Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. július 31. Négy járás rendezésében nagyszabású kiállítás és vásár nyílik Dombóváron augusztus 20-án, a Kapos menti napok keretében Lapunk munkatársának Vaszkó Szilveszter, a Dombóvári Járási Tanács elnökhelyettese nyilatko­zott az alkotmány ünnepén meg­nyíló kiállítás előkészületeiről: Az alkotmány ünnepén nyílik meg a Kapos menti napok alkal­mával rendezett négynapos kiál­lítás és vásár. A kiállítás anya­gát a dombóvári, a gyönki, a ta­mási és a bonyhádi járás állítja ki. A kiállítás növénytermelési és állattenyésztési részének a meg­szervezésére egy 25 tagú mező- gazdasági szakbizottság alakult. A kiállítás területét a dombó­vári Sziget-erdőben a járások kö­zött már felosztották. A kiállítás területéből az előkészítő bizott­ság a növényféleségeknek 600, az állattenyésztésnek 720, a mező- gazdasági gépeknek 7000, a halá­szatnak 90, a vadászatnak pedig 30 négyzetméter területet biztosí­tott. A kiállításon több borkóstoló, egy halászcsárda — ezt a gyönki járás állítja fel — és egy sörkert is lesz. A négy járás kereskedel­mi szervei is sok árut fognak ki­állítani. A kiállítás kereskedelmi részébe fog tartozni a csibráki Viharsarok Tsz és a dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezet dinnyeárusítása. A kiállításon gazdag kulturá­lis rendezvények lesznek. A nép­rajzi kiállításon bemutatják a Kapos menti községek lakói nép­viseletét és népművészetét. A helytörténeti kiállításon lát­ni lehet majd — a bonyhádi já­rásból — a závodi kőkorszakbeli leletgyűjteményt, valamint a négy járás területén feltárt különböző régi munkaeszközöket, használati tárgyakat és pénzeket. A képzőművészeti kiállításon a bonyhádi járásból, többek között, a látogatók megtekinthetik a ma- josi faragó szakkör munkáit és a bonyhádi kézimunka szakkör mintadarabjait. A gyönki járásból sok egyéb alkotás között találjuk meg Ba­jusz Mihály és Magyari Károly festményeit. Fotókiállítást is több szerv és vállalat rendez, melyek közül a Simontornyai Bőrgyár fotószak­körének az anyagát előzi meg nagy érdeklődés. A kiállításon sok népi tánccso­port, magyar és németajkú énekkarok és cigányegyüttesek szerepelnek. A kiállítás anyaga eredmé­nyekben fogja bizonyítani a kö­zös gazdálkodás fölényét és ered­ményességét — mondotta befeje­zésül Vaszkó Szilveszter, a Dom­bóvári Járási Tanács elnökhelyet­tese. Dr. Steinbacn János Vitát indítunk Milyen művelődési, szórakozási lehetőségeit várják a szekszárdiakat? Sok szó esik lapunkban is a községek kulturális ellátottságáé­ról, ellenben nem sokat beszél­tünk ezideig arról, mi a helyzet a megyeszékhelyen, Szekszárdon. Milyen művelődési, szórakozási lehetőségek várják itt az embere­ket, elsősorban a fiatalokat? A szerkesztőség erre a kérdés­re teljesértékű választ egymaga nem tud adni, ezért csak néhány dolgot sorolunk fel. Ellenben vi­tára bocsátjuk a kérdést, mond­ják el a kulturális élet vezetői, munkásai, de rajtuk kívül is, akiknek szívügyük a- város fej­lődése, milyennek látják a hely­zetet s mit javasolnak? Ami a vitát illeti, úgy gondoljuk panasz kodás s a negatívumok felsorolá­sa helyett, okosabb és célraveze­tőbb lesz, ha inkább javaslatok­kal állnak elő a vita résztvevői s mindjárt keresik a javaslatok megvalósításának módozatait is. Ennyi bevezetés után, próbál­juk meg felvázolni a jelenlegi helyzetet. Hogy az elmúlt eszten­dőkhöz képest fejlődés tapasztal­ható, az kétségtelen, de az is biztos, hogy a fejlődés nem egyenletes és nem elég gyors. A könyvtár forgalma — a fiók könyvtáraké és a szakszervezeti, vállalati könyvtáraké is — _ ál- landóan növekszik. Most_ már a könyvállomány, mennyiségben is, sokrétűségben is, lépést tart ^ az igények növekedésével. Tovább lehetne javítani a helyzeten az­zal, ha a szakszervezet megvaló­sítaná, amit már egyszer tervbe­vett. Nevezetesen azt, hogy a kis vállalati, üzemi könyvtárak he­í! A Pincehelyi Vegyesipari Ktsz azonnali felvételre ke­res részlegvezetésre alkal­mas, nagy gyakorlattal ren­delkező Sí asztalost. Fizetés megegyezés szerint. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István lyett, azok könyvállományának összevonásával egy nagy szakszer vezeti könyvtárat létesít. A színházi előadásokat illetően a nyáron javult a helyzet. Félő azonban, hogy ez csak átmeneti lesz. A voltaképpeni színházi szezon, ősszel és télen van. Ek­kor viszont eléggé alkalomszerű a színházak szekszárdi vendégsze replése. Az előadások színvonala sokszor, a műsorpolitika általá­ban kifogásolható. A városi művelődési hó.z nehéz helyzetben van, mert azt hoz, amit kap, vagyis nem válo­gathat a színházakban és előadá­sok között. Nem tudjuk nem len­ne-e jó megint felmelegíteni azt az egyszer már elejtett tervet, hogy a Déryné Színházzal legyen Szekszárdnak és ezzel a megyé­nek állandó színháza. A társulat, tegyük fel, hetenkint kétszer ját­szana Szekszárdon, a többi napo­kon pedig tájolná a megyét. Aztán 'még emlékszünk az egy­kori Gördülő Opera forró szek­szárdi sikereire. A Gödülő Opera sajnos megszűnt. Nem lenne ér­demes kérelmezni újbóli életre- hívását? Hisszük, nemcsak Szek­szárd és Tolna megye igényelné, hanem az ország úgyszólván va­lamennyi megyéje. S ha min­denünnen kérnék, hátha meglá­gyulna a kulturális vezetők szí­ve. A mozinál is javult a helyzeí. Immáron két mozija van Szek­szárdnak. De meddig? Ahogy be­köszönt az ősz, úgy elbúcsúzik a szabadtéri filmszínház. Talán nem lenne felesleges gondolkozni még egy mozi felállításán. Mert a körzeti kis filmszínházak be­fogadóképessége nagyon kicsi és a keskenyfilm ma már nem elé­gíti ki a nézőket. A vendéglőkről most ne be­széljünk. örülünk ha vendég­lőink kultúráltak, de a kulturális igények kielégítését nem a ven­déglőktől várjuk. Reméljük ezért nem sértődnek meg a vendéglők vezetői és dolgozói. Nekik is más a feladatuk, meg a kulturális in­tézményeknek is. Félreértés ne essék, a fiatalok­ról szólva nem a szórakozást tartjuk a legfontosabbnak, s azon belül se a táncot, de természetes, hogy az ifjúság szórakozni is sze­ret, meg táncolni is, hát gondos­kodjunk számukra megfelelő szó­rakozási lehetőségekről. Úgy gon­doljuk, ezen a téren van.a leg­több tennivaló. Most ne is be­széljünk erről többet, hiszen csak annak a felsorolását tud­nánk adni, ami nincs. Mondják el inkább a fiatalok, mit szeretné­nek, mit javasolnak s azt is, hogy javaslataikat hogyan lehet meg­valósítani. A hozzászólásokat várjuk. L. Gy. f HÍREK Milánó harca a huligánok ellen A milánói rendőrség a napok­ban letartóztatott 118 hosszií- hajú, halásznadrágos fiatalkorú huligánt a város területén első­ízben lezajlott nagyarányú huli­gán-ellenes akció keretében. A fiatal huligánokat olaszul r-tep- pisti«-nek nevezik, s az utóbbi években jelentek meg első ízben Milánó utcáin, külsejükben és magatartásukban hűségesen le­másolva a külföldi filmekben sze replő kiskorúakból álló bandák viselkedését. Az első panaszok akkor hangzottak el ellenük, ami kor első ízben járák végig éjfél után a külvárosokat és kődobá­— Ma tartja alakuló ülését Szekszárdon az ifjú gárda, amely­ben a város ICISZ-alapszervezete- it két-három tag képviseli. — Bonyhádvarasdon a község­fejlesztési alapból a községi ta­nács 4400 forint támogatást ad a KISZ-szervezetnek. 1200 forintot már meg is kaptak a fiatalok. — Ausztria harca a zajos »ro­bogók« ellen. Ausztria parlament­je most foglalkozik az új közle­kedési törvénnyel, amely rendkí­vül szigorú előírásokat tartalmaz robogókon közlekedők számára. A tulajdbnosok kötelesek a min­denkori technika hangtompító berendezéseit felszerelni: tilos az egymás melletti közlekedés és a körbefutkosás az utcákon. Bizo­nyos utakat egyáltalán nem hasz­nálhatnak a robogók, másokon pedig éjszaka tilos a közlekedés. CSALÓDÁS — Mehetünk vissza, van... bádogból lássál eltörték az utcai lámpákat, s az utcák sötétségbe borultak. Múlt év nyarán még durvább szórakozásokkal töltötték idejü­ket. Végigjárták az uszodákat és zsilettpengével elvágták fiatal lányok fürdőruhájának pántját, s közben sok lányt meg is vágtak — minden esetben zűrzavart és pánikot okoztak. Idén csoportok­ba verődve motorkerékpárokon vé gigrobogtak éjszaka a városban, s egyedül járó nők mellett elhalad­va, kitépték kezükből a kézitás­kát. A rendőrség végül is megelé gelte garázdálkodásukat, s a mos­tani letartóztatások a huligánok felszámolása jegyében történnek. * — Ötszáz forint támogatást adott az elmúlt évben a község­fejlesztési alapból a községi könyvtár részére a grábóci ta­nács. Ezen az összegen új köny­veket vásároltak a könyvtár ré­szére, — Augusztus 6-án az ÉDOSZ területi bizottsága Tolna megyei élelmiszeripari üzemek vezetői részére munkavédelmi ankétot tart, amelyen értékelik a vállala­tok e téren kifejtett munkáját, — A hajszálak elárulják az életkort. Egy chicagói kutató megállapítása szerint mikroszko­pikus vizsgálattal az emberi haj­ból következtetni lehet tulajdono­sának életkorára. Az emberi haj­ban szerinte ugyanolyan évgyű­rűk rakódnak le, mint a fák tör­zsében. Vőlegények tehát meg­győződhetnek a menyasszony va­lódi életkoráról, ha laboratóriu­mi vizsgálatnak vetik alá a hölgy fürtjeit. — Politikai továbbképzésen vesz részt az ősszel a tamási jjj? rás valamennyi könyvtárosa, — Az elmúlt tanévben a megye tantermeinek száma 985-ről 1021- re emelkedett. Ebből 31-et álla­mi beruházásból, 13 tantermet pe­dig községfejlesztésből létesítet­tek, — Vak egyetemi hallgató szó­beli disszertációja. Az örmény Köztársaság fővárosában a jere­váni egyetemen egybegyűltek a tanárok és diákok, hogy meghall­gassák Varazdit Ivanyan vak egyetemi hallgató szóbeli disszer­tációját. A fiatalember a honvé­dő háborúban vesztette el szeme- világát. A háború után megta­nulta a vakírást és azóta a jere­váni politechnikai intézet labo­ratóriumában dolgozik, — Henry Calef rendezésében megfilmesítik Flaubert Bováryné- ját. A főszerepet Micheliné Presla játssza. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft A két és féléves Erős Annuska elunta a játékot a nagypapája kertjében és elindult, hogy meg­keresse a bátyját, akivel játsza­dozni szokott. Amikor az utcán apró kis lá­bacskáival végigtipegett, a mesz- szeségből hirtelen gépdohogás ütötte meg a fülét és nyugtalan kíváncsiság lett úrrá rajta. A bátyjáról elfeledkezett és a zaj irányába indult. Ahogy a falut elhagyta, megpillantotta a csép­lőgépet, amely körül sűrű por terjengett, s a porból időközön­ként emberi alakok bukkantak elő. Annuskának mindez nagyon érdekesnek tűnt és közelebb ment a dohogó »szörnyeteghez«. Soká­lig nézte a szorgoskodó embere- rket, aztán miután senki sem tö­rődött vele, elunta magát és el­határozta, hogy visszamegy a nagypapája kertjébe játszadozni. A cséplőgép mellett háromfelé ágazik az út. És Annuska elvé­tette az útirányt. Tevelre akart menni és Závod felé indult el. Miután Annuska arasznyi kis lépteivel vagy három kilométer­nyi utat megtett, nagyon elfá­AZ „ELVESZETT KISLÁNY radt. Leült az árok szélére pi­henni. De nem sokáig pihent. Eszébe jutott az otthona, ahol gond nélkül lehet játszadozni a porban. A tájra ráborult az al­kony. Félni kezdett. Meggyorsí­totta lépteit. A falu azonban se- hogysem akart eléje bukkanni. Amikor elérte a závodi erdőt, futni kezdett. Az erdő szokatla­nul sötét volt. Hirtelen kicsúszott Annuska lába alól a föld. A szívét der­mesztő félelem szorította össze. Ágak tüskéi hasították fel finom rózsaszín bőrét. Egy szakadék fenekén kötött ki. Az ijedtségen kívül szerencsé­re semmi baja nem lett. Megpró­bált kimászni a szakadékból, de minden próbálkozása sikertelen volt. Sokáig sirdogált. A szaka­dék mélyén békák kuruttyoltak. Az egyhangú békazene elálmosí- totta Annuskát. Fejecskéjét egy fűcsomóra hajtotta és mély álom­ba merült, kozva tekintett szét a szakadék­ban, aztán amikor meglátott egy hatalmas békát a szakadék szé­lén mászni, azt hitte a félho­mályban, hogy valami »kram­pusz« és sikoltozni kezdett. Me­gint próbálkozott azzal, hogy ki­mászik, de mindig visszacsúszott a szakadék meredek faláról. Barna István, a Bonyhádi Gép­állomás traktorosa a závodi erdő mellett szántott egész éjszaka. Amikor a hajnal közelgett, egyre álmosabb lett. A hajnali szél han­gokat sodort a fülébe. Úgy tűnt, mintha valahol messze, nagyon messze egy gyermek sírna. Leál­lította a traktort. A sírást most már egészen tisztán hallotta; Megindult a hang irányába. Nem kellett sokat mennie. Rá­talált az erdei szakadékra, ahon­nét Annuska kétségbeesést tük­röző szemei meredtek rá. Amikor Annuska hazaérkezett, nagy volt az öröm a háznál, s a szülei megfogadták, hogy ezután úgy vigyáznak rá, mint a szemük világára. (Haypál) Este, amikor Annuska édesap­ja hazaérkezett a bányából, a kis­lány keresésére indult. Elment a »nagypapához«, végignézte az is­merősöket, szomszédokat, de se­hol nem találta. A jóbarátok se­gítettek neki. Végigkutatták az egész falut. Valaki említette, hogy látta a cséplőgép körül ját­szadozni. Későre járt az idő. A kutatás egyre türelmetlenebb lett. Már csaknem az egész falu Annuskát kereste. Éjfél körül járt az idő és sehol semmi. Annuska édesanyja elájult az ijedtségtől. A nagyap­ja pedig eltűnt hazulról. A nagy­anyja a nagygpa felkutatására indult. Attól rettegett, hogy bá­natában, amiért nem ügyelt kel­lőképpen a kislányra, felakaszt­ja magát. Nyughatatlan éjszaka volt ez Tevelen. Az eredménytelenség kétségbeejtette az embereket. Hajnalban Annuska arra éb­redt, hogy fázik. Először csodál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom