszerelésének bővítésére, ellátásának további javítására. A munka még nagyobb lendülettel folyik majd a második ötéves terv időszakában. így többek között öt év alatt a jelenleginél negyven százalékkal több pedagógus működik majd a szocialista kollégiumokban, Kibontakozóban a sokoldalúan művelt, közösségi embereket nevelő szocialista kollégiumi mozgalom I
