Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

JUUUUUUUUUUUUUU1 PÉNTEK 1959. július 31. IV. évfolyam 178. szám ÄRA: 50 FILLÉR & Jszeresét termeli v inak a tanácsi Ipar Mérlegbeszámoló értekezlet a megyei tanácsnál Csütörtökön délelőtt a megyei tanács ipari- és műszaki osztá­lya értekezletet tartott a helyi ipari vállalatok igazgatói, fő­könyvelői, főmérnökei, vala­mint az üzemi párt- és szakszer­vezeti bizottsági titkárok részvé­telével. Az értekezleten Kelemen Sán­dor osztályvezető beszámolója alapján megvitatták a helyiipar féléves tervteljesítését, a kong­resszusi verseny eredményeit, az újítómozgalom helyzetét. Mint a beszámolóból kitűnt, a megye helyiiparának ez évi termelési terve 44,5 százalékkal magasabb a tavalyinál, a tervezett lét­szám pedig 11 százalékkal maga­sabb. Az így felemelt tervet az első félévben túlteljesítették a válla­latok. 103 százalékra. Ezen belül a második negyedév tervteljesí­tése 103,7 százalék. Általában az év első hónapjaiban valósították meg az üzemekben a kapacitás­növelő beruházásokat, így menet r " közben is fel lehetett emelni a terveket. Néhány cikk* 31 külö­nösen megnövekedett a termelés. Horganyzott edényből például háromszor annyi készült, mint a múlt év első felében, égetett tég­lából pedig 11 százalékkal több. Javult a minőség is a helyiipar különböző ágaiban. A termelé­kenységi tervet 101,9 százalékra teljesítette féléves viszonylatban a helyiipar, a második negyed­év eredménye azonban 105,2 szá­zalék. Az önköltséget — a terv­hez viszonyítva — 1,3 százalék­kal vállalták csökkenteni az üze mek, de az eredmény jobb ennél. Az első félév eredményei alapján biztosítva van minden területen a kongresszusi vállalások telje­sítése. Az értekezleten megbeszélték a verseny további feladatait, többek közt azt, hogy augusztus hónapban minden vállalatnál tér melési tanácskozásokat tartanak, ahol megbeszélik a dolgozókkal a versenyvállalások teljesítésé­nek helyzetét. Ma délelőtt: pedagógusok fogadása Az új Ma délelőtt kerül sor a szek­szárdi gimnázium dísztermében az új pedagógusok fogadására. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ekkor köti meg a mun­kaszerződéseket a megyénkbe került új nevelőkkel, s kinek­kinek számára kijelöli^ iskolá­ját, amelyben gyakorlóévé alatt tanítani fog. Az idén 76 új nevelő, óvónő, általános iskolai tanító és tanár és középiskolai tanár kerül a Tolna megyei iskolákhoz. Kcrszerü baromfitenyésztés a szekszárdi Séke Tsz-ben Ez év tavaszán készült József- pusztán el a szekszárdi Béke Tsz modern baromfifarmja. A farm nagyrészt állami hitelből, jelen­tős saját erővel való hozzájáru­lással épült. Korszerű feltételek között kezdték meg a szövetkezetiek az új farmon a baromfitenyésztést. Főleg csirke- és pulykatenyész­téssel foglalkoznak. Ebben az évben a szekszárdi piacon és szerződésre több mint 2500 csirkét és 56 pulykát érté- kesítéttek. Jelenleg 4500 napos­csibe és 300 napospulyka állomá­nyuk van. Ezeket az ősszel és a tél folyamán fogják értékesíteni. A baromfitenyésztés eddig kö­zel 40 000 forint bevételt bizto­sított a szövetkezetnek. Megérkezett az első szállítmány... Társadalmi munkával épül Szekszárdon két ötlakásos sorház. Min­den reggel 20—30 főnyi csoport indul a kertvárosba, hogy eleget tegyen vállalt kötelezettségének. A szakmunkások és segédmunká­sok mellett — ez utóbbiak jórészt üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói —, teherautók, lovaskocsik is a megfelelő személyzettel segítik az építkezést. Képünk azt a pillanatot örökítette meg, ami­kor az építkezés színhelyére megérkezett az első — társadalmi munkában végzett — fuvar. Üt kocsi hozta a téglát, hogy meg­kezdhessék az alapok építését. Az országgyűlés elfogadta a polgári törvénykönyvről szóló törvényj avaslatot Az országgyűlés szerdai ülé­sén Kállai Gyula elvtárs az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is felszólalt a költségvetési zárszámadás vitá­jában. Hangsúlyozta: Pártunk Köz­ponti Bizottságának márciusi ha­tározata az egész nép érdekeit fejezi ki. Napjainkban forradalmi erje­désnek lehetünk tanúi a magyar Az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülé­sét Vass Istvánné, az országgyű­lés alelnöke nyitotta meg. Az országgyűlés először új ta­gokat választott a mezőgazdasá­gi, illetve a szociális és egész­ségügyi bizottságba az elhalálo­zás folytán megüresedett helyek­re. A mezőgazdasági bizottságba Bevezetőben hangsúlyozta: né­pi demokráciánknak dicséretes szokása, hegy sorra teljesíti mind azokat az évszázados tartozáso­kat, amelyekkel a letűnt uralko­dó osztályok népünknek adósai maradtak. A munkásosztály ve­zetésével valósult meg a demok­ratikus földreform, a kulturális forradalommal a műveltség egész dolgozó népünk közös kincsévé vált és — hogy a jog területéről is említsek példát — a Magyar Népköztársaság alkotta meg a magyar nép alkotmányát. A tisztelt országgyűlésnek be­jelenthetem: a polgári törvény- könyvet, amelynek megalkotását az első magyar forradalmi or­szággyűlés az 1848. XV. törvény­cikkel elrendelte, s amelyet a magyar burzsoá-feudális uralkodó osztály száz éven keresztül, több kísérlet ellenére sem tudott meg­valósítani, szocializmust építő államunk elkészítette és a törvényhozás elé bocsátja. Beszélt azokról az okokról, amelyek miatt a burzsoá tör­vényhozás nem volt képes elké­szíteni a polgári törvénykönyvet, majd röviden összefoglalta azo­kat a megfontolásokat, amelyek szükségessé és időszerűvé tették a polgári törvénykönyv javasla­tának kidolgozását. Népi demokráciánk olyan ma­gánjogi jogrendszert kapott örök­ségbe, amely alkalmatlan volt arra, hogy az épülő szocializmus viszonyai között a jog előrevivő szerepét betöltse. Ez a magánjog ugyanis nemcsak gyökerében el­térő társadalmi-gazdasági viszo­nyokon nyugodott, hanem — egy séges kódex hiányában — a százesztendős bírói gyakorlat szövevényéből állott. Ilyen jog­rendszerben csak a beavatottak igazodhattak el. Ilyen áttekinthe­tetlen, bizonytalan és bonyolult jogrendszer — függetlenül a sza­bályok kapitalista tartalmából — már formája miatt sem alkal­mas a szocialista törvényességet i követelő és megvalósító állami és társadalmi rendszer számára. A régi magyar magánjog nem­csak formája, hanem tartalma miatt alkalmatlan népi demokra­tikus társadalmunk számára. A falvakban — mondotta. A ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lődésének alapja továbbra is a politikai meggyőző munka. A kulturális élet fejlődéséről szólva hangoztatta, hogy az ellen forradalom kártevését felszámol­tuk, majd az ifjúság szociális ne­velésének megjavításáról közok­tatási rendszerünk reformjáról beszélt. csütörtöki ülése Németh Imre, a szociális és egészségügyi bizottságba Vass Jó zsef képviselőt választották meg. Az országgyűlés ezután áttért a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvény- javaslat tárgyalására. A törvény- javaslat előadója dr. Nezvál Fe­renc igazságügyminiszter volt. megváltozott társadalmi viszo­nyok eddig is halaszthatatlanná tették sok új részletszabály meg alkotását. Ezek a részletjogsza­Moszkva (TASZSZ): Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke július 28-án a dnyepropetrovszki gépgyár dolgozóinak gyűlésén be­szédet mondott. — A Szovjetunió belső helyze­tét igen jónak tartjuk — mondot­ta. — A népgazdaság minden ágá­ban a szovjet nép nagy sikereket ért el. Ma még a Szovjetunió rosszakarói is kénytelenek elis­merni, hogy népünk egységes és összefor­rott, nagy kedvvel és jól végzi munkáját, sikeresen teljesíti nagyszabású terveit. Ma mindenki látja, hogy napról napra nő a szovjet dolgozók jó­léte. A nemzetközi helyzet kérdései­re áttérve, Hruscsov megállapí­totta: mindenkit az a kérdés fog­lalkoztat, vajon biztosítva lesz-e a tartós béke vagy az emberiség ismét egy új háború örvényébe sodródik. Hruscsov kijelentette: — A szovjet kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a háborút. Az a véleményünk, hogy a barométer most nem mutat háborúra. Minden országban az az irányzat kerekedik felül, hogy biztosítani kell a békét. Nixon amerikai alclnök látoga­tásáról szólva Hruscsov ismertette a Nixonnal folytatott beszélgeté­sek tartalmát. Megjegyezte, hogy a beszélgeté­seken az amerikai alelnök a béke mellett foglalt állást, majd így folytatta: — Ha a szovjet és az amerikai nép békét akar. akkor miért ne egyezhetnénk meg országaink kap csolatainak megjavításáról a béke megszilárdítása érdekében, Meg­bályok rendkívül hasznos fel­adatot töltöttek be, a polgári jog rendszerét azonban tovább bo­nyolították. Szükség volt tehát a rendsze­rező, kodifikációs munkára, amely ezeket az önmagukban helyes és haladást jelentő rész letjogszabályokat a szocialista jogrendszer elvi alapjainak egységes egészévé ötvözi. Az országgyűlés előtt fekvő ja­vaslat messzemenően számot vet azzal a ténnyel, hogy átmeneti korszakban élünk, s nálunk — különösen a mezőgazdaságban — még jelentős mértékűek a nem szocialista jellegű életviszonyok. Az 1928. évi magánjogi törvény- javaslatoknak több mint 2100 paragrafusával szemben javas­latunk csupán 685 paragrafusból áll. Javaslatunk szabályozza a ie lenlegi életviszonyokat, de előre is mutat és segíti a fejlődést. Az ellenforradalom fegyveres leverése óta a párt és a kormány intencióinak megfelelően jelen­tős eredményeket értünk el a szocialista törvényesség megszi­lárdításában. Állami szerveink (Folytatás a 2. oldalon.) kérdeztem Nixon urat: ha önök békét akarnak, akkor miért jutot­tak arra az ésszerűtlen elhatáro­zásra, hogy megrendezzék az úgy­nevezett „rab nemzetek hetét”; Vajon komolyan .,rab népeknek” tartják önök a szocialista országok népeit? Hruscsov kijelentette, hogy Ni- xonal folytatott beszélgetése során a békés együttélés, a béke biztosí­tásának politikáját nevezte éssze­rű politikának. Javasolta Nixon- nak, folytassanak békés versenyt* Versenyezzünk — mondotta Hruscsov — ki ad nagyobb mennyiségben anyagi és szel­lemi javakat az emberiség­nek: a szocializmus, vagy a kapitalizmus? Az önök rendszere százéves. Több mint 118 év telt el azóta, hogy önök felszabadultak a gyarmati függőség alól. A mi szovjet álla­munk pedig mindössze 42 éve áll fenn, mégis már a sarkukban va­gyunk. Ez azt jelenti, hogy a mi rendszerünk gyorsabb fejlődést biztosít a társadalmi haladás útján. Hruscsov hangsúlyozta: nem adja fel a reményt, hogy eljön az az idő, amikor megszüntetik a külföldön levő amerikai támasz­pontokat. A továbbiakban Nyikita Hrus­csov megvilágította az Egyesült Államok alelnökével folytatott be­szélgetésének azt a részét, amely a nyugat-németországi militariz- mus újjászületésével foglalkozott* Mi — mondotta — nem félünk Adenauer kardcsörtető kijelenté­seitől. Amint Hruscsov megjegyezte, a nemzetközi helyzet nem a német (Folytatás 2, oldalon.) Dr. Nezvál Ferenc: Népünk magáénak tekintette a polgári törvénykönyv javaslatát Népünk egységes és összeforrott, nagy kedvvel és jól végzi munkáját Hruscsov beszéde Dnyepropetrovszkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom