Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

1959. július 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Niérf ütötték e! a gyönki csapatot a megyebajnokságba jutástól? Kitűnően sikerült a Sióagárd—Siklós községek közötti sporttalálkozó Még májusban történt, hogy a Tolna megyei és a Baranya me­gyei TST közös megállapodása alapján a Siklósi Sportkör sporto­lói Síóagárdfa látogattak, ahol párosverseny keretén belül mér­ték össze tudásukat. A visszavágó ra július 26-án, vasárnap került sor Siklóson nagy érdeklődés mel­lett. Sióagárdról két autóbusszal kö­zel százan éíkeztek Siklósra, ahol Horváth István, a Siklósi Községi Sportkör elnöke köszöntötte a sió- agárdi vendégeket. A sportprog­ram megkezdése előtt a sióagár­diak a siklósi vár felejthetetlen panorámájában és felbecsülhetet­len kincseiben gyönyörködtek. A versenyek 10 órakor kezdődtek. A férfi röplabda-csapatok mérkőzé­sét a siklósiak 3:1 arányban nyer­ték. Az gsztalitentszezok 8:8 ará­nyú döntetlen eredményt értek el egymással. A sakkozók közül a siklósiak bizonyultak jobbnak 3:1 arányban. A délelőtti versenyek után a siklósiak szívélyes szere­tettel vendégelték a sióagárdiakat. A délutáni versenysorozat az atlétikai viadallal kezdődött. A pontversenyt 47:31 arányban Sió­agárd nyerte. Néhány eredmény: férfi 100 m: 1. Szeleczky (Sió­agárd) 11.9, 2. Kozma (Siklós) 12.0, 800 m: 1. Katus (Sióagárd) 2:15.6, 2. Tuller (Sióagárd) 2:22.3. Távol- ugrás: 1. Kozma (Siklós) 5,61, 2. Erdélyi (Sióagárd) 5,60. Súlylökés: 1. Nagy (Siklós) 10,24, 2. Kilián (Sióagárd) 10,17. Az atlétikai verseny után került sor a siklósi ifjúsági válogatott és Sióagárd közötti labdarúgó-mér­kőzésre. Az 500 néző előtt leját­szott mérkőzés 1:1 arányban el­döntetlenül végződött. Góllövők: Gelencsér, illetve Bandi. Hunyadvári Béla Pécs Kibővített vezetőségi ülésen tárgyalta a Hőgyészi SK a labdarúgó-csapat szerepeltetését Július 26-án, vasárnap a Hő­gyészi MEDOSZ Sportkör veze­tősége kibővített ülést tartott, melyre meghívták a párt, a ta­nács és a vállalatok vezetőit is. (Elfelejtették meghívni a KISZ-t.) A kibővített vezetőségi ülés a labdarúgó szakosztály szerepel­tetését tárgyalta a most követke­ző bajnoki évben. A sportkör gazdasági felelőse ismertette a labdarúgó-csapat szerepeltetésé­vel felmerülő költségeket. — Az őszi fordulókon a hazai mérkő­zések bevételein kívül még 12 000 forintra van szükség, hogy a lab­darúgó-csapat szerepeljen — mondotta a gazdasági felelős. A jelenlévők részéről javaslat hangzott el, hogy olyan tagokat leéli szervezni legalább százat, akik havi 10 forintos tagsági díj­jal támogatják az egyesületet. A tanács vezetői kilátásba helyez­ték, hogy az őszi szezon elején — majd ezt követően rendszere­sen — támogatásban részesítik a sportkört. A fedezetlen költsé­gekre a Gyapjútermelő Vállalat, a Hőgyészi Földművesszövetkezet és a ktsz ad még támoga­tást. A megbeszélésen részvevők hangsúlyozták, hogy a labdarú­góktól elvárják, hogy a bajnok­ságban 9—12. helyen végezzenek. Végül bírálták a labdarúgó szö­vetséget a sorsolásért, mert a ti* zenöt mérkőzésből csak hatszor játszik otthon a csapat és kilenc­szer kell vidékre utazni. A veze­tőségi ülés határozatot hozott, hogy a labdarúgó szövetséghez beadvánnyal fordulnak a szá­mukra sérelmes sorsolás ellen. B. Gy. Három megye szpartalciád területi döntője Szekszárdon A Tolna megyei szpartakiád rendező bizottság augusztus 2-ón, vasárnap délelőtt 10 órakor tart­ja Szekszárdon Somogy, Tolna és Baranya megye területi döntőjét kézilabda és röplabda sportágak­ban. A területi döntőn részvevő csa­patok első helyezettjei kerülnek a szpartakiád országos döntőjére, mely Budapesten, augusztus kö­zepén kerül megrendezésre. Tolna megye színeit a területi döntőn röplabdában a eikói női csapat és a gyönki férfi csapat, míg kézilabdában a tolnai férfi csapat és a mözsi női csapat kép­viseli. A Tolna megyei csapatok kö­zül a gyönki csapat már szom­baton Szekszárdra érkezik, míg a többi csapat a reggeli órákban érkezik Szekszárdra. Gyülekező részükre fél 9 órakor a sportpá­lyán. „Gyönk község sportszerető közönsége megdöbbenéssel fo­gadta a Megyei Labdarúgó Szö­vetség július 27-i döntését, mely­nek alapján elütötték az osztá­lyozó mérkőzéseken kiharcolt má­sodik helytől Gyönköt és a ne­gyedik helyre utasították. Nekünk, gyönki sportbarátoknak az a véle­ményünk, hogy ez a döntés igaz­ságtalan. Ha a döntést olvassuk, úgy nem tudunk másra gondolni, mint részrehajlásra. Nézzük a té­nyeket: első fokon elutasítják Ci- kó óvását a Dózsa ellen, de má­sodfokon helyt adnak neki, de már akkor, amikor az osztályozó befejeződött lényegében. Vajon az első döntés óta újabb jogszabá­lyok születtek? Egyébként is ugyanaz a játékos, aki miatt Cikó megóvta a mérkőzést, Gyönk ellen is játszott egy héttel a cikói mér­kőzés előtt. Feltételezhető, hogy az orvosi igazolása akkor sem volt rendben, de Gyönk azért nem óvott a két pontért. Még felháborítóbbnak tartjuk a Megyei Labdarúgó Szövetség döntését Dalmanddal kapcsolat­ban. Elfogadjuk Ozora óvását azzal hogy a pálya mérete nem hiteles. Dalmand eredményei csak az első öt mérkőzésig érvényesek. Az első öt mérkőzésen hiteles volt a pálya mérete, a második öt mérkőzésen nem? így elvették Gyönktől azt a két pontot, melyet saját hiteles pályáján ért el Dalmand ellen, ugyanakkor meghagyják azt a két pontot, melyet a nem hiteles pá­lyán ért el az első fordulóban. Miért nem lehetett ezt a döntést a második forduló kezdete előtt meghozni? jdi nem tudjuk, hogy a Gyönki Sportkör vezetősége fellebbez-e, de mi fellebbezünk. Fellebbezünk a megye sportszerető közönségé­Büntethető-e feltartóztatás- zárás miatt az a játékos, aki a labda birtokában, szándékosan akadályozza ellenfelét a labda megszerzésé ben? Ha a játékos a labda birtoká­ban van, tehát előtte, vagy mel­lette van a labda, nem messzebb, mint a megjátszható távolság, nem követ el semmiféle szabály- sértést, ha ügyes testmozgással, vagy helyezkedéssel szándékosan akadályozza a háta mögül, vagy oldalról jövő ellenfelet, akinek célja a labda megszerzése. Ha a labda a megjátszható távolságon kívül van, szabad é akadályozni a labdára tartó ellenfelet? Aki ilyen helyzetben szándéko­san akadályoz, szabálysértést kö­vét el. Szembefordulva szabad-e szándékosan útját állni a lab­da megszerzésére induló ellen­félnek? Függetlenül attól, hogy a lab­da hol van: közel, vagy távol, a szembefordulva akadályozó játé kos a feltartóztatás-zárás szabály sértésében vétkes. Azzal, hogy szembefordul az ellenféllel, ugyanakkor pedig hátat fordít a labdának, azt juttatja kifejezés­re, hogy nem a labda érdekli, ha­nem az, hogy az ellenfél ne jus­son a labdához. Mi a zárás szabályának lé­nyege? Az, hogy meg kell büntetni azt a játékost, akit nem annyira a labda érdekel, mint az, hogy az ellenfél ne jusson a labda kö­zelébe. Mikor szabad a kapust tá­madni? Ha a kapuelőtéren belül van, csak akkor, amikor már tartja a hez. Követeljük, mondjon le az olyan testület, melynek döntései a realitás szikráit is nélkülözik. Ve­gyék át helyüket olyan sportveze­tők, akik képesek tárgyilagosak lenni. Gyuricza István.” * Gyuricza elvtárs hozzánk be­küldött levelét — lerövidítve kö­zöltük és ahhoz szeretnénk né­hány észrevételt fűzni. A gyönki- ek szempontjából mindenesetre érthető az a felháborodás, mely a labdarúgó szövetség döntését kö­vette, azonban nézzük ezt más szemszögből is. Cikó óvását a szö­vetség első fokon elutasította. Ci­kó ezt az elutasítást megfellebbez­te (ehhez joga van). Másodfokon a fellebbviteli bizottság foglalko­zott az üggyel és helytelennek tar­totta az elsőfokú döntést, mivel az óvás szerint a két pont megilleti Cikót. így kapta meg Cikó a két pontot. Gyuricza elvtárs azt írja levelében, hogy miért nem sem­misítették meg hamarabb — a má sodik forduló előtt —• a dalman- diak mérkőzéseit. — Ozora óvása után jutott a szövetség tudomá­sára, hogy a dalmandi kapu mé­retei nem felelnek meg az előírá­soknak. Ezért kellett a mérkőzés két pontját Ozorának adni. Ere­detileg a szövetség a mérkőzést újra akarta játszatni, de mivel Dalmand vasárnap már másodíz­ben nem utazott el Dunaszent- györgyre, így a szabályok értel­mében Dalmandot vissza kell lép­tetni, így nincs mód az újraját­szásra. Ugyancsak a labdarúgó szabálykönyv mondja ki azt, hogy amennyiben egy csapat visszalép, vagy visszaléptetik — ha az az első fordulóban történt, úgy az összes eredményeit, — ha a máso­dik fordulóban, úgy csak a máso­labdát, ha ezen kívül tartózko­dik, ugyanúgy, mint a mezőny- játékosokat, végül támadható a kapuelőtéren belül akkor is, ha ő maga akadályozza szándékosan az ellenfelet. Mit jelent a kapus helytelen időben történő támadása? Ha olyankor támadja az el­lenfél a kapust a kapuelőtéren belül, amikor a labda még nem került birtokába. Ha ezt teszi, közvetett szabadrúgást kell ítél­ni csapata ellen. Milyen módon szabad támad­ni a kapust a kapuelőtéren be­lül, ha már kezében van a labda? Csakis a már ismert szabályos módon: vállal váll ellen, de so­hasem durván vagy veszélyesen és csakis egyforma testhelyzet­ben. Milyen szabadrúgást kell ítélni a támadó csapat ellen, ha egy csatár a labdát tartó ka­pust szabálytalanul támadja? Közvetlen szabadrúgást, mert a szabálytalan támadásért, bárki ellen is irányul az, mindig köz­vetlen szabadrúgás az ítélet. A kapus magasba ugorva fogja a labdát és még mielőtt a taljra visszatérne, egy a föl­dön álló támadójátékos vállal a kapuba sodorja a labdával együtt. Közvetlen szabadrúgást, mert a földön álló játékos szabálysér­tést követ el, ha a levegőben lé­vőt akárhogyan löki. Szögletrúgáskor a kapus ép­pen fogni akarja a labdát, de a közvetlenül mellette álló ellen­fél — egyébként teljesen sza­bályos módon — vállal elsodor­dik fordulóban elért eredményeit kell megsemmisíteni. Ezért for­dulhatott elő az a furcsa helyzet, hogy Gyönknek a szabályos pá­lyán elért eredményét megsemmi­sítik, ugyanakkor a szabálytalan pályán elért eredményét meg­hagyják. A Labdarúgó Szövetség lemond­hat, helyükre más társadalmi munkások kerülhetnek, de azokat épp úgy kötik a Labdarúgó Sza­bálykönyvben lefektetett szabá­lyok, mint elődeiket. Úgy gon­doljuk, hogy a gyönki csapat por­táján is lehetne hibát találni, hogy csak néhányat említsünk^ a csapat tíz emberrel állt ki és így játszott 40 percen át, de a tíz em­berből kettőnek nem volt igazo­lása, és amennyiben a cikói veze­tők nem egyeztek volna bele, a játékvezető nem is vezethette volna le a mérkőzést. Az tény, hogy a cikói csapat durván, kímé­letlenül játszott, de ez semmi­esetre sem lehet ok arra, hogy a mérkőzés 5:0-ás állásánál a máso­dik félidő 28. percében az edző le­hívja a csapatot. A sportban ez olyan sportszerűtlenség, melynél súlyosabbat a szabálykönyvek nem ismernek. Mindegy, hogy Gyönk, Cikó vagy Ozora kerül a megyebajnokságba, súlyos vere­ségekre el lehetnek készülve pél­dául Simontornyától, Mázától, Tol nától stb. A megyebajnokságban is előfordulhatnak súlyos sérülé­sek, kiállítások, de az idegeken ott is uralkodni kell és a kétszer 45 percet — ha keservesen is —, de végig kell küzdeni. Mindezt röviden csak azért kí­vántam leszögezni, hogy talán elő­ször a gyönki sportköri vezetők vizsgálják meg munkájukat, és csak azután keressék a szövetség­ben a hibát. Ny. ja e emiatt nem képes a lab­dát kivédeni? Annak ellenére, hogy a kapus is, a támadó csatár is egyaránt a földön, azonos testhelyzetben van, az ellökés pedig vállal, sza­bályszerűen történt, közvetett szabadrúgást kell ítélni a támadó csapat ellen. A lökés ugyanis meg nem engedett időben tör­tént, mert a kapust még egyéb­ként szabályos módon sem sza­bad ellökni a labda birtokbavéte­le előtt a kapuelőtéren belül. A faddi csapat nagyszerűen kéz dett az 1958—59-es bajnoki év­ben. Az őszi idény közepéig a? él­csoportban tanyázott az együttes, sőt egy ízben az első helyen is áll­tak. Később a paksi, tolnai vere­ségek után lecsúszott a csapat, de így is sikerült a „félidőig” a ha­todik helyet megszerezni. A jó szereplésben közrejátszott, hogy a nehéz mérkőzések mind Faddon kerültek lejátszásra, tehát kedve­ző volt a sorsolás. A csapat szel­leme kitűnő volt, minden mérkő­zésen lelkesen, szíwel-lélekkel küzdöttek a játékosok. A tavaszi szezon kezdetére a két legjobb já­tékos (Fehér és Schuszter) kato­nai szolgálatra vonult be, és saj­nos a fegyelem is meglazult. Egy­másután jöttek a súlyos veresé­gek, Bátaszék ellen 8:0, Dunaföld- váron 9:1, Tolna ellen (hazai pá­lyán!) 8:0, Pakson 7:1. A súlyos vereségekhez a kapus Kovalcsik sérülése is hozzájárult, aki meg­felelő helyettes hiányában kény­telen volt sérülten is védeni. Fel­ütötte a fejét az a gondolat, hogy az élcsapatokat már úgysem si­kerül befogni, a többiek meg na­gyon le vannak szakadva, tehát nem érdemes nagyon hajtani. Eb­ben az időben igen sok szurkoló elpártolt a csapattól, inkább Tol­nára mentek mérkőzést látogat­8. FÁDD ni. A döbröközi mérkőzésen a már visszavonult Ganczer újból elfog­lalta helyét a csapatban, ez nagy önbizalmat adott a játékosoknak és sikerült is a győzelem. Igen jó teljesítményt nyújtott a csapat a bajnok Dombóvári Szpartakusz elleni 2:2-es döntetlen mérkőzé­sen. Végeredményben a csapat a nyolcadik helyen kötött ki, A játékosok egyéni teljesítmé­nyeit vizsgálva, a következő a helyzet: Kovalcsik sérüléséig jól védte a kapuját, később Ganczer edzés nélkül is megállta a helyét, többször (pl. Dombóvár ellen) bra­vúrosan védett. Tantos szíwel- lélekkel játszott, pontos kereszte­zéseivel sok nehéz helyzetben tisztázott. Keserű, a középhátvéd posztján technikás játékos, igen jó a fejjátóka. Schuszter erőteljes futballt játszik, a labdakezelésén kell még javítania. Jó a lövökész- sége. Koleszár, a csapat legfiata- labbja nyújtotta a legjobb átlag­teljesítményt. Schiffler technikai­lag a legképzettebb játékos, noha egy kicsit puha. Joó ezzel szem­ben túlkeményen játszik. Mácslk II» a jobbszélső technikás, gyors játékos, ő azonban Pesten dolgo­zik s így hiányzik nála az össze­szokottság a többiekkel. Vass örök mozgó, fiatal játékos, sokszor azonban túlzásba viszi a labda ci- pelését. ö Is igen egyenletes telje­sítményt nyújtott. Pasinszky játé­kából — elsősorban tavasszal — hiányzott a robbaoékonyság, az önbizalom, ősszel nagy része volt a jó szereplésben. Fehér a csatár­sor motorja, az őszi szezonban ki­fogástalanul játszott, de ő is na­gyon legyengült a tavaszi mérkő­zésekre. Hibája, hogy csak az egyik lábát tudja megfelelően használni. Mácsik I. nagy munka­bírású, gyors játékos, ő is Pesten dolgozik, s így csak minden má­sodik vasárnap tudott a csapat rendelkezésére állni. A 26 mérkőzésen összesen 20 já­tékos jutott szóhoz. Az aránylag magas szám annak tudható be, hogy a fegyelem megszilárdítása során egy-két játékost a vezetőség eltiltott pár mérkőzéstől, emellett ketten katonai szolgálatot telje­sítettek. Az ifjúsági csapat hul­lámzó teljesítményt nyújtott, en­nek az oka, hogy közülük több esetben a „nagycsapatba” kellett valakinek beállni, s így az együt­tes nem tudott összekovácsolód- ni. N járati Ismerkedjünk a labdarúgó szabályokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom