Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

1959. augusztus 30.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG

3

A kölcsönös bizalom jegyében

Amikor összetalálkoznak, mint két szerető testvér, meleg szeretettel köszöntik egymást, ösz- szesimul a két jobb, a munkásé és a paraszté, és kézfogásukban szimbolikusan benne van a munkás-paraszt szövetség, az idősebb testvér segítő készsége.

Meleg és meghitt barátság fejlődött ki a két párttitkár, Schmitgál János, a sárpilisi Uj Március Tsz elnöke és Lukácsvári Béla, a tsz-t patronáló Budapesti Kábel- és Sodronygyár párttitkára között. Igazi és mély a barátság, pedig nem régi keletű. Mindössze két-három hónappal ezelőtt kezdődött, amikor a kétezer munkást foglalkoztató gyár elvállalta a 230 tagú sárpilisi tsz patronálását.

Lukácsvári elvtárs és a gyár dolgozói közül jó néhányan, már többször jártak Sárpilis szövetkezeti községben. Bár az üzemiek nem ismerik tüzetesen a mezőgazdaság szerteágazó munkáit, hamarosan megtalálták a közös hangot a tsz-beliekkel. Megtalálták, mert az üzemi mun kásokat is, a tsz-tagokat is egy cél vezeti: a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényének bebizonyítása, az újonnan alakult fiatal tsz megerősítése.

— Üzemünk dolgozói igen komolyan veszik azt a megbízatást, amelyet a párttól kaptunk. Erőnkhöz mérten igyekszünk is segíteni szövetségeseinknek — mondja Lukácsvári elvtárs.

Schmitgál János elvtárs, a tsz párttitkára beszéli, hogy a rövid két-három hónap alatt milyen

jelentős politikai és anyagi támogatást kaptak a patronáló üzemiektől.

— Mint ahogy erről már írtak is az újságban, bizony nehéz volt a kezdet. Először is gazdaságunkban nagy volt a vízhiány. Patronálóink segítségével' ez megoldódott. Háromszáz méter vízvezeték-csövet kaptunk a vízhálózat bővítésére. Ezt követte a villamosítás, amelyhez 12 500 forint értékű huzalt kaptunk, de segítettek az elvtársak a legnagyobb nyári munka végzésében, a gabona betakarításában is. Két tehergépkocsit bocsátott az üzem rendelkezésünkre. Csakis e segítségnek köszönhetjük azt, hogy a gabona betakarításával augusztus 20-ára végezhettünk. Elsősorban az elvi politikai segítségről kellett volna beszélni, amelyet Lukácsvári elvtárs adott 30 tagú pártszervezetünknek. A közgyűlések előtt ugyanis párttaggyűlést hívtunk össze, ahol megbeszéltük a tennivalókat. Ezeken a párttaggyűléseken esetenként részt vett Lukácsvári elvtárs is, és hasznos tanácsokat adott.

A két párttitkár gyakran élénk eszmecserét folytat és a mozgalmi munkában jártas Lukácsvári elvtárs elvileg segíti a tsz párttitkárának munkáját.

A kölcsönös bizalom alapján a munkás-paraszt szövetség erősítése jegyében született meg a két párttitkár, a munkás és a paraszt elvtárs barátsága, amely kihat az egész termelőszövetkezet hagságáraésazüzem dolgozóira. A patronáláson keresztül az üzemi munkás megismeri a falusi ember gondolkodásmódját, a tsz-tagok pedig megismerkednek egy jól szervezett nagyüzem munkásainak életével.

— Szívesen jövünk Sárpilis szövetkezeti községbe — mondja Lukácsvári elvtárs. A sárpilisiek igen barátságosak és vendég- szeretők, ezt tapasztaltuk minden esetben, amikor itt jártunk. Éppen ezért mi is szívesen látjuk őket üzemünkben. Legutóbb 25 kiváló szövetkezeti dolgozót, illetve KISZ-fiatalt láttunk vendégül. A budapesti mezőgazda- sági kiállításra a mezőgazdasági szakembereket hívtuk meg azzal a célzattal, hogy a kiállításon sokat tanulhatnak és tapasztalhatnak.

Szüretre pedig a mi üzemünk kultúrcsoportja jön le Sárpilisre egy egész estét betöltő kultúrműsorral. Politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt segítenek a patronálok. A munkások és a tsz-tagok között hosszabb időre szóló barátság alakult ki és ez a barátság a tsz erősödését, a tagság életszínvonalának emelését segíti elő.

Német nyelvtanítást vezetnek be a kisdorogi iskolában

Még néhány nap és az iskolákban megkezdődig az új tanév. Újra gyerekek zsivajától lesz hangos az iskolák környéke. Benépesülnek a tantermek, az iskolák padjait pedig újból elfoglalják a tanulók.

Kisdorog községben az idei évben 15 000 forintos költséggel tatarozták az iskolákat, s három épületben, két tanteremben kezdik meg a tanítást. Az eddig tanított tantárgyakon kívül a német nyelv tanítását is bevezetik. A községnek ugyanis jelentős szá mú németajkú lakosa van, s a munkás-paraszt kormány nemzeti ségi politikájának megfelelően az 1959—60-as tanévben a kihelyezett nyelvtanár megkezdi a német nyelv tanítását. Az elmúlt tanévben a szülői értekezleteken többször felmerült a szülők részéről ilyen irányú kérés, amelynek a megyei tanács oktatási osztálya eleget is tesz. Hozzájárult a német nyelv tanításához, amelyen több mint 45 tanuló vesz részt. Külön az alsó ,és külön a felső tagozat részére hetenként három óra német nyelvtanítást iktattak a tantervbe.

Kisdcrogon jelenleg három pedagógus hiány van, de kevés a tanterem is, amelynek megoldása folyamatban van. Amennyiben a felettes szervek részéről is meglesz a hozzájárulás, a falubeliek az egykori Dőry-féle kastély átalakítását tervezik iskola céljára. A tervek szerint a tágas épületben helyeznék el a központi iskolát és ezzel együtt megoldódna az óvoda, illetve a napközi otthon kérdése is, amelyre szintén nagy szüksége lenne a szövetkezeti község lakosságának.

Kisdorogon — ahogy a községi tanácsnál elmondták — éveken keresztül, szinte egyik évről a másikra cserélődtek a pedagógusok, nem tudtak gyökeret verni, éppen a lakáshiány miatt. A központi iskola létesítésével ez a gond is megoldódna, a falusiak által kastélynak nevezett épületben két nevelő részére lakás is készülne.

A község lakossága nagy örömmel fogadta a központi iskola létesítésének tervét és az átalakításnál jelentős társadalmi munkát vállalt.

Vizsgát kell tenniök a hivatásos zenészeknek és énekeseknek Hz Országos Szórakoztatózenei Központ felhívása

Az Országos Szórakoztatózenei Központ ez év október elseje és 15. között végrehajtja, megyénk területén a szórakoztató zenészek és'. énekesek vizsgáztatását'.

A vizsgákra jelentkezhet minden személy, aki a szórakoztatózenei területen kíván dolgozni és az ehhez szükséges hivatásos, vagy kisegítő zenész működési engedélyt meg akarja szerezni, a 18 éves kort betöltötte, vagy betölti 1859. december 31-ig és a 45 éves kort nem haladta túl.

Jelentkezhetnek továbbá azok a zenészek és énekesek is, akiknek már vari riíűködési engedélyük és a vizsgán kategória-javítás céljából kívánnak részt venni.

A vizsgára 1959. szeptember 15- ig lehet jelentkezni az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei megbízottjánál. Véghelyi Miklósnál, a Szekszárdi Állami Zeneiskolában. A megbízottnál a vizsgákkal kapcsolatos bővebb felvilágosítás és a vizsgafeltételek beszerezhetők.

Az újhoz húz a szíve

í^sak aki keresztül élte az tud" J ja, mit jelent egy ember számára két világháborúban is részt venni. Vacsik Vince bácsi tudja, mert az első és a második világháborúban is végigszenvedte a katonasorsot. Szívesen csak a Vörös Hadseregben eltöltött időről emlékezik. Sokadmagával Kurszk környékén segítette az orosz testvéreket a fehérek elleni élethalál harcban.

— Mikor elkezdtük énekelni: «Kelj fel, ébredj munkásnép, üsd az urakat...» — mondja oroszul a régi harci dalt — még a környék is belerezdült. S a legszebb emlék, kétszer is beszélt Leninnel és hallotta beszélni a tömegek előtt is.

A fiatál Vacsik Vincét ez a tapasztalás vitte a harcba a történelmet csináló vörösök oldalán. Nem félt az újtól, kész volt életét is áldozni.

Tizenkét lány férjhez menni készül

— Hozományuk egy egész vagyon —

Ma 63 éves, de ma is az újhoz húz a szíve: a madocsai Igazság Termelőszövetkezet tagja. A fent elsorolt múlt is úgy pattant ki, hogy közös vacsorán vettek részt a tsz-tagok nemrég. Itt szólta el magát Vacsik-bácsi, megkérdezve, hogy nincs-e közöttük, aki 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban harcolt. Nem volt senki sem, pedig a közös élményeket milyen jó lett volna újra feleleveníteni. így csak egvedül beszélhetett a nagy élményről.

A tsz-ben a feleségével együtt dolgozik, gondozzák a sertésállományt, amely az évek során ugyancsak megszaporodott. — Még 1954—1955-ben — mondja — csak 20—30 hízót fogtunk be, az idén már 70-et készítek eladásra. Ezek október végére vannak lekötve — teszi hozzá —, de egy hónappal előbb át tudom őket adni.

— Nem mondom, a munkánk is megvan vele. Hajnali négykor már fenn vagyunk, forr a víz, kezdődik a munkánk. A hízók mellett van még 74 darabból álló

öthónapos malacfalkánk is. Soha nem felejtem el — jól esett a dicséret — amikor azt hallottam, hogy a környéken is nehezen lehetne találni hasonló jó malacokat.

Ezután már a további tervekbe is bepillantást nyújt, mert elmondja, hogy most nyolc anyakocájuk van, de jövőre legalább tizenötre szaporítják fel az állományt.

Bizonyára a jószágnevelés szerelmese amit mutat az is, ahogyan beszél a gondjaira bízott állatokról. — Azt az örömüket kellene egyszer megörökíteni —■ mondja az állatokról — amint kihajtom őket a Dunára, játszanak, ficánkolnak a vízben...

Nem kis öröm ez a gondozónak sem, hót még a jövő hónapi esemény. Ekkor fialnak le a kocák: — Lesz malac egy nyalábbal megint — mondja örömmel.

— Igaz megvan a munkánk velük, de megtaláljuk a számításunkat is — mondja búcsúzóul. — Nem cserélném én már a mostani életemet a régivel semennyi pénzért.

(i—e) ,

Komlószüret

A lányok úgy fogják körbe a kendertáblát, ahogyan a Zetor körbehaladva vágja. A rendre vágott kendert rakják markokba. A tűző nap alaposan megizzaszt- ja őket, mégis jókedvűek, vidámak. Megszokták már a tűző napot, a munkát — így nem is olyan nehéz. És cserjések, sokat tudnak beszélni, a munkáról, a szórakozásról, ruhákról — mindenről ami tizenhat-húsz éves lányok életét kitölii.

— Jössz fürödni délután? — kérdezi László Rózsi barátnőjét, Pápai Rózsit, amint összeérnek a marokszedésnél.

— Persze, hogy megyek. A legszívesebben most is a vízben lubickolnék — törli magáról az izzadtságot a másik Rózsi. — De hát senki nem rakja le helyettünk a kendert.

Mindketten a tavasz óla dolgoznak a szövetkezetben. László Rózsinak vagy százharminc, Pápai Rózsinak 100 munkaegysége van eddig. m

— Milyen jövedelemre számítanak? — kérdezem őket beszél geiés közben.

— Még nem tudjuk pontosan, de legutóbb tizenkét forint előlegei fizettek egységenként — mondják szinte egyszerre.

— Mit vásároltak a kapott ősz- szegből?

A két lány gondolkodik egy darabig. Pápai Rózsi szólal meg először:

— Én ruhát re tan... meg ami kell a staffirungaoz..

— É.i men... mi meg— szobabútort — válaszol László Rózsi.

— Akkor ezek szerint a férjhez menésre gondolna^ már?

— Mi? Mi nem, dehogy... sza- bódik a két lány.

— Hihetetlen. Hiszen minden lány férjhez akar menni.

— No, azért ne higyje, hogy nem akarunk. Nem akarok örökké lány maradni — böki ki végül is László Rózsi. — Csak hát... nem akarunk semmi nélkül férjhez menni. Előbb megkeressük, ami kell.

— Akkor ezek szerint férj jelölt is van már?

— Miért ne lenne. Lehet, hogy még az idén meglesz áz esküvő — válaszol Pápai Rózsi. '

— És Ö? ö is a szövetkezetben dolgozik?

— Igen.

— Akkor tehát mindketten egy forma hozományt visznek a házasságba — az egész dunakömlődi határt, többmilliós vagyont. Hány lány dolgozip a szövetkezetben?

A lányok összedugják a fejüket, úgy számolják:

— A Müller Kati, a Lizicai Mar gil, a Dávid Csőre, a Bözsi, a Mari... Tizenkettő...

— És mindegyiknek van adva rló ja?

— Miér' ne lenne?

Tizenkét lány. aki nap, mint nap .ott dolqozio a szövetkezetben, kukoricát kapál, szénát gyűjt. árit. a gépnél dolgozik, vagy a kenderföídön, azért, hagy öl özködhes-en, gyűjtse a kelengyére valót, öltözködnek, úgy h-gv — Si.no-, István tanácselnök, sztri i — a 'rdsf i'nyák s? különben. Szóval, érdemes őket

megnézni, ha vasárnap kiöltöznek. Telik, miből.

Weisz Máriát, Müller Erzsébetet kérdezem, ők mit vásároltak az előlegből.

— Ami egy lánynak kell — válaszolnak. — Staffirungot. Törülközőket, ágyneműt, lepedőket, szó val, ami kell. Meg ruhákat.

— És a zárszámadás után?

— Az ősszel bútort akarok ven ni a keresetemből, majd apu- káék adnak hozzá még pénzt — mondja Müller Erzsi.

— Én meg ruhákat. A bútorral még várok.

Vásárolhatnak, hiszen lesz mi- ből. Erzsinek 173, Marikának 162 munkaegysége van eddig, és amint rebesgetik, ölvén forint körül lesz a munkaegység értéke. Csinosan öltözködni, kelengyét gyűjteni, szórakozni, férjhez menni — ez a dunakömlődi szövetkezet lányainak vágya, kívánsága. És lassan mindegyik teljesül.

— Nagyon szorgalmasak a »lányaim« — mondja a munkacsapatvezető, a Joli »néni«. (Mert a »néni« sem sokkal idősebb lányainál.)

— Egy vasárnap aratóbrigádot szervezett a KISZ-szer vezet, korábban két vasárnap kapáltak Beneveztek az ifjúsági kukorica- termesztő versenybe, külön táblájuk van. A lányaim is nagyon szorgalmasai:. Férjhez is adtuk őket, vem sokára.

Amilyen gazdagon házasodnak, nem is lesz nehéz.

BOGNÁR ISTVÁN

Több mint százhúsz asszony, lány és fiatal fiú tépi a komlót Iregszemcsén a kutatóintézet gazdaságának tizennégyholdas komlótábláján. Kovács Sándorral, az intézet fiatal kutatójával járom a levegőtlen komlósorokat a tikkasztó melegben. Tőle tudom meg, hogy Iregszemcsén sikerrel termelik ezt az értékes növényt: hol- dankénti átlagterméseik évek óta magasan meghaladják az országos átlagot. Tavaly is 400 mázsa volt Iregszemcsén a termésátlag, amikor országosan 176 mázsát szüreteltek egy holdról. Dr. Igmándi Aladár országos komlószakértővel is összetalálkoztunk, ő is nagyon kedvezően nyilatkozott az iregszemeseiek eredményeiről.

Lelkes szakemberek foglalkoznak itt a komlótermeléssel. A fiatal kutató, Kovács Sándor is szívügyének tekinti a magyar komló- termelés sorsát, hisz mint mondja: az országban csak 600 holdon termelünk komlót, amikor is sörgyáraink szükséglete meghaladja ■rio holdas terület termését. Igényeinket importból elégítjük ki: Csehszlovákiából, Nyugat-Német- országból és Belgiumból hozunk be komlót, drága valutáért.

Hasznos dolog tehát a komlótermesztés! Igaz, hogy komoly beruházások kellenek a termelés megkezdéséhez és utána is sok munkát igényel a komló, de megéri, mert

termése holdanként 5000 forint tiszta jövedelemmel téríti meg az áldozatokat.

Lehet a jövedelmet növelni is: a munkafolyamatok gépesítése és a hozamok növelése még jövedelmezőbbé teszi a termelést. A gépesítés elősegítésére dr. Igmándi Aladár új sorköztávolságokat javasol bevezetni. A hozamnövelésre Iregszemcsén is kísérleteket végeznek. Vagy nyolcféle kísérletről beszélt Kovács Sándor, amelyek közül a legfontosabb az úgynevezett pozitív szelekció: a

jó termő ogyedek kiválogatása, megfigyelése és szaporítása.

Az iregszemcsei komlótövek árnyékában tépi a fürtöket a 81 éves Kovács Pali bácsi is, az ország legöregebb komlómunkása. Harminc éve foglalkozik komlótermeléssel, s esze ágában sincs abbahagyni még a munkát. Róluk is kell szólni: a kiváló szüretelők- ről. Süveg Erzsébetről, Orbán Istvánnéról, Tóti Mihálynéról, akik a 17 kilós átlaggal szemben 24—27 kilót szednek le naponta.

A jövő évben még 6 hold komlót telepítenek Iregszemcsén, s a meglevő területeken is emelkedni fog a termés a kísérletek és új termelési eljárások bevezetése gyű mölcscként. Kell is ez. hogy az elkövetkezendő években inkább exportáljunk, mint importáljunk ebből az értékes növényből.

—is —os -