Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-31 / 178. szám
2 ‘tOf.NA MEGVET NÉPÚJSÁG 1D59. július 31. Az országgyűlés elfogadta a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról.) egyre következetesebben szigorúan a törvények alapján járnak el. A szocialista törvényesség ne<i azonban ez csak egyik oldala. A polgári jogi kódex megalkotása, amely világosan és félreérthetetlenül leszögezi az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelezettségeit a vagyoni viszonyok terén, minden bizonnyal segíti a jogok bírói kényszer nélküli érvényesülését és a kötelezettségek önkéntes tel jesítését. A polgári törvénykönyv komoly nevelő hatást fejt majd ki az állampolgárokra cs az állami szervekre, a jogkeresőkre és a jogalkalmazókra. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári törvénykönyv javaslatának első tervezetét a kormány határozata alapján az Igazságügyminisztári- um kinyomtatta és széleskörű vitára bocsátotta. , A vitában — amelynek megszervezésében a Hazafias Népfront tekintélyes részt vállalt — több ezer észrevétel hangzott el, nemcsak jogászok, hanem a lakosság széles köréből is. Ez jól mutatja, hogy népünk magáénak tekintette a polgári törvénykönyv javaslatát. Nezvál Ferenc ezután a javaslat fogalmazásáról, stílusáról, kifejezésmódjáról beszélt. A burzsoá törvényszerkesztők — mondotta — megelégedtek azzal, ha a jogszabályokat csak egy szűk réteg, a „kiváltságosak” érthették meg. Mi úgy szövegezzük meg törvényeinket, hogy a dolgozók könnyen eligazodjanak a különböző szabályokban és hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Ezután hangsúlyozta, hogy a javaslat főleg az állampolgárok és a szocialista szervezetek vagyoni viszonyait szabályozza. A javaslat kimondja a társadalmi tulajdon fokozott védelmének elvét és a társadalmi tulajdon megóvását minden állampolgár kötelességévé teszi. Nagy gondot fordít a javaslat a szövetkezeti tulajdon védelmére is. A javaslat azonban nem csupán a társadalmi tulajdont részesíti védelmében. Védi a dolgozók személyi tulajdonát is. A párt politikájának tesz eleget a javaslat, amikor a magántulajdonos dolgozó parasztok és kisiparosok számára is megteremti a termelési biztonságot, feltéve, hogy tevékenységük nem sérti a köz érdekeit. Az igazságügyminiszter ezután az új szocialista erkölcs követelményeit kielégítő jogi megoldásokról beszélt, hangsúlyozta, hogy a törvény egyfelől a köz érdekének a tiszteletére, másfelől embertársaink megbecsülésére nevel. A szocialista építőmunka most soronlevő legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság terén is megvalósítsuk a szocialista termelési viszonyokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére és a termelőszövetkezetek megszilárdítására a polgári jog eszközeit is fel kell használnunk. A törvényjavaslat megadja a szövetkezetek működésének alapvető szabályait. Hangsúlyozza a szövetkezeti politika legfontosabb alapelveit: az önkéntességet és a tagok jogainak egyenlőségét, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása érdekében pontosan rögzíti a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezetek szervezetét és vagyoni felelősségét. Rendez olyan kérdéseket, mint például a megalakulás módja és feltételei, valamint a jövedelem- elosztás alapvető módjai. Az országos vitában a tervezet leginkább vitatott része az öröklési jogot szabályozó anyag volt. A javaslat öröklésjogi vonatkozásban lényegében a jelenlegi jogot tartja fenn, kiküszöböli azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban jelentkeztek és egyszerűbb megoldást ad. Az igazságügyminiszter a továbbiakban a polgári törvény- könyv politikai jelentőségét méltatta. Ezzel összefüggésben megemlítette, milyen jelentős szerepük volt a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtésében az igazságügyi szerveknek, a jogászi munkának. A polgári törvény- könyv javaslata és az előkészületben levő többi jelentős törvény azt a célt szolgálja, hogy még jobban alátámasszuk a politikai és gazdasági stabilizációt, még fokozottabban megteremtsük a jogi élet terén is a stabilizációt, a kultúrált bírói, ügyészi és államigazgatási munka előfeltételét. Dr. Nezvál Ferenc kiemelte, hogy az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának tagjai az előkészítés munkájában messzemenően részt vettek, két ülésen foglalkoztak a nagy terjedelmű törvényjavaslattal és annak indokolásával. A bizottság módosító, illetve kiegészítő javaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezeket a javaslatokat a képviselők megkapták. Az igazságügyminiszter a bizottság nevében az országgyűlés ügyrendjének 32. paragrafusa alapján azt indítványozta, hogy az országgyűlés a polgári törvény- könyv javaslatát általában és részleteiben együttesen tárgyalja és azt a jogi- és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. VITA a polgári törvénykönyv javaslatáról A miniszter nagy tapssal fogadott előadói beszéde után elsőnek dr. Dabronaki Gyula képviselő szólalt fel. A többi között kijelentette: a polgári törvénykönyv megalkotása nyilván jelentős mértékben megszünteti azt a ma már egyre szűkebb körben érvényesülő helyzetet, hogy az állampolgárok vagyoni vitáikat csak nehezen tudják közösen megoldani, mégpedig azért, mert nincs egységes, egyöntetűen gyakorolt polgárjog és ezért nem ismerhetik a jogi előírásokat. — A szocialista igazságszolgáltatás egyik fő jellemzője, hogy abban fontos szerepet töltenek be a dolgozó nép képviselői, a népi ülnökök. A jövőben sokkal hatékonyabban tölthetik majd be szerepüket a polgári jogi perekben, mert rendelkezésükre áll majd a polgári törvénykönyv. E törvénykönyv megalkotása tehát .jelentős lérés a szocialista törvényesség teljes megvalósulásában. A képviselő a polgári törvénykönyvről szóló törvényjava"1' ' a módosítással együtt elfogadta. Sási János képviselő a polgári törvényköny mezőgazdasági vonatkozású rendelkezéseivel foglalkozott. A termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezések teljes összhangban vannak a már érvényben levő jogszabályokkal — mondotta. — Bár a javaslat valamennyi szövetkezeti fajtára vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, figyelemmel van a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sajátosságaira. Szabályozza a törvénykönyv a földhasználati jogot is, amely alatt a juttatáson alapuló szocialista földhasználatot kell érteni. A földhasználó kivételes esetektől eltekintve ezt a jogot másra át nem ruházhatja, bérbe ném adhatja. A termelőszövetkezetek érdekeit védő számos részletszabályon kívül megemlítendő még a haszonbérbe adott földek kérdésének rendezése, amely különösen a megöregedett dolgozó parasztokat érinti. A termelés érdekében a tftrj vénytervezet kizárja annak leha- ' ".régéi', hogy valaki m.egműve’et- I lenül hagyja ingatlanát, A különböző kisebb jogviták elintézésére lehetővé teszi, hogy ezekben a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai határozatot hozzanak és ezzel csökkentsék a bíróságokra nehezedő munkát. A képviselő a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadta, majd Bodonyi Pálné kép viselő szólalt fel. Hangoztatta, a polgári törvénykönyv a maga keretei között tovább erősíti a ma már mind szélesebb körben érvényesülő gyakorlatot, amely tel jes egyenjogúságot és szabadságot biztosít a nőknek a társadalmi, gazdasági politikai és kulturális élet területén. A javaslat törvénybeiktatásáí megszavazom — fejezte be felszólalását. Ezután dr. Tatár Kiss Lajos Hajdu-Bihar megyei képviseld szólalt fel, majd dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter válaszolt a vitában felmerült felszólalásokra. Az országgyűlés a ]Vía gyár Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az interpellációk Ezután megkezdődtek az interpellációk. Szobek András és dr. Sáró András képviselő interpellációja után Péti János Tolna megyei képviselő a Koppány és a Kapos csatorna tisztítását és a két csatorna rendszerébe tartozó vízfolyások rendezését kérte a földművelésügyi kormányza ttól. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a hároméves tervben 210 millió forintot fordítanak erre a célra és ebből az interpelláló által említett vízfolyások rendezésére 12,2 millió forint jut. A második ötéves tervben lényegesen növekednek a belvízrendezési célokra fordított költségek és a különböző vízügyi beruházások. Az érdekelt lakosság anyagi segítsége és társadalmi munkája azonban lényegesen meggyorsíthatja a kérdés megoldását. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette, majd Rónai Sándor elnök az ülést bezárta. Hruscsov beszéde Dnyepropetirovszkban (Folytatás az 1. oldalról.) militaristák javára változott meg. Ma két önálló német állam van: a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Né- metország, amely utóbbiban egyre inkább lábra kapnak a revansis- ták és a militaristák. Nem így történt Japánban — jegyezte meg Hruscsov. — Nagyarányú változások következtek be Olaszországban is, ahol a fasizmus uralma oly sok bajt okozott a népnek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy erősödik és növekszik a szocialista tábor. A nyugatnémet revansisták kalandorakciói miatt azonban összeütközésre kerülhet sor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ebben az összeütközésben sokmillió ember pusztulhat el. Mindenről — mondotta Hruscsov — nyíltan és őszintén kifejtettem véleményemet Nixon úrnak. Nyikita Hruscsov kijelentette, ha a nyugatnémet militaristák háborút kezdenek, akkor a Szovjetunió válaszként néhány óra leforgása alatt el tudja törölni a Föld színéről Nyugat-Németorszagot és azokat az országokat, amelyekben a Szovjetunió és a varsói szerződésben résztvevő országok ellen irányuló katonai támaszpontok vannak. — Jól tudjuk — folytatta Hruscsov —, hogy az ilyen háborúban, ha egyáltalán kitör, bennünket is súlyos veszteség érhet. Tudjuk, hogy nekünk is nagy áldozatokat kell elszenvedni. A háború senkinek sem ígér semmi jót. Ezért van az — hangsúlyozta —, hogy mi oly szívósan küzdünk a békéért, az országok békés együttéléséért, tekintet nélkül politikai vagy társadalmi berendezésükre. Az ideológiai kérdések megoldásában — mondotta Nyikita Hruscsov — nem lehet ágyúkkal célt érni, a megoldáshoz józan észre van szükség, az emberek előtt be kell bizonyítani az egyik vagy a másik ideológia helyességét vagy helytelen voltát. Nyikita Hruscsov bírálta az amerikai sajtóban uralkodó erkölcsöt és szokásokat. Rámutatott arra, hogy a New York-i szovjet kiállítás megnyitásakor a szovjet sajtó teljes egészében közölte Frol Kozlov- nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének és Richard Nixonnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnükének ebből az alkalomból elhangzott beszédét. Ugyanakkor az amerikai lapok nem közölték Hruscsovnak a moszkvai amerikai kiállítás megnyitásán elmondott beszédét, pedig a szovjet sajtó ezúttal is minden rövidítés nélkül közzétette Nixon beszédét. Hruscsov ezután közölte, hogy amikor Nixonnal együtt a moszk vai amerikai kiállítás televíziós stúdiójában tartózkodott, köztük beszélgetés folyt le, amelyet szalagra vettek fel. Megegyeztünk abban — mondotta —, hogy ezt a beszélgetésünket az amerikai és a szovjet televízió csak akkor közli, ha már az én kijelentéseimet angolra fordították, az alel- nök szavait pedig oroszra. Szovjet részről — jegyezte meg Hruscsov — ezt a megállapodást maradéktalanul megtartottuk, az amerikaiak azonban nem tettek eleget ígéretüknek. Az American Brodcasting Com pany nevű televíziós társaság kö zölte Hruscsov több, elvi jelentőségű kijelentését angol fordítás nélkül. Ilymódon az ezt a televíziós adást végignéző közönség túlnyomó része nem tudott helyes fogalmat alkotni magának Nixon úrral lefolyt beszélgetésem ről — mutatott rá Hruscsov. Hruscsov beszélt a genfi külügyminiszteri értekezlet munkájáról is. Hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet valamennyi résztvevője ésszerűen kezeli a kérdéseket, akkor az értekezlet sikere feltétlenül biztosítva lesz. >— Úgy tűnik nekünk — mondotta Hruscsov —•, hogy eljött az ideje, amikor a kormányfőknek kell hozzáfogniok a nehéz munkához. A miniszterek tegyenek csak újabb erőfeszítéseket, keressék a kölcsönösen elfogadható megoldásokat és egyezzenek meg abban, amiben meg tudnak egyezni. A többit, a legnehezebbet, az elvi dolgokat vizsgálják meg a kormányfők. Mi reméljük — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy megegyezhetünk sok vitás kérdésben és biztosítani lehet a békét. — A párt központi bizottsága, a szovjet kormány úgy vélekedik — mondotta befejezésül Hruscsov —, hegy olyan helyzet alakult ki, amikor az imperialisták bajosan szánják rá magukat, hogy háborút robbantsak ki hazánk ellen, a szocializmus országai ellen. Erőnk és szocialista szövetségeseink ereje kolosszális és nyugaton — úgy látszik — tudják ezt. A VII. VIT városa Bécs — a VII. VIT városa — nagy történelmi múltra tekint visz- sza. Az első évszázad közepétől Vindobona néven a római határvédelmi vonal, az ú.n. limes egyik légiós tábora, majd kereskedő város. A római birodalom hanyatlása idején a népvándorlás hullámai elsöprik a föld színéről. Bécs — Wien néven — a középkor történetében a VIII. századtól kezdődően jelenik meg ismét. A Duna mentén kelet-nyugati irányban hé-óú, valamint a Balti- tengertől a. Földközi-tenger felé észak-déli irányba vezető ú. n, «•borostyánkő« útvonal találkozásánál, árvízmentes folyóteraszon alakult ki a jelenlegi városmag. A XII. század óta az osztrák her cegek fővárosa, majd a XV. századtól kezdődően a Habsburg- házból származó német-római császárok székhelye, s azóta az európai művészeti és kulturális élet egyik központ'?, A Magva1■•- országon keresztül özönlő török BÉCS WIEN i^OöaV! íGIFJUSÁGI TA LÁLKOZÓ csapatok kétszer is, 1523-ben és lC33-ban sikertelenül ostromolták. Bécs ma, az osztrák—magyar monarchia szétbomlása után létrejött Ausztria fővárosa 1 G'SO 030 lakossal. 1938 és 1945 között Ausztriával a hitleri birodalomhoz tartozott; a felszabadulást a szovjet csapatoknak köszönheti, amelyek 1945 áprilisában nehéz ha.rc-'k után elűzték a fasisztákat. A második világháború okozta károkat nagyrészben helyrehozták, többek között újra felépült a világhírű operaház is. 1959. július 28 és augusztus 5 között Bécsben rendezik meg a VII. Világifjúsági Találkozót. Az ünnepélyes megnyitót vasárnap, — július 26-án — a Prater Stadionban tartották meg. Hazánk....................... j kgj a 400 íönyj küldöttség hajón ( utazott az osztrák fővárosba; | szálláshelyük a Téli kikötőben í (Winterhafen) van.
