Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-02 / 153. szám

2 TOI,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. július 2. Kozlov látogató körútja az Egyesült Államokban A New York-i szovjet kiállítás hatalmas sikere New York, (MTX): A TASZSZ tudósítója beszámol a New York-i szovjeé kiállítás első napjáról. A kiállítás kapuit ugyanis kedden délelőtt 11 órakor nyitották meg a nagyközönség számára. De már jóval előbb hosszú sorok várakoz­tak a kiállítási palota előtt. A megnyitást követő első negyedórá­ban már minden kiállítási fterem zsúfolásig megtelt. A nyugati hírügynökségek fi­gyelmüket Frohl Kozlov amerikai látogatásának eseményeire össz­pontosítják. Mint ismeretes, a szovjet minisztertanács első elnök- helyettese a New York-i kiállítás ünnepélyes megnyitása után ked­den reggel megkezdte kéthetes amerikai látogató körútját. Első­nek egy New York közelében levő játékárugyárat tekintett meg, majd néhány órát töltött a New Jersey állambeli Camden hajó­gyárában, ahol atommeghajtású kereskedelmi hajó épül. A hajó­gyár megtekintése után a gép­kocsikaraván tikkasztó hőségben folytatta útját a Delaware-folyó hídján át Philadelphiába. Lee Linder, az AP tudósítója írja, hogy Frohl Kozlov mindkét gyárban barátságosan elbeszélge­tett a munkásokkal. Érdeklődött munkakörülményeik és bérük iránt. A munkások szívélyesen fo­gadták a szovjet államférfit és a játékárugyár dolgozói egy élet­nagyságú hajasbabával kedves­kedtek neki. Kozlov megköszönte az ajándékot és közölte, hogy ha­zaviszi 11 éves Olga nevű kis­lányának. A szovjet államférfi és kísérete Philadelphiában repülőgépre szállt és helyi idő szerint délután 5 óra­kor érkezett Washingtonba. Koz­lov a repülőtéren rövid rádió- és televízióbeszédet mondott. Beszé­dében síkraszállt amellett, hogy teremtsék meg azt a szoros ba­rátságot, amely a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat a második világháborúban egymáshoz fűzte. Reményét fejezte ki, hogy a Wash­ingtonban folytatandó tárgyalásai alkalmat adnak a két kormány képviselőinek az alaposabb köl­csönös megértésre és azoknak az egészségtelen körülményeknek a felszámolására, amelyek a szovjet —amerikai kapcsolatokban évek során felgyülemlettek. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet—amerikai barátság döntő tényező a világbé­ke fenntartásában. A szovjet minisztertanács első elnökhelyettese beszédében hang­súlyozta, hogy az Eisenhower el­nökkel és más vezető amerikai személyiségekkel a szovjet kiállí­táson történt első találkozás után az a benyomása, hogy az Egyesült Államokban is kívánják a barát­ság és a kölcsönös megértés el­mélyítését a Szovjetunióval. A szovjet államférfit a repülőtéren Richard Nixon, az Egyesült Álla­mok alelnöke fogadta, és üdvözlő beszédében kifejezte reményét, hogy a washingtoni tárgyalások hasznosak ' lesznek az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló bizonyos problémák ren­dezésére. Kozlov a repülőtérről a szovjet nagykövetségre hajtatott. iostiseScta Melezicllt a baSti országok munkásérSekezlete Rostock, (ADN): Keddsr> Ros­tockban befejeződött a balti or­szágok és Norvégia munkásérte­kezlete. Az értekezleten több ok­mányt elfogadtak. A balti államok és Norvégia szervezett dolgozóihoz intézett felhívás követeli: létesítsenek atomfegyvermentes övezetet és kössenek megnemtámadási szer­ződést a Balti-tenger térségében. Vegyék fel a diplomáciai kapcso­latokat a Német Demokratikus Köztársasággal, szüntessék meg a kereskedelmet gátló akadályokat és könnyítsék meg a balti orszá­gok közötti utazásokat. Az értekezlet a genfi külügymi­niszteri konferencia résztvevőihez intézett levélben hangoztatja, hogy támogatja a Szovjetunió és az NDK javaslatait a német béke- szerződés megkötésére és a Nyu- gat-Berlin megszállási rendszer megszüntetésének ügyében. Albán pártküldöttség érkezett Berlinbe Berlin, (ADN): Kedden Liri Be- lishovának, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével albán pártküldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba. Fokozódik az amerika-ellenesség Japánban India és Kína barátságát ünnepelték a Pancsa Sila napján Újdelhi, (MTI): Mint a TASZSZ ! jelenti, Delhiben, Kalkuttában, Madraszban és India több más városában kedden megünnepelték az indiai—kínai közös nyilatkozat aláírásának ötödik évfordulóját, a Kairó. Hammarskjöld ENSZ- íőtitkár, aki kedden érkezett Kai­róba, szerdán tárgyalt dr. Fav- zlval, az Egyesült Arab Köztársa­ság külügyminiszterével. Megfi­„Nagy takarítás“ Berlinben „Pancsa Sila napját”. (Mint isme­retes, az 1954. évi indiai—kínai közös nyilatkozat hirdette meg a békés együttélés öt alapelvét, a Pancsa Silát.) gyelők véleménye szerint tár­gyalnak majd az „Inge Toft” ha­jóról, amelyet feltartóztattak a szuezi-csatornán, a palesztinai me­nekültek problémájáról, valamint az EAK és Jordánia közötti ha­tár lezárásáról. Tokió, (MTI): Az okimavai re­pülőszerencsétlenség miatt a Ja­pán Szocialista Párt parlamenti csoportja elhatározta, interpellá­cióban követeli a kormánytól, hogy tegyen intézkedéseket s a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló esetek, jelenti a TASZSZ. Mint ismeretes, Okimava szige­tére amerikai lökhajtásos vadász­gép zuhant, emiatt több ember meghalt és megsebesült, öt lakó­ház leégett. A szerencsétlenség újból bebizonyította, milyen ve­szélyt jelentenek a japán népre az amerikai «támaszpontok. Eljött az ideje — mondja Cu- cura, a japán békebizottság tagja a TASZSZ tudósítójának, hogy a kormány követelje az amerikai csapatok haladéktalan kivonását, lemondjon a nukleáris fegyverke­zési tervekről, megszüntesse a ja­pán területen levő amerikai tá­maszpontokat. Pintér István—Ssahó László Hammarskjöld Kairóban, tárgyal A demokratikus Németország Nemzeti Frontja és a nagy-ber­lini városi elöljáróság áprilisban berlini »nagytakarítási versenyt« hirdetett. A »nagytakarítás« há­rom szakaszában legjobb ered­ményeket elért kollektívákat pénz és egyéb értékes jutalmak­kal — így például televíziós ké­szülékkel. rádióval, klubberende­zéssel, stb. — díjazzák. Az első szakasz május 1-én zárult le. Ebben az volt a fel­adat, hogy az utcákról teljesen takarítsák el az építkezéseknél visszamaradt törmelékeket, tün­tessék el a házak homlokzatáról, az oszlopokról a régi falragaszo­kat és gondozzák szépen a tere­ket, különösen a lakóházak előt­ti kerteket. A »nagytakarítás« második sza kasza a »Neues Deutschland« sajtónapjáig tartott, a harmadik pedig október 7-ig. a Német De­mokratikus Köztársaság kikiáltá­sának tizedik évfordulójáig. A berlini úttörők is kiveszik részüket a társadalmi munkából. Elvállalták, hogy fából 400 da­rab szemétkosarat készítenek, s azokat színesre festve elhelyezik a tereken és a parkokban. 7. Gyulai eltette a pénzt és meg­kérdezte: — És Salzburgban? — Ott nem lesz szüksége pénz­re... Az állomáson, az óra alatt várja a CIC beosztottja... Ö fog­ja megszólítani, már ismeri ma­gát fényképről. A többit majd ő mondja el... Gyulai elbúcsúzott, s indult, hogy teljesítse az ezredes utasí­tásait. A vonaton aludni próbált, de sehogyan sem jött álom a sze­mére. Agya lázasan dolgozott. Hogy lesz, mint lesz ezután? Va­jon milyen veszélyek leselkednek majd rá, hogyan járhat majd azon az úton, amelyen máris el­indult. bár egyenesen, kereken eddig még nem mondták meg neki, hogy az ő szolgálatait is igénybe veszik. S vajon, ha majd az amerikaiak lesznek az urak Magyarországon, miképpen jutal­mazzák meg őt szolgálataiért? Azt, hogy elfogadja-e majd a megbízásokat, vagy sem, egy pil­lanatig sem latolgatta. Kedvére való volt a dolog, meg aztán any- nyi tapasztalata már volt, hogy nincs sok választása. Éppen eleget fecsegett ahhoz, hogy ne merjen visszatérni Ma­gyarországra, még ha különben el is szánná magát a hazatérés­re. »Persze — nyugtatta meg ma­gát Gyulai — eszem ágában sincs hazamenni.« Salzburgban az állomáson való­ban megszólította egy férfi. Nem tudott magyarul, németül kérdez­te meg, hogy ő-e Gyulai, s ami­kor »ja«-val válaszolt, intett ne­ki, hogy kövesse. Az állomás előtt kis, drapp sze­mélygépkocsi várt, amelyet a CIC-üpynök maga vezetett. Be­szálltak, elhajtottak. A kocsi Összeült az elnökválasztó szövetségi gyűlés IXy ugat-Bér linken Berlin: (MTI) A DPA jelentése szerint szerdán délelőtt Nyugat- Berlinben összeültek az elnökvá­lasztó szövetségi gyűlés tagjai, hogy megválasszák Nyugat-Né- metország új elnökét. A testület ülését Gerstenmayer a nyugatnémet parlament elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a testület nyugat-berlini tagjai is ugyanolyan szavazati joggal ren­delkeznek, mint a többiek, mert a nyugatnémet alkotmány Nyu- gat-Berlint a Némeé Szövetségi Köztársaság részének tekinti. Új élet sarjad a Góbi-sivatagban Irta: G. DELEG Az egykori utazók úgy írtak a Gobi sivatagról, mint a szakszóul cserjék és a borsófák, a kopár és néptelen föld, a zsugori és zord éghajlat hazájáról. Azelőtt alig lehetett bejárni ezt a terü­letet, mert útjai sokszor áthatol- hatatlanok voltak. De ha az uta­zó ma kíván megismerkedni ez­zel a területtel, gépkocsik, vasút­vonalak és repülőgépek állnak rendelkezésére. Napjainkban a Gobi sivatag ér­dekességeit nem a furcsa sivatagi állatok, a kies természet csodát jelentik, hanem az egész terü­letet átfogó alkotás és munka. A Gobi sivatag déli és keleti részén egyre több kollektív állattenyész­tő gazdaság alakul. Napról napra növekszik az állatállomány. A déli területeken Tavan-Tolgoj térségében szenet bányásznak, s ezt a területet az ország üzem­anyagtartályának nevezik. A Go­bi sivatag tavai só és salétrom gazdagok. A Gurvan völgyben évente sok száz tonna sót hoznak felszínre. A Gobi sivatag mélyén értékes topáz, türkiz, pirit, hegyi kristály és márvány lelőhely ex rejtőznek. A talaj, amelyet hosszú ideig terméketlennek és zsugorinak tartottak, most gazdagon oszto­gatja áldását. Mindenütt bősé­ges krumpli, káposzta, hagyma, dinnye és kukorica termés érik. Régebben a Gobi sivatagban utazók óriási víztartályokat ci­peltek magukkal, hogy megme­neküljenek a szomjhaláltól. Ma már erre nincs szükség. A Góbi sivatagot behálózzák a kutaif és fúrótornyok. A mongol kormány és párt bölcs politikája, valamint a Szov jetunió önzetlen segítsége ered­ményeként, a néptelen puszta­ságban jurták, települések és vá­rosok épültek. Ezeket utak, és hírközlési eszközök kötik össze egymással. A Gobi sivatag lakói területük igazi gazdáivá lettek, akik olyan vlrágoskertté változ­tatják területüket, mint ahogy a mesében és a dalokban egykor megénekelték. A Gobi sivatag lakói büszkén beszélnek arról, hogy sivatag te­rületén lévő négy ajmakban több száz mezőgazdasági egyesülés jött létre, amelyek sokezernyi ál­lattal rendelkeznek. Ezek az egyesülések most a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Ezzel párhuzamosan egyre több új egyesülés alakul ki. A Mongol Népi Forradalmi Párt XIII. kong resszusát követően például meg­sokszorozódott az egyesülések száma. A mezőgazdaság fejlődése mel­lett rendkívül szembetűnő az ipa ri előrehaladás. Sok ezer méter mélyről feltör az olaj, amelyet korszerűen felszerelt gyárak fel­dolgoznak. Az egykori nomád pásztorok szakképzett olajmunká sokká váltak és az olajtelepek vá rosaiban laknak. Munka után klubok, színházak várják őket. A kelet-góbi Szajnsande Aimak vasúti és légi közlekedési köz­pont. Itt számos könnyűipari gyá rat és ipari szövetkezetét talál­hatunk. Egy másik városban, Dalanzadgadban gyönyörű par­kok tarkállnak, amelyekben sok ezer fa és virág pompázik. A teve, mint egyetlen közleke­dési eszköz, mér csak a-'mongo­lok dalaiban maradt fenn. A Go­bi sivatagot vasútvonal szeli át, amelynek mentén viruló városok helyezkednek el. A góbi ajma- kokat telefon, távíró és rádió köti össze. A lakosság jóléte nap­ról napra emelkedik. Ma már a múlté,, az a szólás-mondás, ame­lyet Szuhe, a »Kollektíva ereje« egyesülés pásztora mondott el. így hangzik: »Inkább síületek a városban rovarnak, mint a Gobi sivatagban embernek«, Mongólia leghatalmasabb gaz­dagsága munkaszerető és bátor embereiben rejlik. S ezek mun­kája nyomán új élet sarjad a Go­bi sivatagban. egy épület előtt állt meg, s az idegen Gyulait bevezette egy szo­bába, majd megérkezett a tol­mács, s megkezdődött az adatfel­vétel. Ahogy a kérdésekre válaszolt, észrevette, hogy itt már sok min­dent tudnak róla. Az adatfelvé­tel után ugyanaz a férfi, aki az állomáson várta, elkísérte egy fo­gadóba. A tolmács előzőleg meg­mondta Gyulainak, hogy másnap érte mennek, , szeretnének vele egy kicsit elbeszélgetni. A CIC salzburgi központjában nem végeztek olyan alapos mun­kát, mint az előző kihallgatások alkalmával. Itt mindössze há­rom-négy óra hosszat beszélget­tek Gyulaival és szemmellátha- tóan csak arra törekedtek, hogy különböző keresztkérdésekkel el­lenőrizzék, igaz-e, amit magáról mondott. A kihallgatás után a tolmács így szólt hozzá: — Itt a pénz, utazzon Linzbe! Ott az állomáson egy amerikai őrmester várja. Ismeri az ameri­kai rangjelzéseket? Gyulai nemet intett a fejével. A tolmács elmagyarázta neki, hogy milyen rangjelzésről ismeri meg az őrmestert. — A többit majd Linzben meg­tudja ... Lesz munkája elég, nem fog unatkozni! — folytatta az ügynök, majd hozzátette: — No, ne féljen, úri munka lesz! Nem fog benne megszakad­ni! Gyulai jól megnézte a házat, hogy később egyedül is odatalál­jon: Hausleitner Weg 36. Itt újra elkezdődtek a kihall­gatások. Juhász úr, aki kitünően beszélt magyarul és egy amerikai civilruhás férfi hallgatta ki, akit Juhász Mr, Cooper-nak szólított. Juhász nem árult el semmit ma­gáról, de annál kíváncsibb volt. A kihallgatások során ismét a ki­szökés körülményeiről érdeklőd­tek. Itt már nem voltak vele olyan bőkezűek, mint Salzburgban: nem szállodában, hanem lágerben he­lyezték el. S ott maradt akkor is, amikor befejeződtek a kihall­gatások és Cooper közölte vele, hogy a továbbiakban a CIC Far­kas nevű beosztottja tartja majd vele a kapcsolatot. Farkas még februárban felke­reste Gyulait a lágerben. Ekkor a magyarországi életszínvonal után érdeklődött. Gyulai szinte tooldog volt, hogy tele szájjal fröcskölhet ismét Magyarország­ra:

Next

/
Oldalképek
Tartalom