Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

2 TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 1959. július 2! • • Ünnepségek Varsóban a felszabadulás 15. évfordulóján Fogadás a varsói szovjet nagykövetségen Varsó (PAP): A népi Lengyel- ország fennálásának 15. évfordu­lója alkalmából szerdán délelőtt Varsóban ünnepségeket rendez­tek. A Győzelem téren katonai díszszemle volt, s ezt tornaünne­pély követte. A központi emel­vényen Gomulka, Zawadzki, Cy­rankiewicz és a lengyel állam más vezetői, Hruscsov, a szovjet kormányküldöttség vezetője és Genf (MTI): A külügyminiszte­rek szerdai hivatalos ülése előtti hangulatot Genf ben az a nyugati „pszichológiai offenzíva” jellemez­te, amely a lehető legsötétebb színben igyekszik ecsetelni a hely­zetet. Tükröződik ez a hangulat a sajtóban is. A nyugati polgári la­pok az álláspontok mély különb­ségére hivatkozva, ismét „zsák­utcát” és „válságot” emlegetnek, s amerikai szóvivőket idézve ar­ról cikkeznek, hogy a nyugati de­legációk köreiben a tárgyalások megszakításának gondolatát latol­gatják, bár több lap rámutat, hogy a tárgyalások megszakítása a je­lenlegi helyzetben politikailag fe­lettébb kényelmetlen helyzetbe juttatná a nyugati hatalmakat. A párizsi Monde tudósítója két­ségtelennek tartja, hogy a szakí­tással való fenyegetőzés a nyuga­tiak részéről elsősorban taktikai Moszkva (TASZSZ): Ez a ja­vaslat semmiképpen sem segíti elő a külügyminiszteri értekezlet munkáját — írja a Pravda arról a nyugati javaslatról, amelyet Herter terjesztett be július 20-án a genfi külügyminiszteri értekez­leten. Ez a javaslat csak azt bizo­nyítja, milyen nehezen tudják tartani a nyugati hatalmak régi, a valósággal nem számoló állás­pontjukat. Azt nem kockáztatták meg, hogy egyszerűen elutasítsák a német vegyesbizottságra vonat­kozó szovjet javaslatot, — mert ezt a lépést sem Németországban, sem a többi nyugati országban nem helyeselték volna. Miután kénytelenek számolni a közvéle­ménnyel, a nyugati hatalmak azt Szovjet-amerikai tudóscsere-esvezmény más szovjet személyiségek fog­laltak helyet. Abraszimov varsói szovjet nagykövet kedden fogadást adott a Hruscsov vezetésével Lengyel- országban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tisz­teletére. Lengyel részről a fogadáson jelen volt Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titká­ra, Zawadzki, az államtanács elnö­célokat szolgál. A genfi La Suisse pedig a nyugati pesszimista nyi­latkozatok idézése után megjegy­zi: — Figyelemre méltó azonban, hogy senki sem vonja kétségbe, a miniszterek a jövő héten még mindig Genfben lesznek. A kon­ferencia „válságban” van, de azért tovább tart. A New York Héráid Tribüné tudósítója szerint Gromiko a ked­di ebéden lényegében a követke­zőket mondotta nyugati kollégái­nak: „Önöknek nem tetszik a né­met vegyesbizottságra vonatkozó javaslatom. Nekem pedig nem tet­szik az Önök javaslata. De mi nem beszélünk arról, hogy félbe­szakítjuk a konferenciát csak azért, mert nekünk nem tetszik az Önök javaslata. Mi olyan egyez­ményt akarunk elérni, amely ki­elégítő mind a hat résztvevő szá­mára”. a látszatot próbálják kelteni, hogy hajlandók megengedni a németek részvételét a német kérdések meg­vitatásában, hajlandók figyelembe venni a Szovjetunió álláspontját. A július 20-i ülés azonban meg­mutatta: a nyugati hatalmaknak eszük ágában sincs keresni a né­met kérdés békés megoldásának módját. A megegyezés útja sokféle, de az a lényeg, hogy keressék és megtalálják a mindenki számára elfogadható megoldást. A nyugati hatalmakban nincs ilyen törekvés — és főként a Német Szövetségi Köztársaság kormányából hiány­zik ez a szándék. Ez a kormány erőszakkal, a Német Demokrati­kus Köztársaság bekebelezésével szeretné megoldani a német kér­dést. Ezt semmiféle köntörfala­zással nem lehet leplezni — írja a Pravda. ke, Cyrankiewicz, a miniszterta­nács elnöke, továbbá a lengyel politikai és társadalmi élet más kiemelkedő személyiségei. Ott voltak a varsói diplomáciai tes­tület tagjai is. A fogadáson Hruscsov beszé­det mondott. Beszédére Cyrankiewicz vála­szolt. A fogadás rendkívül barátsá­gos légkörben zajlott le. Állandó iüzkészültség a kínai partok mentén Washington: Hírügynökségi je­lentések szerint az Egyesült Ál­lamok haditengerészete vizsgála­tot indított a június 16-i légi in­cidens ügyében, amely kínai par­ti vizek fölött zajlott le. Mint ismeretes, az amerikai repülő­gépek június 16-i berepülése a kínai terület fölötti légitérbe az amerikai 7. flotta repülőgépeinek sorozatos provokációi közé tar­tozott. A vizsgálatról most kiadott közlemény — jelentik a nyugati hírügynökségek — bejelentik, hogy a kínai partok mentén őr­járatokon repülő amerikai repü­lőgépeknek a jövőben állandó tűzkészültségben kell tartaniok fegyverzetüket... Egyórás sztrájk Castro mellett Havana: (MTI) A kubai szak- szervezeti szövetség felszólította az ország munkásságát, értelmi­ségét, és Kuba egész népét, hogy csütörtökön reggel egyórás mun­kaszünettel tüntessen Fidel Castro visszatérése mellett. Az AFP és a Reuter iroda je­lenti, hogy a kubai miniszterta­nács szerda délelőtti ülésén úgy határozott, hogy ismételten fel­kéri Fidel Castrot, hogy mielőbb folytassa kormányfői teendőinek ellátását. Castro még mindig nem nyi­latkozott, úgy vélik, hogy csak vasárnap jelenti be végleges el­határozását. „Taktikai borúlátás11 Genfben A Pravda cikke az értekezlet munkájáról A nyugati hatalmak nem keresik a német kérdés békés megoldását — írja a Pravda Kilenc ém szabadság- vesztésre ítélték Glessoszt Athén (MTI): Mint a TASZSZ és a nyugati hírügynökségek jelen tik, az athéni hadbíróság szerdán ítéletet hirdetett Manolisz Gle- zosz és társai provokációs „kém­kedési” perében. Glezoszt össze­sen 9 évi szabadságvesztésre ítél­ték, tehát többre, mint amennyit az ügyész indítványozott. Az ítélet 5 évi börtönt, 4 évi száműzetést ír elő, valamint Glezosz politikai jo­gainak 8 évre való felfüggesztését. A száműzetés helyéül egy görög szigetet jelöltek ki. Bár a kémkedési vád teljesen megdőlt, Vucaszt és Trikalinoszt életfogytiglani börtönre, Karkaja- niszt 14 évi börtönre, Szingela- kiszt 15 évi börtönre, 5 évi szám­űzetésre és 7 évi politikai jog­vesztésre, Raguzadiriszt 5 évi bör­tönre, 4 évi száműzetésre és 5 évi jogvesztésre ítélték. Néhány vád­lottat felmentettek. A bíróság egyetlen vádlottat sem mert ha­lálra ítélni. Az ítélet megfelleb­bezhetetlen. A TASZSZ ismertette a vádlot­tak utolsó szó jogán elmondott beszédeit. Glezosz kijelentette: „Nem szo­rulok rá, hogy védjem magam; Hinni szeretném, hogy a bíró urak számára a nép akarata, s minde­nekelőtt a törvény lesz a legfonto­sabb. Nem követtem el azt, amit terhemre rónak. Kizárólag politi­kai meggyőződésem miatt kerül­tem a vádlottak padjára, Az utána felszólaló Vucasz kije- / lentette, hogy a kommunista párt tagja, s a kémkedési vádból egjy szó sem igaz; Hz ENSZ ne legyen küzömbös szemlélnie az athéni kirakatpernek New York (MTI): Arkagyev nagykövet, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselőjének helyettese felkereste Bunche főtitkárhelyet­test és azokról az üzenetekről és felhívásokról beszélgetett vele, amelyekkel az Egyesült Nemze­tek Szervezetét elárasztják Mano­lisz Glezosz görög hazafi megmen­tése céljából — jelenti a TASZSZ. Arkagyev közölte, hogy a szov­jet közvéleményt mélységesen aggasztja a görög nemzeti hős, a haladó érzelmű görög társadalmi személyiség ellen indított per. Ar­kagyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióból, valamint a világ más országaiból érkező felhívások és üzenetek éles tiltakozást fejez­nek ki Glezosz elítélése ellen; Ugyanakkor reménykednek, hogy az ENSZ nem marad közömbös szemlélő és az alapokmányban foglalt magasztos emberiességi és igazságossági elvektől vezérelve, hallatja majd szavát. Arkagyev kö zölte, hogy az ENSZ-hez intézett felhívások és üzenetek méltók a nyilvánosságra hozatalra és leérte, hogy az ENSZ titkársága haladék­talanul tegye közzé a Glezosz ér­dekében az ENSZ-hez intézett fo­lyamodványokat, s terjessze azo­kat minden tagállam küldöttei I között, A VII. VIT előtt Bécs: (MTI) Július 22-ig 512 újságíró, foto- és filmriporter, valamint rádió- és televízió tudó­sító kérte akkreditacióját a VII. VIT sajtóközpontjánál, amely a Fráterben, a bécsi árumintavá­sár központi hivatalának helyi­ségében működik. Az újságírók között ott vannak a világszerte ismert hírügynökségek, a fonto­sabb keleti és nyugati napi- és hetipok, a vezető rádió- és tele­víziós adók tudósítói. A VIT keretében július 29-én kezdődik a nemzetközi Varieté- fesztivál, amelyen 11 ország, a Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság, az Egyesült Arab Köztár­saság, Bulgária, a Mongol Nép­köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Magyarország, Len­gyelország, Ausztrália, Ausztria, és Csehszlovákia 120 kiváló artis­tája mutatja be képességeinek legjavát, A csehszlovák ifjúságot 550 fő­nyi hivatalos küldöttség képviseli a bécsi VIT-en. A fesztivál kultu­rális műsorán Csehszlovákiából bábjátszó-csport, népi együttesek, népi és jazz-zenekar, valamint szólóművészek szerepelnek. A bé­csi VIT-re a jugoszláv népi ifjú­sági szövetség és diákszövetség központi bizottsága képviseletében 22 tagú megfigyelő delegáció uta­zik. A kulturális és sportküldött­ség több mint kétszáz tagból áll. Pintér István—Szabó László mm UTAKON Moszkva: (MTI) 1958 októberé­ben a Szovjet Tudományos Aka­démia és az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája kül­döttségének moszkvai tárgyalá­sán — mint a TASZSZ jelenti ■— tervezetet dolgoztak ki a tudós­cseréről. A csere programjának pontos meghatározásáról az idén júliusban tárgyaltak. A tárgya­lások sikeres befejeztével Detlev W. Bronk, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának el­nöke és A. N. Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke egyezményt írt alá a két akadémia tudósainak 1959—1960. évi cseréjéről. Az egyezmény — hangsúlyozza a TASZSZ jelentése — a teljes kölcsönösség elvén alapul._______ Csődöt mondott az ango! hidrogénreaktor London: (AP) Angliában hiva- vatalosan beismerték, hogy ^ a Harvell-i atomkutató központban 18 hónappal ezelőtt felállított hidrogénreaktor a »Zeta« csődöt mondott. Motorját, amelynek fel­adata lett volna, a hidrogénbom­ba energiájának felhasználása _— az angol tudósok megállapítása szerint "nyugodtan ki lehet selej- tezni«. (23) A HÁLÓBAN VERGŐDVE A határon csend volt. Csak az őrtornyok távoli árnyai rajzolód­tak ki a holdvilágban. Egy em­ber hasoncsúszva közelítette meg az osztrák-magyar határt. Né­hány lépésnyi távolságból ket­ten követték. Aztán megálltak. Az elől csúszó ember bevárta két társát. Búcsúzkodtak. — Tehát rendben — szólt az egyik, kinek hanghordozásán érezni lehetett, hogy nem ma­gyar. — Mihelyt megvannak a szük­séges emberek, azonnal indulok vissza. — Vigyázz magadra. Tudod mi a teendőd, ha elfognak. Ellen- álbv, ellenállni a végsőkig. Az­tán az ampulla... Megértetted? — Menjetek vissza, én elindu­lok. A feladatomat tudom. Az a férfi, aki az előbb még két társától követve hasoncsúsz­va közelítette meg a határt, to­vább indult. Óvatosan, körülte­kintően közeledett a határmezs­gyéhez. A sáros talajon nagyon nehéz volt előre jutnia. Térdé­vel és lábfejével nagy sárdarabut és fűcsomót szedett magára. Úgy nézett ki, mintha utolsó útjára indulna. Arca sápadt volt az iz­galomtól és félelemtől. így még nem dobták át Magyarországra Rendszerint ügyes csellel, diplo­máciai papírokkal hajtotta végre futárfeladatait. Már három-négyszáz méterre elhagyta a határt, még rnindig a földön csúszva folytatta útját, s m.'.r-rnér fellélegzett. Ebben a p'ílanaíban féihr.ngcs, ce erőtel­jes »állj, vagy lövök!« felhívás csattant az éjszaka sűrűjében. Visnyey Sándor, az amerikai kémszolgálat futára felemelke­dett. Tudta, hogy minden ellen­állás céltalan. Hiába nézett kö­rül, nem látta kitől ered az >állj«-t parancsoló felhívás. Né­hány másodperc telt el így szót­lanul, csendben, aztán újabb pa­rancsot hallott: — A fegyvert kirakni a zse­bekből! Visnyey szótlanul engedelmes­kedett. Két hangtompítós pisz­tolyát a földre ejtette. Ekkor újabb vezényszó hallatszott és ö tíz méternyire eltávolodott két íöldredobott fegyverétől. Most már megjelent előtte a parancsot adó személy, egy magyar határ­őr. Ez felvette a íöldredobott fegyvereket, aztán előbújt társa is. A két géppisztolyos katona a határőrsre kísérte az amerikai kémet... Most itt ülünk a rendőrség egyik szobájában, hármasban: a nyomozást vezető tiszt, az ame­rikai kém és e sorok írója Vis- nyey Sándor elfogása óta immár négy hét telt el. A nyomozás mindent kiderített. Visnyey lát­szólag szánja-bánja bűneit. Be­szél. Elmeséli életét, disszidálá­sát, beszervezését, a kinti éle­tet, s mindezt, amit eddig ta­pasztalt. Érdekes. Érdemes meg­hallgatni. — 1945 előtt a Horthy-hadse- regben voltam aktív katonatiszt. A Vezérkari Főnökség második osztályának különleges alcsoport jánál teljesítettem szolgálatot. Ludovika Akadémiát végeztem, s úgy láttam, egész életem, sor­som, jövőm egybe fonódott a Horthy-hadsereggel. Nem is tud­tam másképp elképzelni élete­met, mint a katonai pályán. A leleplezett kém első szavai is megmutatják, milyen elszánt, mindenre kapható fickóval ülünk szemközt. Az a különleges al­csoport, ahol ő dolgozott, nem volt más, mint a »kommunista beszivárgás« elhárító csoportja s hadseregben. — Ludovika Akadémia elvég­zése után több különleges; tanfo­lyamon vettem részt, ahol kiok­tattak és felkészítettek az elhá­rító és kémtevékenység minden csinjára-binjára. Világszemléle­tem, felfogásom — a neveltetés folytán — olyan volt, hogy min­den pcrcikámmal a rendszert szolgáltam, és gyűlöltem minden kit, aki annak a rendszernek a megdöntésére tört. 1945 után úgy láttam, hogy nekem, mint volt horthysta katonatisztnek és kü­lönösen, mint kémelhárító tiszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom