Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

2 TOLNA MEGYE* NÉPÚJSÁG 1959. május 15. A külügyminiszterek csütörtökön tartották negyedik tanácskozásukat Genf: (AP—Reuter—AFP) Hírügy­nökségi jelentések szerint a négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi értekezlete csütörtökön dél­utáni 15 óra 35 perckor megkezdte negyedik ülését, amelyen Couve de Murville francia külügyminiszter el nökölt. Mint ismeretes, Couve de Mur vilié betegsége miatt nem vehetett részt az értekezlet szerdai ülésén. Nyugati kommentárok a szerdai ülésről Genf: (MTI) David Bruce, az Egyesült Államok bonni nagykövete szerdán Genfbe repült, hogy csatla­kozzék a külügyminiszteri értekez­leten résztvevő amerikai küldöttség­hez — jelenti a Reuter. Nyugati hírügynökségek tudósítói a külügyminiszteri értekezlet szer­dai ülésével foglalkozva általában azt a tényt emelik ki, hogy az érte­kezlet harmadik ülése hozzálátott a tulajdonképpeni problémák — a né­met kérdés, Berlin és az európai biz tonság — megvitatásához. John Hightower AP-tudósító sze­rint az a tény, hogy a szerdai ülé­sen mind a négy külügyminiszter általános politikai nyilatkozatot tett, arra mutat, hogy »sikerült az érte­kezletet visszazökkenteni a tervbe­vett pályára«. Herter amerikai külügyminiszter május 16-án Rómába utazik és ott tölti a pünkösdi ünnepeket. A CTK genfi tudósítója újságírói körökre hi vatkozva jelentette, Herter olaszor­szági útjának minden valószínűség szerint az a célja, hogy »megvigasz­talja« Pella olasz külügyminisztert, amiért az nem lehet jelen a genfi értekezleten. A DP A bonni jelentésben közli, hogy a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata szerdán »a nyu­gat defenzívában« cím alatt foglal­kozik a genfi külügyminiszteri ér­tekezlet eddigi eseményeivel. Az SPD véleménye szerint nem lehet titkolni, hogy az első két ülé­sen a tanácskozások tempóját és klí­máját a szovjet diplomácia szabta meg. A szociáldemokrata sajtószol­gálat végül sajnálkozik, hogy a bon­ni kormány még semmiféle kezdemé nyezö szellemről sem tett tanúbizony ságot. WASHINGTON ' tí.! ■ p! A New York Héráid Tribüné sze­rint a genfi értekezleten a megegye­zés nagyrészt attól függ, hogy a Szovjetunió mennyiben hajlandó el­fogadni a nyugati „csomag-tervet”. A New York Mirror a nyugatiak megegyezési készségét dicsőíti és tá­madja a Szovjetuniót. A Washington Post ellenzi, hogy kibővítsék a külügyminiszteri érte­kezlet résztvevőinek körét, de helyes­nek tartaná, ha valami módot talál­nának rá, hogy más országok is hal­lassák szavukat. PÁRIZS A Combat szerint a genfi értekez­leten a Nyugat diplomáciája védeke­zésbe szorult. A Paris Journal szerint egyre in­kább úgy látszik, hogy a „tulajdon­képpeni kelet—nyugati enyhülés egy atommegállapodással fog elkezdőd­GENF A svájci polgári lapok a genfi ér­tekezlettel foglalkozó csütörtöki hír- m agyar ázataikb an kénytelen-kellet­len megállapítják, hogy a hivatalos és nem hivatalos tárgyaláson egy­aránt változatlanul a szovjet küldött­ség kezében van a kezdeményezés. Jóllehet a nyugati külügyminiszte­rek eddig nem járultak hozzá, hogy a lengyel és Cseh küldötteket bevonják az értekezlet munkájába, Gromiko félreérthetetlen határozottsággal kije­lentette, hogy ez a kérdés pozitív megoldásig a tanácskozások napi­rendjén marad. A Tat cimű svájci lap azzal ma­gyarázza a nyugati külügyminiszte­reknek e kérdésben tanúsított ellen­állását, hogy „a lengyel és a cseh­szlovák küldöttek a genfi értekezle­ten történő megjelenésükkel a német imperializmus elleni koronatanúk szerepét vennék át és ezzel még szemmellátbatóbbá tennék a nyugat­német küldöttségnek amúgy is világos elszigeteltségét a genfi konferencián”. Hasonló véleményt fejez ki erről a Journal de Geneve és a Gazette de Lausanne. A tőkés körök ismert lapja, a Neue Zürcher Zeitung a többi között így ír: „A nyugati hatalmak gyenge ér­vekkel válaszolnak az orosz küldött­ség céltudatos stratégiájára. A kon­ferencián résztvevő országok körének kiszélesítését célzó szovjet javasla­tokkal szemben csak azt tudják fel­hozni, hogy más államok, mint pél­dául Belgium, Hollandia, Norvégia, szintén sokat szenvedtek a hitleri ag­resszió idején és szintén harcoltak a náci Németország ellen és ezért ugyanannyira jogosultak, hogy részt vegyenek az értekezleten, mint Len­gyelország és Csehszlovákia. Ez azon­ban nem lehet ok Lengyelország és Csehszlovákia kirekesztésére, legfel­jebb további államok képviselőinek bevonására. VARSÓ Az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország külügymi­niszterei — írja a Trybuna Ludu — nem egyeztek bele, hogy Lengyelor­szág és Csehszlovákia kezdettől fogva részt vegyen a genfi értekezleten, ahogyan azt Gromiko javasolta. Nem akarjuk hosszasan bizonygatni Len­gyelország részvételének jogosságát. Közismert tény, hogy Lengyelország, bár nem volt nagyhatalom, de fő­városa egymaga nagyobb emberi és anyagi áldozatot hozott a német fa­sizmus ellen vívott harcban, mint a százegynéhány milliós Egyesült Álla­mok. Ilyenformán tehát hazánk kép­viselőjének elég joga van ahhoz, hogy ott üljön annál a tárgyalóasz­talnál, amelynél a német kérdést vi­tatják. Annál is inkább, mivel az NSZK elutasított minden javaslatot a Csehszlovákiával és Lengyelországgal való kapcsolatok normalizálására és területi követelésekkel lép fel mind Lengyelországgal, mind Csehszlová­kiával szemben. Nem presztízsről van tehát szó, hanem ha jogról beszél hetünk, a védekezés és biztonság jo­gáról. Nehezen titkolható el, hogy a há­rom nyugati hatalom miniszterének állásfoglalása keserű érzéseket kel­tett a lengyel közvéleményben. Volt idő, nem is olyan régen, amikor az Egyesült Államok elnöke Lengyelor­szágot a „világ üzletének” nevezte. Áz a korszak volt ez, amikor Len­gyelországot a szovjetellenes mün­cheni egyezmény és vak politikusai­nak jóvoltából kiszolgáltatták a né­met militarizmusnak. Akkor a Nyu­gatból nem hiányzott a lelkesültség, a biztató szó és együttérzés, a reális segítség helyett, — hangoztatja a Trybuna Ludu. 1 három atomhatalom külügyminiszterének csütörtöki megbeszélése Genf: (Reuter) A külügyminiszte­rek genfi értekezletén résztvevő Gro miko szovjet, Herter amerikai és Selwyn Lloyd angol külügyminisz­ter csütörtökön délelőtt találkozott először azzal a céllal, hogy foglal­kozzék az atom- és hidrogénfegyve­rekkel folytatott kísérletek megtil­tásának kérdésével. Mértékadó genfi körökre hivatko­zó Reuter-jelentés szerint a három külügyminiszter csütörtöki bizal­mas megbeszélésén foglalkozott azon szerződés megkötésének esélyével, amely szerződés egyes cikkelyeit a genfi atomértekezleten már elfogad­ták. A külügyminiszterek ugyancsak foglalkoztak a kísérletek megszünte­tésének tárgyában közzétett leg­utóbbi szovjet és nyugati nyilatko­zatokkal. A szovjet sajtó a varsói szerződés aláírásának 4, év jár dúló jár ól Moszkva: (TASZSZ) A moszkvai lapok megemlékeznek a varsói szer­ződés aláírásának negyedik évfor­dulójáról. A Pravda megállapítja: »Az idő megmutatta, hogy ez az in­tézkedés teljesen időszerű és elen­gedhetetlenül szükséges volt. A tá- i madó északatlanti tömb támogatja a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának veszélyes irányvonalát, sürgeti a nyugatnémet hadsereg atom- és rakétafelfegyverzését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen katonai tömbök lé­tesültek a földkerekség legkülönbö­zőbb helyein. Ezekkel a támadó katonai töm­bökkel és csoportosulásokkal szem­ben áll a varsói szerződés, őrzi a nyolc európai szocialista állam bé­kés szocialista építő munkáját és határainak sérthetetlenségét.« Az Izvesztyija szerkesztőségi cik­kében kimutatja, hogy a varsói szer­ződés természeténél fogva alapve­tően különbözik a támadó imperia­lista tömböktől. Nagyszerű bizo­nyítéka volt ennek a varsói szer­ződés tagállamai és a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztereinek áp rilis 27—28-án Varsóban tartott ér­tekezlete, amelynek fontos szerepe volt a genfi külügyminiszteri érte­kezlet előkészítésében. Ugyanezt nem lehet elmondani a NATO tanácsának április elején Was hingtonban tartott »jubileumi ülés­szakáról«. Sem az ülésszak záróköz­leményében, sem résztvevőinek nyi­latkozataiban nem voltak olyan ja­vaslatok, amelyekkel a nyugati ha­talmak a német és a berlini kérdés rendezését kívánták volna előmoz­dítani. Az algériai ideiglenes kormány államtitkárának nyilatkozata Kairó: (Kuem) Omár Usszedik, az algériai 4. körzet katonai parancs- ’ noka, aki egy küldöttség élén 37 napot töltött a Kínai Népköztársa­ságban és Vietnamban, Kairóba ér­kezett. Elmondotta az MTI tudósító­jának, hogy kínai tárgyalásai igen sikeresek voltak. »A Kínai Népköz- í társaság és Vietnam kormánya és népe teljes mértékben megérti az al­gériai forradalom céljait és eszkö­zeit, a többi között azt is, hogy ez polgári demokratikus, nem pedig szocialista forradalom — fűzte hoz­zá. — A Kínai Népköztársaság sem miféle feltételt nem szab, hanem minden feltétel nélkül ad segélyt az algériai hadseregnek.« Omár Usszedik azt is kijelentette, hogy az algériai hadsereg nem fog habozni, hogy légierőt használjon fel Algérián belül és kívül. Az algériai hadseregnek kellő számban állnak kiképzett pilóták rendelkezésére. A kongói nemzeti mozgalom Belga-Kongó függetlenségét követeli Kilenc nap a Szotifetumóban A METRÖN Kaszanosán őrnagy résztvett a Ma­gyarország felszabadításáért folyó harcokban. Törve beszéli a magyar nyelvet, s mint kedves, régi ismerő­söket köszöntött bennünket. Beszél­getésbe elegyedtünk és az őrnagy vállalkozott arra, hogy csoportunkat végigkalauzolja a metrón. Többször megszakítottuk utunkat, hogy az egymás után következő szebbnél-szebb állomásokban gyö­nyörködhessünk. Az egyik állomás csillogó márványból készült, a má­siknak a falát freskók, a harmadikét híres festők alkotásai díszítik. Együttvéve és külön-külön vala­mennyi a szovjet építészet remek­műve. — A Szovjetunió hétéves tervé­ben többek között szerepel a metró további bővítése. Jóllehet ezek már nem épülnek ilyen pazar pompával és díszítéssel, de így is érzékeltetik az egész világ előtt, hogy milyen nagy alkotásokra képes a szovjet nép — mondja — és hangjából ki­érződik a büszkeség. A TRETYAKOV KÉPTÁRBAN Ötvennégy hatalmas teremben he­lyezték el az orosz és a szovjet fes­tőművészet világhírű alkotásainak egyrészét. Munkások és tisztviselők, parasztok és katonák, fiatalok, öre­gek és külföldi turisták ezrei for­dulnak meg napról napra a világhí­rű Tretyakov képtárban. Két fiatal, kéz a kézben elmerül­ve gyönyörködik Perov: Halottkísé­rés című mesterművében. Rideg téli táj, az ember szinte érzi, hogy a szántalpak alatt csikorog a hó. A szánt sovány kis gebe húzza, ame­lyen a koporsó mellett két fagyos- kodó gyermek kuporog. A sovány gebét bánatosan lecsüggesztett fejű, görnyedthátú asszony hajtja. A szán mellett lompos házőrző kutya fut, gazdáját kísérve utolsó útjára. A két fiatal szótlanul nézi a ké­pet, s a nő szeméből mint csillogó gyémántcseppek hullanak alá a köny nyék. Ki tudja, mire gondol. Talán a nagymama szomorú elbeszélései jutnak eszébe^ amelyeket a múltról, a muzsikok sorsáról mesélt. KÉT ÖRA A TRUD SZERKESZTŐSÉGÉBEN B. Sz. Burkov elvtárs, a világ leg­nagyobb szakszervezeti lapjának fő- szerkesztője szíves egyszerűséggel fogadta a magyar újságírókat, s köz­vetlen szavakkal ismertette a szer­kesztőségben folyó munkát. A lapot, amely egymillió példányban jele­nik meg, nyolc osztály (rovat) szer­keszti. —• A Trud a munkások lapja, eb­ből következik az, hogy a szerkesz­tésében, mint levelezők is résztvesz nek. Gyári tudósítóink száma több mint kétezer. Az ország területén pe dig 37 hivatásos tudósítót foglalkoz­tatunk — mondotta. Kérésünkre ismertette a hatalmas sajtóorgánum munkabeosztását, szer vezeti felépítését és az idősebb, a tapasztaltabb testvér segítőkészségé­vel mondotta el a lap szerkesztésé­vel kapcsolatos feladatokat. A két­órás látogatás után, amikor köszö­netét mondtunk a hasznos szakmai tájékoztatásért, a szovjet emberekre jellemző, természetes egyszerűség­gel mondta: »Örülök, ha kedves ma­gyar kollegáim újságírói munkájuk során hasznosítani tudják a nálunk tapasztaltakat.« ERŐSÖDNEK A BARÁTSÁG SZÁLAI A békevonat utasai érdeklődési kö rüknek megfelelően gyárat, üzemet, vagy kolhozt látogattak meg. Szép és felejthetetlen volt a találkozás a Moszkvai Öragyár munkásaival. Az óragyárban szalagrendszerrel dolgoznak és évente nyolc típusban, 2 millió darab órát készítenek. A gyár igazgatója, elmondotta azt is, hogy a szovjet Pobjeda órák igen keresettek és exportra is sokat szál­lítanak, többek között Magyaror­szágra az elmúlt évben 25 000 darab karórát exportáltak. A vendégek megnézték a munka­termeket, a szociális intézményeket, bölcsődét és napköziotthont. Az óra gyárnak külön kórháza van, ahol 17 orvos és szakvégzett ápolónő látja el a betegek ápolását. Szabó Mihályné, a paksi járás MSZBT titkára a gyár- látogatás során meleg barátságot kö­tött Csimakovával, az egyik üzem­rész munkavezetőnőjével, aki egy ér tékes elefántcsontból készült vitrin­dísszel ajándékozta meg a magyar asszonyt. Mindenütt amerre megfordultunk, szeretettel fogadták az MSZBT béke vonatának utasait, s elmondhatjuk, felejthetetlen élményben volt ré­szünk. POZSONYI IGNÁCNÉ Leopoldville (ADN): A kongói nem- i zeti mozgalom szerdán kiadott prog- | ramjában követeli Belga-Kongó gyár mati státusának megszüntetését, egy I független demokratikus állam meg- ! teremtését. A mozgalom támogatja az ország politikai pártjai által nem régiben hozott határozatot, amely kö vételi, hogy 1961-re alakítsák meg a kongói kormányt. A kongói nemzeti mozgalom sík- raszáll az általános választások meg­tartásáért, továbbá a demokratikus jogok helyreállításáért, amelyeket je lenleg a belga gyarmati hatóságok nem tartanak tiszteletben. A mozga­lom harcol a kizsákmányolás ellen, a fajok és a nők egyenjogúságáért. Követeli, hogy az ország gazdaságát a lakosság érdekében használják fel, a monopóliumok és a konszernek jó­gáit korlátozzák. Javasolja a mező- gazdasági termelőszövetkezetek meg alakítását. Szociális téren követelik az általános nyugdíjbiztosítást, in­gyenes orvosi kezelést és iskolaköte­lezettséget. Ä szovjet kormány emlékirata a görög kormányhoz Moszkva: (TASZSZ) Nyikolaj Fir- jubin, a Szovjetunió külügyminiszter helyettese szerdán fogadta G. D. Pappaszt, Görögország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormánynak a görög kor­mányhoz intézett emlékiratát. A szovjet kormány emlékiratában kijelenti: A görög kormány hozzá­járulását, . hogy országa területén atom- és rakétatámaszpontokat lé­tesítenek, a szovjet kormány úgy értékeli, mint a Szovjetunió és a bé­ke ellen irányuló ellenséges aktust, amely károkat okoz a szovjet—görög kapcsolatoknak. A Szovjetuniót kizárólag azért aggasztják az amerikai atom- és ra­kétatámaszpontok görögországi léte­sítésének tervei, mert a szovjet kor­mány meg akarja akadályozni a nemzetközi feszültség további foko­zódását és nemcsak megőrizni, ha­nem fejleszteni is kívánja a szovjet és a görög nép hagyományos barát­ságát. A szocialista országok közlekedésügyi minisztereinek értekezlete Bukarestben Bukarest: (MTI) A Román Köz­lekedésügyi és Távközlési Miniszté­rium palotájában csütörtökön meg­kezdődött a- szocialista országok köz­lekedésügyi minisztereinek negyedik értekezlete. Az értekezleten Bulgária, Csehszlo vákia, Kína, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Romá­nia, a Szovjetunió és a Vietnami De mokratikus Köztársaság küldött­sége vesz részt. A magyar küldött­séget Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter vezeti. Az értekezlet május 18-ig tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom