Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-18 / 141. szám

Y r Í959. június 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Aratás előtti gondok NAGYOT FORDULT a világ kereke! Hány és hány napszámos­ember, zsellér várta másfél-két évtizeddel ezelőtt a? aratá; meg kezdését. Részesarató, vág r csép­lőmunkásként legalább me.rk -res- hetrte az évi kenyerét, azonban ha nagycsaládos volt, sehogysem volt elég a r.5 hány mázsa kereset. A kulákoknak nem kellett ag­gódniuk, bd^y nem kapnak ré- szesaraté Mindig több volt a je­lentkező,' 'mint amennyi kellett, sok volt a szegényember, És manapság? A megye egyik legnagyobb ha­tárú községe Dunaföldvár. Kere­ken 2500 hold gabona vár ara­tásra, — Nehéz lesz az idei aratás — állapítja meg Bíró József tanács­elnök. — Sokfelé dőltek a gabo­nák, s így majd még egyszer any- nyi időbe telik, amíg learatják. És a 2500 holdból csak mintegy 200 a termelőszövetkezeté. Ámbár a szövetkezetnél a gépek dolgoz­nak és szükség esetén a kéziara­tást is könnyen megszervezik. Ha­nem az egyéniek! Most látszik csak meg, hogy Dunaföldváron nincs szegényember. — Mennyiben van ez összefüg­gésben az aratással? — Nagyon egyszerűen. Valami­kor rendelkezésre állt a részes­aratók egész hada. Most pedig úgyszólván senki nem megy ré­szesaratónak. Eddig mindössze három-négy szerződéskötés tör­tént. 1945 körül pedig mintegy 250 volt. Nincsenek rászorulva az emberek arra, hogy részesaratást vállaljanak. Pedig valamikor az iparosok közül is sokan rászorul­tak, hogy aratást vállaljanak, vagy géphez szegődjenek, masinázni. MANAPSÄG VISZONT? A haj­dani napszámosok, részesaratók Sztálinvárosban dolgoznak. Ami felesleg munkaerő valamikor volt, azt mind felvette Sztálinváros és maga a község is. A három nagy KTSZ, a kendergyár — mindegyik állandó munkahelyet, biztos ke­resetet ad. Majdnem 100 fővel növekedett például a kendergyár állandó létszáma... És mi lesz jövőben, ha még alakul vagy két- három nagy termelőszövetkezet? — Aki pedig megkeresi az 1500—2000 forintot, sőt még azon felül is, az már nem megy el ré­szesaratónak vagy cséplőmunkás­nak. így, most akinek földje van, maga végzi az aratást; — Valamivel könnyebben le­szünk a csépléssel, ámbár ott is jelentkezik a munkaerőhiány. A községbe tíz cséplőgépet ad a gép­állomás, ebből egy a termelőszö­vetkezetben csépel, öt géphez nincs munkaerő. Ezen úgy segí­tünk — a cséplések úgy is közös szérűkön folynak —, hogy a gaz­dák összeállnák, és maguk csé­pelnek el. A legutóbbi tanácsülé­sen tárgyaltunk az aratásra, csép- lésre való felkészülésről, ott hatá­roztunk így. Csupán felelős veze­A Fortuna nászajándéka Bücher János szenvedélyes lot­tózó. Sokan azt mesélik róla, hogy a munkáján kívül két sze­relme van: a menyasszonya és a lottózás. Nem akarom megsérte­ni a menyasszonyát azzal, hogy egy mondatban »említem« a lottó val, de ezt tettem azért, hogy iga zoljam: Bücher János nagyon szerelmes a lottózásba. Fácánkertben lakik és Kajmá- dón boltvezető. Volt már olyan hét is, amikor sok szelvénnyel játszott, s nem nyert. De nem csüggedt, a következő héten ismét játszott, mert reménykedett a sze rencsében. Végül is bekopogtatott hozzá a szerencse: négyes talála­tot ért el, amiért a szekszárdi Lottózóban ki is fizették a 36 591 forintot. A nyereményt méltán nevezhetjük a Fortuna nászaján­dékának, mivel Bücher János az ősszel házasodik. A pénzért már eljött vele a menyasszonya is. A nyeremény kifizetése előtt tapasztaltam, hogy milyen az emberek fantáziája. Szerdán dél­előtt Bücher megjelent a takarék pénztárban s abban állapodtak meg, hogy 11 órakor lesz a kifi­zetés s addigra visszajönnek a Lottózóba. Mindenki arra számí­tott, hogy legalább háromnegyed tizenegykor már ott lesz és izga­tottan nézi az órát, hogy mikor kezdődik a kifizetés. Meglepetés­re nem érkeztek vissza 11 órára s mikor már elmúlt 11 óra 5—10 perccel, folyt a találgatás, hogy vajon miért késik. Az első talál­gató még elég »■szerény« volt, mert azt mondta, hogy bizonyára megfeledkezett róla. A másik már arra gondolt, hogy örömében Restaurálták Pietro Antonio Rotari festményeit Leningrádban A leningrádi Ermitázsban befe­jezték Pietro Antonio Rotari hí­res olasz festő 368 művének res­taurálását. A vásznakat most restaurálják harmadízben, eddig azonban még sohasem sikerült helyreállítani az eredeti színeket. A restaurá­lást ezúttal röntgensugarak se­gítségével végezték és így a ké­pek visszanyerték eredeti színű­ket, sőt a művész ecsetkezelése is látható ' vált, illetve a tönk­rement ’r cn helyreállítható volt. (AP) beült a Kiskulacsba, és mulat a nyeremény örömére, s csak dél­után jön zeneszó kísérettel. Egy következő illető teljesen szabad­jára engedte a fantáziáját és arra gondolt, hogy kettecskén kirán­dulni ment a menyasszonyával s az előbbre való számára, mint a négy találatos nyeremény felvé­tele... Egyik találgatónak sem lett igaza — a nyertes későbbi elmon dása szerint. Ugyanis kiderült, hogy a bútorüzletben jártak és mindenekelőtt egy szép konyha, bútort szemeltek ki, amit meg­vásárolnak. Hogy ezen kívül mit vásárolnak a pénzen, azt még nem tudják pontosan, csak any- nyit, hogy azt közös családi fé­szek kialakítására fordítják. Sok idő természetesen nincs a beszélgetésre: siet, mert még el­intéznivalójuk van a városban és hát igyekeznek hazafelé. Előtte pedig még a most vásárolt lottó- szelvényt is ki kell töltenie. Mert úgy határozott, hogy ezután is minden héten megpróbálkozik a s~erencsével. BODA tőkről kell gondoskodni. A gép­állomás segít bennünket azzal is, hogy három cséplőgépet már előbb munkába állít, elcsépelni a borsót, a lencsét, amelyből itt, Földváron elég sok van, — Igen, komoly gondot jelent az aratás, a cséplés — mondja a tanácselnök — addig, amíg a föld­vári határt is' birtokukba nem ve­szik a gépek. Ezek a gondok végső soron csak jót jelentenek; azt, hogy az embereknek megvan az állandó megélhetésük, nincs sze­gényember, mint valamikor... B. I. IS gazdasági eredmények Is Igazolják a javuló pártmunkát Kajdacson Nemzetközi népzenei konferencia Bukarestben Ez év augusztusában Románia lesz a vendéglátója a Nemzetközi Népzenei Tanács XII. konferen­ciájának. A kerékasztalnál ott lesznek a világ minden tájáról érkező népzene-szakértők. Eddig több mint 60 küldöttség jelentet­te be részvételi szándékát. A konferencián megvitatandó témák keretében a román kül­döttség több jelentést terjeszt elő a jelenkori román folklór hagyo­mányának és felújításának tanul­mányozásáról, új népdalok kelet­kezéséről, a repertoár kibővíté­séről, a lakodalmi dalok stílusá­ról, a vers, zene és tánc közötti összefüggésekről, valamint a né. pi hangszerek körében végzett kutatásokról. A témákat a Ro­mán Folklór Intézet szakemberei dolgozták ki az elmúlt évek ku­tatásai alapján. Az adatokat zenei, koreográfiái példákkal, filmekkel és diapozi- tívokkal szemléltetik. — Tolna megye községi taná­csai a községfejlesztési tervek ké­szítése során 117 ezer négyzetmé­ter járda építését tervezték. Ed­dig már mintegy 25 ezer négy­zetméter járda megépült, de a legtöbb helyen — ahol még nem kezdték meg a munkálatokat — folyamatban van annak előkészí­tése. A falu mezőgazdasági üzemé­ben, a tsz-ben éppen úgy mint vá­roson, az ipari nagyüzemben sokat tehet a pártszervezet a ma­gasabb terméseredmények el­éréséért. Ez akkor valósul meg, ha a pártszervezet egységes és a termelés pártirányítása mellett az akarat és a cselekvés egysége ér­vényre jut, A pártszervezet kapcsolata ak­kor mondható jónak, ha tagjai valóban a dolgozó nép között él­nek, ismerik azok hangulatát, problémáit. A jó pártmunka el­engedhetetlen része a párttagság példamutatása a termelésben és a közösségi tulajdon védelmében. Ha ezek figyelembevételével vizsgál­juk a kajdacsi Igazság Győzelme Tsz pártszervezetének munkáját, az elmúlt évekhez viszonyítva az 1958—59-es gazdasági évben lé­nyeges javulás mutatkozik. 1957- ben és 1958-ban az intrika és a személyeskedés gátolta az egész­séges pártélet kibontakozását. Gyenge volt a pártélet a tsz-ben. Nem volt a pártszervezet részéről ellenőrzés, irányítás. Ebből követ­kezett az, hogy a tsz elnöke, Szi­lágyi János és a tsz Kiss nevezetű könyvelője — akik ugyan pártta­gok voléak — nem ismerték el a termelés pártirányítását, ellenőr­zését és a jogos bírálatokat visz- szaverték vagy megtorolták. Ez oda vezetett, hogy azok a párt­tagok, akik látták a hibákat és hiányosságokat, visszavonultak, passzívakká váltak; A kajdacsi Igazság Győzelme Tsz pártszervezetében lépten-nyo- mon megsértették a párt szerve­zeti szabályzatát. Megromlott a pártpolitikai munka is, meggyen­gült a párt és a tsz-tagság közötti kapcsolat, kívánni valót hagyott a kommunisták magatartása is, amelyet követett a munkafegye­lem lazulása. A hibák végül is a közös vagyon herdálásához vezet­tek. Szilágyinak, a tsz volt elnöké­nek és Kissnek, a volt könyvelő­nek, akik a gazdaság vezetői vol­tak, példát kellett volna mutatni­A pincehelyi általános iskolások előadása Haraszti Ferenc levelezőnk a pincehelyi általános iskolások si­keres előadásáról számol be. A gyerek-szereplőgárda a »Kék ma­dár« című mesejátékot mutatta be nagy sikerrel. A szereplők lelkes játékát nagy tetszéssel fo­gadta a közönség. uk a közös vagyon megvédésében: De hogyan mutattak példát? ök voltak azok, akik hozzányúltak a tsz közös vagyonához, s azt mon­dani sem kell, hogy egy-két kö­vetőjük is akadt, akik kisebb- nagyobb mértékben megkárosítot­ták a közös vagyont. Hiányos volt a vetések megművelése, az állat- tenyésztés helyett pedig állattar­tást folytattak. A külterjes gaz­dálkodás még a mai napig is érez­teti hatását; Az idén az elmúlt évekhez ké­pest lényeges változás következett be a kajdacsi Igazság Győzelme Tsz pártszervezetének életében; s a pártszervezet munkájának ja­vulása megmutatkozik a gazdasá­gi élet területén is; Kezd kibontakozni a párt irá­nyító és vezető szerepe. Jó a kap­csolat a pártszervezet és a gazda­ság vezetői, valamint a tsz tag­sága között. Ezt semmi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény; hogy a pártépítés az előző évek­hez képest lényegesen megjavult; Az elmúlt hónapban két tagjelölt, e hónapban pedig 6 tagjelölt kérte a pártba való felvételét. Ez azt mutatja, ha a pártszervezet fog­lalkozik a tsz-tagokkal, akkor ja­vul a pártszervezet és a tsz-tagok közötti kapcsolat; Örvendetes látni azt is, hogy az elmúlt év őszén belépett dol­gozó parasztok közül többen kérik a pártba való felvételüket. Ez is bizonyítéka annak, ha a pártszer­vezet foglalkozik a tsz-tagokkal; azok közül egyre többen értik meg pártunk politikáját. Most már nincs annyi baj a tsz-ben a mun­kafegyelemmel, s a meddő, egyéni érdekeket képező viták helyett cselekszenek. Ezt igazolják a szépen ápolt vetések, a jó talaj­előkészítés, valamint a takarmány időben történő betakarítása. A pártszervezetben az akarat és cselekvés egysége érvényesül a párttagság által meghozott hatá­rozatokban is, amelyek végrehaj­tása kollektív jelleget ölt. Foglal­koznak az újonnan belépett párt­tagokkal is, akik párttaggyűlése­ken, valamint a tsz-közgyűléseken bátran bekapcsolódnak a vitába; javaslatokat tesznek és bírálnak; élnek a párttag jogaival és köte­lességeivel; A kajdacsi Igazság Győzelme Tsz-ben az eredmények biztatók; de a pártszervezetnek még tovább kell javítania kapcsolatát a tsz- tagokkal és a továbbiakban is szívleljék meg a bírálatot, mert ezzel a politikai és gazdasági mun­kát erősítik; Cserenyecz István Nagydorog III. Nemes bácsi, a fehérhajú aratógazda éppen agyonfolto­zott csizmáját kefélgette a tor­nácon, amikor a felesége meg­érkezett a miséről. — Na, maga aztán alaposan megjárta! — kiáltotta az asz- szony, amint az utca ajtót becsukta maga mögött. — Miért jártam meg? — do­hogott az öreg. — Azért, mert vénségére az istentelenekhez pártolt! — Miféle istentelenekhez? — Hát a cucilistákhoz! Kiss Jakab plébános úr megmondta a misén érthetően, hogy aki azokhoz áll, az mind az ördög szövetségese. — Maga pedig hozzájuk állt a gyűlésen. — Nem beszélt a gyűlésen senki az Istenről, meg az ördög­ről, anyjukom. A szónok, csak a nagyobb darab kenyérről be­szélt, s azt mondta, ha na­gyobb darab kenyeret akarunk azért harcolni kell. Mi pedif megfogadtuk a szavát. És áll juk a fogadalmunkat. Még ak - kor is, ha a plébános az ura!, malmára hajtja a vizet prédi­kációjával, — válaszolt csen­desen az öreg, s tovább fénye- sítgette az agyonrifolt, zsíros­bőr csizmát. Kutyaugatás verte fel az ud­var csendjét. Alacsony, töpö­rödött emberke lépett be az ajtón. Tarkafoltos kabátját a vállára vetve viselte. Cserei József volt a Temető utcából. — Adjon isten jónapot! — Neked is. A vékony, beesettarcú ember a tornáclépcsőre kutyorodott és a tekintetéből kétségbeesés tűk röződött, amikor az aratógazda felé fordult. — Mi lesz velem, ha nem si­kerül a sztrájk? — kérdezte. — Az lesz, ami a többivel! — válaszolt a fehérhajú öreg, és papucsát lerúgva húzni kezdte a zsírtól csillogó csiz­mát. — Én vagyok a legnyomo­rultabb! — kezdte megint a vendég. — A feleségem állan­dóan vért hány. Négy gyermek sír a nyakamon. Hä nem lesz kenyér, akkor mit kezdjek? Nincs más választásom, mint az, hogy elvágom borotvával az asszony, meg a gyerekek nyakát, aztán felhúzom maga­mat. Nemes bácsi nagy könnyet tö rölt ki a szeme sarkából, jó darabig hallgatott, s remegett a hangja, amikor megszólalt. — Ne félj Jóska. Ha össze­tartunk, akkor meglesz az ér­telme. Addig meg... — Addig éhendöglünk... De én nem tudom végignézni, hogy éhenhaljanak én inkább tíbrotvával elvágom a nyaku­kat, — ismételte az öreg sza­vába vágva ingerült hangon Cserei József. Az öreg Nemes arcán hirte­len megenyhültek a vonások és a hangja magabiztosan zen­gett, amikor megszólalt. — Majd gyűjtést rendezünk Józsikám! Amíg hozzánk tar­tozol, addig nincs ok a féle­lemre. Akkor éjszaka alig néhány bárányfelhő úszkált csak az égen. A csillagok milliárdjai sziporkáztak, s a tele hold fé­nye, csaknem nappali világos- ságott árasztott. Durva dörömbölések zaja verte fel a csendet. Kutyauga­tás és asszonysírás hallatszott. Az öreg Nemes kikelt az ágy­ból, kabátot terített a hátára és a kerítés mögül kikandikált az utcára. A kocsiúton embereket kí­sértek. A csendőrszuronyok-fé­lelmetesen csillogtak a hold fényében. Amikor közelebb ér­tek, az öreg mindegyik fog­lyot felismerte. Elől Neumayer István és testvére, József ha­ladt. Utánuk Gábor Pál és Gás pár Mihály következett. Ezen az éjszakán nagyon ke­vesen aludtak Nagykónyiban. — Mi lesz most? — kérdezget­ték egymástól az emberek, de feleletet senki sem tudott adni a kérdésre. (Folytatjuk.) Buni Géza—Haypál Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom